2024. jan 10.

Helyzetjelentések és levelek

írta: pimblog
Helyzetjelentések és levelek

A PIM Esti Extra sorozatának következő rendhagyó tárlatvezetése alkalmával a Helyzetjelentések. Cseh Tamás 80 kiállítást járhatták körbe a megjelentek Csengey Balázs társkurátorral és Jász Attila költővel.

img_6707.jpgPIM Esti Extra interaktív tárlatvezetés a Helyzetjelentések. Cseh Tamás 80 kiállításon (fotó: Birtalan Zsolt, PIM)

A PIM Esti Extra rendhagyó tárlatvezetéseinek sorában 2023. november 29-én a Cseh Tamás-kiállítás anyaga következett. Az alkalom kezdetével Csengey Balázs társkurátor köszöntötte a közönséget, elsőként a tárlat elkészítésében vele közvetlenül együtt dolgozó kollégáit (Cseh Bori társkurátort és Mihalkov György látványtervezőt) említve. A kiállításról beszélve Csengey rögtön a cím magyarázatára tért rá, s elárulta, hogy a korban szokatlannak tűnő dalokat maguk a szerzők, Cseh Tamás és Bereményi Géza helyzetjelentésekként aposztrofálták. Mivel a kiállítás valódi főszereplője nem is Cseh Tamás, hanem maga az életmű, illetve annak metamorfózisai és korszakai, a címkijelölés adta magát.

Csengey az 1970-es dátumot, Cseh Tamás és akkori társbérlője, Bereményi Géza találkozását jelölte ki a vezetés időbeli origópontjaként. Kezdetekben a páros elsősorban nem a közönség számára, hanem önmagának írta szerzeményeit, azonban a kortárs értelmiség, művészközösség korszakos figurái, mint Baksa-Soós János, Gyurkó László vagy Jancsó Miklós korán felfigyeltek az alkotások egyediségére és különlegességére, tevékenyen hozzájárulva ahhoz, hogy a Cseh–Bereményi alkotópáros munkásságával a nagyközönség is megismerkedhessen: Baksa-Soós zenésztársként, a Kex frontembereként, Jancsó a film médiumán keresztül (először a Még kér a népben) mozdítva elő a Cseh-művek népszerűsítésének ügyét, Gyurkó pedig a 25. Színházban önálló estre kérte fel a művészt (1973-ban). Áttekintésében immáron az egész évtizedről szólva, a társkurátor a formálódó Cseh-életmű narratív jellegéről beszélt, megemlítve az előadói estek felépítettségét, a műsorok szerkesztettségét, valamint a dramaturgiailag szintén rendkívül összefüggőn szerveződő, 1975-ös Levél nővéremnek anyagát, mely esetében Másik János személyében dalszerző triumvirátussá bővült a Cseh–Bereményi duó.

img_6696.jpgPIM Esti Extra interaktív tárlatvezetés a Helyzetjelentések. Cseh Tamás 80 kiállításon (fotó: Birtalan Zsolt, PIM)

A következő jelentősebb időszakként az 1982 és 1989 közötti éveket jelölte meg Csengey. 1982-ben ugyanis az akkorra már (a 25. Színház és a Várszínház után) a Katona József Színházhoz tartozó Cseh Tamás és Bereményi Géza közös munkájuk beszüntetése mellett döntöttek, ami előbbi számára személyesen és szakmailag is komoly nehézségeket jelentett, elvégre új dalokra, azoknak aktualitására lett volna szüksége. Mint megtudtuk, 1984-ben még megírta Cseh korábbi dalaiból összeállt műsora, a Jóslat átkötőszövegeit, ezt követően viszont szövegírót kellett keresnie Cseh Tamásnak. További irodalmi vonatkozásként tudhatta meg a közönség, hogy Esterházy Péter és Petri György neve is felmerült, egy dal erejéig pedig Kornis Mihály írt neki szöveget: a Szabad-e bejönni ide Betlehemmel című Kaláka-lemezen megjelent József című szerzeményt.

1985-ben jó barátja, Csengey Dénes író kereste meg Cseh Tamást közös munka céljából, melynek eredményeképp 1986-ban meg is született a Mélyrepülés című műsor anyaga. Ez volt az egyetlen olyan Cseh Tamás-est, melynek nem Bereményi Géza írta a szövegét, 1988-ban pedig az azonos című lemez is megjelent. A rendszerváltás közeledtével azonban Csengey Dénes a politika és a közélet felé fordult (1990-től az MDF országgyűlési képviselőjeként), így Cseh Tamás 1989-től újra Bereményi Gézával folytatta tovább alkotótevékenységét. Ebben az utolsó alkotói korszakban Másik János is visszatért, élete utolsó éveiben pedig Cseh Tamás immáron a Bárka Színházhoz tartozva tartotta önálló estjeit.

A felvázolt hármas osztatú áttekintés azonban csak a kiállításszervezés kezdeti koncepcióját jelentette. Mint Csengey elárulta, a szerzőpáros találkozásának ideje előttre is vissza kívántak nyúlni, az előzményekre is reflektálva. A kurátorok Cseh Tamás hagyatékában kutakodva nem a Bereményi-féle szövegvilág, hanem a zene, a dalok előzményeire irányították figyelmüket.

Ami pedig ezen előzményeket illeti: Cseh Tamás érettségijét követően, 1961-ben kapja meg első gitárját, melyen ekkoriban még angol nyelvű dalokat énekel és ír, miközben festőnek készül. Ekkor esik szó először a Cooper-, illetve May-regények nyomán megélt gyermekkori élmények, az „indiánosdit játszás” élethosszig tartó hatásáról, melynek jellemző, anekdotikus jelenete, hogy az érettségi után Cseh Tamás és barátai a Gellérthegyre mentek indiánosdit játszani – majd később, immáron egyre komolyabban véve e szokásukat, Bakonybélben folytatták e sajátos tradíciót.

Visszatérve a kiállításra, az enteriőrök dalokhoz kapcsolódó korszak- és hangulatidéző jellegéről beszélt a társkurátor. Így a hatvanas évek szakasza egy albérleti szobát, a hetvenes éveké egy vasúti várótermet, a következő egy kocsmát, az utolsó pedig egy bérház előterét idézi meg.

img_6706.jpgPIM Esti Extra interaktív tárlatvezetés a Helyzetjelentések. Cseh Tamás 80 kiállításon (fotó: Birtalan Zsolt, PIM)

Ezen a ponton adta át a szót Csengey a másik tárlatvezetőnek, Jász Attila költőnek, az Új Forrás főszerkesztőjének. Jász Attila mindenekelőtt Cseh Tamásnak (és Csengey Dénesnek) az alkalomra hozott (írói) leveleit olvasta föl. Az elhangzott művek által egyszersmind számos Cseh Tamással való személyiségbeli és művészi párhuzamosságra is reflektált Jász, a fiatalkori zenekaralapítástól és énekléstől a magyar indiánhagyományok ápolásán át író alteregója (Csendes Toll) Cseh Tamáséval egyező monogramjáig.

A személyes közvetlenséggel, de közönség elé szánt, művészi igényességgel megírt irodalmi levelek, avagy a szerző megnevezésével „közös, poétikus életrajz” az ABC egyes betűi (Cs – csend, csendes; Gy – gyerekkor; M – Mélyrepülés, N – „nincs titok”; P – Pilinszky, Sz – szerelem, T – temetés, még egyszer; Z – búcsúZás) köré rendeződve összegezték és nyitották meg a kontempláció számára, az atmoszféra átérezhetősége számára a kiállítás és a vezetés fontosabb témáit, tapasztalatait egyaránt.

Jász Attila érzékletes felidézésében személyes és kulturális emlékezetfoszlányok sűrűn szövődő rendszerébe pillanthatott a közönség, mint például a Mélyrepülés anyagának (1986 áprilisában) Cseh Tamást is némiképp felkészületlenül, meglepetésszerűen érő, a Veszprémi Vegyipari Egyetemen megesett ősbemutatójára visszaemlékezve (Csengey Dénest megszólító levelében):

„Tamás kész lett teljesen, azonnal, hiszen azt ő még nem tudja kívülről, de rábeszéltétek, és papírból játszotta végig az egész koncertet. Baromi ideges volt előtte, és a közönségnek is elmondta, mi történt, mi fog történni: ősbemutató lesz, de papírból fog énekelni. Felejthetetlen élmény volt. Nemcsak azért, mert a koncert felénél leszólt az első sor mellett, a földön ülő, ismerősnek tűnő fiúnak, hogy »te, hozz már egy sört!«. Ez voltam én, a sörös fiú. Szaladtam boldogan, hoztam. Nem tudom, mit értettem a szövegeidből, de szerettem, ahogy az írásaidat is olvastam, már akkor, pedig nem gondoltam, hogy valaha is szak(ma)társak leszünk. De ilyen ez. És most itt vagyunk a fiaddal, látod. De ilyen ez.”

A felolvasás részeként Jász Attila egy-két verse, versrészlete is elhangzott, mint a Négykezes angyallal, valamint az Utazások Csontváry Kosztka Tivadar körül című versének [v.] szakasza:

„Egy félig báb, félig lepke
esőáztatta szárnyára írta
üzenetét,

majd javítgatta, firkálgatta,
míg pávaszem nem lett belőle,

ha jól olvasod, azt jelenti:
mindenki a titkot akarja tudni,

de valójában nincs titok,
mert minden az”.

Jász felolvasásának zárósoraiban felkonferálta a dalában Cseh Tamásról megemlékező Krulik Zoltán gitárjátékát.

img_6701.jpgPIM Esti Extra interaktív tárlatvezetés a Helyzetjelentések. Cseh Tamás 80 kiállításon (fotó: Birtalan Zsolt, PIM)

Az életrajzi áttekintés, személyes anekdoták, az életúton Cseh Tamáshoz csatlakozó, fontosabb társak és kiváltképp az életmű egyszerre objektíve informatív és mélyen szubjektív felidézését szépen keretezte Krulik zenei főhajtása, melynek lezárultával a közönség szabadon bejárva is elmerülhetett a Helyzetjelentések kiállítás bőséges, sokoldalú anyagában.

img_6705.jpgPIM Esti Extra interaktív tárlatvezetés a Helyzetjelentések. Cseh Tamás 80 kiállításon (fotó: Birtalan Zsolt, PIM)

Szólj hozzá

Pilinszky János Cseh Tamás Petri György Karl May Katona József Színház Kex Esterházy Péter Bereményi Géza Bárka Színház Új Forrás Kaláka Jancsó Miklós J. F. Cooper Csengey Dénes Várszínház Másik János Kornis Mihály Baksa-Soós János Levél nővéremnek Krulik Zoltán Még kér a nép 25. Színház Mélyrepülés Gyurkó László Jász Attila PIM Esti Extra Mihalkov György Helyzetjelentések Csengey Balázs Cseh Bori Szabad-e bejönni ide Betlehemmel Csendes Toll Négykezes angyallal Utazások Csontváry Kosztka Tivadar körül