Az előző részben említett három nagy kéziratgyűjtemény mellett kisebbek is képződtek a költő életében. A legjelentősebbeket tekintve ilyen Révész Béláé, amely a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba, Hatvany Lajosé, amely a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárába kerültek, valamint Fenyő Miksáé, Bölöni Györgyé, Steinfeld Nándoré és Szalay Józsefé is, amelyek a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonában vannak. 

Ady Endre Maria-Grünben 1913 tavaszán. Winterberg Rudolf felvétele (Forrás: PIM Fotótár) 

Az Ady-gyűjtemény szóródása és különböző provenienciái ellenére a kéziratok egy nagyobb része szerves egységet képez a Petőfi Irodalmi Múzeumban – a Nyugat szerkesztőinek köszönhetően. Az elmúlt évtizedekben jelentős mennyiségű, a Nyugatban megjelent mű, valamint a Nyugat és Ady Endre közötti levélváltás került a múzeum állományába. Szalay József és Fenyő Miksa gyűjteményének közös ősforrása a Nyugat szerkesztősége. Ezek a kézirategyüttesek is bizonyítják, hogy a szerkesztőségek általában nem, a szerkesztők azonban gyakran megőrizték a szerzői kéziratokat.

Fenyő Miksa gyűjteménye

Fenyő Miksa időskori portréja, Balás Miklós felvétele (Forrás: PIM Fotótár)

Fenyő Miksa hagyatékából 220 darab analekta (azaz műkézirat) és 119 darab levél került a Petőfi Irodalmi Múzeumba, dacolva a történelem és a személyes sors viharaival. Először Móricz Zsigmond kérte kölcsön Fenyő Miksától a tulajdonában levő Ady-leveleket, hogy ezeket segítségül hívva megírja Ady-monográfiáját. A könyv nem készült el, Móricz visszaadta a leveleket. 1944 júliusában a műkincsek lefoglalásáról szóló törvény alapján Csánky Dénes lefoglalta Fenyő Miksa kéziratgyűjteményét. (Csánky Dénes kormánybiztost a Hivatalos Közlöny híre szerint 1944. május 24-én nevezték ki a zsidók zár alá vett műtárgyainak számbavételére és gondozására.) 

A föl-földobott kő kézirata Fenyő Miksa hagyatékából (PIM)

Mikor Fenyő 1945 tavaszán visszatérhetett lakására, megszerezte Csánky Dénes bajorországi címét, s levélben érdeklődött nála kéziratgyűjteményéről. Csánky megírta, hogy a kéziratokat átadta a Nemzeti Múzeum fiatal tisztviselőjének, Clauser Mihálynak, akiről tudta, hogy Ady-barát. Csánky megadta Fenyőnek Clauser címét. Fenyő Miksa neki is írt, Clauser Mihály pedig Fenyő párizsi címére elküldte a kéziratokat. Ezt a történetet Fenyő Miksa visszaemlékezéseiből ismerjük, levelezése azonban Csánky Dénessel és Clauser Mihállyal elveszett vagy lappang. Ahogy az Ady-gyűjtemény is majdnem (újra) elveszett, amikor Fenyő Miksa 1953-ban Párizsból New Yorkba költözött családjával: 

Mikor Párizsból New Yorkba költöztünk át, s a hatodrangú szállodában, hol megszálltunk, csomagjaink rendezéséhez láttunk, megdöbbenve konstatáltuk, hogy a levelesláda hiányzik. Hol maradt? Reklamáltuk a hajónál – nem tudtak róla. Reklamáltuk a párizsi szállodában, a vonaton, mely Le Havre-ba vitt bennünket, a vámhelyiségben – sehol semmi nyoma. Fájdalommal és szégyennel gondolok vissza veszteségemre, a magyar irodalomtörténet veszteségére.

1970-ben azonban Fenyő Miksa a kéziratok történetét már a következőképpen egészítette ki: 

„Harmadnapra a hotel pincéjében, ahol százával voltak az elveszett bőröndök, ráakadtunk a mienkre is. Igen ám, de akkor már híre terjedt, hogy elveszett. Akkor ezt mondtam: ezt a mítoszt fenntartjuk, mert ha most híre megy, hogy megvan, többet életünkben nem lesz nyugtunk. Jönnek újságírók, jogosan, cikkek arról, hogy az irodalomtörténet követeli. Hagyjuk meg, hogy elveszett, majd ha eljön az ideje, előállunk vele.”

1970 augusztusában jött el az idő. Fenyő Miksa ekkor Bécsben élt, többször hazalátogatott, és végül a Petőfi Irodalmi Múzeumban helyezte el gyűjteményét, amelynek olyan emblematikus művek a részei, mint A föl-földobott kő, A muszáj Herkules vagy a Krónikás ének 1918-ból című versek, a Mihályi Rozália csókja című novella vagy A magyar Pimodán és az Egy ismeretlen Korvin-kódex margójára című publicisztikák.

Osvát Ernő hagyatéka

Ha áttételesen is, de a legendás Nyugat-szerkesztő, Osvát Ernő hagyatékából is kerültek Ady-dokumentumok a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonába, mégpedig Szalay József szegedi rendőrfőkapitány közvetítésével. Szalay József szenvedélyes műgyűjtő volt: több részletben vásárolt Elek Artúrtól Ady-kéziratokat az Osvát-hagyatékból, legelőször egy évvel Osvát Ernő halála után. (A kéziratok értékesítésére azért volt szükség, hogy a néhai szerkesztő rossz anyagi körülmények között élő testvérhúgát segítsék.)

1958-tól az 1960-as évek elejéig Szalay József örökösétől 93 darab értékes Ady-vonatkozású kézirat került több részletben a Petőfi Irodalmi Múzeumba: a levelek mellett publicisztikák (Jászi Oszkár könyve) és versek (A fekete zongora, A menekülő Élet, Nő-kergető fényes Hazugság), amelyek magukon őrzik Osvát Ernő ceruzaírásos szerkesztői megjegyzéseit is.

A Nő-kergető fényes Hazugság kézirata Osvát Ernő hagyatékából

Gellért Oszkár és Ignotus kollekciói

Gellért Oszkár és Ignotus leszármazottaitól is kerültek dokumentumok a Nyugat szerkesztőségéből a Petőfi Irodalmi Múzeumba, jóval szerényebb mennyiségben. Előbbiből például a Kocsi-út az éjszakában vagy a Hiába hideg a Hold című versek, utóbbitól az Emlékezés egy nyár-éjszakára című költemény.

A Nyugathoz nem köthető hagyatékegységek

A Petőfi Irodalmi Múzeum nem a Nyugathoz köthető hagyatékegységei közül Steinfeld Nándoré és Bölöni Györgyé kiemelendő. Steinfeld Nándor Ady önkéntes titkára volt, ő intézte a költő apró-cseprő ügyeit, például postán továbbította az Adynak járó tiszteletdíjakat Csucsára. Steinfeld Ady-kéziratai az 1950-es években kerültek a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonába. A Steinfeldnek Nándornak szóló leveleken túl bekerült Ady Endre 1916-os levélfogalmazványa Molnár Ferenchez is, amelyben Ady valószínűleg a Ferenc József-rend elnyeréséhez gratulál az írónak.

A Párisban járt az Ősz első fogalmazványam az Itt járt az Ősz

Ugyancsak az 1950-es években kerültek Bölöni György Ady-kéziratai is a Petőfi Irodalmi Múzeumba. Elsősorban levelek, de egy olyan különleges vers is, amelynek kéziratát a későbbi Bölöni Györgyné, Marchişiu Otília mentett meg az utókornak, akinek szobájában és jelenlétében készült az Álmatlan gyilkos lázban. A megkezdett szöveggel elégedetlen Ady a kéziratot papírkosárba dobta, amelyet onnan az asszony halászott elő, hogy kisimítva megőrizze. Nem ez az egyetlen Ady-fogalmazvány, amelyet Bölöni Györgyék őriztek meg. Tőlük került a PIM Kézirattárába a Párisban járt az Ősz első fogalmazványa is, még Itt járt az Ősz címmel.

Borbás Andrea