A Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtárában található egy posztumusz kiadott Petőfi-kötet két variánsa, melynek története sokat elárul a Bach-korszak könyvkiadásának nehézségeiről és a cenzúraviszonyokról.
E kötetek, melyek sikeresen megmenekültek a bezúzás elől, múzeumunk kincsei közé tartoznak, hisz…
2021. december 20-án látott napvilágot a hír, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum megvásárolta Tandori Dezső és felesége, Tandori Ágnes hagyatékát. A múzeum osztályain megkezdődött a gyűjtemény feldolgozása. Interjúsorozatunkban elsőként a Kézirattár muzeológusaival, Borbás Andreával és Sulyok…
Minden korban, olykor pedig különösen érvényesek Ady Endre: De ha mégis? című költeményének sorai: „Mikor mindenek vesznek, tűnnek”, égető a szükség a társ „tűrő, igaz kezére”. A költő első és egyetlen állandó lakhelyét Boncza Berta tette otthonná. A rövid közös élet színteréből múzeum, kiállító- és…
Pályájának állandó kísérője az irodalom, különösen a kortárs. Sokrétű tevékenysége 2010-ben a Petőfi Irodalmi Múzeumban ért össze, ahol nemrégiben kinevezték a Médiatár főosztályvezetőjének. Benedek Annával beszélgettünk útkeresésről, hivatás(ok)ról és felmenőkről.
Fotó: Gál Csaba / PIM
Kritikus,…
A Petőfi Irodalmi Múzeum történetének meghatározó időszaka az a húsz év, amely során E. Csorba Csilla az intézmény legfelsőbb vezetésének részese volt. A PIM ez idő alatt vált igazán mértékadó és népszerű kulturális központtá. 2022. január 28-án, a mindig mosolygós egykori főigazgatót hetvenedik…
Molnár Eszter Edina tanulmányának első részében arra kereste a válasz, vajon mi lehetett az oka annak, hogy a háborút leginkább fiatal középosztálybeliek és értelmiségiek támogatták. A kérdés vizsgálatát ezúttal a Nietzsche és Simmel filozófiájának hatását is magán viselő, modern irodalomhoz tartozó…
„Lehet, hogy nehéz írott szöveget megjeleníteni, de nem a PIM-nek” – hangzott el Az Év Kiállítása 2021 díj jelölésekor a zsűritől. Valóban kihívás egy regényt, egy történelmi traumát és egy életművet úgy megjeleníteni, ahogyan az Édes Anna / Kosztolányi – Trianon100 tárlat készítőinek sikerült.…
Egy izgalmas, ízig-vérig digitális bölcsészeti konferencián vehettem részt mindazokkal, akik ellátogattak a Les Futurs Fantastiques idei rendezvényére a ai4lam és a BnF szervezésében.
A már harmadik alkalommal megrendezett konferencia központjában a GLAM-szektor intézményei, azaz a könyvtárak,…
Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulója alkalmából a nagyívű fejlesztések és közművelődési programok mellett a muzeológia legkorszerűbb kihívásainak is megfelelő, látványos és izgalmas megoldásokkal a PIM állandó kiállítása is megújul. Petőfi 200 sorozatunkban szeretnénk bemutatni…
Néhány évvel ezelőtt a Petőfi Irodalmi Múzeumban „Maradni szégyen, veszni borzalom” címmel első világháborús kiállítást láthattak az érdeklődők. A tárlatban a háborút megélt magyar írók és költők egyéni tapasztalatai, ebből adódóan levelezésük, valamint meghatározó műveik egyes részletei vezették…
Petőfi Sándor vitathatatlanul a XIX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb költője, a különböző történelmi időszakokban azonban más-más képet közvetítettek róla a nyilvánosságban. Ha áttekintjük az 1950-es évek tankönyveit, újságcikkeit, tanulmányait, láthatjuk, hogy munkáinak egy erősen…
A Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött Ambrus Zoltánhoz köthető műtárgyak közül most a művészi ábrázolások kerülnek elő, különös hangsúllyal Ambrus síremlékére.
Karlovszky Bertalan ceruzarajza Ambrusról, Párizs, 1885 (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)
Életében több portrét készítettek Ambrus…
Szlávik Jánosné könyvtáros, népművelő Ambrus Zoltán emlékének ápolásában évtizedek óta jelentős szerepet vállal. Vele beszélgettünk azokról az Ambrus Zoltánhoz köthető műtárgyakról, amelyeket a PIM őriz. A sorozat második részében családi fotók, egy filmfelvétel, valamint az utazások során készült…
Szlávik Jánosné könyvtáros, népművelő Ambrus Zoltán emlékének ápolásában évtizedek óta jelentős szerepet vállal. Februárban Ambrus születésének 160. évfordulóján az Országos Széchényi Könyvtár kollégái interjúztak vele, és természetesen az Ambrus-hagyaték sorsáról is szó esett. Az OSZK mellett több…
A |KÉT PORTRÉ| kiállítás a 20. századi magyar irodalom két meghatározó alakjára, Mészöly Miklósra és Pilinszky Jánosra emlékezik. Míg a Pilinszky-kiállítás az otthon biztonságos terét jeleníti meg, addig a Mészöly-tárlat inkább a tájra fókuszál. A térben a kéziratok, relikviák, idézetek mellett…
A fennmaradt Ady-kéziratok nagyobb része tisztázat. Ezeken rendszerint nincs, vagy alig található javítás, van viszont teljes névaláírás és nyomdai jelzés. Bölöni György jegyezte fel, hogy Ady „első fogalmazványait eldobta, szétszakította, nehogy az utókor lássa, hogyan dolgozott. Néhány első…
A PIM 2019 óta rendszeresen szervez kreatívírás-kurzusokat és -táborokat: az intézményen belül, a fiatal felnőtt korosztályt megcélozva indulnak az Írásflessek workshopok, míg a középiskolásokra fókuszál a nyári táborként működő Kapolcska. Az eddig született írásművekből online elérhető antológiák…
A könyvtár periodikagyűjteményének különleges részét képezi a közel félezer tételből álló naptár- és kalendáriumgyűjtemény, amely a 17. századtól napjainkig tartalmazza az irodalmi szempontból értékes, a gyűjtemény profiljába illeszkedő darabokat.
Egy 1830-ban kiadott kalendárium a…
A |KÉT PORTRÉ| kiállítás a 20. századi magyar irodalom két meghatározó alakjára, Mészöly Miklósra és Pilinszky Jánosra emlékezik. A Pilinszkyvel foglalkozó teremben haladva úgy érezzük, mintha a költő otthonába lépnénk be, miközben a versei által megteremtett univerzumba is belezuhanunk. A…
Az ex libris (könyvjegy, könyvtárjegy) létrejöttének két gyakorlati oka van: a könyvek védelme, valamint a tulajdonjog jelölése. Az esztétikailag is tetszetős, egységes kisgrafika nem árt a könyvnek, mégis hordozza a könyv tulajdonosával kapcsolatos alapvető információkat. Most a PIM…
A Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi Pilinszky János hagyatékának egy részét, amely öt évvel ezelőtt örökösei jóvoltából került be a múzeum Művészeti, Relikvia- és Fotótárába. Pilinszky néhány relikviájáról és azok kontextusáról Zeke Zsuzsanna, a PIM muzeológusa mesélt az Irodalmi Magazin által szervezett…
Reklámgrafikusból véletlenül lett a PIM kiállításrendezője, mára több díjnyertes – és Az Év Kiállítása-díjas – tárlat látványtervezője és grafikusa, valamint a nevéhez fűződik többek között a nemrég nyílt Rézbőrű volt az alkony című tárlat. Vallja, hogy a kiállítás egy sajátos formanyelv, amelyre a…
Az utolsó indiánkönyv címmel jelent meg a Rézbőrű volt az alkony kiállítás kísérőkiadványa. Egy antológia, benne 79 szerző szövegével, amelyek valamilyen módon viszonyulnak az indiánhoz, indiánozáshoz. Az antológiáról a kötet három szerkesztője közül kettővel, Jász Attilával és Wirth Imrével (aki az…
„Az volna gyönyörű, ha írás közben szótól szóig, mondattól mondatig ̶ mint a zseblámpafény ̶ világíthatnánk magunknak, és így érhetnénk tetten, ami éppen a tettenérésünktől lesz azzá, ami. (Mészöly Miklós: A mesterségről)
„Alig van próza, amely ilyen közel állna a csöndhöz, a hallgatáshoz,…