2021. jún 02.

Székely Aladár női portréi

írta: kocsiskatica
Székely Aladár női portréi

Székely Aladár gyakran fotózott nőket és női alkotókat. A művészek nemcsak személyes céllal látogattak el Székely Aladárhoz, sokszor vele készíttették el azt a hivatalos fotót, amit később az írásaik illusztrációjaként vagy a folyóiratos publikációjuk mellett használtak. Ugyanakkor a felhasználási céltól függetlenül e portrék esetében is jellemző: Székely igyekezett megragadni modelljei karakterét, személyiségük lényegét. Most ezekből a női portrékból válogattunk.

Boncza Berta – Csinszka

A Székely Aladár-kiállításban több fotót is láthatunk Boncza Bertáról, először Ady feleségeként, később Márffy Ödön hitveseként jelenik meg a képeken, de Székely több önálló portrét is készített róla. 

A Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményében közel 100 fotó van Boncza Bertáról, de az MTA és az OSZK is sok képet őriz Ady múzsájáról. Ezek a képek egészen a gyerekkorától kezdve dokumentálják Csinszka életét: 1-2 éves korától haláláig láthatunk róla felvételeket. Már szülőhelyén, Csucsán is készültek róla képek, az egyik fotón például édesapjával látható a csucsai kastély kertjében, később a svájci internátusban diáklányok társaságában. De például egy velencei kiránduláson, a Szent Márk téren is készült róla felvétel. 

csinszka1.png

Csinszka 1915 őszén (Forrás: PIM)

A sok fennmaradt kép miatt azt hihetnénk, hogy Csinszka szívesen pózolt a kamerának, de ez valójában nem így volt. Ugyan a levelei mellé gyakran csatolt magáról készült felvételt, Adynak is küldött ilyen fotót, azonban az írásaiból kiderül, hogy Csinszka eléggé önbizalomhiányos volt. Azt gondolta, hogy ezek a fényképek rosszul sikerültek, és gyakori, hogy kép helyett inkább leírja és jellemzi önmagát. Ezek a leírások jellemzően nagyon visszafogottak.

Székely Aladár Csinszka-portréin azonban már egy magabiztos tekintet néz ránk. Boncza Bertának “kameraérzékeny” arca volt, és a róla készült felvételeket elnézve azt is érezzük, hogy pontosan tudja, miként kell pózolni a kamera előtt. A kiállításon látható egyik fotón Csinszka majdnem teljes alakban látható. Ezen az 1916-os képen kalapját az arcába húzza, testtartása laza, bő öltözéke ugyan nem a nőiségét hangsúlyozza, azonban mégis kölcsönöz neki egyfajta eleganciát. Ezen a felvételen Csinszka egy fehér ruhát visel, nyakában pedig egy színes kendő látható, amit a PIM őriz. Zeke Zsuzsanna, Csinszka kutatója, a PIM Relikviatárának vezetője hozzátette: Csinszka számára fontos szerepe volt a divatnak. Sokszor lerajzolta ruháit a barátnőinek küldött leveleiben, sokszor beszélt a divatról, és gyakran ő maga tervezte az öltözékeit. A felvételeken több, általa tervezett ruhadarabot felismerünk.

Lesznai Anna és Kaffka Margit

A Székely-kiállításon szerepel néhány fotó az alkotó korai időszakából Lesznai Annáról is. Lesznai már pályája kezdetén ellátogatott Székely Aladárhoz, hogy készítsen róla portrékat: ezek a felvételek 1906 körüliek. A kompozíció még nagyon statikus és merev, meglehetősen zárt arcot mutat és valamiféle földöntúli harmónia sugárzik belőle. Lesznai egyébként ekkor már elvált, gyermekes asszony.

lesznai_anna.png

Lesznai Anna 1909 körül (Forrás: PIM)

E légies portrék éles ellenpontja Székely Kaffka Margitról készített felvétele, ami a költő átható tekintetétől válik igazán különlegessé. A fénykép 19121913 körül készülhetett. Szilágyi Judit elmondta: ebben az időben Lesznai és Kaffka baráti viszonyt ápoltak egymással. Élethelyzetük némiképp hasonló, mindketten egyedülálló anyaként próbálnak helyt állni és művészként érvényesülni. 

kaffka.png

Kaffka Margit 1912 körül (Forrás: PIM)

A fotó készülésének idejében Kaffka már jelentős írója a Nyugatnak, sokan írtak róla elismerően. Túl van egy érzelmi válságon, Hatvany mellett állást foglalt az OsvátHatvany-vitában. Ezek az események egyszerre vannak jelen ezen a fotón. A Székely Aladár-felvétel nagyon megkomponált, fegyelmezett szerkezetű mű, amely az arcot tökéletes szimmetriában és némiképp felülről mutatja. Kaffka tekintete öntudatos, dacosan néz bele a kamerába. Aki egyszer látta ezt a pillantást, annak örökre beég az emlékezetébe. 

Lesznai és Kaffka barátságához kapcsolódik még egy anekdota. Lesznai 1911-ben a Nyolcak kiállításán találkozott Adyval, aki egy fotóról beszélt neki, ami feltehetően egy Székely Aladár-felvétel lehetett. Ezt Ady előszeretettel osztogatta. Lesznai pedig évődve megkérdezte: Ugye, én is kapok belőle? Mire Ady azt mondta: Természetesen. És az lesz ráírva, hogy Lesznai Annának, a hitem szerint legnagyobb, legjobb magyar költőnőnek. Lesznai Annának ez nagyon hízelgett. Akkor ő még pályakezdő alkotó volt, Kaffka azonban már befutott költő volt ekkor.

Undi Mariska

A 20. század elején nagy szellemi pezsgés jellemzi a kulturális életet, de nemcsak a művészetben jelentkeztek új áramlatok, hanem a testről való gondolkodás is átalakult. Megjelent a feminizmus eszméje, valamint a nők térhódítása a munka, az oktatás és az alkotás területén. Az új nő képviselőjeként láthatjuk Undi Mariskát két 1911-es Székely Aladár-portrén. Undi Mariska egy modern, elhivatott, emancipált nő volt a 20. század elején, de mindenekelőtt egy tehetséges és sokoldalú alkotó, akinek tevékenysége a gödöllői művésztelephez kötődött. Festett, rajzolt, bútorokat, játékokat tervezett és jelentős megbízásokat is teljesített. Ő tervezte például a Dózsa György úti Népszálló freskóját. Az egyik portrén Undi Mariskát épp munka közben láthatjuk.

undi_mariska1.png

Undi Mariska a Népszállót festi, 1911 (Forrás: Gödöllői Városi Múzeum)

Az alkotót érdekelte a ruhatervezés is: kiutazott Párizsba, hogy tanulmányozza az ottani divatházak munkáját. Ez teljesen elvarázsolta őt, megragadta a fantáziáját. Hazatérve mégse nyitott saját szalont, hanem maga és ismerősei, barátai számára tervezett egyedi öltözékeket. A múlt századforduló elvetette a fűzőt: kényelmes, a szabad mozgást jobban engedő ruhákat készített megrendelői számára, amikhez népművészeti motívumokat használt fel. Főként a kalotaszegi és matyó hímzésekből merített. Cikkeket is írt és előadásokat is tartott ebben a témában. 

undi_mariska2.png

Undi Mariska 1911-ben (Forrás: Gödöllői Városi Múzeum)

Ahogy Mészáros Zsolt, a PIM muzeológusa elmondta: figyelme kiterjedt a kiegészítőkre is. A másik Székely Aladár-felvételen Undi Mariska egy különleges, csillogó fejfedőt visel, ami saját tervezésű darab. Így ez a fotó reklámfotó, termékfotó egyszerre, valamint egy alkotó hitvallását is mutatja.

Kocsis Katica

Szólj hozzá

kiállítás fotográfia fotográfus PIM Nyugat Petőfi Irodalmi Múzeum Csinszka Kaffka Margit E. Csorba Csilla irodalmi múzeum Lesznai Anna Boncza Berta Székely Aladár Undi Mariska