Tudtad, hogy a Nyugat folyóirat tekintélyes szerzői körében szépségverseny zajlott? Vajon milyen apropóból rendezték az eseményt? Ennek járt utána mai blogbejegyzésünkben Parádi Andrea, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos titkára.
Az 1930-as évek elején a Teréz körúti Britannia Szálló (a mai…
Az 1977-es Ady-centenárium során számos megemlékezés és publikáció idézte fel Ady Endre alakját. E. Csorba Csilla, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum tiszteletbeli főmuzeológusa, korábbi főigazgatója a gyűjtemény egykori szerepvállalását mutatja be az évfordulós kiállításokban. A tanulmány, mely Kovács…
1936 november 3-án, 89 éve hunyt el Kosztolányi Dezső, a Nyugat első nemzedékének legnagyobb formaművésze. Egyik legnagyszerűbb versének, a Hajnali részegség nyomdai kéziratának szövegvariánsairól ír mai blogbejegyzésünkben Parádi Andrea, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos…
Ady Endre kiállt a nők helyzetének javítása mellett, de nem kérdőjelezte meg a férfiaktól való függésüket, illetve térhódításukat fenyegető jelenségként értékelte, ami illeszkedett a korabeli maszkulin identitásválságba. Hogyan jelent meg mindez az író publicisztikájában? Folytatódik az Ady és a…
Vajon mit gondolt Ady Endre a 20. század hajnalán feltűnő új médiumról, a filmről? Őrzi-e mozgókép a költő alakját, milyen lehetett a hangja? Hogyan emlékeznek rá a kortársak és mit gondol kultuszáról, költészetéről a ’60-as évek nemzedéke? Az MNMKK PIM Médiatár Ady vonatkozású hang- és filmanyagait…
Kaffka Margit két kulcsregénye, a Színek és évek 1912-ben és az Állomások öt évvel később egészen eltérő kritikai fogadtatásban részesült: míg előbbit egyöntetű elismerés övezte, addig az utóbbira ellenszenvvel tekintettek, s rásütötték a kulcsregény műfajának bélyegét. Mit jelentett ez a kortársak…
Fotó és irodalom összetett és sokféle kapcsolatát vizsgálja Kaffka Margitról szóló blogbejegyzésében Gáspár Balázs, a Petőfi Irodalmi Múzeum Művészeti, Relikvia- és Fotótárának muzeológusa. A vizualitás, a látás és a láttatás Kaffka életművének és ezáltal recepciójának is meghatározó motívuma,…
Komáromi Csaba, a Kézirattár muzeológusa háromrészes blogbejegyzésében a nyolcvan évvel ezelőtti holokausztra emlékezve, gyűjteményünk dokumentumain keresztül néhány olyan író sorsát ismerteti, akik a vészkorszak üldözöttjeiként nem érték meg a kataklizma végét és különböző módokon életüket…
A Nyugat megszűnése után a folyóirat szellemi örökségét továbbvinni hivatva elindult Magyar Csillag történetének végéről ír korábbi bejegyezésünk folytatásában Kodolányi Judit, a PIM Kiállításszervezési és -rendezési Főosztályának muzeológusa.
Illyés Gyula az ostrom után, 1945 (Illyés…
A Nyugat megszűnése után a folyóirat szellemi örökségét továbbvinni hivatva elindult Magyar Csillag történetének végéről ír legújabb bejegyezésünk első részében Kodolányi Judit, a PIM Kiállításszervezési és -rendezési Főosztályának muzeológusa.
A Magyar Csillag első száma (Illyés…
Dr. Rózsafalvi Zsuzsanna, a PIM Kézirattárának főosztályvezetője tanulmányának második feléből Ambrus Zoltán későbbi pályájának írói álneveken jegyzett munkáiról tudhatunk meg többet. Az első rész itt olvasható.
Franciaországból hazatérve, 1886-ban a Pallas kiadóvállalat érdekeltségi körébe…
Dr. Rózsafalvi Zsuzsanna, a PIM Kézirattárának főosztályvezetője tanulmányának első feléből Ambrus Zoltán kiterjedt álnévhasználati metódusáról, ennek filológiai vizsgálatáról, illetve a szerzői pályája első felének írói álneveken jegyzett munkáiról olvashatunk.
Ambrus Zoltán, Erdélyi Mór…
Zeke Zsuzsanna, a PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótárának főosztályvezetője tanulmányában Ady Endre Boncza Berta (Csinszka) 1910 és 1914 között írt leveleiből kirajzolódó alakjáról olvashatunk.
Ady Endre és Csinszka, Székely Aladár felvétele, 1916. november, Budapest (PIM Művészeti, Relikvia- és…
Új bejegyzésünk egy Török Sophie által készített ikonikus fotó történetéről szól, melynek a Nyugat legendás szerkesztője, Osvát Ernő áll a középpontjában. E száz évvel ezelőtti, május végi délután örökre a magyar irodalom vizuális emlékezetének része marad. Az ekkor rögzített pillanat előzményeit és…
1927 decemberében Bostontól nem messze elsüllyedt az amerikai haditengerészet egyik tengeralattjáró hajója. A balesetben a fedélzetén levők közül harmincnégyen azonnal, hatan pedig néhány nappal később életüket vesztették. A tragédia híre és a sikertelen mentési küzdelem részletei bejárták a…
Korábbi bejegyzésünk folytatásaként ezúttal a 2016-ban elhunyt Réz Pál könyvhagyatékának a Petőfi Irodalmi Múzeum állományába bekerült különleges darabjainak dedikációiról és ezek kapcsán a legendás szerkesztő, műfordító, irodalomtörténész, kritikus író-, alkotó-, pályatársaival való viszonyairól…
E heti posztunkban a 2016-ban elhunyt Réz Pál könyvhagyatékának a Petőfi Irodalmi Múzeum állományába bekerült különleges darabjairól és a legendás szerkesztő, műfordító, irodalomtörténész, kritikus könyvei, jegyzetei és nyilatkozataiból kirajzolódó szemléletéről olvashatunk Török Dalma főmuzeológus…
Mészáros Zsolt, a Művészeti, Relikvia- és Fotótár muzeológusa a 18–19. századi magyar és európai férfidivat főbb jellemzőibe, típusaiba és kialakulásának történetébe avatja be az olvasót.
Karinthy Frigyes Capillária című fantasztikus regényében a főhős a következőképpen írja le az európai férfiak…
Eddig ismeretlen, Babits Mihályt ábrázoló fényképet vásárolt a múzeum Művészeti, Relikvia- és Fotótára. A portréfotó közel száztíz évvel ezelőtt Székely Aladár műtermében készült. A kissé elhalványult felvételre hónapokkal a PIM Székely Aladár-fotókiállításának 2020. októberi megnyitása után…
Székely Aladár gyakran fotózott nőket és női alkotókat. A művészek nemcsak személyes céllal látogattak el Székely Aladárhoz, sokszor vele készíttették el azt a hivatalos fotót, amit később az írásaik illusztrációjaként vagy a folyóiratos publikációjuk mellett használtak. Ugyanakkor a felhasználási…
Az előző részben említett három nagy kéziratgyűjtemény mellett kisebbek is képződtek a költő életében. A legjelentősebbeket tekintve ilyen Révész Béláé, amely a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba, Hatvany Lajosé, amely a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárába kerültek, valamint Fenyő Miksáé, Bölöni…
Ady Endre életvitele nem kedvezett a naplóírásnak, nem is található az Ady-életműben vaskos, de még vékonyka kötet sem „Ady Endre naplója” címmel. Mégis, ha alaposabban szemügyre vesszük Ady munkásságát, rátalálhatunk naplóverseire. Először Hatvany Lajos javaslatára 1908. december 25-től 1909.…
A magyar irodalmi emlékházak hálózatának egy újabb gyöngyszeme nyílt meg 2020 februárjában Nagyváradon. Kétnyelvű állandó kiállítás látható az egykori Müllerájban Ím, megtaláltam magamat! Ady és Nagyvárad címmel. A viszonylag kis terű, de rendkívül igényes kivitelű, nagy formátumú tárlat számos…
150 éve született Székely Aladár. Az évforduló alkalmával megnyílt Új vizeken… című kiállítás ismert és eddig nem publikált képek segítségével mutatja be a művész személyes életét és a műteremben folyó alkotómunkát. A kiállított több mint száz fotón keresztül kirajzolódnak a Székely-dinasztia három…