Pádár Eszter húsz éve a PIM oszlopos tagja. A Hangtárban kezdett dolgozni, de hamar kiderült, hogy az alkatához jobban passzol a szervezkedés: immár húsz éve a Közönségkapcsolatok és Rendezvényszervezési Főosztály tagja, öt éve pedig főosztályvezetője. Neki (is) köszönhetjük a múzeum sokszínű programjait és a múzeumshop ajándéktárgyainak létrejöttében szintén fontos szerepe van. Sőt, több tárlat mellett a 2012-es centenáriumi Örkény-kiállítás is az ő nevéhez fűződik. Az Éjjeli Őrjárat következő részében vele beszélgettünk.

Hogyan kerültél a PIM-be?

2000-ben kezdtem a múzeum Hangtárában. Ebben az időszakban kezdődött el a digitalizációs munka: interjúkat hallgattam, azokat dolgoztam fel. Kelevéz Ágnes is ezen ...

2020 júliusában Kápolnásnyéken, a Vörösmarty Emlékházban vadonatúj állandó tárlat nyílt Ragyogjon emberméltóság sugára címmel. Kovács Ida kurátorral beszélgettünk, aki a kiállítás és a Vörösmarty-életút rejtelmeibe vezeti be az érdeklődőket.

Mi köti Vörösmartyt Kápolnásnyékhez?

A költő édesapja, idősebb nemes Vörösmarty Mihály a Nádasdy grófi család gazdatisztje volt. A költő születése idején családjával Pusztanyéken éltek egy öreg házban. Miután az épület rossz állapotban volt, a gróf úgy döntött, hogy újat építtet számukra. 1800-ban kezdték meg a kúria építését, amely ma az emlékmúzeumnak ad helyet. A költő Nyéken kezdte el az elemi, úgynevezett népiskolát, majd néhány évvel később az apja ...

Petőfi születésének 150. évfordulója tiszteletére, 1973-ban a múzeum új állandó kiállítást rendezett, amelyen Kemény György grafikus munkája is szerepelt. Az alkotó ekkor már az avantgárd mozgalmakhoz fűződő kapcsolata, pop-artos múltja miatt, s az IPARTERV nagy visszhangot kiváltó kiállításainak katalógus- és plakáttervezőjeként értelmiségi-művészi körökben nagyon elismert volt. A kiállítás plakátjának tervezőjét E. Csorba Csilla kérdezte.

Hincz Gyula: Pannóterv a Petőfi kiállításhoz (1971-72, tus, toll, akvarell, PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

A Petőfi Irodalmi Múzeum Bolyongó üstökös című kiállításának egyik vállalt célkitűzése, hogy a megidézett nagy Petőfi-évfordulók – 1898, 1923, 1948, ...

Irodalom és fotográfia ismét együtt a PIM és a Budapest FotóFesztivál együttműködésében: a tavaly elhunyt Tandori Dezső roppant életművének izgalmas szeletére, a vizuális munkáira reflektál a kortárs magyar fotográfia egyik legkülönlegesebb alkotója, Szilágyi Lenke. A kiállítás kurátorával, Szarka Klára fotótörténésszel beszélgettünk.

A Budapest Fotófesztivál harmadik éve működik együtt a PIM-mel. Hogyan találtak egymásra?

Amikor Mucsi Szilvivel, Somosi Ritával és Kocsány Kornéllal elindítottuk a Budapest FotóFesztivált, célunk volt, hogy együttműködjünk az összes olyan budapesti kiállítóhellyel, ahol előfordulhatnak fotográfiák. A fesztivál második évétől kezdve a Petőfi Irodalmi Múzeummal is sikerült ...

Bár intézményünk főépületét a Károlyiak 1768-tól másfél évszázadig használták lakóhelyül, a rendszeres átépítések és a történelem viharai mégis úgy hozták, hogy a családnak csupán egyetlen tagja élte le az egész életét a palotában. Ő Károlyi Gyula, Károlyi György és Zichy Karolina legidősebb gyermeke.

Károlyi Gyula Károly György Tranquillin, a palotát mai képévé formáló házaspár első gyermeke 1837. július 4-én született. Széchenyi Napló jából tudjuk, hogy összenőtt nyelvét pár hetesen megoperálták. A következő tíz évben még négy fiú-, és egy leánytestvérrel bővült a család.

Károlyi Gyula édesanyjával Genfben (Lacombe et Lacroix fotó, 1865 körül, MNM)

Születési jogán a Főrendiház tagja, ...

A PIM-ben futó VEKOP-pályázat kapcsán nyilvánvalóvá vált, hogy a szociálisan halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek szinte láthatatlanná váltak a társadalom számára, amit a mostani járványügyi helyzet még inkább felerősített. Mit tud tenni egy múzeum, hogyan tud segíteni ezeken a csoportokon és egyáltalán: meddig terjed a felelőssége? A kérdésről Czékmány Annával, a PIM Múzeumpedagógiai és Felnőttképzési Főosztályának vezetőjével beszélgettünk.

Karantén alatt készült gyermekrajz (Igazgyöngy Alapítvány)

A magyarmuzeumok.hu-n megjelent cikkedben részletesen beszéltél a "láthatatlan gyerekek" és a múzeumok kapcsolatáról. Hogyan alakultak a járvány ideje alatt azok a kérdések, amelyek ebben a témában ...

Régóta készül ez a kiállítás, a pandémia miatt pedig még néhány hónapot tolódott a megnyitója. Most már végre látogatható az Egy írónő modellt áll című tárlat, amely a festő és író Kádár Erzsébetet, egy 20. századi nőtörténetet mutat be. Az alkotó jelentőségéről és a kiállításról a tárlat egyik kurátorát, Szilágyi Juditot kérdeztük. 

Kádár Erzsébet: Önarckép (olaj, vászon, 1934, PIM)

Mikor és hogyan találkoztál Kádár Erzsébet alakjával?

A 2008-as Százéves a Nyugat című tárlat összeállításakor mélyre ástam a témában. Borgos Anna nőtörténésszel, genderkutatóval kezdtük el vizsgálni: milyen szerepet töltöttek be a női szerzők a Nyugatnál. Összeszedtük, hogy kik publikáltak legtöbbször ...

Intézményünk központi épületének külső ékessége a palota egykori tulajdonosainak, a Károlyiaknak családi címere. Most erről mesélünk.

A Palota első ismert külső ábrázolásán még egy kettős kőcímer látható, feltehetően ezt váltotta a vascímer. Josef Klieber (1773–1850) osztrák szobrász és festő, a Bécsi Képzőművészeti Akadémia igazgatójának munkája, amelyet az 1830-as évek második felében helyeztek el az épület oromzatán, a Károlyi György-féle 1832 és 1847 közötti, utolsó nagy átalakítás részeként. (Az alkotónak jelentős magyarországi munkája még a Pannonhalmi Főapátság nagy könyvtártermének mennyezetfestményei, valamint gipsz királyszobrai.) Tudjuk, hogy a gróf költséget nem sajnálva alakította ki ...

A magyar múzeumok világában ma dördült el a startpisztoly – ismét látogathatóak a belső terek. Sok eddig csak képernyőn látott kiállítás közül válogathatnak a látogatók. A legtöbben valószínűleg örömmel tolják félre a számítógépet… virtuális tárlat ide, virtuális látványtár oda, mégis az eredeti műtárgyakkal való találkozásra vágynak.

A múzeumpedagógusok azonban aligha térhetnek vissza a korábbi rutinokhoz. A lassan beinduló foglalkozások, a nyár időt ad arra, hogy leülepedjenek a karanténidőszak tapasztalatai, és kiderüljön, mi az, ami továbbgondolásra érdemes, mi épülhet be mindebből tartósan a hétköznapi gyakorlatba.

Meghökkentő, csaknem a lehetetlennel határos kísérletet indítottak el ...

A PIM épp a március 15-i ünnepségre készült, amikor jött a hír: a járvány miatt bezárnak a múzeumok. A programok elmaradtak, a kiállítások ajtajaira lakat került. A múzeum azonban nem tűnt el a szemünk elől, hiszen beköltözött a virtuális világba. Erlitz Jánossal, a múzeum közművelődési és marketing főigazgató-helyettesével beszélgettünk arról, hogyan, milyen eszközökkel sikerült elérniük a múzeum közösségét az online térben.

Egyik napról a másikra zártak be a múzeumok. Milyen gyorsan tudtatok reagálni erre a megváltozott helyzetre?
A Közönségkapcsolatok és Rendezvényszervezési Főosztály munkatársai között már tavaly óta aktívan zajlik a diskurzus arról, hogy a különféle online platformjainkon miként ...

Múzeumunk könyvsorozata, a 2013-ban elindított PIM Studiolo ettől az évtől online térbe költözik. Elsőként a Kaffka 100 / Tanulmányok Kaffka Margitról című konferenciakötet jelent meg digitális kiadványként. Erről szól most rövid híradásunk.

Kaffka Margit (1880–1918) halálának 100. évfordulójára emlékezve 2019 tavaszán közös konferenciát rendezett a Petőfi Irodalmi Múzeum és az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. Az eseménnyel arra igyekeztünk felhívni a figyelmet, hogy Kaffka Margit mint a Nyugat alapító nemzedékének tagja és a magyar irodalmi modernség egyik legjelentősebb képviselője mintha kevésbé lenne szerves módon jelen az irodalomtörténetben, mint amit prózai, lírai és publicisztikai munkásságának ...

A tudás és a részek összege

Azt hiszem, bátran kijelenthetjük, hogy a blog olvasóinak jelentős része találkozott már valamilyen online katalógussal. Egy olyan felülettel, ahol különféle szempontok alapján deríthetjük fel az adott közgyűjtemény (múzeum, könyvtár, levéltár) birtokában lévő, vagy általa (is) szolgáltatott forrásokat, legyenek azok nyomtatott könyvek, folyóiratcikkek, hanglemezek vagy éppen festmények, relikviák, esetleg kéziratos dokumentumok. Egy-egy ilyen kulturális örökségi objektum bemutatása azonban sokkal értékesebb és sokkal informatívabb, ha a használó nem csupán magát az adott forrást, hanem annak környezetét is tanulmányozhatja, azaz könnyen és gyorsan további információkat szerezhet például egy ...

Múzeumshopok kartonpapírillata, kiállítási albumok csillanó oldalai, műtárgykatalógusok színes borítói, tanulmánykötetek izgalmas grafikai megoldásai… Mindezek elengedhetetlenül hozzátartoznak egy múzeum tevékenységéhez, küldetéséhez. A PIM falai közt bizony egy könyvkiadó is megbújik. A gyűjteményezés-feldolgozás-bemutatás alapfunkciókhoz ugyanis nemcsak a raktárak, kiállítóterek műtárgyai, vitrinei és persze legfőképp a muzeológus-kurátorok koponyái szükségeltetnek, hanem a kiadványozás, publikálás tevékenysége is.

A Petőfi Irodalmi Múzeum alapításától kezdve számos tudományos, ismeretterjesztő kiadvány, képes kiállításkatalógus, forrásközlő ikonográfia stb. kiadójaként is funkcionál. Ennek ...

A járványhelyzet veszteségeinek és – bármilyen meglepő – nyereségének felmérésére a bátor, korábban nem használt szempontok alkalmazásával radikális újratervezésre buzdít az ICOM, a múzeumok nemzetközi szövetsége. A honlapján megjelent felhívás a társadalom szövetébe szervesen beépült, hálózatosan működő múzeumi világot vizionál: nyolc lehetséges elrugaszkodási pontot ajánl a tagok figyelmébe.

Forrás:  Yaroslav Danylchenko / Pexels

Az írás legfontosabb gondolata, hogy a múzeumok fennmaradása, működőképességük megőrzése létfontosságú (lehet) a társadalom mentális ellenálló képességének megtartásához. Hogyan hat a múzeumi világ jövőjére a pandémia? Szembenézésre késztet  – ez az legfontosabb ...

Sokan sokat foglalkoztak már a sport, a futball irodalmi vonatkozásaival – akár motívumként, akár poétikai alkotóelemként válik hangsúlyossá egy-egy műben. Azt hiszem, sokkal kisebb szövegkorpuszt jelent a gombfoci irodalmi felbukkanásainak összegyűjtése – már csak azért is, mert a gombfoci magyar eredetű játék, és nem játsszák, követik milliók a világon. Abban a néhány évben, amikor magam is egyesületben űztem a sportot – már ez is szürreálisnak hangzik, nemhogy az „asztali labdarúgás” vagy a „szektorlabda” kifejezések – számtalan történetet hallottam másoktól, ezek a saját történetfolyamom részeivé váltak. Hasonlóképpen azok az irodalmi szövegek, amelyekben kisebb-nagyobb mértékben szó esik a gombfociról.

...

Határhelyzetet élünk meg valamennyien, akik a múzeumok világában dolgozunk. Még nem látszik a „normalitáshoz való visszatérés” pontos időpontja, sőt az sem, visszazökken-e valaha az idő, lehet-e működni a korábbi rendszerben. Világszerte elindultak ugyan a szabadtéri múzeumok, nyílt térben használható látogatóközpontok, de sokáig hiányozni fog a klasszikus múzeumlátogatás módja és főleg hangulata: a zsúfolt képtárak, a mega- és gigaintézmények pénztárai előtti tömött sorok, a földön ülő gyerekcsoportok, a fejhallgatós vezetőjük kézmozdulatait a tekintetükkel követő turistacsapatok látványa.

Forrás: ln-online.de 

Ez azt is jelenti, még éppen időben vagyunk ahhoz, hogy egy mély levegővétellel összegezzük, ...

Online elérhetővé vált a Magukra maradt bútorok című kiállítás finisszázs-kötete . A kiadvány öt szerző prózáját, valamint a tárlat egy-egy fotóját tartalmazza. A füzetről és a kiállításról a tárlat kurátorával, Zeke Zsuzsannával és a finisszázs-programok szervezőjével, Zöllner Annával beszélgettünk.

Milyen céllal jött létre ez a kiállítás?

Zeke Zsuzsanna (ZZs): A PIM életműtárlatain rendszeresen szerepelnek olyan enteriőrök, amelyek az író közvetlen környezetét rekonstruálják személyes tárgyai, bútorai segítségével, de korábban még nem csináltunk olyan kiállítást, amin kizárólag csak bútorokat mutattunk volna be.

A Magukra maradt bútorok ban ötvenöt bútor szerepelt, ebből pedig mindössze egy volt, ...

Március közepétől szinte minden múzeum meghirdette maga tárgygyűjtő kampányát – egyelőre többnyire online formában. Ez egyszerre ad lehetőséget az „elveszetett” közönséggel való kapcsolattartásra, sőt aktív párbeszédre, ugyanakkor még határozottabban rajzolja meg a nyilvánosság előtt az intézmény profilját.

„Segíts, hogy a múzeum száz év múlva is megmutathassa, milyen volt a karantén idején élni 2020-ban!”

Az irodalmi múzeum karanténinterjúkat rögzít, lakásukba zárt írókat fotóz, Más gangok, más szobák, írólakások egykor és most című sorozatában pedig a házak és lakóik történetét olvassa újra.

Nemes Nagy Ágnes egykori háza és az ott látható emléktábla (Fotó: Gál Csaba/PIM), valamint a ...

A Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokában II. József udvari festőjétől, Johann Georg Weikerttől őriznek két olyan festményt, amelyek egykor a Károlyi-palota falain függtek a családi ősgaléria részeként. Az egyik kép a palota első úrnőjét, Harruckern Jozefa Mária Szidónia Franciska bárónőt, a másik a menyét, Waldstein–Wartenberg Erzsébet Mária Johanna grófnőt ábrázolja. De kik voltak ők és mit tudunk róluk? A Palota titkai sorozatunk első részében őket idézzük meg.

Harruckern Jozefa, Harruckern Ferenc Domonkos, Békés vármegye osztrák származású főispánjának és harmadik feleségének, Dirling Mária Antóniának egyetlen leánya 1740. március 6-án született Bécsben. 1757. június 13-án kötött házasságot ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum és a Jezsuita Roma Szakkollégium kiállítása egyszerre idézi meg Choli Daróczi József szellemét és tárja a látogató elé a cigány irodalom és képzőművészet színes és gazdag világát. A kiállításról és Choli szerepeiről, jelentőségéről Molnár Eszter Edina kurátorral beszélgettünk.

Hogyan született meg a kiállítás?

Hónapokkal ezelőtt a Jezsuita Roma Szakkollégium, ahol maga Choli is tanított roma nyelvet és kultúrát, megkereste a PIM-et, hogy szeretnének egy kiállítást abból a festménygyűjteményből, amelyet a költő hagyott a kollégiumra. A PIM nyitott volt az együttműködésre, hogy ez az anyag egy cigány irodalmi kiállításban a szélesebb közönség számára is bemutatkozhasson.

...

Kiállításaink látogatói és főleg gyűjteményeink kutatói jól tudják, mit jelent egy írói hagyaték, ám olyankor, ha meghallják azt a szót, hogy  szórván y, vérmérséklettől és életkortól függően vagy diszkréten köhécselnek, vagy feszengve mosolyognak a furcsa kifejezésen.

A szórvány pedig nem múzeumi bogár, hanem olyan múzeumi tárgy, ami nem hagyaték részeként, hanem innen vagy onnan, a legváratlanabb helyekről és időpontban, darabonként, egyedi kéziratként kerül hozzánk. Lehet klasszikus szerzőnk verse ómama szekrényéből, és lehet lomtalanításkor guberált, eddig nem ismert kézirat. „Műfajukat” tekintve is változatosak gyűjteményünk darabjai, néhányról első pillanatban nem is ...

Az evés alapvető létszükséglet, eszünk jókat is meg rosszakat is, aztán van olyan, hogy éhezünk. Az íróink pedig mindezt megírják. Az evésről, ételekről szóló szépirodalmi szövegek mennyisége bizonyítja, hogy a téma nemcsak kiapadhatatlan ihletforrás, de irodalmilag is jól használható, sokféle jelentést sűrítő költői lehetőség. A PIM új kiadványa, a Nyelv babérral  idézetek százával bizonyítja mindezt. A kötet szerkesztői Nagy Ágnes és Szilágyi Judit voltak, utóbbival beszélgettünk az antológiáról.

A kötet előzménye az Írói fogások – Terítéken az irodalom című kiállítás.

Eredetileg ez a tárlat E. Csorba Csilla ötlete volt, és sok évig készültünk rá. Amikor elkezdtem a témával foglalkozni, akkor ...

Mostanáig nem ismertük annak a levélnek a szövegét, amelyet 1909 márciusában Babits a kéziratos összeállítás mellett válaszként küldött a Nyugat Kiadó felkérésére, és amelynek legfontosabb része a kötet tartalomjegyzékét tartalmazó, számozott lista.

A legnagyobb újdonság az, hogy Babits a felkérő levélben említett 2 ½ – 4 íves terjedelmet és a „füzet” elnevezést figyelembe véve eleve túlméretezettnek véli összeállítását, és csillaggal megjelöli azokat a verseit, amelyeket a kihagyhatóak közé sorol:

Ha sok, a *)gal jelölteket ki lehet hagyni.

 

Babits tervezett tartalomjegyzéke (Forrás: PIM Kézirattár)

Meglepő végiggondolni, hogy mennyire más kötet került volna ki a nyomdából, ha a csillaggal ...