A Petőfi Irodalmi Múzeum kertjében álló két méter magas, egész alakos Petőfi-szoborban Ferenczy Béni nem egy idealizált, teátrális pózba merevedett, győztes forradalmárt ábrázolt, hanem a biztos halált dacosan vállaló, vékony, szikár testalkatú költőt mintázta meg. A PIMblog kétrészes…
A Petőfi Irodalmi Múzeum kertjében álló két méter magas, egész alakos Petőfi-szoborban Ferenczy Béni nem egy idealizált, teátrális pózba merevedett, győztes forradalmárt ábrázolt, hanem a biztos halált dacosan vállaló, vékony, szikár testalkatú költőt mintázta meg. A PIMblog kétrészes…
Várkonyi Nándor (1896–1975) könyvtáros, kultúr- és irodalomtörténész hagyatékának egy része, levelezése és személyi dokumentumai 2020 nyarán kerültek a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményébe. Tevékenységének fő helyszíne a pécsi Egyetemi Könyvtár volt, ahol 1924-től egészen nyugdíjba vonulásáig,…
Az egykori Petőfi Társaság megszűnéséről, ezzel párhuzamosan a Petőfi Irodalmi Múzeum létrehozásához vezető kultúrpolitikai lépésekről ír Sulyok Bernadett, a PIM Kézirattárának főmuzeológusa. E heti bejegyzésünkben írása második részét közöljük, az első rész itt olvasható.
1946-ban a Petőfi…
Az egykori Petőfi Társaság megszűnéséről, ezzel párhuzamosan a Petőfi Irodalmi Múzeum létrehozásához vezető kultúrpolitikai lépésekről ír Sulyok Bernadett, a PIM Kézirattárának főmuzeológusa. E heti bejegyzésünkben írása első részét közöljük.
A Petőfi Társaság ülése az Akadémián, fennállása 50.…
Blogbejegyzésünkben Sulyok Bernadett tanulmányának második részét adjuk közre, melyben a 20. századi magyar epika egyik jelentős képviselője mítoszregényeinek filozófiai paradigmájáról, az őt ért főbb hatásokról és írói-gondolkodói koncepciójának összefüggéseiről olvashatunk.
Kodolányi monumentális…
Blogbejegyzésünkben bemutatjuk, hogyan alakult a 20. századi magyar epika egyik jelentős képviselőjének világ- és létszemlélete, miként fordult érdeklődése a prehisztorikus idők felé, kortársai közül kiket tekintett szellemi rokonainak, milyen művek és tradíciók befolyásolták leginkább…
Ritka dokumentumot őriz gyűjteményében a múzeum, amely érdekes időutazásra invitálja az olvasót a 19–20. század fordulója tájékán. Ezúttal a főleg közvilágításra használt légszesz történetét és kultusztörténeti jelentőségét mutatja be a PIM Kézirattár két főmuzeológusa, Komáromi Csaba és Sulyok…
Nem sok olyan íróról, költőről tudunk a magyar irodalomban, akit már életében legenda övezett, mégis Tandori Dezső ezen kevesek közé sorolható. Köszönhető ez annak, hogy az egyedülálló életmű mellett a költő sajátos hobbik iránt rajongott. Gombfoci- és kártyabajnokságok, lóversenyek, mackók és…
2021. december 20-án látott napvilágot a hír, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum megvásárolta Tandori Dezső és felesége, Tandori Ágnes hagyatékát. A múzeum osztályain megkezdődött a gyűjtemény feldolgozása. Interjúsorozatunkban elsőként a Kézirattár muzeológusaival, Borbás Andreával és Sulyok…
A párizsi Magyar Műhely folyóirat szerkesztőségi levelezése a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárát gazdagítja. A lap alapító szerkesztői, Nagy Pál, Papp Tibor és a hetvenes években hozzájuk csatlakozó Bujdosó Alpár közgyűjteményünkben helyezték el hatalmas és impozáns levelezésüket, számos…
A Magyar Műhely és a Petőfi Irodalmi Múzeum története több ponton is összekapcsolódik. A folyóirat egyik alapító-szerkesztője, Parancs János 1966-tól 1974-ig az intézmény muzeológusaként dolgozott. Fontos érintkezési pont továbbá a vizuális költészet első jelentősebb magyarországi kiállítása, a PIM…
A Magyar Műhely generációs fórumként jelentkezett. Az egyetemista, főiskolás és 30 év alatti, Nyugat-Európába szakadt fiatal magyar értelmiségiek megnyilatkozási terepe kívánt lenni, markáns avantgárd arculata az első évtized végén kristályosodott ki.
Az első években gyakran változott a…
Az 1956-os magyar forradalom leverése után Nyugat-Európába menekült fiatal értelmiségiek új lap indítását határozták el a már meglévő emigráns orgánumok (mint például az Új Látóhatár vagy a Nemzetőr) mellett, amelynek első száma 1962 májusában jelent meg Párizsban.
Nagy Pál és Parancs János a…
Weöres Sándor Özönvíz-töredék című verse a 2020 nyarán gyűjteményünkbe került Várkonyi Nándor-hagyatékban található, amelyben kiemelkedő egységet alkot a magyar és világirodalom e meghatározó 20. századi lírikusától fennmaradt mintegy 63 levél, és több általa írott, valamint hozzá kapcsolódó…
A család által eddig gondosan őrzött és rendszerezett Várkonyi Nándor-hagyaték végleges otthonra lelt a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A gyűjtemény tartalmaz levelezéseket, beszélgetőcédulákat és -füzeteket, kézírásokat, személyes és hivatalos okmányokat, jegyzeteket, forrásanyagokat és fényképeket. De…
Kodolányi János írói hagyatéka az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának gyűjteményét gazdagítja, de a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattára is őriz mintegy hatvan leltári egységet, általa írott levelet és kéziratot. Nálunk található az a levél is, amelyet Turnai Lajos főorvosnak írt, hogy…