Digitális Sándor. Petőfi-túrák a Digitális Vándor telefonos applikációban
Interaktivitás, multimedialitás, élményszerűség: múzeum a falakon kívül
Az Aktív Magyarország és a Magyar Irodalmi Emlékházak közös projektjében Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából kilenc új irodalmi kalandösvény készült a Digitális Vándor alkalmazásban. A program kiemelt céljai közt a kulturális turizmus erősítése, Petőfi helyi emlékezetének ápolása és az emlékévben megújult Petőfi-emlékházak látogatottságának növelése szerepel, hiszen a Petőfi-túrák során a valós helyszíneken szegődhetünk a költő nyomába.
Petőfi – amikor a szüleit látogatta meg Dunavecsén vagy később Szalkszentmártonban – több alkalommal megfordult Dömsödön is. 1846 májusában azonban már hazatért ide, hiszen miután az egyre inkább elszegényedő szülők kénytelenek voltak felmondani a szalkszentmártoni kocsma- és mészárosbérletüket, Dömsödöt választották új lakhelyükül. Ez alkalommal nem egyedül érkezett, hanem pesti lakótársával, a francia forradalmat kutató Pálffy Alberttel, akivel a 22 napos vakáció idejére saját házat is béreltek. Petőfi éppen egy nehéz időszakot hagyott a háta mögött, melankolikus hangulatú versei helyét az emberiség sorsa fölötti töprengés és a forradalmi gondolatok vették át.
A MIRE és az Aktív Magyarország digitális Petőfi-túráin most bárki elkísérheti a már beérkezett költőt és a francia forradalmat tanulmányozó barátját Dömsödre, megismerheti az itt töltött hetek legfontosabb élményeit, szereplőit, fennmaradt tárgyait és kéziratait, sorra látogathatja a költő egykori jelenlétét őrző helyszíneket, miközben tanúja lehet a Petőfi költészetében ekkor megmutatkozó irányváltásnak is. A túrák tehát az irodalomtörténeti tudásanyagot és az irodalmi muzeológia hagyományos tárgyi anyagát, eszközkészletét, módszereit ötvözik a lokális hagyományokkal, látnivalókkal, érdekességekkel, méghozzá olyan módon, hogy a „látogatót” a valós helyszínekre vezetve egyszerre fókuszálnak a költő helyi jelenlétére és aktuális életszakaszának meghatározó kérdéseire, problémáira. Mindeközben a túra résztvevői nemcsak Petőfi életútjának egy kis szeletét ismerhetik meg testközelből, de szokatlan nézőpontból fedezhetik fel a még nem ismert vagy nem így ismert településeket és azok környékét. A kilenc ösvény mindegyike a költő születésének 200. évfordulója során megújult Petőfi-emlékházak helyszíneihez kötődik: Aszódon, Borjádon, Dömsödön, Dunavecsén, Kiskőrösön, Kiskunfélegyházán, Mezőberényben, Sárszentlőrincen és Szalkszentmártonban szegődhetünk a költő nyomába.
Az ingyenesen letölthető Digitális Vándor alkalmazás a természetjárás és a kulturális séták kézzelfogható valóságát köti össze a virtuális valósággal. Az alkalmazásban elérhető Petőfi-túrák során a múzeum kilép saját falai közül, ezzel a múzeumi befogadás hagyományos rendjét megfordítva nem az eredeti műtárgyakat teszi hozzáférhetővé egy arra kijelölt térben, hanem éppen ellenkezőleg, a digitalizált kiállítási anyagot viszi el az egykori valós helyszínekre. Azaz a telefon önmagában itt most nem lesz elég a felfedezéshez: minden ösvényhez az adott helyszínre kell utazni, és ott végigjárni a kijelölt útvonal valamennyi állomását. Az egyes állomásokhoz társított tartalmak ugyanis csak közvetlenül odaérkezéskor válnak láthatóvá, azaz ahhoz, hogy egy túrát teljesíteni tudjunk, nem hagyhatunk ki egyetlen helyszínt sem. Az útvonalak kötetlenek, azaz a megadott sorrendtől el lehet térni, ám a történetvezetés miatt javasolt mégis ezeknek megfelelően haladni. Minden túra sikeres végigjárásával egy újabb digitális jelvény birtokosává válunk, ezek grafikájukban mindig az adott ösvény tematikáját idézik. Dömsödön például tölgyfalevél jelvényt szerezhetünk, hiszen az egyik helyszín nem más, mint a Petőfi mocsári tölgye a Duna-parton.
A dömsödi mocsári tölgy, árnyékban a mellszobrokkal.
A hagyomány szerint kedvelt helyén, a Duna-parton álló mocsári tölgy alatt írta Petőfi a Piroslik már a fákon a levél… című versét 1845 nyarán, amely alig pár nappal később már meg is jelent a Pesti Divatlapban. A mocsári tölgyet jelölő emléktábla Lex Ede szobrászművész 1936-ban készített műve. A fa egy része 1978-ban egy viharban ledőlt, ebből az ágból Polyák Ferenc fafaragóművész a helyszínen faragta ki Petőfi és szüleinek mellszobrát. A költő több alkalommal átkelt a szemben lévő Hajós-szigetre is, ahol szintén szeretett dolgozni.
„Ha dolgozni akart, otthon maradt, vagy egyedül járta lakóhelyünk vadregényes helyeit. Falunk abban az időben az ország legszebb alföldi vidéke. Híres volt a szigetben a dömsödi nagyfa-csoport, melynek tetejéről messzebb láttak a gyerekek, mint a toronyból.” (Karaszi Juliánna visszaemlékezése)
A települések mindegyikén hosszabb-rövidebb időre maga Petőfi is megfordult: születése, felcseperedése, diákkora helyszínei, szülei későbbi lakhelyei mellett elkísérhetjük egy-két kirándulására, és útjára bocsáthatjuk utolsó, végzetes utazása előtt. Ennek megfelelően az egyik állomás minden esetben a helyi Petőfi-emlékház, amely rendszerint valamely eredeti Petőfi-vonatkozású épületben kap helyet: szülőházban, szülői házban, vendéglátói házban, méhesben vagy éppen gimnáziumban. Az applikáció arra bátorítja a túrázókat, hogy a helyszínre érve idejük függvényében tekintsék meg a megújult kiállításokat, vagy térjenek vissza egy másik alkalommal.
Petőfi és Pálffy visszahúzódva éltek Dömsödön az özvegy Kovács Józsefnétól bérelt házban. Az épületben ma Petőfi Emlékház működik.
Az útvonalak nagyrészt lakott területen haladnak végig, de sokszor a természetbe is elvezetik a túrázókat. Egyetlen kivétellel mind gyalogos, ezek részben körtúrák, hosszuk pedig nem haladja meg a 8 km-t. Az Emlékméhesnek helyet adó Borjádot azonban egy 14 km hosszú kerékpáros túra köti össze az egyébként önmagában is túrahelyszín Sárszentlőrinccel.
A Petőfi hazamegy: Dömsöd nevű túra egy szakasza a Középső-Dunaparton vezet végig.
Képzeletben ugyanakkor egészen messzi tájakra is eljutunk olykor: Dömsödről például egyenesen Salgó várához.
Az 1845. június 11-én meglátogatott vár ugyanis olyan mély benyomást tett Petőfire, hogy egy évvel később, a dömsödi tartózkodása alatt elbeszélő költeményt írt Salgó címmel. A 14. században játszódó izgalmas és fordulatos történetben a környéket rettegésben tartó rablóvezér, Kompolti Péter és két fia, Jób és Dávid egy éjjel betörnek Gedő várába, végeznek Gedő Simon lovaggal, s elrabolják a szépséges feleségét, Gedő Perennát. S az igazi bonyodalmak még csak ezután jönnek. A történet nyitóképében az Úti jegyzetekből ismert kép köszön vissza:
„Itt állt Salgóvár, mint egy óriás, / Ki az egekre nyújtja vakmerő / Kezét, hogy onnan csillagot raboljon.”
Mindegyik túra hét állomással rendelkezik. Az állomásokhoz tartozik egy ún. nyitó- és egy zárókártya, ezeken érdekes információk, irodalomtörténeti tudnivalók, vers- és prózarészletek, valamint képi tartalmak jelennek meg a képernyőn: képzőművészeti alkotások, relikviák és kéziratok – csupa olyasmi, amivel a PIM kiállításain találkozhatnak a múzeumlátogatók.
Némely állomás teljesítésekor extra médiatartalmakat kapunk jutalmul, olykor Patkós Márton színművész előadásában hallgathatunk meg Petőfi-szövegeket, máskor pedig lehetőségünk van a telefonunk kamerája által látott térbe kivetített AR-ekkel (augmented reality: kiterjesztett valóság) fotót készíteni. Dömsödön például éppen a tölgyfa alatt írt Piroslik már a fákon a levél… című versben szereplő betyárral fotózkodhatunk.
A dömsödi betyár a Károlyi-palota udvarán
A nyitó- és a zárókártyák között pedig rendszerint egy-egy Petőfivel kapcsolatos feladvány is próbára teszi a túrázók irodalomtudását és kreativitását.
A Digitális Sándor túrákat elsősorban azoknak ajánljuk, akik tanultak már Petőfiről, és örömmel szegődnek a költő nyomába utazásai során. A túrában szereplő irodalomtörténeti anyagok a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik.
A Play Áruházban és az App Store-ban letölthető Digitális Vándor applikációban országszerte már több mint 80 ösvény elérhető. Az alkalmazás keresőjében a Digitális Sándor gyűjtőnév beírásával könnyen megtalálhatók a Petőfi-túrák.
Molnár Eszter Edina
