2021. jún 09.

Csáth Géza gyerekkora a családi fotókon

írta: pimblog
Csáth Géza gyerekkora a családi fotókon

Az elmúlt gyereknap alkalmából a múzeum egyik izgalmas írói gyűjteményegységéből, a Csáth Géza-hagyatékból mutatunk be gyerekkori fotográfiákat és szövegrészleteket. 

Csáth Brenner József néven született 1887-ben Szabadkán. Első ismert fényképét a város jó nevű műtermi fényképésze, Meinhardt Ágoston készítette róla kétéves kora körül.

csath1.png

Brenner József gyerekkori fotója 1890 körül (Forrás: PIM)

A Brenner gyerekekről és édesapjukról számos műtermi fotó készült, más értelmiségi, szabadfoglalkozású polgári család szokásához hasonlóan. Azonban Csáth Géza fotóhagyatéka különleges a többi, korban megegyező hagyatékhoz képest, mert sokkal több, privát családi térben készült kép született a gyerekekről. Csáth édesapja, id. Brenner József 1898-ban vásárolt egy fényképezőgépet, amellyel gyakran fényképezte családtagjait, a családi események és összejövetelek momentumait, saját és rokon gyerekeket, akik között, Csáth unokatestvére, Kosztolányi Dezső is felbukkant. 

A fotóhagyaték különlegessége, hogy Csáth a tízéves korától vezetett naplójában élénk érdeklődéssel követte édesapja fotós tevékenységét. Leírásaiban részletesen beszámol a képek keletkezési körülményeiről, a fotóalanyokról, sőt még a fényképek előhívásának technikájáról is. Naplójában már a fényképezőgép megvételét is rögzítette, 1898. április 22-én kelt bejegyzésében:

 „Ma vett apuska egy fényképezőgépet 50 forintért. Ma délután hozták el. 18 cm magas és 14 cm széles a legnagyobb kép, amit lehet vele fotografálni. Azonkívül pillanatnyi fölvételt is lehet eszközölni, kisebb képeket és tájképeket is lehet fölvenni. 

A PIM fotógyűjteményében számos olyan kép is megtalálható, amelyről említést tesz a naplójában. Ilyen például az a fotó, amelyen mostohaanyjával, Budanovits Ilonával ül szabadkai lakásukban. A fotó elkészítésének élményét a következőképpen örökítette meg naplójában, 1898. április 26-án: 

Ma 7 órakor keltem föl. Reggel 9–10-ig tanultam. Ma apuska a fényképeket kitette a napra. Hogy kopírozódjanak. A Mádi fényképe nagyon jól sikerült, azonban a patika fölvétele kissé túl van exponálva. Ma délután lefotografált apuska engem és anyikát (egy képen).

csath2.png

Brenner József és mostohaanyja, 1898. (Forrás: PIM)

Az amatőr fotózás megismerésének szempontjából is fontos forrást jelent Csáth azon bejegyzése, amelyben az előhívás folyamatát mutatja be két nappal korábban: 

„bementünk a sötétszobába, az úgynevezett laboratóriumba a zselatinos lemezt beletenni a kazettába. Laboratóriumnak a kis szoba alakíttatott át, minthogy ablaka kettős üvegtáblával bír, a külsőt beragasztotta fekete papírral, az ajtók nyílásait bedugaszoltuk rongyokkal. Ezen műtétet csak veres lámpafénynél lehet végezni.”

Csáth Géza gyerekkori naplójában sokszor olvashatunk a családi összejövetelekről, hatalmas gyerekkori játszásokról, gyerekcsínyekről, vagy akár sportolásról. Csáth korcsolyázott, biciklizett, focizott, valamint többször vett részt futóversenyen is. 

Csáth naplójának vissza-visszatérő alapélménye a nagy gyerektársasággal való játszás öröme és önfeledt tevékenysége.

Ezt tükrözi 1897. május 2-án írt bejegyzése is:

Délután 2 órakor elmentem nagymamáékhoz, és itt játszottunk ¼ 5-ig. Ekkor eljöttek Kosztolányiék, egész délután jól játszottunk, ¼ 7-kor volt az uzsonna-vacsora egybekötve.”

Ezek a naplóban oly sokszor leírt játszások jelennek meg számos id. Brenner József által elkapott fotográfián is. 

csath3.png

Brenner József rokon gyerekekkel, 1898 körül (Forrás: PIM)

Ezen a képen például a ház udvarán összeverődött gyerekcsapat áll, akik kört alkotva labdáznak egymással. Jobb szélén Csáth Géza látható, amint a labda elkapására koncentrál.

A beállás alapján a gyerekek Porzsolt Lajos 19. század végén írt, a fotóval körülbelül megegyező korú, labdajátékokat felsoroló katalógusa a kerek róta, más néven benn forgó vagy várba állós elnevezésű játékot játszhatták. A játék lényege az volt, hogy a körben állók egymásnak dobálták a labdát. Nagyon kellett koncentrálni, hogy elkapják a gyorsan dobált labdát, mert, aki nem figyelt és elejtette, annak be kellett állni a kör közepére. A kör közepén állót angyalnak nevezték, és amint valaki elejtette a neki dobott labdát, beállhatott a helyére. A fotón éppen az a pillanat jelenik meg, ahol a körben állók koncentrálnak a labda elkapására, míg a kör közepén álló „angyal” vigyáz, hogy el ne találja a labda.

 

A Szabadkától nem messze fekvő Palics az ott található kellemes tó miatt kedvelt nyaralóhely volt a városi polgárok számára, melynek életmódjához hozzátartozott a hosszúra szabott palicsi nyaralás. Csáth Géza családja több éven át kiköltözött Palicsra a nyári idényre, ahol villarészt bérelt. 

csath4.png

Brenner József testvéreivel és mostohaanyjával Palicson, 1898. (Forrás: PIM)

A fotón a Leovics-villa lépcsőjén id. Brenner kamerája előtt ül a család: a dajka ölében Ilonka, mellettük Mádi, Dezső és Csáth, hátul pedig Budanovits Ilona.

 

A következő képeken a palicsi környezetben, különféle játékok közben látjuk a gyerekcsapatot. A tó, a természet közelsége, a hosszú allé, a játék élménye a nyarak nélkülözhetetlen részei voltak, amelyeket Csáth rendszeresen megörökített naplójában is. Ezek az emlékek jelennek meg például 1900-ban írt, novemberi visszaemlékezésében: „Hajh, ekkor volt még a gyöngy élet, egész nap csak játszottunk. 

csath5.png

Brenner József testvéreivel és mostohaanyjával Palicson, 1898. (Forrás: PIM)

csath6.png

Brenner József testvéreivel és mostohaanyjával Palicson, 1898. (Forrás: PIM)

Csáth tágabb családja rendszeresen tartott nagy családi összejöveteleket. A több napig tartó névnapi, születésnapi mulatozásokon részt vett a Brenner, a Decsy, a Kosztolányi és a Budanovits família is. Csáth együtt nőtt fel unokatestvéreivel, akik közül Kosztolányi Dezsővel haláláig szoros viszonyt ápolt. 

csath8.png

Brenner József testvéreivel és mostohaanyjával Palicson, 1898. (Forrás: PIM)

1896-tól mostohaanyja, Budanovits Ilona testvéreivel még tovább bővült a rokon gyerekek köre. Ezeket családi találkozásokat id. Brenner többször is megörökítette fényképezőgépével. 

csath9.png

Brenner József húga, Brenner Etelka és a Budanovits gyerekek, 1898 körül (Forrás: PIM)

 A családi csoportképen az első sorban, földön ülve balról az első Csáth Géza, mellette Kosztolányi Mária, ifj. Kosztolányi Árpád és Brenner Dezső látható. A második ülő sorban balról a második Budanovits Ilona, negyedik Brenner Józsefné Hofbauer Aurélia (Grószi), Csáth apai nagymamája. Az álló sorban balról az első valószínűsíthetően id. Kosztolányi Árpád, a negyedik Kosztolányi Dezső (kalap nélkül), előtte pedig Brenner Etelka áll.

csath10.png

Családi csoportkép, 1899, Szabadka (Forrás: PIM)

Ezeken a családi gyerekfotókon nyoma sincs a műtermi beállításokat jellemző, olykor merev, reprezentatív pozícióknak. Sokkal inkább idézik meg a számunkra is otthonos érzést kiváltó, a 20. század utolsó harmadától megszokott családi képeink vizuális világát. A személyes hangvételű, családi fotográfiák által közelebb hajolhatunk Csáth és Kosztolányi 19. század végi, 20. század eleji gyerekkorához, beleláthatunk a színes tinták és az oly rejtelmes költői szimbólummá formált játékok világába.

Sidó Anna

Szólj hozzá

irodalom gyűjtemény fotográfia fotográfus hagyaték kulisszatitkok Csáth Géza PIM Petőfi Irodalmi Múzeum irodalmi múzeum Fotótár Sidó Anna