2023. november 23-án megnyílt a Petőfi Irodalmi Múzeum új, Az álom vége? Klímaváltozás Az ember tragédiájában és ma című kiállítása. A múzeum dísztermében tartott, ünnepélyes alkalommal Demeter Szilárd, főigazgató mondott köszöntőt, valamint Dr. Pálvölgyi Tamás egyetemi docens, az NKE Víztudományi Kar nemzetközi és stratégiai dékánhelyettese nyitotta meg a kiállítást Rajkai Zoltán színművész közreműködésével.

Az álom vége? Klímaváltozás Az ember tragédiájában és ma című kiállítás megnyitója a PIM-ben (fotó: Gál Csaba, PIM)

A Madách Imre születésének 200. évfordulója alkalmából készült kiállítás deklaráltan, a biografikus megközelítés vagy Az ember tragédiájá nak teljes feldolgozása helyett, a ...

Orlai Petrics Soma Vörösmarty Mihály Szép Ilonka című elbeszélő költeményét feldolgozó képsorozata köré szerveződik a PIM nemrégiben megnyílt, új kiállítása (melynek megnyitójáról a PIMBlog egyik korábbi bejegyzésében bővebben is lehet olvasni). A kompozíció keletkezéstörténetéről, a Vörösmarty-mű és a festménysorozat lehetséges értelmezéseiről, valamint a tárlatban is helyet kapó, kortárs képzőművészeti reflexiókról Dr. Mészáros Zsolt, a Művészeti, Relikvia- és Fotótár muzeológusa ír legújabb bejegyzésünkben.

Orlai Petrics Soma 1858 és 1866 között megvalósuló alkotói vállalkozása Vörösmarty Mihály Szép Ilonka című, 1833-ban keletkezett elbeszélő költeményét dolgozza fel. A nyolc darabból álló ...

Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulóját ünnepelve a Petőfi Irodalmi Múzeum fővároshoz kötődő dokumentumait mutatja be olvasóinknak e heti bejegyzésünkben Komáromi Csaba, a PIM Kézirattárának főmuzeológusa.

Buda-Pest látképe (a Budapesti Viszhang fejlécén), Ismeretlen fametszete, 1856 (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Közhely már, hogy szinte minden, a modern magyar állam megteremtéséhez szükséges nóvum, gondolat, terv elképzelés nyomán megvalósult beruházások sorozatához köze volt „legnagyobbnak” nevezett honfitársunknak, gróf Széchenyi Istvánnak. S valóban, még a napokban másfélszázados egyesülését ünneplő fővárosunk nevének mai formában történő első említését is – Világ című, ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum új, Tárgyeset című sorozatának első alkalmával Lévai Balázs újságíró, szerkesztő-műsorvezető beszélgetett Simon Márton költővel, műfordítóval, a slam poetry kiemelkedő alakjával, 2023. október 27-én. A sorozat keretében a tárgyakhoz való kötődés, az irodalmi művekbe beépülő tárgyak, az archiválási szokások és a múzeumi gyűjteményezés témaköreit járják körül a beszélgetők – ezúttal a költő (a PIM gyűjteményében található) fekete színű IKEA-s dohányzóasztala szolgáltatta az apropót.  

Tárgyeset Simon Mártonnal (fotó: Birtalan Zsolt, PIM)

„Mi van most nálad?” – indította az eszmecserét a saját bevallása szerint igencsak megilletődött Simon Mártont faggatva Lévai Balázs. ...

Legújabb bejegyzésünkben Radics Péter, a PIM  –  Digitális Irodalmi Akadémia vezető szerkesztője ír olyan regényekről, melyeket közkeletűen Molnár Ferenc alkotásaiként tartott számon a filológia. A művek szerzőségének hátteréről, a szándékos félrevezetések, súlyos filológiai tévesztések és tudatos félremagyarázások lehetséges mögöttes indokairól tudhatnak meg többet ezen a héten olvasóink, valamint választ kaphatnak arra a kérdésre is: hogyan lehetséges, hogy olyan műveknek, melyek szerzőjeként bizonyos  Molnár Ferenc neveztetik meg, mégsem a magyar irodalom e kiemelkedő alakja az alkotója?

A Petőfi Irodalmi Múzeum 2022-ben az Erasmus+ mobilitási program keretében szakmai látogatást valósított meg négy különböző országban. A szakmai utak célja nemzetközi példákon keresztül megismerkedni azokkal az inklúziót, hozzáférhetőséget és sokszínű közösségeket támogató gyakorlatokkal, amelyek választ adnak a múzeumok mai kihívásaira. A szakmai utakon különböző szakterületeken dolgozó kollégáink vehettek részt. Észtországi tapasztalataikról tudósító blogbejegyzésükben Rozbroy Viktor muzeológus (Médiatár), Kádár Anna múzeumpedagógus, Ferró Csaba kulturális szervező (Közönségkapcsolatok és Rendezvényszervezési Főosztály), Puskás Dániel segédmuzeológus (Médiatár) és Hámori Enikő segédmuzeológus ...

2023. október 18-án megnyílt a Petőfi Irodalmi Múzeum Az események lelke: Orlai Petrics Soma Szép Ilonka-festménysorozata (1858–1866) című új kiállítása. A Ferró Csaba, a múzeum programszervezője moderálásával lezajlott, ünnepélyes alkalommal Demeter Szilárd főigazgató köszöntötte a jelenlévőket, majd Széplaky Gerda filozófus, esztéta nyitotta meg a tárlatot, a Csíkszerda Kórus közreműködésével.

Az események lelke: Orlai Petrics Soma Szép Ilonka-festménysorozata (1858–1866) kiállításmegnyitó, PIM (fotó: Kotschy Gábor)

A PIM legújabb, Orlai Petrics Soma Szép Ilonka-festménysorozatát megtekinthetővé tévő, Az események lelke című kiállításának szó szerint és átvitt értelemben is vehető alaphangját a Csíkszerda ...

Szabó Zoltán és Károlyi Judith történetének egy nemrégiben a Petőfi Irodalmi Múzeum birtokába jutott dokumentumegyütteséből kibontakozó, szövevényes, magánéleti és politikai fordulatokban gazdag történetét mutatja be olvasóinknak e heti bejegyzésünkben Komáromi Csaba, a PIM Kézirattárának főmuzeológusa.

Szabó Zoltán és Károlyi Judith portréja (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

2023. szeptember 16-án egy beszélgetés keretében – a Kulturális Örökség Napjai program részeként – mutattuk be Szabó Zoltán (1912–1984) író harmadik feleségével, özvegyével az általa a PIM-nek adományozott, Károlyi Judithtal kapcsolatos dokumentumegyüttest.

Az eljegyzés híre ( A Reggel , 1948/27. szám)

Intézményünk 2012-ben ...

A Petőfi Irodalmi Múzeumban 2022 októberében megrendezett kétnapos, Térey János-életművét körbejáró konferencia (melyről készült tudósításainkat itt és itt lehet elolvasni) anyagából összeállt, „A szellős térben és a szűk időben” című tanulmánykötetet 2023. szeptember 25-én mutatták be a közönségnek, Bencsik Krisztina (irodalmár, a Kertész Imre Intézet munkatársa) moderálásával, a kötet jegyző három szerkesztő közül Melhardt Gergő és Radnai Dániel Szabolcs jelenlétében.

„A szellős térben és a szűk időben"   című kötet bemutatóján beszélget Bencsik Krisztina, Radnai Dániel Szabolcs és Melhardt Gergő  a Petőfi Irodalmi Múzeumban (fotó: PIM)

Bencsik Krisztina rögtön első kérdésében visszautalt az ...

Eheti bejegyzésünkben (annak első részét folytatva) a 160 éve született Herczeg Ferencről emlékezünk meg. Veres Miklós, a PIM Múzeumi Dokumentációs Adattárának főosztályvezetője, tanulmányában, az író munkásságának a fantasztikum körébe sorolható szegmensét vizsgálja – elemzése második felében kiváltképp Herczeg sci-fi jellegű írásaira koncentrálva.

Herczeg Ferenc íróasztalánál, 1920-as évek, Budapest, ismeretlen fotós felvétele (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Mesterséges ember

Herczeg Báró Rébusz című elbeszélésének figyelemre méltó sci-fi kérdése az, hogy mennyire pótolható mesterséges úton az ember. Az 1893-ban megjelent írásban egy elhanyagolt polgárleány felkeres egy árust, aki ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum háromrészes, Csukás István életművét kronologikus felépítésben végigvevő sorozata, a Foglalkozása: gyanús / a Csukás-univerzum nyomában utolsó részére 2023. szeptember 7-én került sor. A pop-up kiállítással egybekötött program első részében, a korábbi alkalmakhoz hasonlóan, Horváth Kristóf Színész Bob olvasott föl a szerző nem gyermekirodalmi műveiből, majd a múzeum Kézirattárának főosztályvezetője, Dr. Rózsafalvi Zsuzsanna, illetve főmuzeológusa, Dr. Borbás Andrea előadásai mellett hangzott el válogatás Csukás visszaemlékező fókuszú írásaiból.

A háromrészes sorozat „kopott, fáradt, boldog utazó!” címre keresztelt záróalkalma kezdetén Szántó Tibor programszervező köszöntötte a ...

Újabb bejegyzésünk első részében a szinte napra pontosan 160 éve született Herczeg Ferencről emlékezünk meg. Veres Miklós, a PIM Múzeumi Dokumentációs Adattárának főosztályvezetője, tanulmányában, az író munkásságának a fantasztikum körébe sorolható darabjait vizsgálja – elemzése első felében kiváltképp Herczeg ez irányú érdeklődésének eredetére, valamint kifejezetten a mesék és fantasyk világára koncentrálva.

Herczeg Ferenc hűvösvölgyi házának kertjében, 1920-as évek, (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

160 évvel ezelőtt, 1863. szeptember 22-én született Herczeg Ferenc. Herczeg a dualizmus korának egyik legragyogóbb fantáziájú írója volt, aki korát megelőző témák feldolgozásával tette ismertté és ...

Petőfi Sándor színházzal, színészettel kapcsolatos viszonyáról olvashatunk (a Petőfi Irodalmi Múzeumban fellelhető, vonatkozó dokumentumok alapján) Dr. Csiszár Mirella, a PIM Könyvtárának főmuzeológusa bejegyzésében. Írásának második részéből a költőnek a Nemzeti Színházhoz fűződő viszonyáról, illetve drámaírói munkásságáról tudhatunk meg többet.

II. Nemzeti Színház

A Nemzeti Színház 1845-ben, Rudolf Alt színezett litográfiája (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Petőfi 1839. február közepén elhagyta a selmeci evangélikus líceumot, és március elején Pestre érkezett. A Pesti Magyar Színházban – a legóvatosabb számítás szerint – 1839. március 10. és május 7. között házi statisztaként ...

Petőfi Sándor színházzal, színészettel kapcsolatos viszonyáról olvashatunk (a Petőfi Irodalmi Múzeumban fellelhető, vonatkozó dokumentumok alapján) Dr. Csiszár Mirella, a PIM Könyvtárának főmuzeológusa bejegyzésében. Írásának első részéből a költő vándorszínészként alakult pályájáról tudhatunk meg többet.

Petőfi mint színész , Ismeretlen olajfestménye, 1843 körül (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Petőfi Sándor 1844-ben, a Nemzeti Színház évkönyvében megjelent,  Színészdal című verse a színészet uralmát hirdeti a többi művészeti ág felett. Bár a költő életében egyetlen későbbi kötetébe sem vette fel e költeményét – magyarázható ez mind a színészettel, mind a drámaírói tevékenységgel ...

Dr. Rózsafalvi Zsuzsanna, a PIM Kézirattárának főosztályvezetője tanulmányának második feléből Ambrus Zoltán későbbi pályájának írói álneveken jegyzett munkáiról tudhatunk meg többet. Az első rész itt olvasható.

Franciaországból hazatérve, 1886-ban a Pallas kiadóvállalat érdekeltségi körébe tartozó, a polgári középosztály enciklopédikus, ismeretterjesztő és szépirodalmi hetilapjában, az Ország-Világ ban jelentek meg Ambrus Zoltán írásai.

Glatz Oszkár: Ambrus Zoltán , ceruzarajz (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Olyan nevek társaságában, mint Vadnai Károly és a korszak induló tudósai, művészei (Pulszky Ferenc, Fejérpataky László, György Aladár, Justh Zsigmond). Ezúttal a Május és Senex szignók mögé ...

A PIM Esti Extra 2023. március 29-i alkalmának rendhagyó tárlatvezetése keretében a látogatók Kanjo Nada pszichológus, a Magyar Hospice Alapítvány munkatársa és Kodolányi Judit muzeológus segítségével ismerkedhettek meg a Világjáték – Polcz Alaine 100 időszaki kiállítással.

Mint az alkalom bevezetője során Kodolányi Judit elmondta, a tárlatvezetők, kiindulópontjuk gyanánt, arról gondolkodtak, hogy tulajdonképpen mi is vezette el Polcz Alaine-t élete vége felé a hospice-szal való foglalatoskodáshoz. Ennek megvilágítására, felütés gyanánt, elhangzott Polcz egyik kései műve, a Partitúra című interjúkötet egyik kulcsfontosságú, önértelmező részlete. A kiállítás egyik falán olvasható, adatolt, dátumozott életútra tekintve ...

Dr. Rózsafalvi Zsuzsanna, a PIM Kézirattárának főosztályvezetője tanulmányának első feléből Ambrus Zoltán kiterjedt álnévhasználati metódusáról, ennek filológiai vizsgálatáról, illetve a szerzői pályája első felének írói álneveken jegyzett munkáiról olvashatunk.

Ambrus Zoltán, Erdélyi Mór felvétele, 1880-as évek (PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

A Révai Testvérek, a 19. század második felének egyik innovatív kiadójaként, számos újí­tással kísérletezett. Nekik köszönhető az első hazai, kizárólag szépirodalmi szövegeket megjelentető folyó­irat, a Regényvilág , majd a Jó könyvek című, a ponyvakiadványokat helyettesítő és kiszo­rító, színvonalas, olcsó, füzetes nyomtatványok sora. Illetve a ...

Az egykori Petőfi Társaság megszűnéséről, ezzel párhuzamosan a Petőfi Irodalmi Múzeum létrehozásához vezető kultúrpolitikai lépésekről ír Sulyok Bernadett, a PIM Kézirattárának főmuzeológusa. E heti bejegyzésünkben írása második részét közöljük, az első rész itt olvasható.

1946-ban a Petőfi Társaság újjáalakuló taggyűlésén Kállay Miklóst választotta új elnökévé.

Kállay Miklós író, a Petőfi Társaság utolsó elnöke (1945–1949), Vajda M. Pál felvétele (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

1946 márciusában tartott beszéde (gynsz.: 2006/82) egyrészt számvetés korábbi tevékenységükkel kapcsolatban, másrészt új feladatokat és célokat tűz ki a megváltozott társadalmi környezetben. A háborús front ...

A PIM Esti Extra sorozatában ezúttal a Petőfi Állandó Kortárs című kiállítás rendhagyó vezetésére került sor, Sidó Anna, kurátor, a Művészeti, Relikvia- és Fotótár muzeológusa és Benyovszky-Szűcs Domonkos, festőművész, oktató részvételével.

PIM Esti Extra Sidó Annával és Benyovszky-Szűcs Domonkossal (Fotó: Gál Csaba, PIM)

Mint a bevezetőből is megtudhatták a látogatók, a Petőfi Állandó Kortárs a tavasszal megnyílt, bicentenáriumi Költő lenni vagy nem lenni  című állandó Petőfi-kiállítás szatellitkiállításaként, időszaki tárlatként nyílt meg.

Benyovszky-Szűcs Domonkos festőművész, az  Értsd a kortárst!   című művészettörténeti kurzusok oktatója interaktív részvételre invitálta a vendégeket: a ...

2023. július 17-én elhunyt Lator László, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, esszéista, akit hosszú évtizedekig megszámlálhatatlan kapocs fűzött a Petőfi Irodalmi Múzeumban folyó munkához . Mai posztunkban a munkatársak nevében Dr. Kemény Aranka, a PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótárának főmuzeológusa emlékezik.

„ó, hajlékony fatest, merj nyögni-zúgni csak,
csavarodj, tekeredj meg,
jajongj, de meg ne törj, add vissza hangjukat
a megbolydult szeleknek!”

Lator László budapesti otthonában, 2014. október 6. (Kemény Aranka felvétele)

Így szól Paul Valery A platánfához című verse Lator László műfordításában. Állta a viharokat, vad szeleket, míg teste meg nem tört. Támaszunk, ...

Hogyan töltik az írók a nyarat? És a leendő írók? A Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárában őrzött naplók alapján ezúttal íróink nyaralási szokásaiba nyújtunk bepillantást. E heti bejegyzésünkben Dr. Borbás Andrea, a PIM Kézirattárának főmuzeológusa írását adjuk közre.

Móricz Zsigmond és Simonyi Mária, ismeretlen felvétele (Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Vajon ki ne szeretné tudni, mit olvasnak az írók nyáron, mit írnak, feljegyzik-e érzéseiket a forró évszakkal kapcsolatban, bejegyzéseikben megörökítik-e a tájat, kiszakadnak-e a mindennapokból, esetleg kialakítanak-e kifejezetten nyári szokásokat?

Karinthy Ferenc, aki nyaranta legszívesebben Leányfalun időzött, például igen szigorú napirendet alakított ki ...

Az egykori Petőfi Társaság megszűnéséről, ezzel párhuzamosan a Petőfi Irodalmi Múzeum létrehozásához vezető kultúrpolitikai lépésekről ír Sulyok Bernadett, a PIM Kézirattárának főmuzeológusa. E heti bejegyzésünkben írása első részét közöljük.

A Petőfi Társaság ülése az Akadémián, fennállása 50. évfordulóján. Ülő sor balról jobbra: gróf Teleki Sándorné Kende Júlia, írói álnevén Szikra, Ferenczi Zoltán, Pekár Gyula, Jakab Ödön, ismeretlen, Császár Elemér, ismeretlen; álló sor balról jobbra: Lampérth Géza, Sas Ede, ismeretlen, Bán Aladár, Havas István, Lázár István, Kenedi Géza, Falu Tamás, Feleki Sándor, Gáspár Jenő, Zádor Stettner Tamás, Erődi-Harrach Béla, Gyökössy Endre, Petri Mór. Gárdonyi ...

Korábbi bejegyzésünk folytatásában Török Sándor Mátyás, a PIM Kézirattárának muzeológusa Déry Tibor avantgárd költészetének egy sajátos verstípusát, a  verstájkép eket vizsgálja, elsősorban az azokban megjelenített időbeliség szempontjait veszi szemügyre.

Déry Tibor a Florenc kávéházban, Ismeretlen fotós felvétele, Budapest, 1937-38 körül (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Déry Tibor költészetében külön csoportot alkotnak azok a művek, amelyeket Balázs Imre József az Üvegfej és homokóra: Déry Tibor korai műveiről című kismonográfiájában leggyakrabban az „ekphraszisz” vagy az „ekphraszisz-vers” terminussal jelöl, illetve a verscsoportnak szentelt külön fejezet címében a „verstájkép” ...

Zeke Zsuzsanna, a PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótárának főosztályvezetője tanulmányában Ady Endre Boncza Berta (Csinszka) 1910 és 1914 között írt leveleiből kirajzolódó alakjáról olvashatunk.

Ady Endre és Csinszka, Székely Aladár felvétele, 1916. november, Budapest (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Boncza Berta 1909 őszén, egy Royal-est alkalmával hallott először Ady Endréről, majd 1911-ben, Svájcból, a Le Marronier nevezetű leánynevelő intézetből megírta neki első levelét, melynek hangvétele – miközben a költőnek bírálásra küldi verspróbálkozását, és egyúttal dedikációt is vár az általa mellékelt Ady-fotóra – kiprovokálta a válaszlevelet. A költő válasza 1911. december 31-én érkezett, és reményt ...