Az utolsó indiánkönyv címmel jelent meg a Rézbőrű volt az alkony kiállítás kísérőkiadványa. Egy antológia, benne 79 szerző szövegével, amelyek valamilyen módon viszonyulnak az indiánhoz, indiánozáshoz. Az antológiáról a kötet három szerkesztője közül kettővel, Jász Attilával és Wirth Imrével (aki az…
„Az volna gyönyörű, ha írás közben szótól szóig, mondattól mondatig ̶ mint a zseblámpafény ̶ világíthatnánk magunknak, és így érhetnénk tetten, ami éppen a tettenérésünktől lesz azzá, ami. (Mészöly Miklós: A mesterségről)
„Alig van próza, amely ilyen közel állna a csöndhöz, a hallgatáshoz,…
Jókai Mór eleven és erős kapcsolatot ápolt a természettel. Kertészet iránti szenvedélyének hódolva 1853-ban a Svábhegyen megvásárolt egy elhagyott kőbányát a rajta álló házzal együtt. A területet borító sűrű bozót helyére szőlőt és gyümölcsfákat telepített, a gyakori erős szél ellen hársat,…
Az elmúlt gyereknap alkalmából a múzeum egyik izgalmas írói gyűjteményegységéből, a Csáth Géza-hagyatékból mutatunk be gyerekkori fotográfiákat és szövegrészleteket.
Csáth Brenner József néven született 1887-ben Szabadkán. Első ismert fényképét a város jó nevű műtermi fényképésze, Meinhardt…
Székely Aladár gyakran fotózott nőket és női alkotókat. A művészek nemcsak személyes céllal látogattak el Székely Aladárhoz, sokszor vele készíttették el azt a hivatalos fotót, amit később az írásaik illusztrációjaként vagy a folyóiratos publikációjuk mellett használtak. Ugyanakkor a felhasználási…
Mészáros Tibor a Makkai Ádám Emigrációs Archívum működéséről, a PIM Könyvtár kisnyomtatványairól és egy izgalmas emigráns hagyatékról, a Rónai Pál-anyagról mesélt.
A Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtár és Makkai Ádám Emigrációs Archívum sajátos helyet tölt be a magyar múzeumi rendszerben. A múzeumi…
Az 1956-os magyar forradalom leverése után Nyugat-Európába menekült fiatal értelmiségiek új lap indítását határozták el a már meglévő emigráns orgánumok (mint például az Új Látóhatár vagy a Nemzetőr) mellett, amelynek első száma 1962 májusában jelent meg Párizsban.
Nagy Pál és Parancs János a…
Szokatlanul és nagyon izgalmasan mesél Csáth életéről a PIM friss kiadványa, amelyben dokumentumtárgyakon keresztül elevenedik meg az író különös életútja. A kötetről a szerzőpárossal, Molnár Eszter Edinával és Sidó Annával beszélgettünk.
Fotó: Birtalan Zsolt/PIM
Hogyan született meg a…
E. Csorba Csilla az egyetemi évei után került a Petőfi Irodalmi Múzeumba, ahol négy évtizede dolgozik. 1996-tól a múzeum főigazgató-helyettese, 2005 és 2016 között főigazgatója volt az intézménynek. Az indulásról, a szakterületének megtalálásról, szemléletének alakulásáról és ars poeticájáról Török…
Ady gyakran ellátogatott Székely Aladár műtermébe, hogy portrékat készíttessen magáról, és sűrűn előfordult, hogy családtagjait, szerelmeit vagy barátait is magával vitte, hogy közös kép készüljön róluk. Így születtek meg az emblematikus közös fotók Lédával vagy Babitscsal.
Székely Aladár: Ady…
Az Új vizeken. Írók és művészek Székely Aladár műtermében című kiállítás kis alapterülete nem tette lehetővé, hogy néhány olyan művet, összefüggést megjelenítsünk, amely inkább adalék, mint fő tendencia, de megismerése érdekesnek tűnhet a fotótörténetben jártasak számára is. Ilyen például a Sassy…
A Petőfi Irodalmi Múzeum Rézbőrű volt az alkony című kiállítása szerteágazó ösvényeken vezet a gyerekkor indián hőseitől a felnőttkor döntésein át a megőrzött rézbőrű alkonyokig. Az úton az indián kultusz legfontosabb alakjai elevenednek meg, például Borvendég Deszkáss Sándor, Baktay Ervin vagy Cseh…
„»Miben látja Petőfi aktualitását?« Ma, sajnos, semmiben. Mert mint gyermekkoromban – bár más előjellel –, ma megint vitamindús tápszert főznek belőle, ahelyett, hogy meghagynák természetes édességnek és borzongató keserűségnek. Petőfit saját szobra takarja el (…) Márpedig a költő nem szobor, nem…
Móricz Zsigmond igazolványképe. Fotó: Békei, 1900 (PIM Fotótár)
Móricz Zsigmond 1913-ban tette közzé ezt az arcképét a Pesti Futárban. Békei fotográfus igazolványképként használt felvétele 1900-ban készült, feltehetően műtermi fotó. A kép önmagába zártságát jelentéstelivé teszik a hozzá fűzött…
Weöres Sándor Özönvíz-töredék című verse a 2020 nyarán gyűjteményünkbe került Várkonyi Nándor-hagyatékban található, amelyben kiemelkedő egységet alkot a magyar és világirodalom e meghatározó 20. századi lírikusától fennmaradt mintegy 63 levél, és több általa írott, valamint hozzá kapcsolódó…
Az előző részben említett három nagy kéziratgyűjtemény mellett kisebbek is képződtek a költő életében. A legjelentősebbeket tekintve ilyen Révész Béláé, amely a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba, Hatvany Lajosé, amely a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárába kerültek, valamint Fenyő Miksáé, Bölöni…
Képzőművészek is gyakran megfordultak Székely Aladár, majd fia, Székely László műtermében. Székely festőkről készült fotográfiái jól mutatják, hogy az alkotó nagy beleérző képességgel rendelkezett, és jól ismerte a korabeli művészeti életet. A képzőművészeket megörökítő fotóira is jellemző, hogy…
A Talán semmi, talán Minden – Ady Endre és Boncza Berta pesti otthona kötet kiindulópontja Ady és Csinszka első és egyetlen lakása, valamint az 1917–1919 közötti időszak. A társadalmi-kulturális korrajzként szolgáló tanulmányok azonban sokszínű, izgalmas nézőpontokból mutatják be a költő és…
Kevés olyan hagyaték van, amely olyan jelentős mértékben szóródott volna, mint Ady Endréé. Kéziratainak, főleg leveleinek, már életében is három gyűjtőhelye volt: Érmindszenten, Párizsban és Csucsán.
Székely Aladár: Ady Endre (PIM)
A Mindszenti levelesláda
Ady Lőrincné Érmindszenten gyűjtötte…
A család által eddig gondosan őrzött és rendszerezett Várkonyi Nándor-hagyaték végleges otthonra lelt a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A gyűjtemény tartalmaz levelezéseket, beszélgetőcédulákat és -füzeteket, kézírásokat, személyes és hivatalos okmányokat, jegyzeteket, forrásanyagokat és fényképeket. De…
A Bolyongó üstökös. A Petőfi-kultusz alakváltozatai című kiállítás egyik falán, az 1923-as jubileumot megidézőn szerepelt Thorma János (1870–1937) olajvázlata, amelyet a Talpra magyar! című festményéhez készített az 1920-as évek elején Nagybányán. A Petőfi Irodalmi Múzeum a tulajdonát képező…
150 éve született Székely Aladár. Az évforduló alkalmával megnyílt Új vizeken… című kiállítás ismert és eddig nem publikált képek segítségével mutatja be a művész személyes életét és a műteremben folyó alkotómunkát. A kiállított több mint száz fotón keresztül kirajzolódnak a Székely-dinasztia három…
A Károlyi-palota egyik egykori szalontermét ma Lotz-teremnek hívjuk. Itt látható Lotz Károly olümposzi múzsákat ábrázoló, mennyezetre függesztett olajfestménye. Körötte egy art deco stílusú álmennyezetet készíttetett az épületet használó Fővárosi Képtár a múzsák neveivel és az őket jelképező…
Ritkán használt kifejezés a múzeumban. Csak titokban szabad olvasni, mellette pedig érdemes kortárs magas irodalmat is a talonban tartani, ha véletlenül megkérdeznék, mit olvasunk éppen. Vagy nem. Lehet, hogy ebédszünetben a munkatársak a legfrissebb tudományos-fantasztikus olvasmányélményeikről…