Ahogyan arról már több felületen is hírt adtunk, Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulója alkalmából a nagyívű fejlesztések és közművelődési programok mellett a muzeológia legkorszerűbb kihívásainak is megfelelő, látványos és izgalmas megoldásokkal a PIM állandó kiállítása is megújul.…
Februárban indult a PIM új várostörténeti programsorozata, a Pest-budai ikonok, amelynek első alkalmán a városi tér kialakulásáról beszélgettek meghívott vendégeink. A beszélgetés már podcast formában is elérhető, melyről Magyary Anna rendezvényszervező ismertetését olvashatják mai…
2019-ben öt kulturális intézmény részvételével indult útjára a Lépcsőszeminárium beszélgetéssorozat, amelynek célja a kulturális és felsőoktatási intézmények között lévő kapcsolatok bemutatása, illetve pontosítása volt. A sikeres indulás óta a szervezők és a résztvevők is újabb lépcsőfokokat tettek…
Minden korban, olykor pedig különösen érvényesek Ady Endre: De ha mégis? című költeményének sorai: „Mikor mindenek vesznek, tűnnek”, égető a szükség a társ „tűrő, igaz kezére”. A költő első és egyetlen állandó lakhelyét Boncza Berta tette otthonná. A rövid közös élet színteréből múzeum, kiállító- és…
Pályájának állandó kísérője az irodalom, különösen a kortárs. Sokrétű tevékenysége 2010-ben a Petőfi Irodalmi Múzeumban ért össze, ahol nemrégiben kinevezték a Médiatár főosztályvezetőjének. Benedek Annával beszélgettünk útkeresésről, hivatás(ok)ról és felmenőkről.
Fotó: Gál Csaba / PIM
Kritikus,…
A Petőfi Irodalmi Múzeum történetének meghatározó időszaka az a húsz év, amely során E. Csorba Csilla az intézmény legfelsőbb vezetésének részese volt. A PIM ez idő alatt vált igazán mértékadó és népszerű kulturális központtá. 2022. január 28-án, a mindig mosolygós egykori főigazgatót hetvenedik…
„Lehet, hogy nehéz írott szöveget megjeleníteni, de nem a PIM-nek” – hangzott el Az Év Kiállítása 2021 díj jelölésekor a zsűritől. Valóban kihívás egy regényt, egy történelmi traumát és egy életművet úgy megjeleníteni, ahogyan az Édes Anna / Kosztolányi – Trianon100 tárlat készítőinek sikerült.…
Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulója alkalmából a nagyívű fejlesztések és közművelődési programok mellett a muzeológia legkorszerűbb kihívásainak is megfelelő, látványos és izgalmas megoldásokkal a PIM állandó kiállítása is megújul. Petőfi 200 sorozatunkban szeretnénk bemutatni…
A Dante halálára tervezett kiállítás a járványhelyzet miatt ugyan kisebb tárlatban, de mégis izgalmasan mutatta be a nagyközönségnek az Isteni színjáték magyar művészetre gyakorolt hatását. A kiállítás a Szegedi Tudományegyetemmel közösen, Pál József irodalomtörténész kurátori munkájának és H.…
Petőfi Sándor vitathatatlanul a XIX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb költője, a különböző történelmi időszakokban azonban más-más képet közvetítettek róla a nyilvánosságban. Ha áttekintjük az 1950-es évek tankönyveit, újságcikkeit, tanulmányait, láthatjuk, hogy munkáinak egy erősen…
Szlávik Jánosné könyvtáros, népművelő Ambrus Zoltán emlékének ápolásában évtizedek óta jelentős szerepet vállal. Vele beszélgettünk azokról az Ambrus Zoltánhoz köthető műtárgyakról, amelyeket a PIM őriz. A sorozat második részében családi fotók, egy filmfelvétel, valamint az utazások során készült…
A visszaemlékezések részletesen kitérnek Ady Endre karizmatikus kisugárzására, arcvonásainak különös szépségére, szuggesztív tekintetére, külön kihangsúlyozva az öltözködés iránti érdeklődését. Külsejéhez való tudatos viszonya fényképein is lemérhető. Előszeretettel levétette magát fővárosi és…
A |KÉT PORTRÉ| kiállítás a 20. századi magyar irodalom két meghatározó alakjára, Mészöly Miklósra és Pilinszky Jánosra emlékezik. Míg a Pilinszky-kiállítás az otthon biztonságos terét jeleníti meg, addig a Mészöly-tárlat inkább a tájra fókuszál. A térben a kéziratok, relikviák, idézetek mellett…
A könyvtár periodikagyűjteményének különleges részét képezi a közel félezer tételből álló naptár- és kalendáriumgyűjtemény, amely a 17. századtól napjainkig tartalmazza az irodalmi szempontból értékes, a gyűjtemény profiljába illeszkedő darabokat.
Egy 1830-ban kiadott kalendárium a…
Az utolsó indiánkönyv címmel jelent meg a Rézbőrű volt az alkony kiállítás kísérőkiadványa. Egy antológia, benne 79 szerző szövegével, amelyek valamilyen módon viszonyulnak az indiánhoz, indiánozáshoz. Az antológiáról a kötet három szerkesztője közül kettővel, Jász Attilával és Wirth Imrével (aki az…
„Az volna gyönyörű, ha írás közben szótól szóig, mondattól mondatig ̶ mint a zseblámpafény ̶ világíthatnánk magunknak, és így érhetnénk tetten, ami éppen a tettenérésünktől lesz azzá, ami. (Mészöly Miklós: A mesterségről)
„Alig van próza, amely ilyen közel állna a csöndhöz, a hallgatáshoz,…
Az Új vizeken... Írók és művészek Székely Aladár műtermében kiállításhoz kapcsolódó katalógus az életmű legfontosabb fragmentumait tárgyalja. A kötetről E. Csorba Csillával, a kiállítás kurátorával és a kötet szerzőjével beszélgettünk.
Fotó: Birtalan Zsolt/PIM
Hogyan született meg ez a…
Ha lenne a magyar nyelvű sci-fi-irodalomnak születésnapja, akkor az minden bizonnyal 1872. november 3-ra esne. Ezen a vasárnapi napon jelent meg ugyanis A Hon című lapban – amelyet nem mellesleg Jókai Mór szerkesztett – A jövő század regényének első epizódja. Előtte is voltak – legtöbb a…
A PIM Kézirattára körülbelül 380 hagyatékot és közel kétmillió kéziratot őriz. A Kézirattár működéséről, a hagyatékok beérkezéséről és feldolgozásáról, valamint a kéziratok eredetiségéről Komáromi Csabát, a PIM Kézirattárának munkatársát kérdeztük.
Komáromi Csaba (Fotó: Gál Csaba/PIM)
Hogyan…
Az elmúlt gyereknap alkalmából a múzeum egyik izgalmas írói gyűjteményegységéből, a Csáth Géza-hagyatékból mutatunk be gyerekkori fotográfiákat és szövegrészleteket.
Csáth Brenner József néven született 1887-ben Szabadkán. Első ismert fényképét a város jó nevű műtermi fényképésze, Meinhardt…
Móricz Zsigmond igazolványképe. Fotó: Békei, 1900 (PIM Fotótár)
Móricz Zsigmond 1913-ban tette közzé ezt az arcképét a Pesti Futárban. Békei fotográfus igazolványképként használt felvétele 1900-ban készült, feltehetően műtermi fotó. A kép önmagába zártságát jelentéstelivé teszik a hozzá fűzött…
Kik birtokolták azt a telket, amelyen ma a Károlyi-palota áll? Mit tudunk róluk, hogyan került hozzájuk e telek, és milyen épületet emeltek rajta? A palota titkai sorozat e havi részében Komáromi Csaba a Károlyi-palota telkének egykori tulajdonosairól mesél.
A törökdúlás utáni első pesti…
Amikor 2016-ban az Írói fogások című, az irodalom és gasztronómia kapcsolatát vizsgáló kiállításunkat készítettük elő, akkor került elő a Kézirattár gyűjteményéből: Kállai Teréznek, Déry Tiborék házvezetőjének jegyzetfüzete, amelyben 1975 decemberétől 1979 márciusáig rögzítette, hogy kik…
Ady Endre életvitele nem kedvezett a naplóírásnak, nem is található az Ady-életműben vaskos, de még vékonyka kötet sem „Ady Endre naplója” címmel. Mégis, ha alaposabban szemügyre vesszük Ady munkásságát, rátalálhatunk naplóverseire. Először Hatvany Lajos javaslatára 1908. december 25-től 1909.…