Borozás, nevetés, nótázás, miközben száll a cigarettafüst és szól a cigányzene – az 1980-as években a legendás óbudai Sipos Halászkertben gyakran mulattak így együtt olyan írók, mint Galsai Pongrác, Csukás István, Gyurkovics Tibor, Csurka István és Kardos G. György. Csukás Istvánnak a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményébe került hagyatékából bukkantak elő azok a Korniss Péter fotográfus által készített, eddig nem látott fényképek, amelyek egy ilyen irodalmi mulatozást örökítettek meg. Gáspár Balázs legújabb cikkében Óbudára, a Lajos utcai Sipos Halászkertbe invitálja az olvasókat.

Balról jobbra a hátsó sorban: Gyurkovics Tibor, Galsai Pongrác, ismeretlen, Farkas László; balról jobbra az első sorban: Csurka István, ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum HERO / Heritage of Romanticism címmel rendezett kétnapos nemzetközi konferenciát   névadója születésének bicentenáriumi évében. Az évforduló alkalmából összegyűlt hazai és külföldi kutatók előadásai az első napon a Szerepek, a Heroizmus és a Kultuszok fogalmi hálója, míg a második napon a jóval sejtelmesebb Rezonanciák és Vándorlás szavak köré szerveződtek. Nagy Hilda ezúttal a második nap programjáról számol be konferenciaismertetőjének záró részében.

Heideloff: Liszt Ferenc portréja, acélmetszet, (PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

A konferencia második napja a Rezonanciák szekcióval nyílt, Lajosi Krisztina előadásával, aki Joep Leerssenhez hasonlóan szintén az Amszterdami Egyetem ...

Tersánszky Józsi Jenő 1949 elején járt Párizsban, ahol érzékeny megfigyeléseket tett a francia főváros hétköznapi forgatagáról, izgalmas színtereiről, mindeközben pedig őt magát is megörökítették, ahogy bebarangolta a különböző helyeket. A képeket egy honfitársa, Ata Kandó (Görög Etelka, 1913–2017) fotográfus készítette. Az egyik kifinomult, sejtelmes portré, amelyen a Notre-Dame-mal a háttérben Tersánszky fekete ruhában, gótikus figuraként támaszkodik a Szajna partjának kőtámlájára, megtekinthető a PIM A halandóság törékeny arcai – Íróportrék a PIM gyűjteményéből 1. című fotókiállításán. Gáspár Balázs legutóbb Molnár Ferenc amerikai élményeibe avatta be a PIMblog olvasóit, ezúttal pedig Tersánszky mellé ...

Komáromi Csaba, a Petőfi Irodalmi Múzeum legújabb palotatörténeti kiállításának ( Egy ország közepe – A Károlyi-ház ) kurátora a Károlyi-palota titkait kutató sorozatában ezúttal Károlyi Erzsébet fordulatos élettörténetébe vezeti be az olvasót. Károlyi György hatodik unokájának – öccséhez, Károlyi Mihályhoz hasonlóan – nemcsak főúri pompa és mesés gazdagság, de kitaszítottság és nélkülözés is osztályrészül jutott. 70 éve bekövetkezett halála óta hazájától távol várja, hogy szeretett férje mellett, az iszkaszentgyörgyi grófi kriptában lelje meg örök nyugalmát.

Nagykárolyi gróf Károlyi Erzsébet, 1897 (MNM)

Éppen 152 évvel ezelőtt, 1872. május 17-én született meg a palotaátalakító Károlyi György ...

Kevés olyan magyar író van, akiről már életében rendszeresen írtak és akinek rendszeresen közölték írásait neves külföldi újságok; akit estélyeken ünnepeltek és áhítattal hallgattak, amikor feltűnt az Egyesült Államokban; és akiről világhírű fotográfusok készítettek portrékat. Igazából nem is néhány ilyen írónk van, hanem talán csak egy: Molnár Ferenc. Az egyik legnevesebb amerikai fotóművész, Edward Steichen róla készített portréja megtekinthető a PIM A halandóság törékeny arcai – Íróportrék a PIM gyűjteményéből 1. című fotókiállításán. A PIMblog e heti bejegyzésében Gáspár Balázs részletezi Molnár Ferenc találkozását Steichennel és az amerikai álommal.

Edward Steichen: Molnár Ferenc Amerikában , ...

HERO / Heritage of Romanticism címmel rendezett kétnapos nemzetközi konferenciát  a Petőfi Irodalmi Múzeum névadója születésének bicentenáriumi évében. Az évforduló alkalmából összegyűlt hazai és külföldi kutatók előadásai az első napon a Szerepek, a Heroizmus és a Kultuszok fogalmi hálója köré szerveződtek, melyről Nagy Hilda számol be kétrészes konferenciaismertetőjében.

Petőfi Sándor dagerrotípiája , 1845 (PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

2023. november 15–16-án között széles körű érdeklődést kiváltó nemzetközi konferenciának adott otthont a Petőfi Irodalmi Múzeum, amely számos programmal csatlakozott a költő születésének 200. évfordulójához. A Magyar Országgyűlés a 2023-as évet nyilvánította a ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményalapú kiállítássorozattal készül fennállásának 70. évfordulójára, ennek egyik állomása lesz A tárgyak társasága című tárlat, amely amellett, hogy a Kézirattárban, a Könyvtárban és a Művészeti, Relikvia- és Fotótárban őrzött írói gyűjteményekből, azaz az írók legkülönfélébb gyűjtéseiből válogat, nyolc kortárs író és költő gyűjtési szokásaira és általában a tárgyakhoz való viszonyára is rákérdez. A kiállításhoz készült interjúk ott nem hallható részletei olvashatók a PIMblog nemrég indult interjúsorozatában.

Legutóbb Bartis Attilával beszélgettünk, ezúttal pedig Tóth Krisztina írónő mesélt gyűjtési szokásairól, egykori és jelenlegi gyűjteményeiről, s ...

Fodor József Péter két részből álló blogbejegyzésében Márai Sándor   Keresztkérdés   című hangjátékával foglalkozik, amely a PIM-ben letétbe helyezett hagyatékban három kéziratváltozatban is megtalálható: kettő 1966-ból, a harmadik 1978-ból származik. A hangjáték végül soha nem jelent meg az író életében, s az utolsó pillanatban maradt ki a   Jób …és a könyve   című 1982-es gyűjteményes válogatáskötetéből. Hogy miért, arra Márai levelezése és Fodor kutatói munkája adja meg a választ.

A Keresztkérdés mint az ember évezredes történelmén átívelő kegyetlenség ábrázolása megírását követően elsősorban társadalmi okokból nem került publikálásra. Bizonyosra vehető a hangjáték szereplőinek jelleme és a ...

Fodor József Péter két részből álló blogbejegyzésében Márai Sándor Keresztkérdés című hangjátékával foglalkozik, amely a PIM-ben letétbe helyezett hagyatékban három kéziratváltozatban is megtalálható: kettő 1966-ból, a harmadik 1978-ból származik. A hangjáték végül soha nem jelent meg az író életében, s az utolsó pillanatban maradt ki a Jób …és a könyve című 1982-es gyűjteményes válogatáskötetéből. Hogy miért, arra Márai levelezése és Fodor kutatói munkája adja majd meg a választ a folytatásban.

Márai Sándor vonaton Zürichben, 1950 körül ( PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

[1961.] október 16. Hangjáték: a két lator a keresztfán ‒ Jézus feje felett ‒ beszélget.

Ez volt Márai első terve a ...

A Petőfi Irodalmi Múzeumban nemrég új palotatörténeti kiállítás készült. Komáromi Csaba kurátornak és H. Kocsis Annamária látványtervezőnek nem volt könnyű dolga, hiszen olyan tárlatot kellett megalkotniuk, amely egyszerre figyelemfelkeltő és informatív, ugyanakkor szükség esetén – ha a tér egy rövid időre éppen más funkciót kap – gyorsan elrejthető. A palota mintegy 300 éves története dúskál az izgalmas epizódokban: a főúri pompa, a ragyogó bálok és a legmagasabb rangú vendégek mellett tulajdonosváltások, átépítések, árvizek, egyéni és nemzeti sorstragédiák jutottak osztályrészéül. Komáromi Csabával beszélgettünk, aki ma alighanem a palota múltjának legjobb ismerője.

Franz Weiss: A Károlyi-palota, ...

A Pet őfi Irodalmi Múzeum gyűjtem é nyalapú kiállítássorozattal k é szül fennállásának 70. é vfordul ó jára, ennek egyik állomása lesz A tárgyak társasága című tárlat, amely amellett, hogy a K é zirattárban, a K ö nyvtárban é s a Műv é szeti, Relikvia- é s Fot ó tárban őrz ött ír ó i gyűjtem é nyekből, azaz az ír ó k legkül ö nf é l é bb gyűjt é seib ől válogat, nyolc kortá rs író és k ö ltő gyűjt é si szokásaira é s általában a tárgyakhoz való viszonyára is rák é rdez. A kiállításhoz k é szült interjúk ott nem hallható r é szletei olvashat ó k a PIMblog most induló interjúsorozatában.

2024. február 12- é n Bartis Attila író budapesti lakásában fogadott minket. A majd egy ó rás besz é lget é sben ...

Kovács Ida művészettörténész blogbejegyzésének első részében egy nemrégiben felbukkant dagerrotípia azonosítására tett kísérletet, aminek eredményeként kétséget kizáróan bizonyította be, hogy az árverési tételen szereplő férfi nem más, mint Petőfi Sándor barátja és pályatársa, Vachott Sándor reformkori költő. Ezt követően már csak a dagerrotípia keletkezési idejének meghatározása van hátra, amelyre az alább olvasható folytatásban kerül sor. S hogy a kutatás során lehullt-e a lepel a dagerrotípiakészítő mester személyéről is, az a cikkből ugyancsak kiderül.

Mikor, hol, milyen indíttatásból, milyen alkalomból készülhetett a dagerrotípia? 

1845–1861?

A felvétel pontos időpontja talány, mivel a lemez ...

Gáspár Balázs blogbejegyzése a 20. század első felének fotóművészetében nevet szerzett Vajda M. Pál alkotói pályájának két élesen különváló szakaszán kalauzolja végig az olvasót. A Weisz Mórként született Vajda Manó a Tanácsköztársaság bukásáig elsősorban riport- és propagandafotókkal szerepelt a lapokban, míg az 1920-as évektől immár Vajda M. Pálként jobbára művészportréival hívta fel magára a figyelmet. Olyan hírességek álltak modellt neki, mint Kodály Zoltán, Móricz Zsigmond, vagy éppen Schöpflin Aladár. Hogy milyen típusú fotók jelentették utóbbi alkotó korszakának másik erősségét, a cikkből szintén kiderül.

Három név, két alkotói korszak, egy ember. A magyar fotótörténet egyik kevésbé ismert ...

Kovács Ida művészettörténész blogbejegyzésének első részében egy nemrégiben felbukkant dagerrotípia azonosítására tesz kísérletet, aminek eredményeként kétséget kizáróan bizonyítja be, hogy az árverési tételen szereplő férfi nem más, mint Petőfi Sándor barátja és pályatársa, Vachott Sándor reformkori költő. Ezt követően már csak a dagerrotípia keletkezési idejének meghatározása van hátra, amelyre a folytatásban ugyancsak sor kerül majd.

Vachott Sándor (1818–1861) neve ma már szinte csak az irodalmárok számára cseng ismerősen, pedig a reformkorban a nagy jövő előtt álló költők között tartották számon. Dalai, elégiái az almanachlíra, a családi költészet körébe tartoznak. Mire 1846-ban napvilágot látott első ...

Puskás Dániel blogbejegyzésének első részéből megtudhattuk, hogy Arany János 1877-ben írt nagyvárosi témájú balladája, a Híd-avatás mennyiben rokon Baudelaire hasonló verseivel, hogy miben tér el a haláltánc műfajában megszokottaktól, s hogy miért állítható párhuzamba Heine és Goethe egy-egy versével, a Dalok könyvé ben található Álomképek egyik darabjával és a Halottak táncá val. Ezúttal pedig a Híd-avatás hoz készült illusztrációk kerülnek a középpontba: hogyan értelmezik a balladát Zichy Mihály, Buday György, Borsos Miklós, Hajnal Gabriella és Raszler Károly művei? A blogbejegyzésből arra is fény derül, hogy mi köze lehet mindehhez Mácsai István Pesti halál című festményének.

A Híd-avatás azt a hiedelmet ...

Puskás Dániel blogbejegyzésének első részéből megtudhatjuk, hogy Arany János 1877-ben írt, nagyvárosi témájú balladája, a Híd-avatás mennyiben rokon Baudelaire hasonló verseivel, hogy miben tér el a haláltánc műfajában megszokottaktól, s hogy miért állítható párhuzamba Heine és Goethe egy-egy versével, a Dalok könyvé ben található Álomképek egyik darabjával és a Halottak táncá val. A második részben pedig a Híd-avatás hoz készült illusztrációk kerülnek majd a középpontba.

A Margit-sziget hídja, Pauer Géza rajza, 1899 (Vasárnapi Ujság)

Arany János balladája a tényleges cselekményt illetően pontos helyszínnel (Budapest, a Margit-híd közepe) és szinte pontos időintervallummal rendelkezik (1876. 04. 30. 24:00 előtt ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum 2023-ban az Erasmus+ mobilitási program keretében szakmai látogatást valósított meg négy különböző országban. A szakmai utak célja nemzetközi példákon keresztül megismerkedni azokkal az inklúziót , hozzáférhetőséget és sokszínű közösségeket támogató gyakorlatokkal, amelyek választ adnak a múzeumok mai kihívásaira. A szakmai utakon különböző szakterületeken dolgozó kollégák ve tt ek részt, hogy az így szerzett tapasztalatok többféleképpen hasznosulhassanak a PIM munkájában. A németországi élményekről két blogbejegyzésben számolunk be: az első részben Török Dalma könyvtáros-muzeológus az út során meglátogatott három kulturális intézmény muzeológiai gyakorlatait tekintette át, míg a ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum 2023-ban az Erasmus+ mobilitási program keretében szakmai látogatást valósított meg négy különböző országban. A szakmai utak célja nemzetközi példákon keresztül megismerkedni azokkal az inklúziót, hozzáférhetőséget és sokszínű közösségeket támogató gyakorlatokkal, amelyek választ adnak a múzeumok mai kihívásaira. A szakmai utakon különböző szakterületeken dolgozó kollégák vesznek részt, hogy az így szerzett tapasztalatok többféleképpen hasznosulhassanak a PIM munkájában. A németországi élményekről két blogbejegyzésben számolunk be: az első részben Török Dalma könyvtáros-muzeológus az út során meglátogatott három kulturális intézmény muzeológiai gyakorlatait tekinti át, míg a második ...

2023. november 29-én a PIM Esti Extra rendezvénysorozat párhuzamosan két alkalommal is jelentkezett: a Helyzetjelentések. Cseh Tamás 80 kiállításon zajlóval egyidőben a Világjáték. Polcz Alaine 100 tárlatra kíváncsi látogatóknak is interaktív vezetésben lehetett részük, Ugron Zsolna író részvételével.

PIM Esti Extra Ugron Zsolnával a Világjáték. Polcz Alaine 100 kiállításban (fotó: Birtalan Zsolt, PIM)

A résztvevőket Kodolányi Judit kurátorasszisztens köszöntötte a Világjáték  kiállítás ban, egyszersmind pedig a címet kölcsönző módszertani szakkifejezés és a hozzá tartozó felhívó kérdések magyarázatával felkonferálta Ugron Zsolna tárlatvezetését.

PIM Esti Extra Ugron Zsolnával a Világjáték. Polcz Alaine 100 ...

Libik György, emigráns magyar író hagyatékának feldolgozása során egy rendkívül érdekes dokumentum került elő: a 20. századi amerikai irodalom egyik legjelentősebb költője, Allen Ginsberg saját kézzel írott levele. A kuriózumértékű felfedezésről a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárának muzeológusa, Molnár Ábel tudósít legújabb bejegyzésünkben.

A PIM kézirattárában csaknem kétmillió darab dokumentumot őrzünk, amelyek mellé kisebb-nagyobb intenzitással ugyan, de szinte folyamatosan érkeznek újabb darabok is. A beérkező hagyatékokat előrendezés után helyezzük el a gyűjteményi raktárban, amíg az analitikus leírásuk meg nem történik. Libik György hagyatékának feldolgozását én vállaltam el nemrégiben, és rendkívül ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum 2022-ben az Erasmus+ mobilitási program keretében szakmai látogatást valósított meg négy különböző országban. A szakmai utak célja nemzetközi példákon keresztül megismerkedni azokkal az inklúziót, hozzáférhetőséget és sokszínű közösségeket támogató gyakorlatokkal, amelyek választ adnak a múzeumok mai kihívásaira. A szakmai utakon különböző szakterületeken dolgozó kollégáink vehettek részt. Belgiumi tapasztalataikról tudósító blogbejegyzésükben Cseke Judit (Közönségkapcsolatok és Rendezvényszervezés), Nagy Botond (Könyvtár), Sidó Anna (Művészeti, Relikvia- és Fotótár) és Tóth Szabina (Médiatár) egy vallon (Mundaneum, Mons) és egy flamand területen (Museum voor Schone Kunsten, Gent), valamint ...

A PIM Esti Extra sorozatának következő rendhagyó tárlatvezetése alkalmával a Helyzetjelentések. Cseh Tamás 80 kiállítást járhatták körbe a megjelentek Csengey Balázs társkurátorral és Jász Attila költővel.

PIM Esti Extra interaktív tárlatvezetés a Helyzetjelentések. Cseh Tamás 80 kiállításon (fotó: Birtalan Zsolt, PIM)

A PIM Esti Extra rendhagyó tárlatvezetéseinek sorában 2023. november 29-én a Cseh Tamás-kiállítás anyaga következett. Az alkalom kezdetével Csengey Balázs társkurátor köszöntötte a közönséget, elsőként a tárlat elkészítésében vele közvetlenül együtt dolgozó kollégáit (Cseh Bori társkurátort és Mihalkov György látványtervezőt) említve. A kiállításról beszélve Csengey rögtön a cím ...

A  PIMBlog idei első bejegyzésében Sonyovszki-Képes Erika, a PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótárának muzeológusa írásából szerezhetünk elméleti és gyakorlati ismereteket az irodalmi illusztrációk meghatározásáról, primér művekhez való viszonyáról és mindezeknek az irodalmi múzeumhoz fűződő kapcsolatáról.

Bizonyos szempontból feleslegesnek tűnik a kérdés, hiszen evidens a válasz: az illusztrációk társai a szövegnek, számos könyvnek szerves részét képezik. Miért ne kaphatnának helyet egy irodalmi múzeum gyűjteményében, legközelebb saját forrásukhoz, a versekhez és prózai alkotásokhoz? Ugyanakkor irodalom és képzőművészet peremterületén működnek, nehéz eldönteni, hogy hova is tartoznak valójában.

Köztes ...

A Nyugat megszűnése után a folyóirat szellemi örökségét továbbvinni hivatva elindult Magyar Csillag történetének végéről ír korábbi bejegyezésünk folytatásában Kodolányi Judit, a PIM Kiállításszervezési és -rendezési Főosztályának muzeológusa.

Illyés Gyula az ostrom után, 1945 (Illyés Gyula-hagyaték)

A Magyar Csillag utolsó megjelent száma a beszámolók szerint március 24. körül került nyomdába, és e szám anyagát valószínűleg már nem vagy nem közvetlenül Illyés állította össze. Ennek az utolsó, végül betiltott számnak a címlapján Örley István neve szerkesztőként volt feltüntetve, a társszerkesztő továbbra is Schöpflin Aladár maradt, míg a nevük alatt megjelenő sorban „Felelős szerkesztő és felelős ...