A Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokában II. József udvari festőjétől, Johann Georg Weikerttől őriznek két olyan festményt, amelyek egykor a Károlyi-palota falain függtek a családi ősgaléria részeként. Az egyik kép a palota első úrnőjét, Harruckern Jozefa Mária Szidónia Franciska bárónőt, a másik a menyét, Waldstein–Wartenberg Erzsébet Mária Johanna grófnőt ábrázolja. De kik voltak ők és mit tudunk róluk? A Palota titkai sorozatunk első részében őket idézzük meg.

Harruckern Jozefa, Harruckern Ferenc Domonkos, Békés vármegye osztrák származású főispánjának és harmadik feleségének, Dirling Mária Antóniának egyetlen leánya 1740. március 6-án született Bécsben. 1757. június 13-án kötött házasságot ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum és a Jezsuita Roma Szakkollégium kiállítása egyszerre idézi meg Choli Daróczi József szellemét és tárja a látogató elé a cigány irodalom és képzőművészet színes és gazdag világát. A kiállításról és Choli szerepeiről, jelentőségéről Molnár Eszter Edina kurátorral beszélgettünk.

Hogyan született meg a kiállítás?

Hónapokkal ezelőtt a Jezsuita Roma Szakkollégium, ahol maga Choli is tanított roma nyelvet és kultúrát, megkereste a PIM-et, hogy szeretnének egy kiállítást abból a festménygyűjteményből, amelyet a költő hagyott a kollégiumra. A PIM nyitott volt az együttműködésre, hogy ez az anyag egy cigány irodalmi kiállításban a szélesebb közönség számára is bemutatkozhasson.

...

Kiállításaink látogatói és főleg gyűjteményeink kutatói jól tudják, mit jelent egy írói hagyaték, ám olyankor, ha meghallják azt a szót, hogy  szórván y, vérmérséklettől és életkortól függően vagy diszkréten köhécselnek, vagy feszengve mosolyognak a furcsa kifejezésen.

A szórvány pedig nem múzeumi bogár, hanem olyan múzeumi tárgy, ami nem hagyaték részeként, hanem innen vagy onnan, a legváratlanabb helyekről és időpontban, darabonként, egyedi kéziratként kerül hozzánk. Lehet klasszikus szerzőnk verse ómama szekrényéből, és lehet lomtalanításkor guberált, eddig nem ismert kézirat. „Műfajukat” tekintve is változatosak gyűjteményünk darabjai, néhányról első pillanatban nem is ...

Az evés alapvető létszükséglet, eszünk jókat is meg rosszakat is, aztán van olyan, hogy éhezünk. Az íróink pedig mindezt megírják. Az evésről, ételekről szóló szépirodalmi szövegek mennyisége bizonyítja, hogy a téma nemcsak kiapadhatatlan ihletforrás, de irodalmilag is jól használható, sokféle jelentést sűrítő költői lehetőség. A PIM új kiadványa, a Nyelv babérral  idézetek százával bizonyítja mindezt. A kötet szerkesztői Nagy Ágnes és Szilágyi Judit voltak, utóbbival beszélgettünk az antológiáról.

A kötet előzménye az Írói fogások – Terítéken az irodalom című kiállítás.

Eredetileg ez a tárlat E. Csorba Csilla ötlete volt, és sok évig készültünk rá. Amikor elkezdtem a témával foglalkozni, akkor ...

Mostanáig nem ismertük annak a levélnek a szövegét, amelyet 1909 márciusában Babits a kéziratos összeállítás mellett válaszként küldött a Nyugat Kiadó felkérésére, és amelynek legfontosabb része a kötet tartalomjegyzékét tartalmazó, számozott lista.

A legnagyobb újdonság az, hogy Babits a felkérő levélben említett 2 ½ – 4 íves terjedelmet és a „füzet” elnevezést figyelembe véve eleve túlméretezettnek véli összeállítását, és csillaggal megjelöli azokat a verseit, amelyeket a kihagyhatóak közé sorol:

Ha sok, a *)gal jelölteket ki lehet hagyni.

 

Babits tervezett tartalomjegyzéke (Forrás: PIM Kézirattár)

Meglepő végiggondolni, hogy mennyire más kötet került volna ki a nyomdából, ha a csillaggal ...

A CSÁTH ⃰ A varázsló halála című kiállítás első termében látható az alkotó két vázlatfüzete. Ezekről a műtárgyakról, Csáth rajzairól, rajzolási szokásairól kérdeztük Sidó Anna művészettörténészt, a kiállítás egyik kurátorát. 

„ A két vázlatfüzet a kiállítás első termében látható. Ez egy összművészeti tér, amely egyszerre mutatja be a zeneszerző, a képzőművész és az író Csáth-ot. Így utalunk arra tulajdonképpen, hogy az alkotóban ez a három művészeti ág nem teljesen elválasztható, szerves egységet alkot. Valójában egyik énjét sem lehet izoláltan értelmezni, csak a másik két tevékenységével együtt. Ez a két vázlatfüzet sem kezelhető külön Csáth zeneszerzői és írói énjétől.” – ...

Bár még alig telt el tíz nap azóta, hogy Európában és az Egyesült Államokban szinte minden múzeum kitette a „MEGHATÁROZATLAN IDEIG ZÁRVA” táblát, sorra látnak napvilágot olyan cikkek, interjúk, amelyek a máris leszűrhető tapasztalatokat és helyzet közvetlen és távlati következményeit elemzik. A szerteágazó információkból és gondolatmenetekből három kérdéskört emelnék ki.

Műanyag kesztyűt hordó őr a milánói Sforza-kastélyban, amely számos múzeum otthona

Ki döntött a bezárásról?

A múzeumi szakmán belül az utóbbi évtizedet meghatározó vitára (mondhatni egy soha meg nem unható „gumicsontra”) erőteljes választ adott az az eseménysor és kommunikáció, amely a nyilvános terek bezárása körül folyt. (A vita ...

Kodolányi János írói hagyatéka az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának gyűjteményét gazdagítja, de a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattára is őriz mintegy hatvan leltári egységet, általa írott levelet és kéziratot. Nálunk található az a levél is, amelyet Turnai Lajos főorvosnak írt, hogy látogassa meg az otthonában lázasan fekvő József Attilát.

Kodolányi már az 1920-as évek elején találkozott a fiatal József Attilával. Először a nevét hallotta, a versét olvasta, majd hamarosan személyesen is megismerkedett a költővel. Kodolányi így emlékszik vissza erre az időszakra: „Sötét társaságokban forgott velem együtt. Kávéházakban, amelyek vad és meddő viták színhelyei voltak. […] Nem győztem bámulni acélos ...

A Desiderius Stephanus Izabella néven anyakönyvezett költő születésnapján szinte minden évben levelet kapott édesapjától, aki rituálészerűen ismertette elsőszülött fia világra jöttének körülményeit. Éppen száz éve, 1920. március 28-án kelt levele nem csak a kedves köszöntés miatt érdekes, de bepillantást enged a lezárt határ mögött élő szabadkai család mindennapjaiba is. Karantén, utazási tilalom, postai cenzúra a korabeli Vajdaságban .

Édes fiam, ma, márc. 28-án, virágvasárnapon írom neked e levelet; holnap: 29-én lesz a születésnapod, mely 35 év előtt épen [!] virágvasárnapra esett. Akkor boldogság költözött a házunkba te veled, örültünk jöttednek mi: apád és anyád, öreg szüleid is, kik velünk együtt édes ...

Társintézetünk, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) Karantén-blog címmel indított új rovatot honlapján, hogy a színházrajongók se maradjanak online tartalom nélkül. 

Az OSZMI a magyar színháztörténet egy-egy fejezetének főszereplőiről készült fényképeket, dokumentumokat, személyes tárgyakat gyűjteményez, őriz és tesz kutathatóvá. A múzeum munkatársai ezekből a különleges kincsekből mutatnak be néhányat a nagyközönség számára, elsőként Bajor Gizi fotóját, melyről itt olvashatunk bővebben.

A „Ki vagyok én? Nem mondom meg…” - Petőfi választásai című állandó kiállításon látható a murányi vár ajtajának egy kivágott darabja, amelyen Petőfi aláírása is kivehető. Ez a tárgy sok mindent elárul Petőfi személyiségéről és a kultusz természetéről is. Most Czékmány Anna, a múzeumpedagógiai osztály vezetője mesél arról, hogyan kerül elő ez a tárgy egy-egy múzeumpedagógiai foglalkozás során.

Fotó: Birtalan Zsolt/PIM

Petőfi 1847. július 5-én Tompa Mihállyal kirándult a várba és, mint azelőtt oly sokan mások, ők is megörökítették a nevüket a várterem telefirkált ajtaján. Ezekről az aláírásokról egyébként 1855-ben jelent meg először tudósítás: egy kiránduló társaság bukkant rá Petőfi és ...

Elveszettnek hitt kincsekkel gazdagodott a Petőfi Irodalmi Múzeum. 2018 decemberében meglepetésszerűen tűnt fel az a két doboznyi anyag, amelyről a feldolgozás során derült ki, hogy a körülbelül 450 fóliós levelezés és analekta nem egyéb, mint az Elek Artúrhoz került Osvát-hagyaték mostanáig lappangó része. A gazdag gyűjtemény kiemelkedően legfontosabb része Babits Mihály Levelek Iris koszorújából című verskötetének levelekkel kísért, tartalomjegyzéket is összeállító, kiadásra elküldött kéziratos anyaga. 

A Levelek Iris koszorújából első kiadása (Forrás: PIM Könyvtár)

A lelet azért nevezhető bátran szenzációsnak, mert nem is reméltük, hogy lappang valahol és azt végképp nem, hogy előkerülhet, hiszen a szerzői ...

Az irodalmi muzeológusok, kurátorok személyes tapasztalata, hogy mennyi kérdés fogalmazódik meg az érdeklődőkben egy-egy szakmai vezetés, előadás után – mégis, sokáig vitatkoztunk azon, elindíthatunk-e erre a benyomásra támaszkodva egy folyamatosan frissülő, „élő” blogfelületet. Az utóbbi két hónapban felpörögtek az események és végül március 15-öt jelöltük ki céldátumként – akkor még természetesen nem sejtve, hogy milyen szomorú aktualitása, jelentősége lesz az online aktivitásunk megindításának.

A kutató, gyűjteményező muzeológusok olyan hétköznapi emberek, akiknek különleges munkájuk van. Akik nap mint nap követlenül megtapasztalják, hogy a múlt változik, bővül. Ismeretlen hagyatékok, művek bukkannak fel, ...

Nehéz a dolga a filológusnak, amikor Ady egy-egy versének keletkezéstörténetét kutatja, mivel a költő nem vezetett rendszeresen naplót, sőt életéről sem készült kronológia. Az Elbocsátó, szép üzenet születése azonban azért is olyan érdekes, mert sok írásos dokumentum kapcsolódik hozzá a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményéből.

Ady Endre 1912. február 15. körül bevonult a Városmajor-szanatóriumba (ma: Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika), ahol július közepéig kezeltette magát. „Körülbelül 4 hétig teljes és komoly kúrát tartott itten: fürdőket vett, pakolást kapott, dietán élt s ha nem is tartott teljes abstinenciát, mindenesetre minimálisra mérsékelte az alkoholt és nikotint […]” – emlékezett erre az ...

Ha egy iskolást megkérdezünk arról, szerinte hol írnak, alkotnak, élnek a költők-írók, majdnem biztos, hogy egy kávéházat vagy egy magányos padlásszobát képzel el. A magyar irodalomtörténet számos híres hely nevét őrzi a Pilvaxtól a Centrálon át a Hadik Kávéházig. Egy-egy korszakot is jellemeznek ezek a helyek. Sokatmondó, hogy a városnak mely pontja volt éppen az, ahol az irodalombarátok összegyűltek, hol lehetett egy fekete vagy egy pohár ital mellett üldögélve írni és olvasni, vagy épp meglesni a művészeket.

A Médiatár hang- és videóanyagai között is őrzünk kultikus helyszíneken tartott estekről szóló felvételeket: kutatható egy felolvasóest az Egyetemi Színpadon vagy a Katonában, meghallgatható egy Holmi-est az Angelika ...

Terveink szerint szeptemberben nyílik a magyar indiánozásnak emléket állító kiállításunk, amely Baktaytól Borvendég Deszkáss Sándoron át a bakonyi indiánokig, a cserkészettől az „indián ügy” besúgói jelentésekben felbukkanásáig kísérné a látogatót. Most Wirth Imre mesél arról, hogyan született meg a fejében a Rézbőrű volt az alkony című kiállítás ötlete.

A JAK-füzet sorozatban 1994-ben megjelent Történetek az eszkimóháborúból című kisregényem végén illendően felsoroltam, kiktől idéztem jelöletlenül, kiket hallottam magamban időről-időre írás közben. Közöttük szerepelt Borvendég Deszkáss Sándor neve is, hiszen az én indián-eszkimó világom felépítése az ő 1941-ben az Athenaeumnál megjelent A  ...

Hogyan alakul át egy valamikori ütközet helyszíne a közösségi emlékezet szimbolikus elemévé? Mi kell ahhoz, hogy egy csatatér a kulturális örökség tartós elemévé váljon? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a segesvári tömegsírok fölé emelt emlékmű kapcsán irodalomtörténészekkel, régészekkel, hadtörténészekkel - konferenciákon, tanulmányokban és természetesen a fehéregyházi összecsapás terepkutatásai során is. A válasz egyértelmű:  a történeti csataterek régészeti kutatásának fontossága a mikrotörténetek megragadásában áll.

A történeti csatatér jelentősen különbözik az eltemetett, régészeti jellegű kulturális örökségi helyszínektől, jellemzően a településektől, temetőktől. Úgynevezett ...