Az irodalomtudomány (és számos más tudományág is) az utóbbi időkben élénkülő figyelemmel vizsgálja a testi vonások és tapasztalatok művekbe íródásának jelenségét és módozatait. Alább közölt tanulmányában Borbás Andrea azt vizsgálja meg, miként jelennek meg Ady Endre alakjának ismertetőjegyei saját verseiben.  

„Ady első köteteinek poétikai hangoltsága […] olyan versnyelvi teret képez meg, amely­ben a megszólalás mindig egy megszólaló énhez köthető […] az empirikus szubjektum sok esetben azonosítható […] az életrajzi Ady-figurával”

– idézi E. Csorba Csilla Bednanics Gábor A szubjektum megképződése és az önazonosság Ady Endre költészetében  alcímű tanulmányát. S valóban, Ady egyes verseiben a ...

Az idén 200 éve született csíkszentkirályi és krasznahorkai idősebb gróf Andrássy Gyula, a Magyar Királyság egykori miniszterelnöke (1867–1871). A Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményében megtalálható, hozzá kapcsolódó dokumentumokat szemlézve emlékezünk rá alábbi bejegyzésünkben.

Gróf Andrássy Gyula – Zemplén vármegye követe, 1848. August Prinzhofer litográfiájának rézkarcváltozata, 1910-ből (PIM Művészeti-, Relikvia- és Fotótár)

A  PIM Esti Extra  sorozat különkiadásának 2023. február 22-én Szilágyi Ákos költő, esztéta volt a vendége, témáját pedig a frissen megnyílt, Költő lenni vagy nem lenni  című új, állandó tárlatának „Erő” terme kapcsán felmerülő kérdések szolgáltatták. A tárlatvezetéssel egybekötött program alkalmából Szilágyi Ákossal Rózsafalvi Zsuzsanna irodalomtörténész, a PIM Kézirattárának főosztályvezetője beszélgetett a Posztpetőfi című (Petőfi modorában megénekelt nemzeties költemények, magyar nóták és egy hős-ének) ironikus, humoros gyűjteménye apropóján.

PIM Esti Extra különkiadás Szilágyi Ákossal (Fotó: Birtalan Zsolt, PIM)

Az esemény felvezetése gyanánt Rózsafalvi Zsuzsanna azzal indított, Szilágyi ...

Hogyan nyomtatták ki a márciusi ifjak a  Nemzeti dal t? És hogyan a forradalmi követelések híres 12 pontját? E kérdéseket járja körbe nyomdatechnikai és történelmi szempontból mai posztunk, melyből e legendás nyomdagépek tárgyi utóélete is kiderül. Dr. Rózsafalvi Zsuzsanna, a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattára főosztályvezetőjének írása az 1848-as forradalom kitörésének 175. évfordulóján.

A Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi azon vassajtók egyikét, amelyeken az 1848 márciusi forradalom röplapjait kinyomtatták Landerer és Heckenast nyomdájánál. A nyomdagép ma is működik, jeles alkalmakkor, nemzeti ünnepeken (például március 15-én) segítségével kinyomtathatjuk a  Nemzeti dal t. De valóban ezen a gépen készült Petőfi ...

E heti posztunkban a 2016-ban elhunyt Réz Pál könyvhagyatékának a Petőfi Irodalmi Múzeum állományába bekerült különleges darabjairól és a legendás szerkesztő, műfordító, irodalomtörténész, kritikus könyvei, jegyzetei és nyilatkozataiból kirajzolódó szemléletéről olvashatunk Török Dalma főmuzeológus tollából.

Csernus Tibor: Három lektor (a kép jobb szélén: Réz Pál) (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Réz Pál személye a múlt század dereka és a 21. század első harmada közötti periódus magyar irodalmi folyamataiban játszott meghatározó szerepe miatt az irodalmi muzeológia számára is kiemelt jelentőséggel bír. A hagyatékából megvásárolt és közgyűjteményi állományba vett 2330 könyvtári egység közel ...

2022. október 27–28-án került sor a Petőfi Irodalmi Múzeum által szervezett, „A szellős térben és a szűk időben” című, Térey János műveiről szóló, interdiszciplináris konferenciára. A rendezvény alkalmával irodalomtörténészek, filológusok, színháztudósok, muzeológusok és a Térey-olvasók szélesebb közössége vitathatta meg, melyek azok a nézőpontok, ahonnan ez a jelentős életmű megnyitható újabb, problémaérzékeny értelmezések számára.

A tanácskozás második napját ( Bednanics Gábor elnöklésével), az interpretációkkal foglalkozó szekció keretében  Bazsányi Sándor   Önkép és szerepfelfogás Térey János költészetében című előadása nyitotta. Az előadó felszólalása címét az „avagy egy használt ...

A PIM Esti Extra sorozat különkiadásának 2023. február 16-án Nádasdy Ádám, költő, műfordító, nyelvész volt a vendége, témáját pedig a frissen megnyílt, Költő lenni vagy nem lenni című új, állandó tárlatának „Áldozat” terme kapcsán felmerülő kérdések szolgáltatták. A tárlatvezetéssel egybekötött program alkalmából Nádasdy Ádámmal Kalla Zsuzsa, a PIM gyűjteményi főigazgató-helyettese, a Petőfi-kiállítás vezető kurátora beszélgetett olyan kérdésekről, mint az áldozathozatal és -vállalás problémájának személyes és általános, napjainkban és a múltban jelen lévő jelentései.

PIM Esti Extra különkiadás Nádasdy Ádámmal (Fotó: Gál Csaba, PIM)

Nádasdy Ádám már a beszélgetés felütése gyanánt ...

Tóth Dóra Ágnes ezúttal a PIM 1978-as kiállításának keletkezési körülményeiről és háttérinformációiról számol be írásában. Megtudhatjuk, hogy a Krúdy Gyula születésének századik évfordulójára rendezett tárlat megnyitójából hogyan lett az akkori Budapest eseménye .

A kiállításmegnyitó felvezetése, 1978 (PIM Múzeumi Dokumentációs Adattár)

Egy kiállítás története sokféle módon tárulhat elénk, darabkái a legváratlanabb helyekről bukkanhatnak fel. A 2000-ben kiadott, A Petőfi Irodalmi Múzeum évtizedei  című kiadványban jelent meg egy rövid interjú Kerényi Ferenccel, amelyben a címben idézett kiállításról is szó esett. A tavalyi évben aztán előkerültek a kapcsolódó fotónegatívok is, amiket immár digitális ...

2022. október 27–28-án került sor a Petőfi Irodalmi Múzeum által szervezett, „A szellős térben és a szűk időben” című, Térey János műveiről szóló interdiszciplináris konferenciára. A rendezvény alkalmával irodalomtörténészek, filológusok, színháztudósok, muzeológusok és a Térey-olvasók szélesebb közössége vitathatta meg, melyek azok a nézőpontok, ahonnan ez a jelentős életmű megnyitható újabb, problémaérzékeny értelmezések számára.

Radics Péter és Margócsy István (Fotó: Birtalan Zsolt, PIM)

A kétnapos konferenciát a Digitális Irodalmi Akadémia vezetője, Radics Péter nyitotta meg, beszédében felidézve a 2019-ben elhunyt szerzőnek a Petőfi Irodalmi Múzeumhoz fűződő viszonyát és Térey János életműve ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum frissen megnyílt, bicentenáriumi Petőfi-kiállítása alkalmából Tóth Dóra Ágnes összefoglaló írásából tájékozódhatunk a PIM korábbi, a költő előtt tisztelgő, különböző szempontból emlékezetes kiállításairól.

Kétszáz éve született Petőfi Sándor. A jeles évforduló méltó ünnepléséhez a PIM (többek között) új állandó kiállítással járul hozzá , amely, persze, nem első a maga nemében ­– hasonló vállalkozások egész sora előzte meg a múzeum falai közt. Ugyanakkor e kiállítások korántsem készültek egy kaptafára: Petőfi hol hazafiként, hol inkább az egész világ költőjeként jelent meg, művelt, a világirodalomban tájékozódó alkotóként, forradalmárként vagy a szocialista ...

H. Bagó Ilonát, a PIM főmuzeológusát, a Kiállítás-szervezési és Rendezési Főosztály vezetőjét, a MIRE elnökét és Dr. Szilágyi Juditot, a PIM főmuzeológusát, a MIRE kincstárnokát a 2008-ban alapított Magyar Irodalmi Emlékházak Egyesülete működéséről, múltjáról, jelenéről és a közeljövőjének fókuszában álló, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója kapcsán szerveződő, nagyszabású projektről kérdeztük. Beszélgetésünk második részében a Petőfi 200 évforduló kapcsán megújuló emlékházak számára kiírt pályázat keretében zajló munkáról kérdeztük interjúalanyainkat.

PIMBlog: – A már korábban is említett, aktuális projekt Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója kapcsán szerveződik, és ...

Az új állandó kiállítás megnyitó ünnepsége 2023. január 13-án, a Károlyi-palota Dísztermében (fotó: Gál Csaba, PIM)

2023. január 13-án nyílt meg  Költő lenni vagy nem lenni   címmel a Petőfi Irodalmi Múzeum új állandó Petőfi Sándor-kiállítása, mely a költő születése 200. évfordulójának állít emléket. Az alábbiakban Dr. Kalla Zsuzsa vezető kurátor gondolatai olvashatók az újranyitással és az új tárlattal kapcsolatban.

Petőfi dobolás Sirokai Mátyással a   Petőfi Szabadnap on, 2023. január 14. (fotó: Gál Csaba, PIM)

Szombaton, ahogy megérkeztem a Petőfi Szabadnap ra a múzeumba, hangos és izgatott dobolás fogadott. Végre! A pandémia zaklatott időszaka és egy hosszú, egyéves bezárás után megint ...

Naplót élete egy-egy szakaszában majd minden író vezetett. Van, aki, mint nap, a „számadás, az összegzés, a tudatosítás és a kötelező önkontroll szellemében” , mások, Mészöly Miklós például, műhelynaplót írt, megint másoknál, mint Márai Sándornál, művészi hitvallássá válik a napló, de előfordul, hogy terápiás szerepet kap a naplóírás, mint Karinthy Frigyesnél első felesége, Judik Etel halála után. S vannak, mint Csáth Géza vagy Nagy László, akik tolla alól álomnapló (is) került ki. Az év kezdetén érdemes elidőzni a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárának gyűjteményében található, január 1-jén született naplóbejegyzések világában. A szerzők hol a múltba, hol a jövőbe tekintenek, néhol a kívánságaikat ...

Mi marad évszázadokon át papíralapon keletkezett és tárolt, majd a 20. század második felétől egyre inkább a digitális térben létrejövő információinkból, kultúránkból? Hogyan hosszabbítható meg az emberiség szellemi, művészeti, tudományos örökségének tárolási, olvashatósági élettartama? Milyen új kihívásokat, dilemmákat rejthet a muzeológia számára a digitális alapú információ feldolgozása és tárolása, a hozzáférés kérdései? A fentiekről és a témához kapcsolódó további izgalmas kérdésekről Horváth Dániel írásából tudhatunk meg többet.

Bevezető

Stanisław Lem egyik korai regényében, amely A fürdőkádban talált kézirat címet viseli, egy érdekes alaphelyzetet vázol fel. A több mint ezer évvel a ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum az emlékév alkalmából digitálisan közzéteszi Petőfi-alapgyűjteménye darabjait. Új sorozatunkban időről időre e rendkívül sokszínű, izgalmas kincsestár tartalmából ajánlunk pár darabot olvasóink figyelmébe.

A 200 Petőfi honlapon elérhető válogatásban legféltettebb kincseinket, Petőfi eredeti verseit, leveleit, portréit, köteteit tekintheti meg akár otthona kényelméből is az irodalomszerető közönség. A műtárgyak azonban nem csupán magukban állnak e páratlan digitális gyűjteményben: a letölthető képek mellett a látogató közérthető szövegek segítségével  ismerkedhet meg a műtárgyak történetével, a hozzájuk kötődő érdekességekkel.

Lássuk tehát, speciális, szezonális válogatásunkban ...

A Pest-budai ikonok beszélgetéssorozat a város történetének egy olyan keresztmetszetét elemezte, melyben egyszerre él tovább a hagyományos, rendi társadalmi berendezkedés és tűnnek fel a modernitás újszerű jelenségei. A sorozat záróalkalmával a civil társadalom szerveződését járták körül a meghívott szakértők: Fábri Anna irodalom- és művelődéstörténész, a 19. századi társasélet kutatója, Tóth Árpád társadalomtörténész, az Önszervező polgárok. A pesti egyesületek társadalomtörténete a reformkorban című kötet szerzője és Fónagy Zoltán történész, a Pest-budai ikonok házigazdája.

Ahogyan Fónagy Zoltán megjegyezte, az egyesületi szerveződések, a társas élet polgári formái már inkább a modernitás ...

Sulyok Bernadett újabb írásában a Petőfi Sándor születésének 100. évfordulójára készült (s azóta sajnos eltűnt) Petőfi című film keletkezési körülményeiről és korabeli fogadtatásáról tudhatunk meg többet (szinte napra pontosan a műalkotás bemutatója után száz évvel), számos fontos, izgalmas dokumentummal és néhány fennmaradt filmjelenet-képpel gazdagon illusztrált bejegyzésünkben.

A szabadságharc költőjének életútja, poézise és tragikus eltűnése, halála eleve magában hordozza a köréje szövődött kultusz lehetőségét. A Habsburgok által, orosz katonai segítséggel levert magyar szabadságharc után az osztrák titkosrendőrség körözést adott ki ellene, műveit betiltották, köteteit bezúzták. Ez a drasztikus ...

H. Bagó Ilonát, a PIM főmuzeológusát, a Kiállítás-szervezési és Rendezési Főosztály vezetőjét, a MIRE elnökét és Dr. Szilágyi Juditot, a PIM főmuzeológusát, a MIRE kincstárnokát a 2008-ban alapított Magyar Irodalmi Emlékházak Egyesülete működéséről, múltjáról, jelenéről és a közeljövőjének fókuszában álló, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója kapcsán szerveződő, nagyszabású projektről kérdeztük. Beszélgetésünk első felében a MIRE tevékenységéről, az emlékházak kulturális és hagyományközvetítő szerepéről, valamint az egyesület eddigi történetéről tudhatunk meg többet.

PIMBlog: – A MIRE tevékenységét a múzeumlátogató, kultúra iránt érdeklődő nagyközönség talán kevéssé ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum az emlékév alkalmából digitálisan közzéteszi Petőfi-alapgyűjteménye darabjait. Új sorozatunkban időről időre e rendkívül sokszínű, izgalmas kincsestár tartalmából ajánlunk pár darabot olvasóink figyelmébe.

A 200 Petőfi honlapon elérhető válogatásban legféltettebb kincseinket, Petőfi eredeti verseit, leveleit, portréit, köteteit tekintheti meg akár otthona kényelméből is az irodalomszerető közönség. A műtárgyak azonban nem csupán magukban állnak e páratlan digitális gyűjteményben: a letölthető képek mellett a látogató közérthető szövegek segítségével  ismerkedhet meg a műtárgyak történetével, a hozzájuk kötődő érdekességekkel.

Lássuk tehát öt újabb ajánlatunkat, rögtön ...

Blogbejegyzésünkben Sulyok Bernadett tanulmányának második részét adjuk közre, melyben a 20. századi magyar epika egyik jelentős képviselője mítoszregényeinek filozófiai paradigmájáról, az őt ért főbb hatásokról és írói-gondolkodói koncepciójának összefüggéseiről olvashatunk.

Kodolányi monumentális tetralógiája egy általános XX. századi remitologizációs tendencia része, amely önálló vonulat mind a kultúrtörténet, mind a világ-, mind a magyar irodalom területén. Kodolányiéhoz hasonló törekvések figyelhetők meg Hamvas Béla tradicionalizmusában, eszképizmusában, Weöres Sándor egyedi lírájának mitológiai vonatkozásaiban, Várkonyi Nándornak az archaikus kultúrák történetét kutató vizsgálódásaiban, Vatai ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum az emlékév alkalmából digitálisan közzéteszi Petőfi-alapgyűjteménye darabjait. Új sorozatunkban időről időre e rendkívül sokszínű, izgalmas kincsestár tartalmából ajánlunk pár darabot olvasóink figyelmébe.

A 200 Petőfi honlapon elérhető válogatásban legféltettebb kincseinket, Petőfi eredeti verseit, leveleit, portréit, köteteit tekintheti meg akár otthona kényelméből is az irodalomszerető közönség. A műtárgyak azonban nem csupán magukban állnak e páratlan digitális gyűjteményben: a letölthető képek mellett a látogató közérthető szövegek segítségével  ismerkedhet meg a műtárgyak történetével, a hozzájuk kötődő érdekességekkel.

Lássuk tehát első öt ajánlatunkat, rögtön ...

Mészáros Zsolt, a Művészeti, Relikvia- és Fotótár muzeológusa ezúttal a 19–20. század eleji férfiszépészet praktikáiba nyújt betekintést.

A ruházkodáshoz hasonlóan a test ápolása szintén inkább a nőiesség fogalmához társult, holott a másik nem képviselői is éltek szépségipari termékekkel. Farkas Imre, a Szinházi Élet munkatársa Férfi-kozmetika című cikke erről így értekezett 1930-ban:

„Mert a hideg víz: az kozmetika. A torna, az atlétika, az is kozmetika. A lelki fegyelem: az pláne kozmetika, mert ez teszi derültté az arcot és csillogóvá a szemet” .

Móricz Zsigmond utazó piperebőröndje (PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Az újságíró a modern férfiasság két kulcsfogalmára, a sportra és az ...

A PIM szakmai munkáját, projektjeit bemutató bejegyzéseink sorában ezúttal a Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából útjára indított mozgó múzeumbuszról kérdeztük a két kurátort, Molnár Eszter Edinát és Sóki Diánát.

Gyenes Fanni, Józsa-Sőrés Zsófia, Fekete Ágnes, Szikora Patricia, Sóki Diána, Molnár Eszter Edina, Cseri Anett és Szatmári Sára (Fotó: Szatmári Sára / PIM)

Sok és sokféle próbálkozás irányult már korábban nemzeti klasszikusok emlékének innovatív, modern ápolására. A kifejezetten népszerű Arany-, majd az emlékévben útra kelő Petőfi-busz esetében hogyan hangoltátok össze a befogadhatóság, figyelemfelkeltés és a szakmaiság, tudásátadás szempontjait?

Molnár Eszter Edina: A PIM ...

Mészáros Zsolt, a Művészeti, Relikvia- és Fotótár muzeológusa a 18–19. századi magyar és európai férfidivat főbb jellemzőibe, típusaiba és kialakulásának történetébe avatja be az olvasót.

Karinthy Frigyes Capillária című fantasztikus regényében a főhős a következőképpen írja le az európai férfiak ruházatát az óceán alatti birodalom uralkodónője számára:

„nagy vonásokban, úgyszólván egyenruhát hordanak, egyszerű szabású burkot, melynek hiva­tása elrejteni a férfi meztelenségét meg a test vonalait, minél gazdaságosabb módon: e célra öt cső szolgál: egyikbe a derekunkat, kettőbe a karunkat és kettőbe a lábunkat dug­juk bele. Ezeket a szürke vagy fekete szövetből (soha másszínűből) készült csöveket ...