Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulóját ünnepelve a Petőfi Irodalmi Múzeum fővároshoz kötődő dokumentumait mutatja be olvasóinknak e heti bejegyzésünkben Komáromi Csaba, a PIM Kézirattárának főmuzeológusa.
Buda-Pest látképe (a Budapesti Viszhang fejlécén), Ismeretlen fametszete,…
Tóth Dóra Ágnes ezúttal a PIM 1978-as kiállításának keletkezési körülményeiről és háttérinformációiról számol be írásában. Megtudhatjuk, hogy a Krúdy Gyula születésének századik évfordulójára rendezett tárlat megnyitójából hogyan lett az akkori Budapest eseménye.
A kiállításmegnyitó felvezetése,…
Az új állandó kiállítás megnyitó ünnepsége 2023. január 13-án, a Károlyi-palota Dísztermében (fotó: Gál Csaba, PIM)
2023. január 13-án nyílt meg Költő lenni vagy nem lenni címmel a Petőfi Irodalmi Múzeum új állandó Petőfi Sándor-kiállítása, mely a költő születése 200. évfordulójának állít emléket.…
H. Bagó Ilonát, a PIM főmuzeológusát, a Kiállítás-szervezési és Rendezési Főosztály vezetőjét, a MIRE elnökét és Dr. Szilágyi Juditot, a PIM főmuzeológusát, a MIRE kincstárnokát a 2008-ban alapított Magyar Irodalmi Emlékházak Egyesülete működéséről, múltjáról, jelenéről és a közeljövőjének…
A legizgalmasabb élmény, ha a mindennapi tevékenysége láthatóvá válik, így az emberek valamilyen formában kapcsolódni tudnak az általa készített tartalmakhoz: Cs. Nagy Anikóval, a PIM marketingkommunikációs munkatársával közösségi kampányokról, csapatmunkáról és jövőbeli célokról beszélgettünk.
A…
A múzeumi gyűjtemény gyarapítása többnyire tőke – anyagi és/vagy kapcsolati tőke kérdése. Az előbbi sem jelent szimpla üzleti kapcsolatot, de a személyes nexusok jelentőségét nem lehet túlértékelni. Ha egy muzeológus a szerzővel, a tulajdonossal vagy örököseivel megismerkedik, velük közvetlen, jó…
A Petőfi-bicentenárium alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeum Nővilág címen indította útjára a reformkori nőkérdés témakörét feldolgozó programsorozatát. Ebben a korszakban alakult ki ugyanis a ma ismert társadalmi struktúra alapja, a női szerepek átformálódása pedig erősen hatott a gazdaság, a…
Ritka dokumentumot őriz gyűjteményében a múzeum, amely érdekes időutazásra invitálja az olvasót a 19–20. század fordulója tájékán. Ezúttal a főleg közvilágításra használt légszesz történetét és kultusztörténeti jelentőségét mutatja be a PIM Kézirattár két főmuzeológusa, Komáromi Csaba és Sulyok…
Nem sok olyan íróról, költőről tudunk a magyar irodalomban, akit már életében legenda övezett, mégis Tandori Dezső ezen kevesek közé sorolható. Köszönhető ez annak, hogy az egyedülálló életmű mellett a költő sajátos hobbik iránt rajongott. Gombfoci- és kártyabajnokságok, lóversenyek, mackók és…
Folytatódik a költészet napja alkalmából készített interjúsorozat, mely a Petőfi Irodalmi Múzeumban dolgozó költők munkájába nyújt bepillantást az olvasók számára.
A második részben a Digitális Irodalmi Akadémia munkatársai, Mirtse Zsuzsa és Babiczky Tibor, valamint a Közönségkapcsolatok és…
2019-ben öt kulturális intézmény részvételével indult útjára a Lépcsőszeminárium beszélgetéssorozat, amelynek célja a kulturális és felsőoktatási intézmények között lévő kapcsolatok bemutatása, illetve pontosítása volt. A sikeres indulás óta a szervezők és a résztvevők is újabb lépcsőfokokat tettek…
2021. december 20-án látott napvilágot a hír, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum megvásárolta Tandori Dezső és felesége, Tandori Ágnes hagyatékát. A múzeum osztályain megkezdődött a gyűjtemény feldolgozása. Interjúsorozatunkban elsőként a Kézirattár muzeológusaival, Borbás Andreával és Sulyok…
Minden korban, olykor pedig különösen érvényesek Ady Endre: De ha mégis? című költeményének sorai: „Mikor mindenek vesznek, tűnnek”, égető a szükség a társ „tűrő, igaz kezére”. A költő első és egyetlen állandó lakhelyét Boncza Berta tette otthonná. A rövid közös élet színteréből múzeum, kiállító- és…
Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulója alkalmából a nagyívű fejlesztések és közművelődési programok mellett a muzeológia legkorszerűbb kihívásainak is megfelelő, látványos és izgalmas megoldásokkal a PIM állandó kiállítása is megújul. Petőfi 200 sorozatunkban szeretnénk bemutatni…
A regény megírását és a regényből forgatott, most bemutatott film létrehozását egyaránt hallatlan erőfeszítés és kitartás jellemezte. Füst Milán hét éven át, napi tízórányi megfeszített munkával, 40.000 oldal fogalmazványt készített, amellyel aztán hat hétig fűtötte fürdőszobai vaskályháját. Enyedi…
A fennmaradt Ady-kéziratok nagyobb része tisztázat. Ezeken rendszerint nincs, vagy alig található javítás, van viszont teljes névaláírás és nyomdai jelzés. Bölöni György jegyezte fel, hogy Ady „első fogalmazványait eldobta, szétszakította, nehogy az utókor lássa, hogyan dolgozott. Néhány első…
Az ex libris (könyvjegy, könyvtárjegy) létrejöttének két gyakorlati oka van: a könyvek védelme, valamint a tulajdonjog jelölése. Az esztétikailag is tetszetős, egységes kisgrafika nem árt a könyvnek, mégis hordozza a könyv tulajdonosával kapcsolatos alapvető információkat. Most a PIM…
Jókai Mór eleven és erős kapcsolatot ápolt a természettel. Kertészet iránti szenvedélyének hódolva 1853-ban a Svábhegyen megvásárolt egy elhagyott kőbányát a rajta álló házzal együtt. A területet borító sűrű bozót helyére szőlőt és gyümölcsfákat telepített, a gyakori erős szél ellen hársat,…
Eddig ismeretlen, Babits Mihályt ábrázoló fényképet vásárolt a múzeum Művészeti, Relikvia- és Fotótára. A portréfotó közel száztíz évvel ezelőtt Székely Aladár műtermében készült. A kissé elhalványult felvételre hónapokkal a PIM Székely Aladár-fotókiállításának 2020. októberi megnyitása után…
Ha lenne a magyar nyelvű sci-fi-irodalomnak születésnapja, akkor az minden bizonnyal 1872. november 3-ra esne. Ezen a vasárnapi napon jelent meg ugyanis A Hon című lapban – amelyet nem mellesleg Jókai Mór szerkesztett – A jövő század regényének első epizódja. Előtte is voltak – legtöbb a…
A PIM Kézirattára körülbelül 380 hagyatékot és közel kétmillió kéziratot őriz. A Kézirattár működéséről, a hagyatékok beérkezéséről és feldolgozásáról, valamint a kéziratok eredetiségéről Komáromi Csabát, a PIM Kézirattárának munkatársát kérdeztük.
Komáromi Csaba (Fotó: Gál Csaba/PIM)
Hogyan…
Az elmúlt gyereknap alkalmából a múzeum egyik izgalmas írói gyűjteményegységéből, a Csáth Géza-hagyatékból mutatunk be gyerekkori fotográfiákat és szövegrészleteket.
Csáth Brenner József néven született 1887-ben Szabadkán. Első ismert fényképét a város jó nevű műtermi fényképésze, Meinhardt…
E. Csorba Csilla az egyetemi évei után került a Petőfi Irodalmi Múzeumba, ahol négy évtizede dolgozik. 1996-tól a múzeum főigazgató-helyettese, 2005 és 2016 között főigazgatója volt az intézménynek. Az indulásról, a szakterületének megtalálásról, szemléletének alakulásáról és ars poeticájáról Török…
Patachich Gábor örököseitől 1747-ben vette meg Barkóczy Ferenc az egyre értékesebbé váló Károlyi-telket, aki 18.000 forintot fizetett érte. A palota titkai ehavi részében róla, a regnáló egri püspök, szalai és tavarnai gróf Barkóczy Ferencről (1700–1765) lesz szó.
A magyar barokk kor egyik…