A Talán semmi, talán Minden – Ady Endre és Boncza Berta pesti otthona kötet kiindulópontja Ady és Csinszka első és egyetlen lakása, valamint az 1917–1919 közötti időszak. A társadalmi-kulturális korrajzként szolgáló tanulmányok azonban sokszínű, izgalmas nézőpontokból mutatják be a költő és feleségének mindennapjait, szokásait, ismerőseiket, tárgyi környezetüket, és hozzák közel alakjukat. A kötet szerkesztőjével, Zeke Zsuzsannával beszélgettünk.

Fotó: Birtalan Zsolt/PIM

Hogyan született meg a kötet?

Az Ady Emlékmúzeumban dolgozva gyakran tapasztaltam, hogy a hozzánk érkező csoportok a vezetést követően szeretnének magukkal hazavinni egy kiadványt, ami bemutatja a helyszínt. Korábban már volt ehhez hasonló füzet, Fráter Zoltán „Nincsenek itt már farsangi hajnalok” – Ady és Csinszka pesti lakása 2001-es kötete, ami jól bemutatta a lakás és a múzeum történetét. Ez volt a Talán semmi, talán Minden kiindulási alapja is.

Mi a könyv koncepciója?

Régóta terveztem egy olyan kötetet, ami nemcsak magáról a lakásról szól, hanem magukról az emberekről is. Az iskolákban a diákok megtanulják Ady életrajzát, elemzik a verseit, de kevés szó esik arról, hogy valójában ki is volt ő. A könyv (és az emlékmúzeum) célja az, hogy az olvasókhoz közelebb hozzuk a költő alakját, személyét.

Ez a kiadvány egy adott helyszínből kiindulva mutatja be lakóinak hétköznapjait, szokásait, öltözködését, kulturáját, egymáshoz való viszonyát. Az 1917–1919 közötti időszak áll a középpontban, az a néhány év, amíg Ady és Csinszka a Veres Pálné utcai lakásban lakott. 

Fontosnak tartottam, hogy ne anekdotázós könyv készüljön, hanem tudományos kiadvány, amelynek lábjegyzetelt tanulmányait a témával foglalkozó szakemberek, kutatók írják. Így lényegében az Ady-kutatás aktuális eredményei is megjelentek, ugyanakkor figyeltünk arra is, hogy a szövegek nyelvezete közérthető legyen. Olyan könyvet szerettem volna összeállítani, amit szívesen megvásárolnak a látogatók. 

A Veres Pálné utca 4–6. számú ház belső udvara (Fotó: Gál Csaba)

Hogyan épül fel a kötet?

Már a tervezéskor szigorú koncepciót állítottam fel, és ennek megfelelően célirányosan kértem fel a téma szakértőit, hogy írják meg a tanulmányaikat. Ebben segítségemre volt a 2019-es Az én testamentumom című Ady-konferencia is. A konferencián elhangzott szövegek egy része bekerült a Borbás Andrea és Nagy Réka által szerkesztett tanulmánykötetbe, azok pedig, amelyek szorosabban kötődtek Ady életmódjához és a lakáshoz, kibővítve és átdolgozva ebben a könyvben szerepelnek. 

Ady Endre első és egyetlen otthona volt a Veres Pálné utcai lakás. Hogyan élt ő korábban?

Ady életmódját Kosztolánczy Tibor Ady Endre ismerőseiről és életmódjáról tanulmánya mutatja be. A szerző izgalmas formátumot választott ennek az írásnak: olyan a szöveg, mintha egy detektíviroda levele lenne Boncza Miklósnak, amelyben megbízójukat, a leendő apóst informálják a költőről lefolytatott nyomozásuk eredményéről. Ady folyton utazgatott, nem volt állandó lakhelye, hotelszobákban és ismerősöknél szállt meg… Kosztolánczy írásából válik világossá, hogy miért is annyira lényeges momentum, hogy Adynak saját lakása lesz Budapesten.

Saly Noémi A Páristól a Három Hollóig szövegéből szintén a bolyongó költő alakja sejlik fel: a történész végigveszi azokat a budapesti vendéglátóhelyeket, kávézókat, ahol a költő megfordulhatott és azokat a személyeket, akikkel összefuthatott.

Haberfeld Károly: Boncza Miklós (Forrás: PIM)

Milyen viszonya volt Adynak Budapesttel?

Tverdota György bevezetőjéből kiderül, hogy Ady nem igazán kedvelte a fővárost. Ez a viszony idővel azonban sokkal árnyaltabbá válik.

A költözést követően sem marad mindig Budapesten: amikor csak tehették elutaztak Csucsára, Csinszka nagymamájához. Pesten tartotta őket a kulturális nyüzsgés, de az akkor már igen beteg Ady számára megfelelőbb környezetnek bizonyult a csucsai kastély kertje. 

Ady életmódjáról sokat elárul az öltözködése is. 

Mészáros Zsolt tanulmányában Adyról a divat és az öltözködés kapcsán mesél. Egészen a kezdetektől a Csinszkával való közös életig bemutatja, hogyan változik Ady stílusa férfi- és költőszerepével összefüggésben. Mészáros részletesen elemzi, hogy milyen volt a költő ízlése, de azt is megtudjuk, hogy hol vásárolt kalapot, vagy hogy kit kért meg arra, hogy szerezze be az egyes ruhadarabjait.

Brachfeld F. császári és királyi udvari szálltó Ady Endrének kiállított számlája, 1914. április 11. (Forrás: PIM)

Az előzményeket megismerve jutunk el addig, hogy Adynak saját otthona lesz. Hogyan jutottak hozzá a Veres Pálné utcai lakáshoz?

Ennek a történetnek a fő alakja Boncza Miklós, akinek külön fejezetet szenteltünk a kötetben. A lakás az ő tulajdonában volt: itt működött lapja, a Magyar Közigazgatás szerkesztősége.

Csinszka apja halálát követően örökölte meg a Veres Pálné utcai lakást a csucsai kastéllyal együtt. Az öröklés nem volt ennyire magától értetődő, Csinszkának ugyanis volt egy féltestvére is. Végül a másik lány kimaradt az örökségből, minden Csinszkára szállt.

Ez a fejezet tartalmazza azokat a levelezéseket is, amelyekben Csinszka és Ady Boncza Miklós áldását kérik a házasságukhoz. Végül az árvaszék segítségével sikerül csak egybekelniük.

Boncza Berta a kutyájával pesti otthonában, 1919. (Szőnyi Lajos felvétele, forrás: PIM)

Milyen körülmények között költöznek Pestre?

Csinszka édesapja halálát követően a házaspár közötti szerepek némiképp felcserélődnek: Boncza Berta lesz az eltartó fél a házasságban, amit Ady nehezen visel. A „jövőt tervezek és intézem Bandi levelezését” című tanulmányom szól Pestre költözésük körülményeiről: látjuk, ahogy Csinszka megszervezi a bútorok Pestre szállítását, a lakás berendezését stb. Csinszka barátnőinek írt leveleiből világossá válik, hogy milyen feladatai vannak a költő mellett a múzsaságán túl: betegápolóvá válik, intézi Ady levelezését, szervezi az életüket...

A Veres Pálné utcai lakás szalonja (Forrás: PIM)

Hogyan rendezte be Csinszka az otthonukat? Miből inspirálódhatott?

Míg Ady legszívesebben megtartotta volna Boncza Miklós bútorait, addig Csinszka igyekezett minél divatosabban, a kornak megfelelően megkomponálni az enteriőröket. A korabeli színpadképekből, valamint a Nyugat lakásbelsőket bemutató cikkeiből inspirálódhatott. Egy helyen írja, hogy régies bútorokra vágyik: Csucsáról, a nagymamájától is hozatott el bútorokat, de a budapesti antikvitásokban is vásárolt.

A falakat fehérre meszeltette, ami merésznek számított abban a korban, amikor a színes, mintás tapéták divatja hódított. Az ajtókat kivetette és függönyökre cserélte, a padlóra filcet húzatott, hogy a költőt semmilyen zaj ne zavarja alkotás közben. 

A könyvben szerepel az első emelet alaprajza, amiből látszik, hogy a lakás tereiben a kezdetekben még irodahelyiség volt kialakítva. A később kialakított belvárosi lakás modernnek számított: volt benne víz, fűtés, telefon, cselédszoba és saját fürdőszoba is. Saját szoba jutott Adynak és Csinszkának. Csinszkának saját írószekretere volt, ami nagy szó, hiszen ebben a korban ritka, hogy egy nő saját munkaasztallal rendelkezik.

Ady szobája (Forrás: PIM)

Hangsúlyosan szerepelnek a kötetben a képek is: a róluk és általuk készített fotók, valamint a képzőművészeti gyűjteményük.

E. Csorba Csilla tanulmánya Ady és Csinszka szerelmét képeken keresztül meséli el, de elemzi azokat a fotókat is, amelyek Székely Aladár műtermében készültek. Ezeken kívül írásában szó esik Csinszka művészi vénájáról, az ő fotóiról, rajzairól, ruhaterveiről is. Ebben a fejezetben szerepel egy Székely Aladár-fotó a házaspárról, E. Csorba Csilla nemrégiben fedezte fel, hogy a fotós műtermének hátterében A szabin nők elrablása festmény látható.

Rockenbauer Zoltán pedig Ady képgyűjteményéről mesél: ezek a művek főként a PIM tulajdonában vannak. Ady már a lakás megléte előtt vásárolt vagy kapott művészbarátaitól festményeket, grafikákat. Amíg nem volt saját otthona, addig ezeknek egy része Ady Lajos pesti lakásába került.. Majd a beköltözés után visszaszerezte őket, és Csinszka talált helyet nekik a falakon. Többek között Tihanyi Lajos Badacsonyi jegenyés tájképe, Rippl-Rónai József Adyról készült rajza, Czigány Dezső virágcsendélete díszítette a falakat.

Tihanyi Lajos: Badacsonyi jegenyés tájkép, 1917 (Forrás: PIM)

Kik vették körül Adyt ebben az időszakban?

Amikor megházasodtak, Csinszka hatalmas szalonéletet tervezett a pesti lakásban. Valójában Ady ekkor már annyira beteg volt, hogy a hozzá járó barátok, ismerősök lényegében csak beteglátogatásra érkeztek. Fráter Zoltán tanulmányában részletesen sorra veszi, hogy kik alkották ekkor Ady körét.

Fontos személy Ady és Csinszka körül Vonyica, a cselédlány, akinek történetét Trádler Henriettával közösen írtuk meg. Vonyica sorsa azért is különleges, mert nagyon ritka az efféle pozitív cselédsors.

Vonyica és Bogyó 1922 körül (Forrás: PIM)

Hogyan jelenik meg Ady költészete ebben a kötetben?

Borbás Andrea „Iszonyú dolgok mostan történnek” tanulmánya elemzi Ady Endre 1917 és 1919 között született verseit, ami felvezeti Hegyi Katalin „Romba dőlt istenség” írását, amelyben Ady utolsó heteiről és temetésének körülményeiről olvashatunk. 

Hogyan lett a lakásból múzeum?

Miután Csinszka 1920 augusztusában házasságot köt Márffy Ödönnel, elkezdi értékesíteni a vagyonát: eladja a csucsai kastélyt és a Veres Pálné utcai lakást is. Ezután több tulajdonosa is lesz ennek az ingatlannak: a negyvenes években itt működik a Nemzeti Közművelődési Alapítvány irodája, majd kettős társbérletté válik a lakás. 

1975 körül kezdik el tervezni az Ady Emlékmúzeumot, ekkor szerzik vissza az akkori lakóktól a lakást. A lakásmúzeum a PIM kollégáinak közreműködésével 1977-ben nyílt meg: a múzeum Adattárában fennmaradtak a kiállítás tervezésével, a koncepció kialakulásával, a berendezés műtárgyaival kapcsolatos dokumentumok, melyek jól bemutatják az akkori állapotot. A hetvenes évek végén rengeteget cikkeznek a megnyitóról és a múzeumról, a vendégkönyvekből pedig látszik, hogy óriási látogatottsága, hatalmas népszerűsége volt a múzeumnak.

Az Ady Emlékmúzeum berendezése napjainkban (Fotó: Gál Csaba)

Miben volt más az akkori kiállítás a most láthatóhoz képest?

A kortársak visszaemlékezései (Bölöni György, Dénes Zsófia, Hatvany Lajos, Vonyica) és a korabeli fotók alapján a lakás hajdani berendezése csaknem teljesen ismert volt, a bútorok Márffy második feleségénél megmaradtak, így a tereket könnyen lehetett rekonstruálni. Ez talán nemzetközi összehasonlításban is kivételes: az, hogy a tárgyak 90%-a eredeti legyen, az meglehetősen ritka. Ady Endre és családja különböző közgyűjteményekbe került relikviáiról Benkő Andrea írt a kötetbe.  

A múzeum eredeti kialakítása úgy nézett ki, hogy a reprezentatív helyiségek és a hálók enteriőrszerűen voltak berendezve, míg a cselédszoba és a konyha egy állandó (dokumentumokat, fotókat, kéziratokat bemutató) kiállításnak adott otthont. Ma már az egész múzeum enteriőrökből épül fel, és inkább Ady és Csinszka mindennapjairól mesél.

Székely Aladár: Ady Endre és Boncza Berta, 1915 ősze (Forrás: PIM)

A kötet végén szerepel egy interjú Deák Krisztina filmrendezővel, aki a Csinszka című tévéfilmet is készítette. Miért fontos a vele készült beszélgetés?

Nagyon meglepett, hogy az 1987-es filmjébe az akkor még kevéssé publikált anyagokat is beépítette, így nagyon hiteles képet mutatott Csinszkáról. Szerintem ez a tévéfilm több szempontból is jelentős, főként azért, mert képes volt árnyalni a Boncza Bertáról Robotos Imre által kialakított nagyon eltúlzó, negatív képet. A filmhez ebben a Veres Pálné utcai lakásban is forgattak, ezért is tartottam fontosnak, hogy elkészüljön ez az interjú, amelynek illusztrálására néhány werkfotót is be tudtunk tenni.

A Talán semmi, talán Minden nemcsak tanulmánykötet, hanem albumként is működik.

Fontos volt, hogy minél több kép kerüljön be a kötetbe, sőt a könyv tervezőjével, Bárd Johannával a papírt is úgy választottuk ki, hogy a bekerült fotók részletei is jól kivehetők legyenek.

A könyv eleje és vége keretbe foglalja a tanulmányokat: Gál Csaba a házról és a belső udvarról készült felvételei fogják közre a törzsszöveget. A borító belsején az a levélrészlet olvasható, amelyben Csinszka bemutatja a lakást az egyik barátnőjének. A füleken pedig Csinszka és Ady hasonló pózban, kalapban és hosszú ruhában látható, fehér és fekete alakjuk izgalmas ellentétpárt alkot. A kötet összeállításában és szerkesztésében Varga Katalin volt segítségemre.

Fotó: Birtalan Zsolt/PIM

Hogyan állítottad össze a kötet képanyagát?

A képanyag nagy része a PIM tulajdona, de kaptunk kölcsön képeket az MTA Kézirattárától, az OSZK Kézirattárától, a Magyar Nemzeti Múzeumtól, a Déry Múzeumtól, a Fővárosi Szabó Ervin Budapest Gyűjteményétől, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumtól és a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeumtól is. Sok fotó került elő magángyűjteményekből, ezek egy része korábban még nem volt publikálva.

A kötet címe is szimbolikus.

Valóban: a Talán semmi, talán Minden Ady Vajjon milyennek láttál? 1914-es versének utolsó sora. Ezt a művet a Csinszkával való első találkozást követően írta, és ahogy szól a kettejük kapcsolatáról, úgy jól jelképezi Ady viszonyát egyetlen otthonához is, ami egyszerre jelenthette a mindent és a semmit a költő számára. 

Kocsis Katica

A kötet megvásárolható a PIM és az Ady Emlékmúzeum boltjában, az Írók Boltjában és a Líránál.