Petri György-versek egy bűnügyi regény lapjain
Válogatás a PIM gyűjteményeiből 1.
Válogatás a PIM gyűjteményeiből címmel új sorozatot indítunk, melyben hamarosan megjelenő kötetünkből mutatunk részleteket kedvcsináló gyanánt. Az első részben Petri György könyvtárának egy példányát, egy bűnügyi regényt mutat be Csiszár Mirella, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtárának főosztályvezetője.
Forgách András: Petri György arcképei, 1989/90 (MNMKK PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)
A PIM 2018-ban rangos gyűjteménnyel gazdagodott, tulajdonába került Petri György kézirathagyatékának jelentős része: levelei, verskéziratai, tanulmányai, prózakísérletei, vázlatai, versfordításai. A kollekció egy parányi része azonban a Könyvtár állományát gazdagította. Ezek első ránézésre jelentéktelennek tűnő, zömében ütött-kopott papírkötésű könyvek, melyeket tulajdonosuk csak elvétve vásárolt újonnan (a figyelmes szemlélő felfedezheti hátul az antikváriusok árjelöléseit). A tizenhárom kötet mindegyike bűnügyi regény, az 1970–80-as években népszerű sorozatok (Albatrosz, Fekete Könyvek) darabjai. Mindegyikben megbújik Petri György egy-egy verssora, verskezdeménye, verse vagy feljegyzése.
Paula Gosling: Búbánat-blues, Magvető, Budapest, 1985, Petri György-hagyaték (MNMKK PIM, Könyvtár)
A költő kezében, zsebében általában ott lapult egy ilyen kiadvány. Többször hangoztatta, hogy a legjobban „piálni” és krimit olvasni szeret. Olvasott detektívregényeket otthon, a fürdőkádban, cigarettával a kezében, de leginkább a „munkahelyén”, az aktuális lakóhelyéhez közeli kocsmában vagy eszpresszóban, ahol minden nap hat-hét órát töltött el. Nem volt szüksége alkotói visszavonulásra, sőt, kifejezetten gyűlölt egyedül lenni. A kocsma személytelen zsivaja képezte számára az alkotás terepét. Gyakran nem volt nála üres papír, ilyenkor a hirtelen felötlő sorokat az aktuálisan olvasott krimi üres előzéklapjaira, a kötésfedelek belső üres felületeire jegyezte le jól olvasható kézírásával. A versek egy részét aztán letisztázta, sokukról azonban megfeledkezett. Ezeket aztán élettársa, Pap Mária gyűjtötte össze.
Paula Gosling Búbánat-blues című bűnügyi regénye két Petri-verset is rejteget: a könyv utolsó lapjain a Szekularizált világunkban olykor… kezdetű, valamint a „Demokratának lenni, annyi mint nem félni” kezdetű versének autográf tintaírású kézirata olvasható.
mondta máig is egyik példaképem, mesterem.
Hát? Nem is tudom, a fordítottja
„Nem félni annyi mint demokratának lenni”
bizonyosan nem igaz. Mivel, ha igaz lenne,
akkor Dillingert és Al Caponét
feltétlenül demokratának kéne tartanunk,
ami pedig, ugye, legalábbis vitatható vélekedés volna.
Tanulság ebből? Talán csak annyi,
hogy az életben triviálisan hamis premisszából is
levonható helyes konklúzió. Már amennyiben
a helytállás önmagában helyénvaló. Ami
ugyancsak nem szabad, hogy igaz legyen,
mert akkor Otto Skorzeny és Nagy Imre
egyazon értelemben hősök voltak.
Akkor is, ha O. S., vagy akár A. Eichmann
többé-kevésbé nem „vitték el a balhét”.
Az utóbbi végül is elvitte, hála a Moszadnak.
Petri György Demokratának lenni, annyi mint nem félni kezdetű verse Paula Gosling: Búbánat-blues regényének lapjain, Petri György-hagyaték (MNMKK PIM, Könyvtár)
Petri György Szekularizált világunkban olykor kezdetű verse Paula Gosling: Búbánat-blues regényének lapjain, Petri György-hagyaték (MNMKK PIM, Könyvtár)
E két vers már csak halála után, a Holmi 2003. évi 10., illetve a 2002. évi 11. számában jelent meg.
Forgách András író 1976 óta rajzolta barátját, Petri Györgyöt – gyakorlatilag Petri arcán tanult meg portrét rajzolni. A PIM gyűjteménye összesen 259 Petri-rajzát őrzi.
Csiszár Mirella
