A Petőfi Irodalmi Múzeumban nemrég új palotatörténeti kiállítás készült. Komáromi Csaba kurátornak és H. Kocsis Annamária látványtervezőnek nem volt könnyű dolga, hiszen olyan tárlatot kellett megalkotniuk, amely egyszerre figyelemfelkeltő és informatív, ugyanakkor szükség esetén – ha a tér egy rövid időre éppen más funkciót kap – gyorsan elrejthető. A palota mintegy 300 éves története dúskál az izgalmas epizódokban: a főúri pompa, a ragyogó bálok és a legmagasabb rangú vendégek mellett tulajdonosváltások, átépítések, árvizek, egyéni és nemzeti sorstragédiák jutottak osztályrészéül. Komáromi Csabával beszélgettünk, aki ma alighanem a palota múltjának legjobb ismerője.

Franz Weiss: A Károlyi-palota, ...

A Pet őfi Irodalmi Múzeum gyűjtem é nyalapú kiállítássorozattal k é szül fennállásának 70. é vfordul ó jára, ennek egyik állomása lesz A tárgyak társasága című tárlat, amely amellett, hogy a K é zirattárban, a K ö nyvtárban é s a Műv é szeti, Relikvia- é s Fot ó tárban őrz ött ír ó i gyűjtem é nyekből, azaz az ír ó k legkül ö nf é l é bb gyűjt é seib ől válogat, nyolc kortá rs író és k ö ltő gyűjt é si szokásaira é s általában a tárgyakhoz való viszonyára is rák é rdez. A kiállításhoz k é szült interjúk ott nem hallható r é szletei olvashat ó k a PIMblog most induló interjúsorozatában.

2024. február 12- é n Bartis Attila író budapesti lakásában fogadott minket. A majd egy ó rás besz é lget é sben ...

Kovács Ida művészettörténész blogbejegyzésének első részében egy nemrégiben felbukkant dagerrotípia azonosítására tett kísérletet, aminek eredményeként kétséget kizáróan bizonyította be, hogy az árverési tételen szereplő férfi nem más, mint Petőfi Sándor barátja és pályatársa, Vachott Sándor reformkori költő. Ezt követően már csak a dagerrotípia keletkezési idejének meghatározása van hátra, amelyre az alább olvasható folytatásban kerül sor. S hogy a kutatás során lehullt-e a lepel a dagerrotípiakészítő mester személyéről is, az a cikkből ugyancsak kiderül.

Mikor, hol, milyen indíttatásból, milyen alkalomból készülhetett a dagerrotípia? 

1845–1861?

A felvétel pontos időpontja talány, mivel a lemez ...

Gáspár Balázs blogbejegyzése a 20. század első felének fotóművészetében nevet szerzett Vajda M. Pál alkotói pályájának két élesen különváló szakaszán kalauzolja végig az olvasót. A Weisz Mórként született Vajda Manó a Tanácsköztársaság bukásáig elsősorban riport- és propagandafotókkal szerepelt a lapokban, míg az 1920-as évektől immár Vajda M. Pálként jobbára művészportréival hívta fel magára a figyelmet. Olyan hírességek álltak modellt neki, mint Kodály Zoltán, Móricz Zsigmond, vagy éppen Schöpflin Aladár. Hogy milyen típusú fotók jelentették utóbbi alkotó korszakának másik erősségét, a cikkből szintén kiderül.

Három név, két alkotói korszak, egy ember. A magyar fotótörténet egyik kevésbé ismert ...

Kovács Ida művészettörténész blogbejegyzésének első részében egy nemrégiben felbukkant dagerrotípia azonosítására tesz kísérletet, aminek eredményeként kétséget kizáróan bizonyítja be, hogy az árverési tételen szereplő férfi nem más, mint Petőfi Sándor barátja és pályatársa, Vachott Sándor reformkori költő. Ezt követően már csak a dagerrotípia keletkezési idejének meghatározása van hátra, amelyre a folytatásban ugyancsak sor kerül majd.

Vachott Sándor (1818–1861) neve ma már szinte csak az irodalmárok számára cseng ismerősen, pedig a reformkorban a nagy jövő előtt álló költők között tartották számon. Dalai, elégiái az almanachlíra, a családi költészet körébe tartoznak. Mire 1846-ban napvilágot látott első ...

Puskás Dániel blogbejegyzésének első részéből megtudhattuk, hogy Arany János 1877-ben írt nagyvárosi témájú balladája, a Híd-avatás mennyiben rokon Baudelaire hasonló verseivel, hogy miben tér el a haláltánc műfajában megszokottaktól, s hogy miért állítható párhuzamba Heine és Goethe egy-egy versével, a Dalok könyvé ben található Álomképek egyik darabjával és a Halottak táncá val. Ezúttal pedig a Híd-avatás hoz készült illusztrációk kerülnek a középpontba: hogyan értelmezik a balladát Zichy Mihály, Buday György, Borsos Miklós, Hajnal Gabriella és Raszler Károly művei? A blogbejegyzésből arra is fény derül, hogy mi köze lehet mindehhez Mácsai István Pesti halál című festményének.

A Híd-avatás azt a hiedelmet ...

Puskás Dániel blogbejegyzésének első részéből megtudhatjuk, hogy Arany János 1877-ben írt, nagyvárosi témájú balladája, a Híd-avatás mennyiben rokon Baudelaire hasonló verseivel, hogy miben tér el a haláltánc műfajában megszokottaktól, s hogy miért állítható párhuzamba Heine és Goethe egy-egy versével, a Dalok könyvé ben található Álomképek egyik darabjával és a Halottak táncá val. A második részben pedig a Híd-avatás hoz készült illusztrációk kerülnek majd a középpontba.

A Margit-sziget hídja, Pauer Géza rajza, 1899 (Vasárnapi Ujság)

Arany János balladája a tényleges cselekményt illetően pontos helyszínnel (Budapest, a Margit-híd közepe) és szinte pontos időintervallummal rendelkezik (1876. 04. 30. 24:00 előtt ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum 2023-ban az Erasmus+ mobilitási program keretében szakmai látogatást valósított meg négy különböző országban. A szakmai utak célja nemzetközi példákon keresztül megismerkedni azokkal az inklúziót , hozzáférhetőséget és sokszínű közösségeket támogató gyakorlatokkal, amelyek választ adnak a múzeumok mai kihívásaira. A szakmai utakon különböző szakterületeken dolgozó kollégák ve tt ek részt, hogy az így szerzett tapasztalatok többféleképpen hasznosulhassanak a PIM munkájában. A németországi élményekről két blogbejegyzésben számolunk be: az első részben Török Dalma könyvtáros-muzeológus az út során meglátogatott három kulturális intézmény muzeológiai gyakorlatait tekintette át, míg a ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum 2023-ban az Erasmus+ mobilitási program keretében szakmai látogatást valósított meg négy különböző országban. A szakmai utak célja nemzetközi példákon keresztül megismerkedni azokkal az inklúziót, hozzáférhetőséget és sokszínű közösségeket támogató gyakorlatokkal, amelyek választ adnak a múzeumok mai kihívásaira. A szakmai utakon különböző szakterületeken dolgozó kollégák vesznek részt, hogy az így szerzett tapasztalatok többféleképpen hasznosulhassanak a PIM munkájában. A németországi élményekről két blogbejegyzésben számolunk be: az első részben Török Dalma könyvtáros-muzeológus az út során meglátogatott három kulturális intézmény muzeológiai gyakorlatait tekinti át, míg a második ...

2023. november 29-én a PIM Esti Extra rendezvénysorozat párhuzamosan két alkalommal is jelentkezett: a Helyzetjelentések. Cseh Tamás 80 kiállításon zajlóval egyidőben a Világjáték. Polcz Alaine 100 tárlatra kíváncsi látogatóknak is interaktív vezetésben lehetett részük, Ugron Zsolna író részvételével.

PIM Esti Extra Ugron Zsolnával a Világjáték. Polcz Alaine 100 kiállításban (fotó: Birtalan Zsolt, PIM)

A résztvevőket Kodolányi Judit kurátorasszisztens köszöntötte a Világjáték  kiállítás ban, egyszersmind pedig a címet kölcsönző módszertani szakkifejezés és a hozzá tartozó felhívó kérdések magyarázatával felkonferálta Ugron Zsolna tárlatvezetését.

PIM Esti Extra Ugron Zsolnával a Világjáték. Polcz Alaine 100 ...

Libik György, emigráns magyar író hagyatékának feldolgozása során egy rendkívül érdekes dokumentum került elő: a 20. századi amerikai irodalom egyik legjelentősebb költője, Allen Ginsberg saját kézzel írott levele. A kuriózumértékű felfedezésről a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárának muzeológusa, Molnár Ábel tudósít legújabb bejegyzésünkben.

A PIM kézirattárában csaknem kétmillió darab dokumentumot őrzünk, amelyek mellé kisebb-nagyobb intenzitással ugyan, de szinte folyamatosan érkeznek újabb darabok is. A beérkező hagyatékokat előrendezés után helyezzük el a gyűjteményi raktárban, amíg az analitikus leírásuk meg nem történik. Libik György hagyatékának feldolgozását én vállaltam el nemrégiben, és rendkívül ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum 2022-ben az Erasmus+ mobilitási program keretében szakmai látogatást valósított meg négy különböző országban. A szakmai utak célja nemzetközi példákon keresztül megismerkedni azokkal az inklúziót, hozzáférhetőséget és sokszínű közösségeket támogató gyakorlatokkal, amelyek választ adnak a múzeumok mai kihívásaira. A szakmai utakon különböző szakterületeken dolgozó kollégáink vehettek részt. Belgiumi tapasztalataikról tudósító blogbejegyzésükben Cseke Judit (Közönségkapcsolatok és Rendezvényszervezés), Nagy Botond (Könyvtár), Sidó Anna (Művészeti, Relikvia- és Fotótár) és Tóth Szabina (Médiatár) egy vallon (Mundaneum, Mons) és egy flamand területen (Museum voor Schone Kunsten, Gent), valamint ...

A PIM Esti Extra sorozatának következő rendhagyó tárlatvezetése alkalmával a Helyzetjelentések. Cseh Tamás 80 kiállítást járhatták körbe a megjelentek Csengey Balázs társkurátorral és Jász Attila költővel.

PIM Esti Extra interaktív tárlatvezetés a Helyzetjelentések. Cseh Tamás 80 kiállításon (fotó: Birtalan Zsolt, PIM)

A PIM Esti Extra rendhagyó tárlatvezetéseinek sorában 2023. november 29-én a Cseh Tamás-kiállítás anyaga következett. Az alkalom kezdetével Csengey Balázs társkurátor köszöntötte a közönséget, elsőként a tárlat elkészítésében vele közvetlenül együtt dolgozó kollégáit (Cseh Bori társkurátort és Mihalkov György látványtervezőt) említve. A kiállításról beszélve Csengey rögtön a cím ...

A  PIMBlog idei első bejegyzésében Sonyovszki-Képes Erika, a PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótárának muzeológusa írásából szerezhetünk elméleti és gyakorlati ismereteket az irodalmi illusztrációk meghatározásáról, primér művekhez való viszonyáról és mindezeknek az irodalmi múzeumhoz fűződő kapcsolatáról.

Bizonyos szempontból feleslegesnek tűnik a kérdés, hiszen evidens a válasz: az illusztrációk társai a szövegnek, számos könyvnek szerves részét képezik. Miért ne kaphatnának helyet egy irodalmi múzeum gyűjteményében, legközelebb saját forrásukhoz, a versekhez és prózai alkotásokhoz? Ugyanakkor irodalom és képzőművészet peremterületén működnek, nehéz eldönteni, hogy hova is tartoznak valójában.

Köztes ...

A Nyugat megszűnése után a folyóirat szellemi örökségét továbbvinni hivatva elindult Magyar Csillag történetének végéről ír korábbi bejegyezésünk folytatásában Kodolányi Judit, a PIM Kiállításszervezési és -rendezési Főosztályának muzeológusa.

Illyés Gyula az ostrom után, 1945 (Illyés Gyula-hagyaték)

A Magyar Csillag utolsó megjelent száma a beszámolók szerint március 24. körül került nyomdába, és e szám anyagát valószínűleg már nem vagy nem közvetlenül Illyés állította össze. Ennek az utolsó, végül betiltott számnak a címlapján Örley István neve szerkesztőként volt feltüntetve, a társszerkesztő továbbra is Schöpflin Aladár maradt, míg a nevük alatt megjelenő sorban „Felelős szerkesztő és felelős ...

A Nyugat megszűnése után a folyóirat szellemi örökségét továbbvinni hivatva elindult Magyar Csillag történetének végéről ír legújabb bejegyezésünk első részében Kodolányi Judit, a PIM Kiállításszervezési és -rendezési Főosztályának muzeológusa.

A  Magyar Csillag első száma (Illyés Gyula-hagyaték)

1941 augusztusában Babits Mihály halálával érvényét vesztette a Nyugat folyóirat lapengedélye, így az akkori kormányzat kihasználta az alkalmat, hogy a hivatalos kultúrpolitikával nem egyező szemléletű lapot megszüntesse. A folyóiratot megjelentető Nyugat Kiadó azonban megmaradt, és az egykori szerkesztők és szerzők erőfeszítéseket tettek, hogy a hiányt pótolni lehessen. Így végül sikerült elérni, hogy a Nyugat ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum 2023-ban az Erasmus+ mobilitási program keretében szakmai látogatást valósított meg négy különböző országban. A szakmai utak célja nemzetközi példákon keresztül megismerkedni azokkal az inklúziót, hozzáférhetőséget és sokszínű közösségeket támogató gyakorlatokkal, amelyek választ adnak a múzeumok mai kihívásaira. A szakmai utakon különböző szakterületeken dolgozó kollégáink vehettek részt. Hollandiai tapasztalataikról tudósító blogbejegyzésükben Lukács Ágota muzeológus (Művészeti és Relikviatár), Szikra Renáta kommunikációs munkatárs (Kassák Múzeum), Horváth Dániel muzeológus (Múzeumi Dokumentációs Adattár), Mihalkov György kiállitásrendező (Kiállításszervezési és Rendezési ...

2023. november 23-án megnyílt a Petőfi Irodalmi Múzeum új, Az álom vége? Klímaváltozás Az ember tragédiájában és ma című kiállítása. A múzeum dísztermében tartott, ünnepélyes alkalommal Demeter Szilárd, főigazgató mondott köszöntőt, valamint Dr. Pálvölgyi Tamás egyetemi docens, az NKE Víztudományi Kar nemzetközi és stratégiai dékánhelyettese nyitotta meg a kiállítást Rajkai Zoltán színművész közreműködésével.

Az álom vége? Klímaváltozás Az ember tragédiájában és ma című kiállítás megnyitója a PIM-ben (fotó: Gál Csaba, PIM)

A Madách Imre születésének 200. évfordulója alkalmából készült kiállítás deklaráltan, a biografikus megközelítés vagy Az ember tragédiájá nak teljes feldolgozása helyett, a ...

Orlai Petrics Soma Vörösmarty Mihály Szép Ilonka című elbeszélő költeményét feldolgozó képsorozata köré szerveződik a PIM nemrégiben megnyílt, új kiállítása (melynek megnyitójáról a PIMBlog egyik korábbi bejegyzésében bővebben is lehet olvasni). A kompozíció keletkezéstörténetéről, a Vörösmarty-mű és a festménysorozat lehetséges értelmezéseiről, valamint a tárlatban is helyet kapó, kortárs képzőművészeti reflexiókról Dr. Mészáros Zsolt, a Művészeti, Relikvia- és Fotótár muzeológusa ír legújabb bejegyzésünkben.

Orlai Petrics Soma 1858 és 1866 között megvalósuló alkotói vállalkozása Vörösmarty Mihály Szép Ilonka című, 1833-ban keletkezett elbeszélő költeményét dolgozza fel. A nyolc darabból álló ...

Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulóját ünnepelve a Petőfi Irodalmi Múzeum fővároshoz kötődő dokumentumait mutatja be olvasóinknak e heti bejegyzésünkben Komáromi Csaba, a PIM Kézirattárának főmuzeológusa.

Buda-Pest látképe (a Budapesti Viszhang fejlécén), Ismeretlen fametszete, 1856 (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Közhely már, hogy szinte minden, a modern magyar állam megteremtéséhez szükséges nóvum, gondolat, terv elképzelés nyomán megvalósult beruházások sorozatához köze volt „legnagyobbnak” nevezett honfitársunknak, gróf Széchenyi Istvánnak. S valóban, még a napokban másfélszázados egyesülését ünneplő fővárosunk nevének mai formában történő első említését is – Világ című, ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum új, Tárgyeset című sorozatának első alkalmával Lévai Balázs újságíró, szerkesztő-műsorvezető beszélgetett Simon Márton költővel, műfordítóval, a slam poetry kiemelkedő alakjával, 2023. október 27-én. A sorozat keretében a tárgyakhoz való kötődés, az irodalmi művekbe beépülő tárgyak, az archiválási szokások és a múzeumi gyűjteményezés témaköreit járják körül a beszélgetők – ezúttal a költő (a PIM gyűjteményében található) fekete színű IKEA-s dohányzóasztala szolgáltatta az apropót.  

Tárgyeset Simon Mártonnal (fotó: Birtalan Zsolt, PIM)

„Mi van most nálad?” – indította az eszmecserét a saját bevallása szerint igencsak megilletődött Simon Mártont faggatva Lévai Balázs. ...

Legújabb bejegyzésünkben Radics Péter, a PIM  –  Digitális Irodalmi Akadémia vezető szerkesztője ír olyan regényekről, melyeket közkeletűen Molnár Ferenc alkotásaiként tartott számon a filológia. A művek szerzőségének hátteréről, a szándékos félrevezetések, súlyos filológiai tévesztések és tudatos félremagyarázások lehetséges mögöttes indokairól tudhatnak meg többet ezen a héten olvasóink, valamint választ kaphatnak arra a kérdésre is: hogyan lehetséges, hogy olyan műveknek, melyek szerzőjeként bizonyos  Molnár Ferenc neveztetik meg, mégsem a magyar irodalom e kiemelkedő alakja az alkotója?

A Petőfi Irodalmi Múzeum 2022-ben az Erasmus+ mobilitási program keretében szakmai látogatást valósított meg négy különböző országban. A szakmai utak célja nemzetközi példákon keresztül megismerkedni azokkal az inklúziót, hozzáférhetőséget és sokszínű közösségeket támogató gyakorlatokkal, amelyek választ adnak a múzeumok mai kihívásaira. A szakmai utakon különböző szakterületeken dolgozó kollégáink vehettek részt. Észtországi tapasztalataikról tudósító blogbejegyzésükben Rozbroy Viktor muzeológus (Médiatár), Kádár Anna múzeumpedagógus, Ferró Csaba kulturális szervező (Közönségkapcsolatok és Rendezvényszervezési Főosztály), Puskás Dániel segédmuzeológus (Médiatár) és Hámori Enikő segédmuzeológus ...

2023. október 18-án megnyílt a Petőfi Irodalmi Múzeum Az események lelke: Orlai Petrics Soma Szép Ilonka-festménysorozata (1858–1866) című új kiállítása. A Ferró Csaba, a múzeum programszervezője moderálásával lezajlott, ünnepélyes alkalommal Demeter Szilárd főigazgató köszöntötte a jelenlévőket, majd Széplaky Gerda filozófus, esztéta nyitotta meg a tárlatot, a Csíkszerda Kórus közreműködésével.

Az események lelke: Orlai Petrics Soma Szép Ilonka-festménysorozata (1858–1866) kiállításmegnyitó, PIM (fotó: Kotschy Gábor)

A PIM legújabb, Orlai Petrics Soma Szép Ilonka-festménysorozatát megtekinthetővé tévő, Az események lelke című kiállításának szó szerint és átvitt értelemben is vehető alaphangját a Csíkszerda ...