Attila napi posztunkban József Attila legismertebb fotójáról és A Dunánál című vers kéziratáról lesz szó sorozatunkban, mely az MNMKK PIM hamarosan megjelenő kötetének mutatványa is egyben. A tárgyleírásokat Kemény Aranka, az MNMKK PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár főmuzeológusa, valamint Török…
Válogatás a PIM gyűjteményeiből címmel új sorozatot indítunk, melyben hamarosan megjelenő kötetünkből mutatunk részleteket kedvcsináló gyanánt. Az első részben Petri György könyvtárának egy példányát, egy bűnügyi regényt mutat be Csiszár Mirella, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtárának…
Mai blogbejegyzésünkben egy titokzatos levélről lesz szó, melynek kapcsán egy ismeretlen Örkény-egyperces nyomára bukkanunk. A bejegyzés szerzője Török Sándor Mátyás, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárának muzeológusa.
Déry Tibor és Örkény István, ismeretlen felvétele, 1953.…
1936 november 3-án, 89 éve hunyt el Kosztolányi Dezső, a Nyugat első nemzedékének legnagyobb formaművésze. Egyik legnagyszerűbb versének, a Hajnali részegség nyomdai kéziratának szövegvariánsairól ír mai blogbejegyzésünkben Parádi Andrea, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos…
Kaffka Margit kéziratainak jelentős szóródása miatt a Petőfi Irodalmi Múzeumban nem található meg az írónő teljes hagyatéka, mindazonáltal az intézmény gazdag anyagot őriz az írónő kézirataiból, különös tekintettel a leveleire. Borbás Andrea, az MNMKK PIM Kézirattárának főmuzeológusa tanulmányában…
Mai blogbejegyzésünkben Rejtő Jenő kéziratainak sajátos formai jegyeiről, a kézírás külcsínéről, illetve annak hiányáról lesz szó. A magyar ponyva klasszikusa 120 éve született, de tintapacás kéziratait ma is hatalmas érdeklődés övezi. A rejtői humor és a szépírás sajátos ötvözetéről, a töltőtollak…
Hol és hogyan nyaralt a Balatonnál az 1950-es, '60-as, '70-es években a magyar író? Talán nem meglepő, hogy a nyári kikapcsolódás ideje alatt íróink sem tettek mást, mint fürödtek, napoztak, horgásztak, vitorláztak, kirándultak, társas életet éltek a Balaton északi vagy déli partján, időt szántak…
Hogyan merít saját szerelmi levelezéséből ihletet, hogyan formálja magánszövegeit szépirodalmi narrációvá és hogyan építi saját kéziratos hagyatékát a 20. század eleji magyar próza legnagyobb elbeszélője? Móricz Zsigmond és későbbi felesége, Holics Janka szerelmi levélváltását vizsgálja a Museum…
Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából interjúsorozatot indított a PIMblog, amelyben a Petőfi Irodalmi Múzeum idén nyíló Jókai-kiállítása kapcsán különféle szakterületek képviselőit kérdezi a kurátor, dr. Rózsafalvi Zsuzsanna, a Kézirattár főosztályvezetője. A sorozat harmadik részében a…
Tamási Áron szegényparaszti családból került a székelyudvarhelyi gimnáziumba, s az itt töltött évek során ismerkedett meg barátjával, akivel közösen fotografáltatták magukat a városi fényképész műtermében. Legfrissebb posztunkban Kemény Aranka, a Művészeti, Relikvia- és Fotótár főmuzeológusa jár…
A művészet már a reformkorban a nemzeti identitás alakításának, a közösség morális nevelésének fontos eszköze volt, s e tendencia további érvényesítői a romantika, majd a historizmus időszakában (az 1850-es évektől a század végéig) tudatosan vállalták fel a jelen számára mintát mutató nemzeti hősök…
A Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményalapú kiállítássorozattal készül fennállásának 70. évfordulójára, ennek egyik állomása lesz A tárgyak társasága című tárlat, amely amellett, hogy a Kézirattárban, a Könyvtárban és a Művészeti, Relikvia- és Fotótárban őrzött írói gyűjteményekből, azaz az írók…
Kovács Ida művészettörténész blogbejegyzésének első részében egy nemrégiben felbukkant dagerrotípia azonosítására tett kísérletet, aminek eredményeként kétséget kizáróan bizonyította be, hogy az árverési tételen szereplő férfi nem más, mint Petőfi Sándor barátja és pályatársa, Vachott Sándor…
Puskás Dániel blogbejegyzésének első részéből megtudhatjuk, hogy Arany János 1877-ben írt, nagyvárosi témájú balladája, a Híd-avatás mennyiben rokon Baudelaire hasonló verseivel, hogy miben tér el a haláltánc műfajában megszokottaktól, s hogy miért állítható párhuzamba Heine és Goethe egy-egy…
A Petőfi Irodalmi Múzeum 2023-ban az Erasmus+ mobilitási program keretében szakmai látogatást valósított meg négy különböző országban. A szakmai utak célja nemzetközi példákon keresztül megismerkedni azokkal az inklúziót, hozzáférhetőséget és sokszínű közösségeket támogató gyakorlatokkal, amelyek…
A Petőfi Irodalmi Múzeum 2023-ban az Erasmus+ mobilitási program keretében szakmai látogatást valósított meg négy különböző országban. A szakmai utak célja nemzetközi példákon keresztül megismerkedni azokkal az inklúziót, hozzáférhetőséget és sokszínű közösségeket támogató gyakorlatokkal, amelyek…
Tóth Dóra Ágnes ezúttal a PIM 1978-as kiállításának keletkezési körülményeiről és háttérinformációiról számol be írásában. Megtudhatjuk, hogy a Krúdy Gyula születésének századik évfordulójára rendezett tárlat megnyitójából hogyan lett az akkori Budapest eseménye.
A kiállításmegnyitó felvezetése,…
A bicentenáriumi tárlat társkurátoraival készült interjúink betekintést nyújtottak a készülő Petőfi 200 látvány- és szövegvilágába, valamint a Kézirattár, a Művészeti, Relikvia- és Fotótár oldaláról a gyűjteményi háttérbe is. Sorozatunk zárásaként Kalla Zsuzsa gyűjteményi főigazgató-helyettes mesél…
A Petőfi-hálózatok című online beszélgetéssorozat negyedik epizódjában ismét neves előadók gondolkodnak közösen ezúttal arról, honnan hová fejlődött a 19. századi társadalmi berendezkedés és milyen hatással lehetett ez a költő életére.
A PIM múzeumpedagógusai tavaly tavasszal, a még csak közeledő…
Képes Erika 2022 januárjában kezdett Engel Tevan István munkásságával foglalkozni. Kétrészes írása egyrészt a közelgő Petőfi-bicentenáriumhoz kapcsolódik, másrészt ízelítőt ad a grafikus tevékenységéből, annak jellegzetes alkotói vonásairól.
Engel Tevan István (Kép forrása: Nemzeti Örökség…
A Petőfi-hálózatok című online beszélgetések eddig megjelent epizódjai közül vizsgáltuk már jelenből nézve a költő alakját s kultuszának alakulását, majd sokszínű és nyughatatlan stílusát, ezúttal pedig megtudjuk, hogyan viszonyult korszakának utazási szokásaihoz.
A szerteágazó…
Blogbejegyzésünkben bemutatjuk, hogyan alakult a 20. századi magyar epika egyik jelentős képviselőjének világ- és létszemlélete, miként fordult érdeklődése a prehisztorikus idők felé, kortársai közül kiket tekintett szellemi rokonainak, milyen művek és tradíciók befolyásolták leginkább…
A bicentenáriumi tárlat látvány- és szövegvilágáról, illetve a Kézirattár szerepéről készült beszélgetések után, most a Művészeti, Relikvia- és Fotótár oldaláról mutatjuk be a készülő Petőfi 200 munkafolyamait. Sidó Anna kurátorral a gyűjteményi háttérről, illetve a „közös kultúrkincs…
Az erdélyi irodalom korszakos alakjának sokrétű könyvhagyatékáról, annak különlegességeiről és hátteréről Török Dalma muzeológus blogbejegyzését olvashatják.
Sütő András hagyatéka örökösei akaratából ajándékozás útján került a Petőfi Irodalmi Múzeumba 2016-ban. A könyvállomány legnagyobb része…