Blogbejegyzésünkben Sulyok Bernadett tanulmányának második részét adjuk közre, melyben a 20. századi magyar epika egyik jelentős képviselője mítoszregényeinek filozófiai paradigmájáról, az őt ért főbb hatásokról és írói-gondolkodói koncepciójának összefüggéseiről olvashatunk.

Kodolányi monumentális tetralógiája egy általános XX. századi remitologizációs tendencia része, amely önálló vonulat mind a kultúrtörténet, mind a világ-, mind a magyar irodalom területén. Kodolányiéhoz hasonló törekvések figyelhetők meg Hamvas Béla tradicionalizmusában, eszképizmusában, Weöres Sándor egyedi lírájának mitológiai vonatkozásaiban, Várkonyi Nándornak az archaikus kultúrák történetét kutató vizsgálódásaiban, Vatai ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum az emlékév alkalmából digitálisan közzéteszi Petőfi-alapgyűjteménye darabjait. Új sorozatunkban időről időre e rendkívül sokszínű, izgalmas kincsestár tartalmából ajánlunk pár darabot olvasóink figyelmébe.

A 200 Petőfi honlapon elérhető válogatásban legféltettebb kincseinket, Petőfi eredeti verseit, leveleit, portréit, köteteit tekintheti meg akár otthona kényelméből is az irodalomszerető közönség. A műtárgyak azonban nem csupán magukban állnak e páratlan digitális gyűjteményben: a letölthető képek mellett a látogató közérthető szövegek segítségével  ismerkedhet meg a műtárgyak történetével, a hozzájuk kötődő érdekességekkel.

Lássuk tehát első öt ajánlatunkat, rögtön ...

Mészáros Zsolt, a Művészeti, Relikvia- és Fotótár muzeológusa ezúttal a 19–20. század eleji férfiszépészet praktikáiba nyújt betekintést.

A ruházkodáshoz hasonlóan a test ápolása szintén inkább a nőiesség fogalmához társult, holott a másik nem képviselői is éltek szépségipari termékekkel. Farkas Imre, a Szinházi Élet munkatársa Férfi-kozmetika című cikke erről így értekezett 1930-ban:

„Mert a hideg víz: az kozmetika. A torna, az atlétika, az is kozmetika. A lelki fegyelem: az pláne kozmetika, mert ez teszi derültté az arcot és csillogóvá a szemet” .

Móricz Zsigmond utazó piperebőröndje (PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Az újságíró a modern férfiasság két kulcsfogalmára, a sportra és az ...

A PIM szakmai munkáját, projektjeit bemutató bejegyzéseink sorában ezúttal a Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából útjára indított mozgó múzeumbuszról kérdeztük a két kurátort, Molnár Eszter Edinát és Sóki Diánát.

Gyenes Fanni, Józsa-Sőrés Zsófia, Fekete Ágnes, Szikora Patricia, Sóki Diána, Molnár Eszter Edina, Cseri Anett és Szatmári Sára (Fotó: Szatmári Sára / PIM)

Sok és sokféle próbálkozás irányult már korábban nemzeti klasszikusok emlékének innovatív, modern ápolására. A kifejezetten népszerű Arany-, majd az emlékévben útra kelő Petőfi-busz esetében hogyan hangoltátok össze a befogadhatóság, figyelemfelkeltés és a szakmaiság, tudásátadás szempontjait?

Molnár Eszter Edina: A PIM ...

Mészáros Zsolt, a Művészeti, Relikvia- és Fotótár muzeológusa a 18–19. századi magyar és európai férfidivat főbb jellemzőibe, típusaiba és kialakulásának történetébe avatja be az olvasót.

Karinthy Frigyes Capillária című fantasztikus regényében a főhős a következőképpen írja le az európai férfiak ruházatát az óceán alatti birodalom uralkodónője számára:

„nagy vonásokban, úgyszólván egyenruhát hordanak, egyszerű szabású burkot, melynek hiva­tása elrejteni a férfi meztelenségét meg a test vonalait, minél gazdaságosabb módon: e célra öt cső szolgál: egyikbe a derekunkat, kettőbe a karunkat és kettőbe a lábunkat dug­juk bele. Ezeket a szürke vagy fekete szövetből (soha másszínűből) készült csöveket ...

A Petőfi-bicentenárium alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeum Nővilág címen indította útjára a reformkori nőkérdés témakörét feldolgozó programsorozatát. Ebben a korszakban alakult ki ugyanis a ma ismert társadalmi struktúra alapja, a női szerepek átformálódása pedig erősen hatott a gazdaság, a politika és az irodalom területeire is. A sorozat egyes alkalmainak célja, hogy a női individualizáció és emancipáció fontosabb eseményei kapcsán, az irodalom mentén betekintést nyújtson a korszak viszonyaiba, és ezzel egyidejűleg olyan kérdéseket is megfogalmazzon, amelyek a mai társadalom számára is relevánsak lehetnek.

„Epeláz és polémia” epizódcímen folytatódott a programsorozat, mely alkalommal László Ferenc Gyimesi Emese ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum két nyolcvan évvel ezelőtt született író, Nádas Péter és Hajnóczy Péter köré szerveződő, új időszaki kiállításra készül, mely bemutatja a nyilvánvaló különbségeik ellenére vagy inkább ezek okán párhuzamba állítható művészek különböző vonzódásait és választásait, hagyományait, elődjeit, élet- és látásformáit, alkotói környezeteit. Bejegyzésünkben a kurátor, Bazsányi Sándor nyújt betekintést a kiállítás koncepciójába.

Mányoki Endre, Szkárosi Endre, Petri György és Hajnóczy Péter a Mozgó Világ Aszú-díjának átadásán, 1980, Helle Mária felvétele (Németh László Városi Könyvtár, Hódmezővásárhely)

Nem is állhatna távolabb két író egymástól, mint az egyaránt ...

A bicentenáriumi tárlat társkurátoraival készült interjúink betekintést nyújtottak a készülő Petőfi 200 látvány- és szövegvilágába , valamint a Kézirattár , a Művészeti, Relikvia- és Fotótár oldaláról a gyűjteményi háttérbe is. Sorozatunk zárásaként Kalla Zsuzsa gyűjteményi főigazgató-helyettes mesél a tárlat előkészületeiről és arról, miért nem lehet olyan kiállítást készíteni, ami nem akar kapcsolatba lépni a jelennel.

„2011-ben nyílt meg az előző állandó kiállítás „Ki vagyok én? Nem mondom meg…” – Petőfi választásai címmel, amelynek hihetetlen sikere volt a látogatók körében, és mi, muzeológusok is nagyon szerettük a teljes koncepciót, majd a kapcsolódó programokat is. Ez a több, mint tíz éven ...

Várostörténeti programsorozatunk negyedik eseményének fókuszában a reformkor nemzetiségi politikája és a nemzetiségek helyzete állt. Hogyan születik meg a nemzeti öntudat a kisebbségek körében, s milyen lehetőségek adottak a kollektív identitás megélésére? A soknyelvű és heterogén társadalomban milyen képek alakulnak ki a nemzetiségekről? Többek között erről beszélgetett az est házigazdája, Fónagy Zoltán történész meghívott vendégeivel, Fried István irodalomtörténésszel és Konrád Miklós történésszel.

A reformkori Pest-Budát etnikai, nyelvi, kulturális és vallási szempontból is sokszínű társadalom lakja. Lakosai az urbánus polgárok és az agrár társodalomból a városba frissen érkezők, a német, a magyar, a szerb, a ...

Képes Erika írásának második részében Engel Tevan gyerekkori szeretett történetével, a János vitézzel , valamint A puszta télen című költemény rajzba átültetett történetével foglalkozik, kitérve az életmű kutatásának jövőjére is.

„ Kicsi gyerekkoromtól követtem rajzzal a meséket. Követtem és kiegészítettem. Ennek a folytatása, hogy munkáim között fő helyen áll a könyvillusztráció .” Interjú, 1980-as évek. Magántulajdon.

János vitéz történetét Engel Tevan már gyermekkorában megismerte, így nem kizárt, hogy ez a költemény egyike volt a „rajzzal követett meséknek”. Számos fennmaradt korai rajza közül néhány feltehetőleg kapcsolódik is a szülei által felolvasott történethez.

A helység kalapácsá ...

1936: „annus horribilis”, a három király éve a brit monarchiában. Január 20-án, regnálásának 26. esztendejében meghal a király, V. György. Örököse, az Európa-szerte népszerű világfi, a társasági élet kedvence, a nyitott, jól kommunikáló, uralkodásra termett addigi walesi herceg, választott uralkodói nevén VIII. Edward 325 nap elteltével, december 10-én – még megkoronázása előtt – úgy dönt, hogy nem kívánja hordani ősei koronáját, lemond az uralkodás lehetőségéről és önkéntes száműzetésbe vonul, hogy szíve választottját, a kétszeresen elvált amerikai asszonyt, Wallis Simpsont nőül vehesse.

Mivel leszármazottja nem volt, ezért élő öccsei közül a legidősebb, Albert, York hercege vált királlyá VI. György ...

A Petőfi-hálózatok című online beszélgetéssorozat negyedik epizódjában ismét neves előadók gondolkodnak közösen ezúttal arról, honnan hová fejlődött a 19. századi társadalmi berendezkedés és milyen hatással lehetett ez a költő életére.

A PIM múzeumpedagógusai tavaly tavasszal, a még csak közeledő Petőfi 200 előfutáraként elhatározták, hogy a Petőfi Sándor személyéhez leggyakrabban társított jelzők – azaz a híres, magyar, költő és forradalmár  – mindegyike mellé egy-egy kérdőjelet tesznek, és a lehető legkomolyabban veszik saját kérdéseiket. Az interdiszciplináris beszélgetéssorozat következő epizódja a Bábel – avagy nemzetiségek a 19. század közepén címet viseli, színtere pedig a Ki vagyok én? Petőfi ...

A legizgalmasabb élmény, ha a mindennapi tevékenysége láthatóvá válik, így az emberek valamilyen formában kapcsolódni tudnak az általa készített tartalmakhoz: Cs. Nagy Anikóval, a PIM marketingkommunikációs munkatársával közösségi kampányokról, csapatmunkáról és jövőbeli célokról beszélgettünk.

A múzeumi marketing fogalma talán sokaknak megfoghatatlan jelenség. Számodra mit jelent ez a feladatkör a gyakorlatban, és hogyan határoznád meg a PIM-en belüli tevékenységed?

Ha általánosságban, intézményi struktúrában gondolkodunk, a múzeumokat többnyire zárt rendszernek aposztrofálják az emberek. A PIM-en keresztül viszont különösen ideális a marketing fogalmának szemléltetése, hiszen egy speciális szegmensről, egyedülálló, ...

Képes Erika 2022 januárjában kezdett Engel Tevan István munkásságával foglalkozni. Kétrészes írása egyrészt a közelgő Petőfi-bicentenáriumhoz kapcsolódik , másrészt ízelítőt ad a grafikus tevékenységéből, annak jellegzetes alkotói vonásairól.

Engel Tevan István  ( Kép forrása: Nemzeti Örökség Intézete)

Engel Tevan István munkái közt számos könyvillusztráció, könyvborító és egyedi grafika is megtalálható. A PIM-ben őrzött grafikákon túl az életmű egészének vizsgálatára Róna Erzsébetnek (Engel Tevan István özvegye) köszönhetően nyílt lehetőség, aki hozzájárult az illusztrációk kutatásához, és információval szolgált a grafikusművész pályáját, munkamódszerét illetően is.

Engel Tevan Petőfi ...

A Petőfi-hálózatok című online beszélgetések eddig megjelent epizódjai közül vizsgáltuk már  jelenből nézve a költő alakját s kultuszának alakulását, majd sokszínű és nyughatatlan stílusát , ezúttal pedig megtudjuk, hogyan viszonyult korszakának utazási szokásaihoz.    

A szerteágazó tudományterületeket megmozgató beszélgetéssorozat következő része Petőfi Travel Guide címmel kalauzol a reformkorban és költőnk különböző útjain: nagyvárosban és vidéken, irodalomban és a különböző művészetekben. A PIM múzeumpedagógusai ezúttal is három meghívott vendégükkel keresték a válasz(oka)t arra, vajon mi az a „titok”, ami Petőfit Petőfivé formálta. A cél továbbra sem a megfejtés, sokkal inkább a megfelelő ...

Blogbejegyzésünkben bemutatjuk, hogyan alakult a 20. századi magyar epika egyik jelentős képviselőjének világ- és létszemlélete, miként fordult érdeklődése a prehisztorikus idők felé, kortársai közül kiket tekintett szellemi rokonainak, milyen művek és tradíciók befolyásolták leginkább gondolkodását.

Kodolányi monumentális tetralógiája – a Vízözön , az Új ég, új föld , Az égő csipkebokor és az Én vagyok – egy általános XX. századi remitologizációs tendencia része, amely önálló vonulat mind a kultúrtörténet, mind a világ- és a magyar irodalom területén. Kodolányiéhoz hasonló törekvések figyelhetők meg Hamvas Béla tradicionalizmusában, eszképizmusában, Weöres Sándor egyedi lírájának mitológiai ...

A bicentenáriumi tárlat látvány- és szövegvilágáról , illetve a Kézirattár szerepéről készült beszélgetések után, most a Művészeti, Relikvia- és Fotótár oldaláról mutatjuk be a készülő Petőfi 200 munkafolyamait. Sidó Anna kurátorral a gyűjteményi háttérről, illetve a „közös kultúrkincs újrakeretezéséről”, azaz az általa tervezett kortárs kiállításról beszélgettünk.

Brückner János: Petőfi Sándor arcképe, 2015 (Forrás: PIM Művészeti, Relikvia-és Fotótár)

Főosztályvezetői kinevezésed után említetted egy interjúban, hogy a Művészeti tár egyrészt a mának, másrészt a jövőnek dolgozik. Milyen szerepet kapott az osztály most, a Petőfi 200 során?

A Művtár szerepe alapvetően speciális, mivel itt ...

Az erdélyi irodalom korszakos alakjának sokrétű könyvhagyatékáról, annak különlegességeiről és hátteréről Török Dalma muzeológus blogbejegyzését olvashatják.

Sütő András hagyatéka örökösei akaratából ajándékozás útján került a Petőfi Irodalmi Múzeumba 2016-ban. A könyvállomány legnagyobb része dedikált, de a kézjegyet nem tartalmazó kötetekkel is a romániai magyar könyvkiadásnak állományunkban még fellelhető (1950-es/60-as évekbeli) hiányait sikerült pótolni. A hagyaték megőrződési körülményeihez hozzátartozik, hogy Sütő András lakását érintette az 1970-es árvíz, melyben levelezésének és könyveinek egy része is végzetesen rongálódott. A megmaradt és múzeumi kezelésre átadott könyvanyag kb. 1200 ...

Várostörténeti programsorozatunk harmadik alkalmán Pest-Budát alulnézetből vizsgáltuk meg, és igyekeztünk a robbanásszerű városiasodás kontextusában értelmezni a fejlődés árnyoldalát. Az est házigazdája, Fónagy Zoltán meghívott vendégeivel, Perényi Roland történésszel, a Kiscelli Múzeum igazgatójával, valamint Völgyesi Orsolya történésszel és irodalomtörténésszel beszélgetett az alsóbb osztályokat sújtó lakhatási és megélhetési válságról, bűnözésről, a fegyelmezés és büntetés gyakorlatairól, illetve a szociális ellátás kezdetleges intézményeiről.

„A történelmet a győztesek írják, igaz ez a társadalomtörténetre is” – vezeti fel a témát Fónagy Zoltán, utalva ezzel a történetírás azon ...

A PIM különleges, az irodalmi muzeológia területén kiemelkedő intézmény – mondja Palyik Katalin. A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvtárának új főosztályvezetőjével pályájának indulásáról, tapasztalatszerzésről és -átadásról, valamint a célok folytonosságáról beszélgettünk.

Fotó: Birtalan Zsolt / PIM

A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvtárának vezetői pozíciójára abban a reményben nyújtotta be a pályázatát, hogy a korábban szerzett szakmai ismereteit és vezetői tapasztalatát hasznosítani, s azokat a múzeumi igények szerint konvertálni tudja majd a muzeológiai munka terén is. 

Palyik Katalin egy olyan területre érkezett, ahol a különböző feladatkörök mindegyike másfajta hozzáállást kíván: a könyvtári ...

A Károlyi-palota felújítási munkálatai miatt, idén rendhagyó módon a PIM falain kívül zajlottak a Múzeumok Éjszakája programjai. A szervezésről és az élményekről a Közönségkapcsolatok és Rendezvényszervezési Főosztály munkatársait kérdeztük, akik egyetértettek: kivételes hangulat és igazi közösség jött létre ezen a nyári estén.

• Pádár Eszter főosztályvezető szerint az idei Múzeumok Éjszakája újabb kihívás elé állította a csapatot, hiszen a bezárt épületben nem lehetett programokat, rendezvényeket szervezni. Ők azonban semmiképp nem szerették volna kihagyni az eseményt. 

„Ezért úgy döntöttünk, hogy kifordítjuk a múzeumot, és nem az épület tereibe, hanem a környező utcákon, a Károlyi-kertben és ...

Komáromi Csaba, a Kézirattár főmuzeológusa ezúttal a magyar reformkor egyik leghíresebb főúri házaspárjának történetét mutatja be, a népszerűség mögött meghúzódó családi tragédia szemszögéből.

Nagykárolyi gróf Károlyi Viktor, 1865 körül (Forrás: MNM)

Talán az egész 19. század egyik leghíresebb magyar főúri házaspárja – gróf Széchenyi István és gróf Seilern–Aspang Crescence , valamint gróf Batthyány Lajos és gróf Zichy Antónia mellett – gróf Károlyi György és gróf Zichy Karolina volt. Népszerűségüket megalapozta, hogy köreikben elsők között választották állandó lakhelyül az egyre fejlődő és így lassan fővárossá váló Pestet. A város központjában elhelyezkedő, a Károlyiak által egyébként már ...

A Pest-budai ikonok, reformkori várostörténeti programsorozatunk soron következő eseményén a divat és öltözék társadalmi funkciójáról és közösséget formáló erejéről esett szó. Az est házigazdája dr. Fónagy Zoltán, beszélgetőpartnerei pedig Kollár Csilla, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa, illetve Mészáros Zsolt, a PIM munkatársa voltak. Közreműködött még Hirtling István színművész és Darvas Kristóf zongoraművész.

„Kosztüm volt, és nem divat”

A tizenkilencedik század elején az öltözködés íratlan normái nagyon ...

A Petőfi-hálózatok című online beszélgetések eddig megjelent epizódjai közül ezúttal a nonkonform költőről szóló Wild Flower címűt mutatjuk be, s közben továbbra is határozottan megerősítjük: a Petőfi-jelenség nem véletlenül időtálló, és mindenki számára tartogathat érdekességeket.

A szerteágazó tudományterületeket megmozgató beszélgetéssorozat egyes epizódjaiban a PIM múzeumpedagógusai és meghívott vendégeik izgalmas, interdiszciplináris beszélgetések keretében kezdték el keresni a válasz(oka)t arra, vajon mi az a „titok”, ami Petőfit Petőfivé formálta. A cél nem feltétlenül a megfejtés, hanem inkább a megfelelő kérdések feltevése, vagy éppen csak felvetése volt.

Az első rész After Petőfi címmel, a ...