Ady Endre műhelyében
Két Ady-fogalmazványról
A fennmaradt Ady-kéziratok nagyobb része tisztázat. Ezeken rendszerint nincs, vagy alig található javítás, van viszont teljes névaláírás és nyomdai jelzés. Bölöni György jegyezte fel, hogy Ady „első fogalmazványait eldobta, szétszakította, nehogy az utókor lássa, hogyan dolgozott. Néhány első kézirata mégis kikerült ebből a heródesi műveletből.”
Ady Lőrinc, Ady Lőrincné, Ady Endre, Ady Lajos és Ady Lajosné az érmindszenti kúria előtt, Huszthy Zoltán felvétele, 1913 (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)
Álom egy Méhesről
„Az Álom egy Méhesről három kutyanyelves kéziratát is szokása szerint szétszakította Ady.” A kéziratot megvizsgálva látszik, hogy az autográf ceruzaírású fogalmazványon nem található meg a költő névaláírása, áthúzások, betoldások tarkítják, nyomdai jelzés sem szerepel rajta. Bár a kéziratot restaurálták, jól látszik, hogy egykoron ketté lett szakítva, mégpedig úgy, hogy a szöveg is sérült. „A széttépve megőrzött kéziratból nyomon követhetjük a vers kialakulását” is, azaz bepillanthatunk a szerző műhelyébe. A „Hűs Méhesben hideg álmok” sor először „Buzgó Méhes, álmos Méhes” formában jelenik meg, majd kialakul a végleges: „Hideg álmok hűs Méhesben” sor.
Az Álom egy Méhesről című vers kézirata (PIM Kézirattár)
A vers végének első szövegváltozata a következő volt:
Méhes alól a világot
Össze-vissza jól befutnám.
Mosolyogva, boldogan,
Ülve, állva gőgösen
Talán Párisban is járnék.
Sok titokkal, száz jelképpel,
Igérettel, ezer boggal
Ez a következőképp formálódott:
Sok titokkal, száz jelképpel
Csalafintán…
Majd újra átformálódott:
Száz jelképpel, ezer boggal
Szólna, huzna, csalogatna
S válaszolnék: „Nem megyek”.
Békés, tiszta, nagy, erős
Paraszti gondolatok.
S küldöm őket a világba.
Végül kialakult a publikációra kerülő változat:
Holdas képpel, ezer boggal,
Száz titokkal, igérettel
Jön az Élet s csalogat:
Ady Endre szülőháza Érmindszenten, Székely Aladár felvétele (PIM Művészeti, Relikvia-és Fotótár)
Mi a Méhes?
A jelképként jelen levő Méhes önéletrajzi háttere az érmindszenti Ady-birtok valós méhese. Papp Aurél (1879–1960) festőművész, Ady nagykárolyi iskolatársa, Ady öccsének, Ady Lajosnak jó barátja úgy emlékezett, a Versek (1899) című kötet megjelenését megelőző időszakra, hogy „Ady Endre reggelenként a kis méhesben írja verseit, amelyeket épp kiadni készül”.
De a méhes az egyik legemblematikusabb Ady-versben, az 1917-ben keletkezett Emlékezés egy nyár-éjszakára című költeményben is felbukkan: „Különös nyár-éjszaka volt. / Kigyúladt öreg méhesünk,”, amelynek kapcsán Ady Lajos felidézte, hogy: „A baljóslatú, »különös« jelek: »kigyúladt öreg méhesünk«; »legszebb csikónk a lábát törte« […] bár külön-külön, de mind és valósággal megtörténtek gyermekkorunkban. Ezekre – hiszen édesapánk kicsiny gazdaságában s az eseménytelen falusi életben mindezek a dolgok igazán nagy események voltak – én is és ma is úgy gondolok vissza, mint valóban megrázó, »különös« jelekre.”
Álmatlan gyilkos lázban
Az Álmatlan gyilkos lázban kezdetű vers kézirata (PIM Kézirattár)
Első ránézésre nem tűnik piszkozatnak az Álmatlan gyilkos lázban kezdetű autográfia, mert javítások nem találhatók rajta, de feltűnő, hogy Ady sem a nevét, sem a vers címét nem írta fel a papírra. Ráadásul a kézirat a kukából, pontosabban Bölöni Györgyné hôtel du panthéonbeli lakásának szemetes kosarából került a PIM Kézirattárába, ahol az A. 11 jelzetet kapta.
Bölöni Györgyné, a költemény keletkezésének szemtanúja, romantikusan írta le a töredék létrejöttének és megsemmisítésének történetét:
„Gomolygó fellegek tusakodtak a szép kékségű párizsi égen. Szél tépázta őket, űzte és viaskodott velük. A nap kínlódott, vajúdott, hogy kisüthessen. Káprázó fény világa és szomorú borulat árnya váltakoztak a szoba világos tapétás falán. Ady ült az ablak előtt, tenyerére hajtotta a fejét. Írt, verítékezett, kínlódott: a saját szíve vérét vette. Közben iszogatta erős erejéhez azt a gyönge bort, amelyről Révész Béla, Párizsba gyakran el-ellátogató közös jóbarátunk panaszolta, hogy mámort nem ad, hiába kortyolgatja.
Jeges eső verdeste kopogó ritmussal az ablakot.
Ady egyre írt. Kék karikásan szállt a sok cigaretta füstje. Kiürült a literes üveg. […]
Ady halál-gondolatainak szárnya suhogott végzetszerűen. […]
Elborult nyúltárnyú sötétre a kis szoba.
Ady már nem írt.
Ült magába rokkanva. A cigarettája hosszú, fehér hamusan elhamvadt mellette. Feje lekókadt mellére. Keze csüggedten feküdt a teleírt papírlapokon.
De egyszerre idegesen megrándultak, meggörbedtek az ujjai, mint prédaleső ragadozó karmok, behasították, gombolyagba gyúrták a kéziratot. És egyetlen gyors, indulatos mozdulattal a papírkosárba lendítették.
Haragosan, felajzott bosszúsággal nézett aztán az eldobott vers után.
Tunya, nyújtózkodó, fáradt mozdulatokkal felállott.
– Nem megy – mondta összetört szomorúsággal, és szája szélén már ott incselkedett saját magával kaján mosolya –, megpróbálom otthon vagy talán Adélnál. Jobb bor – egy kis chablais –, jobb erő kell ehhez, Itókám.
Már kacagott, amint szemére húzta kalapját, és mégis kedvetlenül, önmagát gúnyoló csüggedéssel elment.
Kissé csosszanó, lábat vonszoló léptei még kongtak a folyosó hideg kövein, amikor én már óvó, gondos szeretettel szétsimogattam a gomolyagban összegyűrt »Özvegy legények« első versgondolatát.
Sajnáltam minden sorát, féltettem: nehogy elvetélt maradjon.”
A vers érdekessége még, hogy Ady kötetben sem jelentette meg, így a kortársak és irodalomtörténészek találgatni, következtetni kezdtek, vajon melyik ismertebb Ady-vers első fogalmazványa lehet. Bölöni György és Bölöni Györgyné az Özvegy legények tánca című vers első kísérletének vélték a költeményt, bár Bölöni ironikusan megjegyezte: „nyoma sincs benne a későbbi versnek”. Láng József és Schweitzer Pál az Álom álom helyett című vers első félbehagyott fogalmazványának gondolják. Koczkás Sándor azonban inkább úgy véli, hogy Ady költői szemléletváltásának egyik első kísérletéről van szó, amelyet elégedetlenül félbehagyott. De ezt követően csoportosan születtek a belső víziókat kivetítő versek; az Álom álom helyett, A rég-halottak pusztáján vagy az Özvegy legények tánca.
Bölöni Györgyné, Földi Rózsi felvétele, (PIM Művészeti, Relikvia-és Fotótár)
Bölöni Györgyné leírását a vers keletkezéséről, a túlszínezéssel együtt, hitelesnek tartják az Ady-kutatók. A verskézirat Bölöni György hagyatékával került a Petőfi Irodalmi Múzeumba.
Borbás Andrea
