2022. jún 08.

An Englishman in the Museum

írta: pimblog
An Englishman in the Museum

Beszélgetés Kádár Erzsébetről Robert Grahammel

A múzeumi gyűjtemény gyarapítása többnyire tőke – anyagi és/vagy kapcsolati tőke kérdése. Az előbbi sem jelent szimpla üzleti kapcsolatot, de a személyes nexusok jelentőségét nem lehet túlértékelni. Ha egy muzeológus a szerzővel, a tulajdonossal vagy örököseivel megismerkedik, velük közvetlen, jó viszonyt épít ki, az az intézmény iránti bizalom megerősítését (is) szolgálja, és megnyithatja az utat a gyűjteményezés felé.

*

Az 1946-ban, mindössze 45 évesen elhunyt írónő, Kádár Erzsébet festőművésznek készült. Az 1920-as évek közepétől több csoportos kiállításon elismeréssel szerepeltek alkotásai, ám szépírói pályájának indulásakor, 1936-ban végleg felhagyott a képzőművészettel, hogy csak az írásnak szentelhesse tehetségét. Festői munkássága végleg feledésbe merült volna, ha nincsenek az életművet elhivatottan gondozó örökösök. A PIM gyűjteményébe az elmúlt években 12 festménye került, elsősorban unokaöccse, Vajda Miklós és unokája, Robert Graham jóvoltából.

 00_large.jpegRobert Graham nagyanyja, Kádár Erzsébet önarcképével a PIM raktárában, 2022 májusában (Fotó: Gál Csaba / PIM)

Robert Graham szülővárosában, Londonban él, nyugdíjba vonulásáig katonai rendszerelemző mérnök és kormányzati szaktanácsadó volt. Akkor kerültünk vele kapcsolatba, amikor Kádár Erzsébet hagyatéka után nyomoztunk.

Az író- és festőnő egyetlen gyermeke, Dadányi Éva 1945-ben férjhez ment az angol származású Douglas John Grahamhez, akivel Londonban telepedtek le. Amikor 2009-ben unokatestvére, az író, műfordító, szerkesztő Vajda Miklós közvetítésével megismertük, a Londonban élő idős, rossz egészségi állapotú asszonnyal már csak néhány telefonbeszélgetést tudtunk folytatni. Halála után legidősebb fia, Robert kezelte édesanyja hagyatékát, aki meghívásunkra 2015-ben látogatott el először a PIM-be.

 

Kádár Erzsébet lánya, Dadányi Éva is tehetségesen rajzolt. Az 1940-es évek első felében ő illusztrálta Török Sándor meséit 

Robert nem beszél magyarul, így – bár tudott nagyanyja irodalmi tevékenységéről – novelláit nem olvashatta. Ismeri, érti és méltányolja viszont képzőművészeti munkáit, hiszen ő maga is művészetbarát, szenvedélyes gyűjtő. Nem csupán a képzőművészeti hagyaték feltérképezésében segített nekünk, de több, közösen fellelt, igen rossz állapotú vásznat saját költségén Londonban restauráltatott, majd a PIM-nek ajándékozta őket. Nagyvonalúságát jelzi, hogy további öt, korábban Skóciában rendbe hozatott Kádár Erzsébet-képet lakása faláról akasztott le, és adta át múzeumunknak. Szívügye lett nagyanyja hagyatékának gondozása és bemutatása. Korábban ismeretlen fotókkal, részletes információkkal és a családi gyűjteményből kölcsönzött további festményekkel is segítette a 2020 nyarán megnyílt Egy írónő modellt áll című kiállításunkat.

Robert néhány hete újra Magyarországra látogatott, ekkor készítettük vele az alábbi beszélgetést a PIM-ben.

 01_large.jpegRobert Graham néhány, általa restauráltatott, és a PIM-nek ajándékozott Kádár Erzsébet-festmény előtt (Fotó: Gál Csaba / PIM)

Ön 1946-ban született, abban az évben, amikor nagyanyja Budapesten meghalt, így nem ismerhette őt. Mit tudott róla, mennyire ismerte művészi tevékenységét?

Édesanyánk nagyon keveset beszélt magyar gyökereiről. Ő kislányként megtapasztalta a menekült lét nehézségeit, hiszen a trianoni határhúzás miatt a vagyonától megfosztott Csernovics család a kisgyermek Évával együtt menekült el Aradról Budapestre. Amikor Éva fiatal házasként, újfent vagyontalanul, Nagy-Britanniába érkezett angol férje oldalán, éles határt húzott korábbi élete és az új közé. Mi, gyerekek nagyanyánkról sokáig mindössze annyit tudtunk, hogy novellákat írt, amiket a magyar rádióban is felolvastak, valamint azt, hogy egyetlen kötete, a Harminc szőlőskosár irodalmi díjat nyert.

Középiskolás koromban azonban történt valami, ami kapcsot jelentett anyám gyerekkorához és nagyanyámhoz is. Egy kórusban énekeltem, és az egyik nyáron Kodály műveit is előadtuk az iskolánkban és a londoni Szent Pál székesegyházban. Az iskolai hangversenyre Kodályt is meghívták. Édesanyánk ekkor látta újra a zeneszerzőt, akivel – mint később megtudtuk – kislányként többször találkozott. Kodály ugyanis egy időben eljárt Erzsébethez, akivel közös volt az erdélyi népdalok iránti érdeklődésük. De ez után is még évtizedeknek kellett eltelniük, amíg anyánk – egyetemista unokái kérésére – részletesebben is mesélt a gyerekkoráról.

 

02_large.jpegNégy generáció: három anya és egy fiú

 Robert Graham, Eva Graham (született Dadányi Éva) kislányként az édesanyja által festett képen, Kádár (sz. Csernovics) Erzsébet önarcképe és Csernovics Diodorné (sz. kádári Duka Olga) ismeretlen festő képén (Fotó: Gál Csaba / PIM)

Értő szemmel gondozza nagyanyja művészi hagyatékát. Honnan a képzőművészetek iránti vonzalma?

London bohém művésznegyedében, Chelsea-ben nőttem fel, ahol számos galéria található. Gyerekkoromban én is szívesen rajzoltam, festettem, látogattam a londoni galériákat és múzeumokat. Igaz, kissrácként elsősorban a csataképek és a hadtörténeti gyűjtemények érdekeltek, mint például a Viktória és Albert Múzeum szamurájöltözetei és fegyvergyűjteménye. A festészet iránti vonzódásom később, ahogy keresetem engedte, gyűjtőszenvedéllyel párosult: Angliában és külföldi kiküldetéseim során is rendszeresen látogatom a régiségkereskedőket és a bolhapiacokat. Az évek során mintegy 250 képet vásároltam. Saját gyűjteményem gyarapítása mellett több művet ajándékoztam múzeumoknak is.

Hogyan talált rá nagyanyja korábban ismeretlen festményeire?

Amikor húgommal, Anabellel elkísértük idősödő édesanyánkat utolsó magyarországi látogatására, unokatestvére, Vajda Miklós azzal lepett meg bennünket, hogy tucatnyi festményt hozott elő. Miklós évtizedek alatt, főként elhunyt rokonok hagyatékából gyűjtötte össze Csernovics (Kádár) Erzsébet alkotásait. Két kis akvarellt még fiatal lány korában festett hajdani otthonukról, négy portré lányát, Évát ábrázolja kislány korában. Később Miklós pincéjéből – Judit kitartó keresésének hála – további, súlyosan megrongálódott vásznak kerültek elő, melyeket a főiskolai évek alatt festhetett Erzsébet.

A képeket – mivel akkoriban ott éltem – Skóciába, a később előkerült, erősen megrongálódott vásznakat pedig már Londonba vittem restauráltatni. A restaurátorok felfigyeltek a képek kifinomult technikájára. Értékelésük megerősítette az én szubjektív – unokaként elfogult – véleményemet. Nagyanyám tanulmányképei, anyámról és más rokonokról festett, rajzolt portréi, szentendrei városképei és tájképei sokat ígérő korai alkotások, melyeknek azonban nem lett folytatása, miután irodalmi pályára lépve végleg letette az ecsetet. Fontos megjegyezni, hogy nagybátyám, Vajda Miklós sokat tett Kádár Erzsébet irodalmi teljesítményének megismertetéséért. Az utóbbi években elkészíttettem néhány novellájának angol nyelvű fordítását, így már én is megismerhettem írásainak egy részét. És végül, hosszú készülődés után 2020-ban megrendezhettük Kádár Erzsébet életmű-kiállítását a PIM-ben. Nagy megelégedésemre szolgált, hogy ezzel méltó emléket állítottam nagyanyámnak, Kádár Erzsébetnek, aki – most már nem csak én tudom – kivételes és sokoldalú tehetség volt.

 

 

Kádár/Csernovics Erzsébet kiállítása, a Robert Grahamtől kapott festmények egy részével (Fotó: Gál Csaba / PIM)

2021-ben Csók és festék címmel kiadtuk Kádár Erzsébet válogatott novelláit. A harminc írás közül több most jelent meg először kötetben.

Felhagyni azzal, amiben hitt, amire egész fiatal életében készült, és amiben máris sikeres volt, nem lehetett könnyű. Nem állítható, hogy kényszer csinált belőle írót, de ha zavartalanul tanulhat a főiskolán, és teljes valójával festővé válhat, nem kénytelen állásba menni, pénzt keresni, alighanem meg is marad festőnek, nem enged a csábításnak, ami a szerkesztőségben érte, ahol illusztrátorként és kezdő újságíróként elhelyezkedett. Nyertünk volna egy kitűnő festőnőt, de elvesztettünk volna, anélkül, hogy tudnánk róla, egy minden látható jel szerint egyedülálló teljesítményekre képes írót. 
Vajda Miklós

 A Csók és festék most kedvezményesen megvásárolható a pimbolt.hu oldalon!

Kádár Erzsébet életéről bővebben:

  • 1901. március 3-án Aradon született Csernovics Erzsébet néven.
  • 1920 januárjában férjhez ment, egy év múlva megszületett egyetlen gyermeke, Éva. Házassága röviddel ezután felbomlott.
  • A trianoni békeszerződés következményei miatt a család elvesztette minden vagyonát, ezért 1922-ben áttelepültek Budapestre.
  • 1924 őszén beiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára, de mindössze három félévig tanulhatott, mert apja halálával a család anyagi helyzete végképp összeomlott.
  • Az 1920-as évek második felében rajztanításból élt, közben szabadiskolák, tanfolyamok képzéseit látogatta.
  • 1926–1933 között többször is szerepelt a Szinyei Merse Pál Társaság csoportos kiállításain.
  • 1931-ben a Budapesti Hírlaphoz került mint illusztrátor, később már publicistaként is foglalkoztatták, és több női rovat állandó szerzője lett.
  • 1934-ben megfestette önarcképét, melyet már Kádár Erzsébetként szignózott. A névváltoztatás is jelzi: élete fordulóponthoz érkezett.
  • 1935-ben Reggeltől estig című írásával megnyerte a Nyugat novellapályázatát. Végleg felhagyott a festéssel.
  • 1936-tól rendszeresen jelentek meg novellái és könyvkritikái különböző lapokban, írásai gyakran szerepeltek a rádióban is.
  • 1937-től Illés Endrével többéves munkatársi kapcsolatuk szerelemmé alakult. Az egyszerre inspiráló és megalázó viszony egészen az asszony haláláig tartott.
  • 1940-ben Baumgarten-jutalmat kapott.
  • 1944-ben megjelent egyetlen kötete, a Harminc szőlőskosár című novellagyűjteménye.
  • 1945 augusztusától a Szabó Ervin Könyvtár munkatársa volt. A Képes Világban saját rovatot vezetett, fontos irodalmi felkéréseket és elismeréseket kapott.
  • 1946. április 25-én álmában halt meg, a konyhában szivárgó gáz mérgezte meg. 45 éves voltt.

 

Lukács Ágota, Szilágyi Judit

Szólj hozzá

interjú irodalom festmény kiállítás képzőművészet múzeum gyűjtemény festőművész hagyaték kulisszatitkok PIM Petőfi Irodalmi Múzeum Kádár Erzsébet múzeumi munka irodalmi hagyaték Robert Graham