Régóta készül ez a kiállítás, a pandémia miatt pedig még néhány hónapot tolódott a megnyitója. Most már végre látogatható az Egy írónő modellt áll című tárlat, amely a festő és író Kádár Erzsébetet, egy 20. századi nőtörténetet mutat be. Az alkotó jelentőségéről és a kiállításról a tárlat egyik kurátorát, Szilágyi Juditot kérdeztük. 

Kádár Erzsébet: Önarckép (olaj, vászon, 1934, PIM)

Mikor és hogyan találkoztál Kádár Erzsébet alakjával?

A 2008-as Százéves a Nyugat című tárlat összeállításakor mélyre ástam a témában. Borgos Anna nőtörténésszel, genderkutatóval kezdtük el vizsgálni: milyen szerepet töltöttek be a női szerzők a Nyugatnál. Összeszedtük, hogy kik publikáltak legtöbbször a lap hasábjain. Ebből aztán született egy kötet Nőírók és írónők. Irodalmi és női szerepek a Nyugatban címmel. 

Várt és nem várt eredményeket hozott a kutatás: Török Sophie, Kaffka Margit, Lesznai Anna neveinek gyakori felbukkanása nem volt meglepetés, de például Kádár Erzsébeté igen. Elkezdtük kutatni az életművét. Szerencsére nagyon sok információ maradt fent róla. Nagyon hamar kiderült például, hogy nemcsak író volt, hanem festett is, nem is rosszul. Később pedig elénk tárult egy igen izgalmas családtörténet is.

Kádár Erzsébet Alkotás úti otthonában, 1941

Hogyan vált láthatóvá az ő életműve?

Ebben fontos szerepe volt Vajda Miklós írónak, Kádár Erzsébet unokaöccsének. 2008-tól gyakran jártam hozzá, sokat mesélt a nagynénjéről, és ő hozott össze Kádár egyetlen lányával, Dadányi Évával is. A történet fontos szereplője Dadányi egyik fia, Robert Graham, aki Londonban él. Ő már nem beszél magyarul, de lelkesen segített nekünk: többször járt a múzeumban, egyszer pedig úgy látogatott el hozzánk, hogy hozott is öt Kádár-festményt ajándékba, sőt néhányat a saját költségén restauráltatott. Nélküle nem jöhetett volna létre ez a kiállítás.

Fotó: Birtalan Zsolt/PIM

Ha Kádár Erzsébet alakját a maga teljességében meg akarjuk ismerni, akkor nem hagyhatjuk ki a családtörténetet sem.

Kádár Erzsébet egy nagy múltú szerb család, a Csernovicsok leszármazottja. A történetük jól dokumentált, és teli van nagyon sok érdekes felmenővel. Érdekes figura például Csernovics Arzén pátriárka, aki az 1600-as évek közepén negyvenezer szerb családot telepített Magyarországra, például Szentendrére. Aztán ott van Csernovics Péter, aki a reformkor fontos politikusa volt. Kádár Erzsébet nagy-nagynénje az a Csernovics Emília, aki két évig volt Damjanich felesége.

1921–22-ben alig egyéves házassága megalázó körülmények között tönkrement, kislányával szüleihez költözött. Privát tragédiája egybeesett a történelem nehéz és súlyos időszakával. A trianoni határhúzással családja elveszítette a vagyonát, Budapestre települtek. Kádár Erzsébet néhány év alatt egy pihe-puha világból, egy védett környezetből nagyon hirtelen, hatalmasat zuhant.

Kádár Erzsébet édesanyjával és nővérével 1904-ben (Fotó: Rudolf Largajolli, forrás: PIM)

Hogyan válik láthatóvá a családtörténet a kiállításban?

Egy családfán bemutatjuk a fontosabb Csernovics-felmenőket, néhányukról festményeket is kiállítunk. Továbbá sok gyönyörűséges műtermi fotó maradt fenn a család aradi életéből, amatőr felvételek a házassága idejéből, budapesti életükről a 30-as évekből. És van még néhány beállított, hivatalos portré a beérkezett írónőről is.

És ha már fotó: legizgalmasabbak talán azok a felvételek, amelyek festés közben ábrázolják. A kiállítás népszerűsítő, beharangozó anyagaira sem egy festményét választottuk, hanem egy ilyen műtermi fotót, amin Kádár egyik önarcképét festi. Egyébként több önarcképe – festmények és tervek, vázlatok – is fennmaradt. A legfontosabbnak a Csók és festék című novellájában meg is írta a keletkezését.

Fotó: Birtalan Zsolt/PIM

Kádár két töredék életművet hagyott maga után: 10 évig volt festő, majd 10 évig írt. Mi volt a váltás oka?

Kádár Erzsébetet zsenge gyerekkorától kezdve a festészet érdekelte, a családja pedig ebben abszolút támogatta őt. Hároméves korától kezdve albumban gyűjtötték a rajzait, amelyek fennmaradtak, így most ezeket is kiállíthatjuk. Az áttelepülést követően beiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára, mestere Szőnyi István volt. Tehetséges volt, de megélhetés után kellett néznie, így elszegődött illusztrátornak a Budapesti Hírlaphoz. Végül lett egy saját rovata, ahol háztartási praktikákról, gyereknevelésről és divatról írt. A lapnál megismerkedett a kor neves szerzőivel, Szabó Lőrinccel, Ottlik Gézával, Márai Sándorral.

Valójában a fordulat Illés Endrétől eredeztethető. Szerelmi viszonyuk 1937-ben indult, ennek hozadéka, hogy novellákat kezdett írni. Illés nagy ösztönzője és kegyetlen kritikusa volt. Ő javasolta a névváltást is: a Csernovics túlságosan jelentéstelített volt, ezért írói pályája kezdetén felvette az anyja nemesi előnevét, így lett Kádár.

Kádár Erzsébet: Zöld ruhás nő portréja (olaj, vászon, d. n., PIM)

Ha két művészeti ágban is ennyire tehetséges volt, akkor mi az oka, hogy nem került be a kánonba?

Az ő példája jól mutatja, hogy hiába átütően tehetséges valaki, akár több művészeti ágban is, tíz év nem elég arra, hogy bekerüljön a kánonba. Persze voltak még hátráltató tényezők. Az első kötete 1944-ben jelent meg, a II. világháború kellős közepén, így lényegében visszhangtalan maradt, annak ellenére, hogy a kor fontos szerzői elismeréssel gratuláltak neki. A 20. század derekán női szerzőként, novellistaként szintén nem sok esélye volt a hírnévre. Amikor pedig érkeztek a komolyabb megbízások és az első sikerek (pl. kétszer is elnyerte a Baumgarten-díjat), akkor egy szerencsétlen baleset miatt életét vesztette.

Fotó: Birtalan Zsolt/PIM

Habár az életmű széles körben nem ismert, mégis viszonylag sok minden megmaradt a hagyatékából.

Kádár Erzsébet szeretője, Illés Endre a kulcsfigura ebben, aki az írónő halála után is gondját viselte az életműnek. Kádár legfontosabb önarcképe ott lógott Illés szerkesztőségi szobájának falán, de elég sok más irodalmi anyagot is begyűjtött és megőrzött. Végül ezeket közgyűjteményeknek adományozta: az anyag nagy része, levelezésük, rajzok, fotók az OSZK Kézirattárába kerültek, van néhány dolog az Akadémia Kézirattárában és sok minden a PIM gyűjteményében is. A kiállításra a fennmaradt anyag legjavát válogattuk össze.

Önarcképvázlatok (1929, OSZK)

Milyen látvány fogadja a látogatót a kiállításban?

Kádár Erzsébet a felszínen egy merev, arisztokratikus tartású nő volt. Novellái is ilyenek: fegyelmezett látásmód, szikár nyelvhasználat, kimért mondatszerkezet jellemzi az írásait. Azt szerettük volna, ha ez a látványban is visszaköszön. A design megálmodója, Mihalkov György egy szigorú rendszert hozott létre: színes, vízszintes sávokra kerültek a festmények. Ezeket függőleges sávok szelik át, ahol a novellákból kiszedett idézetek szerepelnek.

Fotó: Birtalan Zsolt/PIM

Milyen képeket láthatunk a kiállításon?

Lukács Ágota művészettörténésszel, a kiállítás társkurátorával 30 festményt és kb. ugyanennyi grafikát válogattunk össze. Korábban a PIM gyűjteményében mindössze két Kádár Erzsébet-festmény volt, majd kaptunk néhányat Vajda Miklóstól, Robert Grahamtől pedig még jó párat. A saját festményanyagunkat ki tudtuk egészíteni a rokonok, leszármazottak, magángyűjtők tulajdonában levő művekkel is.

Ezeken a festményeken Szőnyi István, Aba-Novák Vilmos és Iványi-Grünwald Béla hatása érhető tetten. Kádár tájképben volt igazán jó, portréban talán kevésbé, de épp a portréi közül maradt fenn több. Sok önarckép is előkerült: két festmény és nagyon sok grafika. Ezen a mostani kiállításon skiccei, vázlatai, főiskolai tanulmányrajzai közül is szerepel pár. Ezek is izgalmasak, de a tájképei tényleg egészen kiválóak. A legjobbak a szentendrei tájakat ábrázoló festményei.

Kádár Erzsébet: A Preobrazsenszka templom Szentendrén (olaj, vászon, 1930 körül, magántulajdon)

Erősen kötődött Szentendréhez?

Érdekes volt a viszonya a városhoz. Az egyik novellájában, az Egy város modellt áll címűben Szentendrét festő szemmel írja meg. Azt, hogy mennyire rabul ejti első pillanatban a város, majd hogy később hogyan ábrándul ki belőle. Végül mégis megtér, a város természeti részei inspirálják. Ebbe a novellába beleírja családja, szerb felmenőinek történetét is, de nem árulja el a rokonsági szálakat. Ez a novella az életmű egyik sűrűsödési pontja, ezért is használtuk fel a címhez: Egy írónő modellt áll.

A kiállításban a novelláiból is megvillantotok részleteket. Milyen író tűnik elő ezekből az idézetekből?

Plasztikusan, képszerűen ír, sok festői leírással. Gyakori, hogy megírja egy-egy festményének a keletkezését, magát a festés folyamatát.

Nagyjából harminc novellája maradt fenn, ezek nagy része önéletrajzi ihletésű, a saját nemesi-dzsentri közegét ábrázoló írás. De persze nem ettől lesznek ezek a szövegek kiemelkedőek, hanem a finom lelki rezdülések ábrázolásától. Minden novellának hasonló a felépítése: a történet előrehaladtával folyamatosan növekszik a feszültség, mindig valami katasztrófa, lelki vagy fizikai kegyetlenség felé haladunk, de a szörnyűség kirobbanásáig sosem jutunk el, így csak a vészjósló zárlat marad. 

Fotó: Birtalan Zsolt/PIM

A festményeken, rajzokon, fotókon és idézeteken túl mit tudtok még megmutatni az életműből?

Három vitrinbe mindenféle személyes és tárgyi dokumentumot és kéziratot be tudtunk tenni. A relikviák között apróságok szerepelnek: cigarettatárcája, öngyújtója, parfümje, nyaklánca stb. A kéziratok is fontosak. Nemcsak novellákat írt, hanem kritikákat és lektori jelentéseket is. Ezek nagyon kemény, vitriolos, csípős nyelvű írások.

Kádár Erzsébet önarcképet fest, 1930 körül

A PIM kiállítása alkalmas lehet, hogy bekerüljön a kánonba ez az életmű?

Egy hajszáléren mindig csordogált az életmű. 1966-ban jelent meg egy válogatás a novelláiból Kegyetlenség címmel, majd 1993-ban a Századvégnél is kijött publicisztikájának egy kis kötete, a Ritka madár. Mi is tervezzük, hogy a kiállításhoz kapcsolódva újra kiadjuk novelláit; mindenképp szeretnénk, ha ez az izgalmas életmű nem süllyedne teljes feledésbe.

Kocsis Katica