Az elmúlt gyereknap alkalmából a múzeum egyik izgalmas írói gyűjteményegységéből, a Csáth Géza-hagyatékból mutatunk be gyerekkori fotográfiákat és szövegrészleteket. 

Csáth Brenner József néven született 1887-ben Szabadkán. Első ismert fényképét a város jó nevű műtermi fényképésze, Meinhardt Ágoston készítette róla kétéves kora körül.

Brenner József gyerekkori fotója 1890 körül (Forrás: PIM)

A Brenner gyerekekről és édesapjukról számos műtermi fotó készült, más értelmiségi, szabadfoglalkozású polgári család szokásához hasonlóan. Azonban Csáth Géza fotóhagyatéka különleges a többi, korban megegyező hagyatékhoz képest, mert sokkal több, privát családi térben készült kép született a gyerekekről. Csáth édesapja, id. Brenner József 1898-ban vásárolt egy fényképezőgépet, amellyel gyakran fényképezte családtagjait, a családi események és összejövetelek momentumait, saját és rokon gyerekeket, akik között, Csáth unokatestvére, Kosztolányi Dezső is felbukkant. 

A fotóhagyaték különlegessége, hogy Csáth a tízéves korától vezetett naplójában élénk érdeklődéssel követte édesapja fotós tevékenységét. Leírásaiban részletesen beszámol a képek keletkezési körülményeiről, a fotóalanyokról, sőt még a fényképek előhívásának technikájáról is. Naplójában már a fényképezőgép megvételét is rögzítette, 1898. április 22-én kelt bejegyzésében:

 „Ma vett apuska egy fényképezőgépet 50 forintért. Ma délután hozták el. 18 cm magas és 14 cm széles a legnagyobb kép, amit lehet vele fotografálni. Azonkívül pillanatnyi fölvételt is lehet eszközölni, kisebb képeket és tájképeket is lehet fölvenni.” 

A PIM fotógyűjteményében számos olyan kép is megtalálható, amelyről említést tesz a naplójában. Ilyen például az a fotó, amelyen mostohaanyjával, Budanovits Ilonával ül szabadkai lakásukban. A fotó elkészítésének élményét a következőképpen örökítette meg naplójában, 1898. április 26-án: 

„Ma 7 órakor keltem föl. Reggel 9–10-ig tanultam. Ma apuska a fényképeket kitette a napra. Hogy kopírozódjanak. A Mádi fényképe nagyon jól sikerült, azonban a patika fölvétele kissé túl van exponálva. Ma délután lefotografált apuska engem és anyikát (egy képen).”

Brenner József és mostohaanyja, 1898. (Forrás: PIM)

Az amatőr fotózás megismerésének szempontjából is fontos forrást jelent Csáth azon bejegyzése, amelyben az előhívás folyamatát mutatja be két nappal korábban: 

„bementünk a sötétszobába, az úgynevezett laboratóriumba a zselatinos lemezt beletenni a kazettába. Laboratóriumnak a kis szoba alakíttatott át, minthogy ablaka kettős üvegtáblával bír, a külsőt beragasztotta fekete papírral, az ajtók nyílásait bedugaszoltuk rongyokkal. Ezen műtétet csak veres lámpafénynél lehet végezni.”

Csáth Géza gyerekkori naplójában sokszor olvashatunk a családi összejövetelekről, hatalmas gyerekkori játszásokról, gyerekcsínyekről, vagy akár sportolásról. Csáth korcsolyázott, biciklizett, focizott, valamint többször vett részt futóversenyen is. 

Csáth naplójának vissza-visszatérő alapélménye a nagy gyerektársasággal való játszás öröme és önfeledt tevékenysége.

Ezt tükrözi 1897. május 2-án írt bejegyzése is:

„Délután 2 órakor elmentem nagymamáékhoz, és itt játszottunk ¼ 5-ig. Ekkor eljöttek Kosztolányiék, egész délután jól játszottunk, ¼ 7-kor volt az uzsonna-vacsora egybekötve.”

Ezek a naplóban oly sokszor leírt játszások jelennek meg számos id. Brenner József által elkapott fotográfián is. 

Brenner József rokon gyerekekkel, 1898 körül (Forrás: PIM)

Ezen a képen például a ház udvarán összeverődött gyerekcsapat áll, akik kört alkotva labdáznak egymással. Jobb szélén Csáth Géza látható, amint a labda elkapására koncentrál.

A beállás alapján a gyerekek Porzsolt Lajos 19. század végén írt, a fotóval körülbelül megegyező korú, labdajátékokat felsoroló katalógusa a kerek róta, más néven benn forgó vagy várba állós elnevezésű játékot játszhatták. A játék lényege az volt, hogy a körben állók egymásnak dobálták a labdát. Nagyon kellett koncentrálni, hogy elkapják a gyorsan dobált labdát, mert, aki nem figyelt és elejtette, annak be kellett állni a kör közepére. A kör közepén állót angyalnak nevezték, és amint valaki elejtette a neki dobott labdát, beállhatott a helyére. A fotón éppen az a pillanat jelenik meg, ahol a körben állók koncentrálnak a labda elkapására, míg a kör közepén álló „angyal” vigyáz, hogy el ne találja a labda.

A Szabadkától nem messze fekvő Palics az ott található kellemes tó miatt kedvelt nyaralóhely volt a városi polgárok számára, melynek életmódjához hozzátartozott a hosszúra szabott palicsi nyaralás. Csáth Géza családja több éven át kiköltözött Palicsra a nyári idényre, ahol villarészt bérelt. 

Brenner József testvéreivel és mostohaanyjával Palicson, 1898. (Forrás: PIM)

A fotón a Leovics-villa lépcsőjén id. Brenner kamerája előtt ül a család: a dajka ölében Ilonka, mellettük Mádi, Dezső és Csáth, hátul pedig Budanovits Ilona.

A következő képeken a palicsi környezetben, különféle játékok közben látjuk a gyerekcsapatot. A tó, a természet közelsége, a hosszú allé, a játék élménye a nyarak nélkülözhetetlen részei voltak, amelyeket Csáth rendszeresen megörökített naplójában is. Ezek az emlékek jelennek meg például 1900-ban írt, novemberi visszaemlékezésében: „Hajh, ekkor volt még a gyöngy élet, egész nap csak játszottunk.” 

Brenner József testvéreivel és mostohaanyjával Palicson, 1898. (Forrás: PIM)

Brenner József testvéreivel és mostohaanyjával Palicson, 1898. (Forrás: PIM)

Csáth tágabb családja rendszeresen tartott nagy családi összejöveteleket. A több napig tartó névnapi, születésnapi mulatozásokon részt vett a Brenner, a Decsy, a Kosztolányi és a Budanovits família is. Csáth együtt nőtt fel unokatestvéreivel, akik közül Kosztolányi Dezsővel haláláig szoros viszonyt ápolt. 

Brenner József testvéreivel és mostohaanyjával Palicson, 1898. (Forrás: PIM)

1896-tól mostohaanyja, Budanovits Ilona testvéreivel még tovább bővült a rokon gyerekek köre. Ezeket családi találkozásokat id. Brenner többször is megörökítette fényképezőgépével. 

Brenner József húga, Brenner Etelka és a Budanovits gyerekek, 1898 körül (Forrás: PIM)

 A családi csoportképen az első sorban, földön ülve balról az első Csáth Géza, mellette Kosztolányi Mária, ifj. Kosztolányi Árpád és Brenner Dezső látható. A második ülő sorban balról a második Budanovits Ilona, negyedik Brenner Józsefné Hofbauer Aurélia (Grószi), Csáth apai nagymamája. Az álló sorban balról az első valószínűsíthetően id. Kosztolányi Árpád, a negyedik Kosztolányi Dezső (kalap nélkül), előtte pedig Brenner Etelka áll.

Családi csoportkép, 1899, Szabadka (Forrás: PIM)

Ezeken a családi gyerekfotókon nyoma sincs a műtermi beállításokat jellemző, olykor merev, reprezentatív pozícióknak. Sokkal inkább idézik meg a számunkra is otthonos érzést kiváltó, a 20. század utolsó harmadától megszokott családi képeink vizuális világát. A személyes hangvételű, családi fotográfiák által közelebb hajolhatunk Csáth és Kosztolányi 19. század végi, 20. század eleji gyerekkorához, beleláthatunk a színes tinták és az oly rejtelmes költői szimbólummá formált játékok világába.

Sidó Anna