A Kádár-rendszer ellenzékének egyik legnagyobb hatású akciója volt az a politikai nyilatkozat, amely az 1956-os forradalom 30. évfordulójára időzítve egyszerre jelent meg vezető európai újságokban a Der Spiegel től a The Times ig. De vajon ki írta eredetileg a szöveget? Hogyan alakult ki a végleges változat? A Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárában található, részben még kiadatlan Petri György-kéziratok feldolgozása közben került elő nemrég egy kis alakú, piros vonalas füzet, borítóján ezzel a címmel: 56-os beszéd (86-ban).  Az alábbiakban ennek a kéziratnak a vártnál is szövevényesebb történetét próbálja meg felgöngyölíteni Péterfy Sarolt, a Digitális Irodalmi Akadémia munkatársa. Előre le kell szögeznünk, a kézirat ...

Komáromi Csaba, a Kézirattár muzeológusa háromrészes blogbejegyzésében a nyolcvan évvel ezelőtti holokausztra emlékezve, gyűjteményünk dokumentumain keresztül néhány olyan író sorsát ismerteti, akik a vészkorszak üldözöttjeiként nem érték meg a kataklizma végét és különböző módokon életüket vesztették. A megjelenített források (levél, búcsúlevél, tábori postai levelezőlap, körlevél, mentesítő irat, igazolvány, anyakönyvi kivonat, végrendelet, könyvdedikáció) egy olyan folyamat termékei, melynek feldolgozásához jelen bemutatásuk segítséget nyújthat. Megszületésük kényszere mindörökre minősíti a korszakot, melyben születtek.

Ivor Dénes levele Horváth Jánosnak

Ivor Dénes sport-, majd külpolitikai ...

Idén a PIM tudományos munkatársa, Owaimer Oliver nyerte el a legkiemelkedőbb 19. századi irodalmi témájú tanulmányokat elismerő Martinkó András-díjat. A kivételes elismerésben részesített dolgozat, amely a Studia Litteraria 2023/3–4. számában jelent meg „Szegény Sándor! Szegény Sándor!”: Petőfi emlékezete Arany János Emlények (1851−1855) versciklusában címmel, Oliver doktori disszertációjának egyik fontos fejezete. Az 1996-ban Martinkó András (1912–1989) irodalomtörténész emlékére alapított díj átadására 2024. október 4-én került sor, ahol a díjazott az alábbi beszédet mondta el.

Owaimer Oliver és a Martinkó András-díj

Tisztelt ...

Komáromi Csaba, a Kézirattár muzeológusa háromrészes blogbejegyzésében a nyolcvan évvel ezelőtti holokausztra emlékezve, gyűjteményünk dokumentumain keresztül néhány olyan író sorsát ismerteti, akik a vészkorszak üldözöttjeiként nem érték meg a kataklizma végét és különböző módokon életüket vesztették. A megjelenített források (levél, búcsúlevél, tábori postai levelezőlap, körlevél, mentesítő irat, igazolvány, anyakönyvi kivonat, végrendelet, könyvdedikáció) egy olyan folyamat termékei, melynek feldolgozásához jelen bemutatásuk segítséget nyújthat. Megszületésük kényszere mindörökre minősíti a korszakot, melyben születtek.

Körmendi Zoltán és Radnóti Miklós levele Szalai Imrének és feleségének, ...

Komáromi Csaba, a Kézirattár muzeológusa háromrészes blogbejegyzésében a nyolcvan évvel ezelőtti holokausztra emlékezve, gyűjteményünk dokumentumain keresztül néhány olyan író sorsát ismerteti, akik a vészkorszak üldözöttjeiként nem érték meg a kataklizma végét és különböző módokon életüket vesztették. A megjelenített források (levél, búcsúlevél, tábori postai levelezőlap, körlevél, mentesítő irat, igazolvány, anyakönyvi kivonat, végrendelet, könyvdedikáció) egy olyan folyamat termékei, melynek feldolgozásához jelen bemutatásuk segítséget nyújthat. Megszületésük kényszere mindörökre minősíti a korszakot, melyben születtek.

„Ők, kiknek testük nincsen már,
Csak mécsük rezg a ködben…”

(Pásztor Béla: ...

1908-ban, azaz 116 éve utazott el egyetlen külföldi nyaralására Csáth Géza. A nyári szünet utolsó napjaiban a Monarchia-beli Trieszten át az „Adria királynőjének” nevezett Velencébe vezetett a 21 éves orvostanhallgató útja, ami a századelőn Abbázia mellett az egyik legnépszerűbb üdülőhelynek számított a Monarchia polgárságának körében. De kivel nyaralt itt Csáth Géza? Mit evett, mit nézett meg? Mi tetszett neki, és mi idegesítette? Mit szólt a tengerhez, és hogyan vélekedett az olasz nőkről? Molnár Eszter Edina kétrészes blogbejegyzéséből minden kiderül.

Csáth Géza 1910 körül a budapesti klinikán (PIM, Művészeti-, Relikvia- és Fotótár)

A program

Csáthék velencei napirendje legfőképpen klasszikus ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum egész nyáron át tartó KertLabor fesztiváljának keretében kapott helyet a MUSE Set programsorozat. A PIM aktuális kiállításai által inspirált experimentális zenei produkciók szoros együttműködésben készülnek a kiállítások kurátoraival és a múzeum rendezvényszervezőivel. Augusztusban a Szépvilág – Divat és kultúra a reformkori Pesten című kiállítás ihlette divatperformanszt láthattuk a Terike from Budapest csapatától. A zenét és a kortárs táncot a divattal ötvöző produkció középpontjában a hatalom, a társadalmi mobilitás és az egyén helyének keresése állt. Ennek apropóján a reformkori és a kortárs divat kapcsolódási pontjairól beszélgettünk Mészáros Zsolt muzeológussal, a kiállítás ...

1908-ban, azaz 116 éve utazott el egyetlen külföldi nyaralására Csáth Géza. A nyári szünet utolsó napjaiban a Monarchia-beli Trieszten át az „Adria királynőjének” nevezett Velencébe vezetett a 21 éves orvostanhallgató útja, ami a századelőn Abbázia mellett az egyik legnépszerűbb üdülőhelynek számított a polgárság körében. De kivel nyaralt itt Csáth Géza? Mit evett, mit nézett meg? Mi tetszett neki, és mi bosszantotta? Mit szólt a tengerhez, és hogyan vélekedett az olasz nőkről? Molnár Eszter Edina kétrészes blogbejegyzéséből minden kiderül.

Velencei gondolások háttérben a lagúna vasúti hídjával, 1900 (Fortepan / Szalai Teréz / 130405)

Csáth Géza gyermek- és ifjúkorában rendszerint a Szabadkától mindössze nyolc ...

A művészet már a reformkorban a nemzeti identitás alakításának, a közösség morális nevelésének fontos eszköze volt, s e tendencia további érvényesítői a romantika, majd a historizmus időszakában (az 1850-es évektől a század végéig) tudatosan vállalták fel a jelen számára mintát mutató nemzeti hősök megörökítését. Míg az ábrázolások eszköztárát az 1850-es évek végén s az 1860-as évek elején sallangmentes karakter jellemezte, mindez a század végére a hatalmi reprezentáció részévé válva kiüresedett, s immár csupán triviális utalások halmazából tevődött össze. E. Csorba Csilla eredetileg a PIM Studiolo sorozatának „Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!” címmel megjelent konferenciakötetébe írt tanulmányát ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményalapú kiállítássorozattal ünnepli fennállásának 70. évfordulóját, ennek egyik – már megvalósult – állomása A tárgyak társasága című tárlat, amely amellett, hogy a Kézirattárban, a Könyvtárban és a Művészeti, Relikvia- és Fotótárban őrzött írói gyűjteményekből, azaz az írók legkülönfélébb gyűjtéseiből válogat, nyolc kortárs író és költő gyűjtési szokásaira és általában a tárgyakhoz való viszonyára is rákérdez. A kiállításhoz készült interjúk ott nem hallható részletei is olvashatók a PIMblog nemrég indult interjúsorozatában. Eddig Bartis Attila és Tóth Krisztina gyűjtési szokásaiba nyerhettek betekintést a PIMblog olvasói, ezúttal pedig Kukorelly Endrét ...

A művészet már a reformkorban a nemzeti identitás alakításának, a közösség morális nevelésének fontos eszköze volt, s e tendencia további érvényesítői a romantika, majd a historizmus időszakában (az 1850-es évektől a század végéig) tudatosan vállalták fel a jelen számára mintát mutató nemzeti hősök megörökítését. Míg az ábrázolások eszköztárát az 1850-es évek végén s az 1860-as évek elején sallangmentes karakter jellemezte, mindez a század végére a hatalmi reprezentáció részévé válva kiüresedett, s immár csupán triviális utalások halmazából tevődött össze. E. Csorba Csilla eredetileg a PIM Studiolo sorozatának „ Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!” címmel  megjelent konferenciakötetébe írt tanulmányát ...

A művészet már a reformkorban a nemzeti identitás alakításának, a közösség morális nevelésének fontos eszköze volt, s e tendencia további érvényesítői a romantika, majd a historizmus időszakában (az 1850-es évektől a század végéig) tudatosan vállalták fel a jelen számára mintát mutató nemzeti hősök megörökítését. Míg az ábrázolások eszköztárát az 1850-es évek végén s az 1860-as évek elején sallangmentes karakter jellemezte, mindez a század végére a hatalmi reprezentáció részévé válva kiüresedett, s immár csupán triviális utalások halmazából tevődött össze. E. Csorba Csilla eredetileg a PIM Studiolo sorozatának „ Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!” címmel  megjelent konferenciakötetébe írt tanulmányát ...

Kádár Anna és Magyary Anna, a Petőfi Irodalmi Múzeum múzeumpedagógusai 2023 őszén indították el a Küszöb projektet, amelynek keretében gyógypedagógusok és tanítók bevonásával negyedik-ötödik osztályos, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekcsoportok felmérését vállalják, az eredmények alapján pedig az írott és beszélt nyelvi képességeket megsegítő múzeumpedagógiai foglalkozásokkal járulnak hozzá a gyerekek fejlesztéséhez. A felmérések során a gyerekek érdeklődésén és képességein kívül a múzeumi tartalmak érthetőségét és motiváló erejét is tesztelik.  Kádár Anna háromrészes blogbejegyzésben mutatja be a Küszöb projekt célkitűzéseit, alapelveit és módszereit, beszámol az első osztály első félévének ...

A múzeumpedagógia egyik legfontosabb célja, hogy a befogadók számára értelmezési utakat, lehetőségeket kínáljon fel azáltal, hogy transzparenssé teszi a múzeumi tartalmakat, vagy épp a bennük rejlő dialógus felől mutatja be azokat. Sóki Diána a 2020-ban Múzeumpedagógiai Nívódíjban részesített  SZÖVEG-TESTEK. Csáth-kísérletek című kiadványt mutatja be, amelyet a Petőfi Irodalmi Múzeum CSÁTH – A varázsló halála című kiállításához készített, s amely egyszerre reflektál a tárlat medialitására, a bemutatott alkotó médiumhasználatára és a különböző érzékszervi tapasztalatok bevonására, miközben segíti a kritikai gondolkodást, valamint a kreativitásnak is teret adva alternatív szövegértelmezési módokat kínál fel. ...

Az ICOM múzeumdefiníciója szerint a múzeum a nyilvánosság számára nyitott, hozzáférhető és befogadó intézmény. A Petőfi Irodalmi Múzeum múzeumpedagógiai osztálya a látogatók lehető legszélesebb köre számára igyekszik inspiráló tanulási környezetet teremteni, általános célja, hogy a kevésbé kiváltságos csoportok is magukénak érezzék a múzeumot. A PIM – irodalmi múzeumként – hangsúlyosan nyelvhez kapcsolódó, szöveges tartalmak bemutatását vállalja, a nyelvi hátránnyal élők számára azonban a szöveg médiuma gyakran kudarcélményeket hív elő, szorongást kelt és az elkerülés vagy oppozíció reakcióját váltja ki. Fontos tehát olyan hidakat építeni, amelyek segítségével ezek a célcsoportok is közelebb kerülhetnek ...

A múzeumpedagógia egyik legfontosabb célja, hogy a befogadók számára értelmezési utakat, lehetőségeket kínáljon fel azáltal, hogy transzparenssé teszi a múzeumi tartalmakat, vagy épp a bennük rejlő dialógus felől mutatja be azokat. Sóki Diána a 2020-ban Múzeumpedagógiai Nívódíjban részesített  SZÖVEG-TESTEK. Csáth-kísérletek című kiadványt mutatja be, amelyet a Petőfi Irodalmi Múzeum CSÁTH – A varázsló halála című kiállításához készített, s amely egyszerre reflektál a tárlat medialitására, a bemutatott alkotó médiumhasználatára és a különböző érzékszervi tapasztalatok bevonására, miközben segíti a kritikai gondolkodást, valamint a kreativitásnak is teret adva alternatív szövegértelmezési módokat kínál fel. ...

„Szemet ad ahhoz, amire általában »nincs szemünk” – írta Somlyó György költő Lucien Hervé fotográfusról. Somlyó egész élete során szoros kapcsolatban állt a francia kultúrával: rendszeresen megfordult Párizsban, ahol francia és Franciaországban élő magyar művészekkel találkozott, többek között Lucien Hervével, aki még a két világháború között emigrált Párizsba. Kettejük történetéről, szakmai munkájáról és barátságáról szól Gáspár Balázs legújabb blogbejegyzése, amelyben szó lesz arról is, hogy Hervé az 1980-as évek végén Párizsban, többek között a saját lakásában is megörökítette Somlyót – az egyik portréfotó szerepelt a PIM A halandóság törékeny arcai – Íróportrék a PIM gyűjteményéből ...

A múzeumpedagógia egyik legfontosabb célja, hogy a befogadók számára értelmezési utakat, lehetőségeket kínáljon fel azáltal, hogy transzparenssé teszi a múzeumi tartalmakat, vagy épp a bennük rejlő dialógus felől mutatja be azokat. Sóki Diána a 2020-ban Múzeumpedagógiai Nívódíjban részesített  SZÖVEG-TESTEK. Csáth-kísérletek című kiadványt mutatja be, amelyet a Petőfi Irodalmi Múzeum CSÁTH – A varázsló halála című kiállításához készített, s amely egyszerre reflektál a tárlat medialitására, a bemutatott alkotó médiumhasználatára és a különböző érzékszervi tapasztalatok bevonására, miközben segíti a kritikai gondolkodást, valamint a kreativitásnak is teret adva alternatív szövegértelmezési módokat kínál fel.

A népmese szerint az Óperenciás-tengeren is túl él egy vak király, akinek a szeme világát semmiféle orvosság nem adhatja vissza, csak a messzi Veres-tengeren túl élő aranytollú madár éneke. A legkisebb királyfi útra kel, hogy megszerezze a madarat. Egy róka segítségével és sok nehézség árán eléri célját, és a király visszanyeri látását. De vajon mit jelent a király vaksága? És miért éppen az aranytollú madár tudja meggyógyítani? Mit jelképez a Veres-tengeren való átkelés? Lukács Ágota blogbejegyzése  A vak király című népmese szimbólumrendszerét fejti meg.

Arany László, Strelisky felvétele, 1897 (PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

A történet szereplői és fordulatai – különféle változatokban és ...

Az Aktív Magyarország és a Magyar Irodalmi Emlékházak közös projektjében Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából kilenc új irodalmi kalandösvény készült a Digitális Vándor alkalmazásban. A program kiemelt céljai közt a kulturális turizmus erősítése, Petőfi helyi emlékezetének ápolása és az emlékévben megújult Petőfi-emlékházak látogatottságának növelése szerepel, hiszen a Petőfi-túrák során a valós helyszíneken szegődhetünk a költő nyomába.

Borozás, nevetés, nótázás, miközben száll a cigarettafüst és szól a cigányzene – az 1980-as években a legendás óbudai Sipos Halászkertben gyakran mulattak így együtt olyan írók, mint Galsai Pongrác, Csukás István, Gyurkovics Tibor, Csurka István és Kardos G. György. Csukás Istvánnak a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményébe került hagyatékából bukkantak elő azok a Korniss Péter fotográfus által készített, eddig nem látott fényképek, amelyek egy ilyen irodalmi mulatozást örökítettek meg. Gáspár Balázs legújabb cikkében Óbudára, a Lajos utcai Sipos Halászkertbe invitálja az olvasókat.

Balról jobbra a hátsó sorban: Gyurkovics Tibor, Galsai Pongrác, ismeretlen, Farkas László; balról jobbra az első sorban: Csurka István, ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum HERO / Heritage of Romanticism címmel rendezett kétnapos nemzetközi konferenciát   névadója születésének bicentenáriumi évében. Az évforduló alkalmából összegyűlt hazai és külföldi kutatók előadásai az első napon a Szerepek, a Heroizmus és a Kultuszok fogalmi hálója, míg a második napon a jóval sejtelmesebb Rezonanciák és Vándorlás szavak köré szerveződtek. Nagy Hilda ezúttal a második nap programjáról számol be konferenciaismertetőjének záró részében.

Heideloff: Liszt Ferenc portréja, acélmetszet, (PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

A konferencia második napja a Rezonanciák szekcióval nyílt, Lajosi Krisztina előadásával, aki Joep Leerssenhez hasonlóan szintén az Amszterdami Egyetem ...

Tersánszky Józsi Jenő 1949 elején járt Párizsban, ahol érzékeny megfigyeléseket tett a francia főváros hétköznapi forgatagáról, izgalmas színtereiről, mindeközben pedig őt magát is megörökítették, ahogy bebarangolta a különböző helyeket. A képeket egy honfitársa, Ata Kandó (Görög Etelka, 1913–2017) fotográfus készítette. Az egyik kifinomult, sejtelmes portré, amelyen a Notre-Dame-mal a háttérben Tersánszky fekete ruhában, gótikus figuraként támaszkodik a Szajna partjának kőtámlájára, megtekinthető a PIM A halandóság törékeny arcai – Íróportrék a PIM gyűjteményéből 1. című fotókiállításán. Gáspár Balázs legutóbb Molnár Ferenc amerikai élményeibe avatta be a PIMblog olvasóit, ezúttal pedig Tersánszky mellé ...

Komáromi Csaba, a Petőfi Irodalmi Múzeum legújabb palotatörténeti kiállításának ( Egy ország közepe – A Károlyi-ház ) kurátora a Károlyi-palota titkait kutató sorozatában ezúttal Károlyi Erzsébet fordulatos élettörténetébe vezeti be az olvasót. Károlyi György hatodik unokájának – öccséhez, Károlyi Mihályhoz hasonlóan – nemcsak főúri pompa és mesés gazdagság, de kitaszítottság és nélkülözés is osztályrészül jutott. 70 éve bekövetkezett halála óta hazájától távol várja, hogy szeretett férje mellett, az iszkaszentgyörgyi grófi kriptában lelje meg örök nyugalmát.

Nagykárolyi gróf Károlyi Erzsébet, 1897 (MNM)

Éppen 152 évvel ezelőtt, 1872. május 17-én született meg a palotaátalakító Károlyi György ...