2022. máj 25.

„Az idő nyomát is meg kell őrizni” – Tandori Dezső hagyatéka a PIM-ben II.

írta: pimblog
„Az idő nyomát is meg kell őrizni” – Tandori Dezső hagyatéka a PIM-ben II.

2021. december 20-án látott napvilágot a hír, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum megvásárolta Tandori Dezső és felesége, Tandori Ágnes hagyatékát. A múzeum gyűjteményi osztályain megkezdődött az anyag feldolgozása. Interjúsorozatunk második részében a Médiatár muzeológusaival, Benedek Annával és Puskás Dániellel beszélgetünk a Tandori-hagyaték különleges magnókazettáiról, amelyek egy világtól elszigetelten élő szerző „naplói”, szó esik még a beérkező médiatartalmak digitalizációjának elvi megfontolásairól és a Pimmédia megújításának tervéről is.

tandori_tekercs2_96i9505_large.jpeg

Tandori-filmtekercs (Forrás: PIM Médiatár, Fotó: Gál Csaba/PIM)

Kérlek, meséljetek a Tandori-hagyatékról! Milyen típusú anyagok érkeztek a Médiatárba?

Benedek Anna: A Tandori-hagyatékkal 2021-ben találkoztunk először a szerző lakásán. Megnéztük és felmértük a lehetséges médiatartalmakat, ami esetünkben főként kazettákat jelentett. Az anyagot elhoztuk, végighallgattuk, és annotáltuk, ennek köszönhetően már tudtuk, mikor a feldolgozás munkálatait elkezdtük, hogy mi kerül a Médiatár gyűjteményébe. 256 kazetta és CD, illetve egy filmtekercs került feljegyzésre. Most azon dolgozunk, hogy az életmű egészében elhelyezzük ezeket a hanganyagokat.

Ezek között volt olyan, ami meglepett titeket?

BA: Az életmű és a költő habitusa ismeretében nem ért minket váratlanul a hagyaték médiaanyaga. Ismertük Tandori azon korszakát, amelyben a világ elől elvonultan élt. Azonban azt nem tudtuk, hogy erről az időszakról magnófelvételek készültek. A hangszalagokon, amelyek tulajdonképpen olyanok, mintha „hangosnaplók” lennének, a madarakkal töltött hétköznapok kerültek rögzítésre. Ezeken a felvételeken sokszor olyan Tandori-gondolatmenetek hallhatók, amelyek írásos formában egy az egyben megtalálhatóak az életműben. Ezenkívül találtunk egy filmtekercset a ’60-as évekből, amelyen a költő is szerepel. 

Puskás Dániel: Tandori zenei munkássága is érdekes. A magnókazetták felvételeiből kiderül, hogy Tandori igen jól játszott elektromos orgonán. Főként improvizációk, de ismert dalok feldolgozásai is hallhatók a felvételeken. Majdnem minden kazettán van ilyen típusú zongorajáték. A kazetták hanganyagain a folyamatos rögzítés igénye lelhető fel. Tandori mond valamit, a háttérben madárcsicsergés hallható, egy másik felvételen szól a rádió, miközben írógépkattogás szüremlik be. A hanganyagok tanúsága szerint Tandori napi szinten használhatta ezeket a hanghordozókat, az elkészült felvételeket pedig ellenőrizte. Amikor megkaptuk ezeket a kazettákat, észrevettük, hogy némelyikbe bele volt tekerve.

ke_pernyo_foto_2022-05-23_17_03_37.png

Kecskeméti Kálmán: Tandori Dezső a Tabánban (Forrás: PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

A hagyaték médiatartalmai közül van olyan, ami esetleg árnyalhatja a Tandori Dezső életművéről, személyéről kialakult képet?

BA: A filmfelvétel ilyen szempontból nagyon érdekes. Egyrészt Tandoriról kevés fiatalkori képet ismerünk, pláne filmet, másrészt a filmtekercs a költő különféle társművészetek iránti érdeklődését, a képzőművészethez fűződő viszonyát is jól dokumentálja. Rávilágít arra az oda-vissza ható, összművészeti kapcsolati hálóra, amit a Médiatárban elsősorban az irodalom szemszögéből vizsgálunk. A magnókazetták hangfelvételeiből kiderül számunkra, hogy a komolyzene, a barokk zene, a jazz, amelyekről írásaiban igen sokat értekezik, valóban kitüntetett szerepet töltöttek be a szerző életében.

PD: Tandoriról mondani szokták, hogy a személyességet a végletekig feszíti, és ezáltal válik személytelenné a szövegeiben. A kazettákat hallgatva, ugyanez az érzés kerített hatalmába, sokszor nehéz megragadni azt az összetett viszonyt, ami a költőt a madaraihoz vagy a pályatársaihoz fűzi. 

BA: Tandori Dezső és Tandori Ágnes viszonyának árnyalására is alkalmasak ezek a hangfelvételek. Az életművében többször megjelenik a költő felesége, hol Ágnesként, hol pedig „másikunkként” emlegetve, azonban a kazettákon „hús-vér alakban” van jelen, akivel tényleges párbeszédet folytat a szerző. A madarakkal eltöltött hétköznapok valósága a kutatók és a Tandori-olvasók számára eddig is nyilvánvaló volt. Tudták, hogy ez nem egy szándékosan felépített költői program vagy valamiféle fikció része, azonban a hanganyagok ismeretében ez most minden kétséget kizáróan bizonyítást nyert.

PD: Érdekes, hogy Tandori sokszor kommentárokat fűz a kazettákon hallható hangokhoz. Magyarázza őket. Például egy ízben az MTV esti meséjét nézve kommentálja a tévéből kiszüremlő hangokat, és közvetíti a mese főbb történéseit. Más alkalommal a magnókazetta felvételének lekapcsolása előtt elbúcsúzik. Nem tudni pontosan, hogy ki a címzettje ezeknek a felvételeknek, mindenesetre a költő nagy odafigyeléssel, tudatosan rögzítette a hétköznapjait. 

img_1412_large_1.jpegA Tandori-hagyaték rendezése (Fotó: Gál Csaba/PIM)

A hagyaték beérkezését megelőzően a PIM Médiatára már rendelkezett Tandori Dezsővel kapcsolatos videó- és hanganyaggal, ez a mostani gyűjtemény hogyan illeszkedik, illeszkedik-e egyáltalán a korábbi szerzeményekhez?

BA: Nem sokkal a Tandori-hagyaték beérkezése előtt Hegyi Zsolttól, a Balla Demeter-hagyaték gondozójától kaptunk két hanganyagot. Ezek a felvételek azt az alkalmat rögzítik, amikor Tandori Balla Demeternél jár fényképezés céljából, és a fényképezés apropóján egy jó kedélyű, étkezéssel-italozással egybekötött beszélgetés kerekedik a két férfi között. Ezen a felvételen Tandori verset mond és improvizációkat ad elő elektromos orgonán. Ez az anyag sokáig unikálisnak számított, hiszen nem túl sok ilyen típusú, privát hangfelvétel került elő Tandoriról. A hagyaték kazettái ehhez az „intim Tandori-képhez” adnak újabb érdekes adalékot. A felvételeket hallgatva azt feltételezzük, hogy a költő számára természetes volt, hogy a hangját, a mondanivalóját időnként rögzítik.

Tandori Dezső készül a szereplésére (Forrás: PIM Médiatár)

 Milyen szisztéma alapján dolgozzátok fel a hagyaték Médiatárhoz tartozó részeit?

BA: Először a hagyaték állapotát mérjük fel, és amint készen vagyunk a felvételek feljavításával, bedigitalizáljuk. A digitalizációnak kettős célja van, egyrészt óvni szeretnénk a Médiatár állományába került eredeti felvételeket, másrészt digitális formában könnyebben a kutatók rendelkezésére tudjuk bocsátani az anyagot. Tandori lakásán a hagyaték kazettái nagyon szépen el voltak rendezve. Dobozokban tárolta őket a költő, a legtöbbjüket fel is címkézte, viszont a hanghordozók tisztításakor madártollakat, magokat és egyéb apróságokat találtunk, amelyek szintén azt bizonyítják, hogy a házaspár együtt élt a madarakkal. Tandori saját hangfelvételein kívül több olyan hanghordozó is a birtokunkba került, amelyeket a szerző ajándékba kapott. Például a hagyatékban Jeney Zoltán zeneszerzőtől és a költő egy madarakat kedvelő ausztráliai ismerősétől is őrzünk lemezt.

 

Változott bármit a feldolgozás módja?

BA: A médiatári munka igen sokat változott, elég csak a hagyatéki megőrzésre, a hangok feljavítására, valamint a digitalizációra gondolnunk. Az persze más kérdés, hogy egy-egy rosszabb minőségű felvételt milyen mértékben szükséges feljavítanunk. A hangmérnökünk néha szándékosan nem a tökéletességig keveri ki a beérkező anyagokat. Úgy gondolom, hogy a Médiatárba került felvételeken valamiképpen az idő nyomát is meg kell őrizni. A Hangtár hőskorában, a ’80-as ’90-es években egy film digitalizálása azt jelentette, hogy levetítették egy vetítőgéppel a filmtekercset egy fehér falra, és azt vették át videóra. Ma már ezek a módszerek finomodtak, professzionálisak lettek. Sokszor a Múzeum médiafelületein azért is akadozik a különféle médiatartalmak közzététele, mert feltöltésük esetén személyiségi, felhasználói, illetve szerzői jogokat is meg kell vizsgálnunk, körültekintően kell eljárnunk a gyűjteményezett munkák esetén, ugyanis azok sok esetben nem csak a múzeum tulajdonát képezik.

Terveitek szerint mikor és milyen formában lesznek elérhetőek a Tandori-hagyaték szerzeményei?

BA: Teljes egészében akkor lesz hozzáférhető a Tandori-hagyaték hanganyaga, ha a kazettákra másolt zeneszámok, illetve a hangfelvételeken hallható rádióhangok jogi kérdéseit tisztáztuk. Ezt a munkát követi a digitalizálás folyamata. A közeljövőben szeretnénk megújítani a Pimmédia felületét, hogy ne csak felolvasások és egyéb költői előadások legyenek elérhetőek a médiatár tartalmai között. Ebben a megújult struktúrában szeretnénk majd a Tandori-hagyaték hanganyagainak részleteit elérhetővé tenni.

Szántó Tibor 

Négy Tandori-vers a Még így sem című kötetből, melyek jól illusztrálják az interjúban taglalt alkotói korszakot: 

Hard bop II. – Az együttlét

(Régi jam session: 1974. dec. 22. d.e. fél 11. Erős dallamjáték.) 

Most ideülök hozzád, kis barátom,
aki egyetlenem vagy e világon,
s ez így pontos s igaz, mert egyesíted
megannyi hívemet, megannyi híved.
Már a létezésed is félreértés,
hiszen az ember-nyelv „lilá”-ja: sértés,
de ha a mellényed ilyen színű!
S hogy a rövid í s a hosszú ű,
ahogy e rövid ú… folytassam-e?
Egymásból, ha-melyik eredete!
Vagy egymásért! És mégis: rend-hagyóan…
A meg-nem-felelésben mennyi jó van;
két kapcsolat-rész, „utó” és „elő”,
ha főleg egymásnak megfelelő,
ahogy neked én és ahogy nekem te,
máris így érzi magát: kirekedve.
Ki? Honnét? Ahonnét most is jövök;
de hát te itt vagy. És csak ülsz. Ülök.

 

Csak 

Milyen –? ha e hivatásos világba
beleszól egy amatőr-zongora?
S a konyhában, ribizliszószt zabálva
a profinak van mit hallgatnia?
A fal mögül, a zárt ablak mögül
kihallatszik oda, hol láthatatlan,
a játékos. Mit csinálhat? „Örül”?
„Szomorú”? Tudja-e: „A ház, alattam,
hall minden hangot…”? Hagyom a ribizlit,
ülök a géphez, billentyűzetén
kopogtatok; „mit csinál fönt a másik?”
Íme, egy szonettet kell – ahogy illik! –
megírnom, hogy kijöjjön a szerény
eredmény: „VALAKI – CSAK – ZONGORÁZIK”!

 

1976726/b – „For Sokol – with love and squalor”

 T. D. Salinger

Ha a montreáli olimpia
véget ér, Szokolkát kitüntetem.
A kis rádió két hétig velem
volt a vécén, a kádban, bárhova

mentem a lakásban, mindig oda-
jött velem, fröccsent rá söröm, vizem,
állt a földön, lógott kilincseken,
rázkódtatta gépem, s a koala-

-társaság is használta, ráadásul
a Kártyabajnokságban szerepelt.
Az olimpia már nem érdekelt

az idén, de ezt mégse megszokásból
csináltam. A világ idegenebb lett,
áttételei bensőségesebbek.

 

197713/g

Nincsenek „madarak” és „emberek”!
És ezzel mindent megmondtam. Tanom
sincs; az „Ornithology”-t hallgatom,
és közben véletlenül verseket

írok. És mire egyeztetettebb-
nek látszana „minden”, már ez a sor-
vég felborítja. Bizonyos csönd van;
ketyeg a régi úti-ébresztő,

melyet biztonságból a rádiós ó-
ra mellett továbbra is felhúzunk.
Halványzöld számok változnak némán,

és egy másik rendszer zajt üt hozzá
halkan. Faggyúfoltos a párkányunk.
Üres. Sor-szóló, gépemen. Elnémul.

Szólj hozzá

hírek vers interjú film irodalom gyűjtemény hanganyag digitalizáció hangfelvétel PIM Petőfi Irodalmi Múzeum Médiatár Tandori Dezső Szántó Tibor Balla Demeter Benedek Anna irodalmi hagyaték Puskás Dániel