A Kádár-rendszer ellenzékének egyik legnagyobb hatású akciója volt az a politikai nyilatkozat, amely az 1956-os forradalom 30. évfordulójára időzítve egyszerre jelent meg vezető európai újságokban a Der Spiegeltől a The Timesig. De vajon ki írta eredetileg a szöveget? Hogyan alakult ki a végleges…
Komáromi Csaba, a Kézirattár muzeológusa háromrészes blogbejegyzésében a nyolcvan évvel ezelőtti holokausztra emlékezve, gyűjteményünk dokumentumain keresztül néhány olyan író sorsát ismerteti, akik a vészkorszak üldözöttjeiként nem érték meg a kataklizma végét és különböző módokon életüket…
Komáromi Csaba, a Kézirattár muzeológusa háromrészes blogbejegyzésében a nyolcvan évvel ezelőtti holokausztra emlékezve, gyűjteményünk dokumentumain keresztül néhány olyan író sorsát ismerteti, akik a vészkorszak üldözöttjeiként nem érték meg a kataklizma végét és különböző módokon életüket…
Komáromi Csaba, a Kézirattár muzeológusa háromrészes blogbejegyzésében a nyolcvan évvel ezelőtti holokausztra emlékezve, gyűjteményünk dokumentumain keresztül néhány olyan író sorsát ismerteti, akik a vészkorszak üldözöttjeiként nem érték meg a kataklizma végét és különböző módokon életüket…
1908-ban, azaz 116 éve utazott el egyetlen külföldi nyaralására Csáth Géza. A nyári szünet utolsó napjaiban a Monarchia-beli Trieszten át az „Adria királynőjének” nevezett Velencébe vezetett a 21 éves orvostanhallgató útja, ami a századelőn Abbázia mellett az egyik legnépszerűbb üdülőhelynek…
1908-ban, azaz 116 éve utazott el egyetlen külföldi nyaralására Csáth Géza. A nyári szünet utolsó napjaiban a Monarchia-beli Trieszten át az „Adria királynőjének” nevezett Velencébe vezetett a 21 éves orvostanhallgató útja, ami a századelőn Abbázia mellett az egyik legnépszerűbb üdülőhelynek…
Fodor József Péter két részből álló blogbejegyzésében Márai Sándor Keresztkérdés című hangjátékával foglalkozik, amely a PIM-ben letétbe helyezett hagyatékban három kéziratváltozatban is megtalálható: kettő 1966-ból, a harmadik 1978-ból származik. A hangjáték végül soha nem jelent meg az író…
Fodor József Péter két részből álló blogbejegyzésében Márai Sándor Keresztkérdés című hangjátékával foglalkozik, amely a PIM-ben letétbe helyezett hagyatékban három kéziratváltozatban is megtalálható: kettő 1966-ból, a harmadik 1978-ból származik. A hangjáték végül soha nem jelent meg az író…
A Petőfi Irodalmi Múzeum 2023-ban az Erasmus+ mobilitási program keretében szakmai látogatást valósított meg négy különböző országban. A szakmai utak célja nemzetközi példákon keresztül megismerkedni azokkal az inklúziót, hozzáférhetőséget és sokszínű közösségeket támogató gyakorlatokkal, amelyek…
Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulóját ünnepelve a Petőfi Irodalmi Múzeum fővároshoz kötődő dokumentumait mutatja be olvasóinknak e heti bejegyzésünkben Komáromi Csaba, a PIM Kézirattárának főmuzeológusa.
Buda-Pest látképe (a Budapesti Viszhang fejlécén), Ismeretlen fametszete,…
Zeke Zsuzsanna, a PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótárának főosztályvezetője tanulmányában Ady Endre Boncza Berta (Csinszka) 1910 és 1914 között írt leveleiből kirajzolódó alakjáról olvashatunk.
Ady Endre és Csinszka, Székely Aladár felvétele, 1916. november, Budapest (PIM Művészeti, Relikvia- és…
A PIM Esti Extra sorozat különkiadásának 2023. február 22-én Szilágyi Ákos költő, esztéta volt a vendége, témáját pedig a frissen megnyílt, Költő lenni vagy nem lenni című új, állandó tárlatának „Erő” terme kapcsán felmerülő kérdések szolgáltatták. A tárlatvezetéssel egybekötött program alkalmából…
A Petőfi Irodalmi Múzeum az emlékév alkalmából digitálisan közzéteszi Petőfi-alapgyűjteménye darabjait. Új sorozatunkban időről időre e rendkívül sokszínű, izgalmas kincsestár tartalmából ajánlunk pár darabot olvasóink figyelmébe.
A 200 Petőfi honlapon elérhető válogatásban legféltettebb…
1936: „annus horribilis”, a három király éve a brit monarchiában. Január 20-án, regnálásának 26. esztendejében meghal a király, V. György. Örököse, az Európa-szerte népszerű világfi, a társasági élet kedvence, a nyitott, jól kommunikáló, uralkodásra termett addigi walesi herceg, választott uralkodói…
A Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtárában található egy posztumusz kiadott Petőfi-kötet két variánsa, melynek története sokat elárul a Bach-korszak könyvkiadásának nehézségeiről és a cenzúraviszonyokról.
E kötetek, melyek sikeresen megmenekültek a bezúzás elől, múzeumunk kincsei közé tartoznak, hisz…
Minden korban, olykor pedig különösen érvényesek Ady Endre: De ha mégis? című költeményének sorai: „Mikor mindenek vesznek, tűnnek”, égető a szükség a társ „tűrő, igaz kezére”. A költő első és egyetlen állandó lakhelyét Boncza Berta tette otthonná. A rövid közös élet színteréből múzeum, kiállító- és…
Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulója alkalmából a nagyívű fejlesztések és közművelődési programok mellett a muzeológia legkorszerűbb kihívásainak is megfelelő, látványos és izgalmas megoldásokkal a PIM állandó kiállítása is megújul. Petőfi 200 sorozatunkban szeretnénk bemutatni…
A regény megírását és a regényből forgatott, most bemutatott film létrehozását egyaránt hallatlan erőfeszítés és kitartás jellemezte. Füst Milán hét éven át, napi tízórányi megfeszített munkával, 40.000 oldal fogalmazványt készített, amellyel aztán hat hétig fűtötte fürdőszobai vaskályháját. Enyedi…
A fennmaradt Ady-kéziratok nagyobb része tisztázat. Ezeken rendszerint nincs, vagy alig található javítás, van viszont teljes névaláírás és nyomdai jelzés. Bölöni György jegyezte fel, hogy Ady „első fogalmazványait eldobta, szétszakította, nehogy az utókor lássa, hogyan dolgozott. Néhány első…
A párizsi Magyar Műhely folyóirat szerkesztőségi levelezése a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárát gazdagítja. A lap alapító szerkesztői, Nagy Pál, Papp Tibor és a hetvenes években hozzájuk csatlakozó Bujdosó Alpár közgyűjteményünkben helyezték el hatalmas és impozáns levelezésüket, számos…
A PIM Kézirattára körülbelül 380 hagyatékot és közel kétmillió kéziratot őriz. A Kézirattár működéséről, a hagyatékok beérkezéséről és feldolgozásáról, valamint a kéziratok eredetiségéről Komáromi Csabát, a PIM Kézirattárának munkatársát kérdeztük.
Komáromi Csaba (Fotó: Gál Csaba/PIM)
Hogyan…
Mészáros Tibor a Makkai Ádám Emigrációs Archívum működéséről, a PIM Könyvtár kisnyomtatványairól és egy izgalmas emigráns hagyatékról, a Rónai Pál-anyagról mesélt.
A Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtár és Makkai Ádám Emigrációs Archívum sajátos helyet tölt be a magyar múzeumi rendszerben. A múzeumi…
Az 1956-os magyar forradalom leverése után Nyugat-Európába menekült fiatal értelmiségiek új lap indítását határozták el a már meglévő emigráns orgánumok (mint például az Új Látóhatár vagy a Nemzetőr) mellett, amelynek első száma 1962 májusában jelent meg Párizsban.
Nagy Pál és Parancs János a…
„Ma reggel jött Mrs. Hallewell, mondja, a repülőfia <<eltűnt>>. […] Alig 20 éves, remek, mosolygós fiú. Pilóta a tengerészetnél, és a Glorious nevű repülőgéphordozó hajón volt, amit a németek elsüllyesztettek.” (Szegedi Szüts István naplóbejegyzése, 1940. június 12.)
Bár egyre…