Legújabb sorozatunkban a Petőfi-hálózatok című online beszélgetések eddig megjelent epizódjait mutatjuk be, s közben határozottan megerősítjük: a Petőfi-jelenség nem véletlenül időtálló, és mindenki számára tartogathat érdekességeket.

2021 tavaszán a PIM múzeumpedagógusai elhatározták, hogy a lehető legkomolyabban veszik a Petőfi személyéhez gyakran társított fogalmakat, valamint a köré épült vagy épp tudatosan kialakított kultuszt. Tették ezt oly módon, hogy az irodalom hatókörét kiszélesítették, nyitottak a különböző tudományterületek felé, a híres, magyar, költő és forradalmár szavak mellé pedig kérdőjeleket tettek. A múzeumpedagógusok és meghívott vendégeik így izgalmas, interdiszciplináris ...

Nem sok olyan íróról, költőről tudunk a magyar irodalomban, akit már életében legenda övezett, mégis Tandori Dezső ezen kevesek közé sorolható. Köszönhető ez annak, hogy az egyedülálló életmű mellett a költő sajátos hobbik iránt rajongott. Gombfoci- és kártyabajnokságok, lóversenyek, mackók és madarak iránti különös szeretete mind-mind a szerző védjegyévé váltak. Tandori ezen témák iránti rajongása visszaköszön a hagyatékban fellelhető levelezésben, mint ahogy abban is, hogy az írásos dokumentumok mellett, számos levelezőtársa madaras és medvés képeslapokkal, levélpapírokkal és bélyegekkel kedveskedett a költőóriásnak. Az alábbi képes összeállításban a Petőfi Irodalmi Múzeum idei év első hónapjaiban ...

Gelencsér Gábor filmesztéta. Fotó: Gál Csaba / PIM

A tavaly megrendezésre kerülő centenáriumi Mészöly-kiállítás keretében a Petőfi Irodalmi Múzeum egy pályázatot írt ki fiatal amatőr filmkészítőknek. Mészöly szövegeiben a tárgyi világ töredékes emlékeket őriz, létük az ember számára nehezen hozzáférhető, teljesen soha fel nem tárható. Mészöly tárgyak iránti érzékenysége különösen tanulságos egy irodalmi múzeum számára, ahova számos írói tárgy és relikvia érkezik. Ezekből a tárgyakból kell az irodalmi muzeológusnak a töredékesen kiolvasható történeteket értelmeznie és koherens narratívává alakítania. Mi ezzel a pályázattal arra szerettük volna inspirálni a szélesebb közönséget – és kitüntetetten a ...

Folytatódik a költészet napja alkalmából készített interjúsorozat, mely a Petőfi Irodalmi Múzeumban dolgozó költők munkájába nyújt bepillantást az olvasók számára.

A második részben a Digitális Irodalmi Akadémia munkatársai, Mirtse Zsuzsa és Babiczky Tibor, valamint a Közönségkapcsolatok és Rendezvényszervezési Főosztályon dolgozó Halmi Tibor múzeumi munkája kerül bemutatásra.

Mióta dolgoztok itt, és hogyan lettetek a PIM munkatársai?

Mirtse Zsuzsa: 2020 februárjának első napján sétáltam át először „hivatalosan” a Petőfi Irodalmi Múzeum boltíves kapuján. Előtte Szentendrén a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) művészeti tanácsadója voltam, és az irodalmi ügyek tartoztak hozzám.

A költészet napja alkalmából betekintést nyújtunk a Petőfi Irodalmi Múzeum kulisszái mögé, és bemutatjuk az itt dolgozó költőket és múzeumi munkájukat.

Az intézmény életének mindig is szerves része volt, hogy falai között kortárs írók, költők tevékenykednek akár munkatársként, mint korábban Kukorelly Endre, Parancs János és Rónai László, akár vendégként vagy kutatóként.

A sorozat első részében a Médiatár kollégáival, Puskás Dániellel és Wirth Imrével készült interjúnkat olvashatják.

Mióta dolgoztok itt, és hogyan lettetek a PIM munkatársai?

Wirth Imre: 2016 augusztusa óta dolgozom a múzeumban, egy barát invitálása és az akkori igazgató, E. Csorba Csilla bizalma hozott ide.

Ahogyan arról már több felületen is hírt adtunk, Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulója alkalmából a nagyívű fejlesztések és közművelődési programok mellett a muzeológia legkorszerűbb kihívásainak is megfelelő, látványos és izgalmas megoldásokkal a PIM állandó kiállítása is megújul. Petőfi 200 sorozatunkban ezúttal Rózsafalvi Zsuzsannával, a Kézirattár főosztályvezetőjével beszélgettünk.  

A bicentenárium kapcsán megújuló állandó kiállításról legutóbb Borbás Andrea társkurátorral készítettünk interjút , aki a tárlat látvány- és szövegvilágáról osztott meg néhány érdekességet. A Kézirattár vezetőjeként milyen feladatot tartogatott számodra ez a folyamat?

A kiállítás kurátora, Kalla ...

Februárban indult a PIM új várostörténeti programsorozata, a Pest-budai ikonok , amelynek első alkalmán a városi tér kialakulásáról beszélgettek meghívott vendégeink. A beszélgetés már podcast formában is elérhető, melyről Magyary Anna rendezvényszervező ismertetését olvashatják mai posztunkban. 

Fotó: Birtalan Zsolt

Petőfi születésének 200. évfordulójára készülve a Petőfi Irodalmi Múzeum és a FUGA Budapesti Építészeti Központ egy új, közös programsorozatot indított el reformkori várostörténeti témában Pest-budai ikonok címen. A sorozat célja, hogy párhuzamot vonjon a főváros hajnalán rohamosan ...

2019-ben öt kulturális intézmény részvételével indult útjára a Lépcsőszeminárium beszélgetéssorozat, amelynek célja a kulturális és felsőoktatási intézmények között lévő kapcsolatok bemutatása, illetve pontosítása volt. A sikeres indulás óta a szervezők és a résztvevők is újabb lépcsőfokokat tettek meg, ennek köszönhetően már a program harmadik része kapcsán beszélgethetünk Sóki Diána múzeumpedagógussal. 

Induljunk rögtön a lépcsőtől. Mi a szerepe a program elnevezésében? 

Egyfajta összeköttetést, átjárást szimbolizál. Korábban a Nemzeti Múzeumban dolgoztam, ahol az átlagosnál is több lépcső kapcsolja össze az emeleteket és a tereket. Nem mellesleg a bejáratnál magasodik az az emblematikus lépcsősor, ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtárában található egy posztumusz kiadott Petőfi-kötet két variánsa, melynek története sokat elárul a Bach-korszak könyvkiadásának nehézségeiről és a cenzúraviszonyokról.

E kötetek, melyek sikeresen megmenekültek a bezúzás elől, múzeumunk kincsei közé tartoznak, hisz nem, vagy alig maradt belőlük példány. Közreadójuk és megőrzőjük is Emich Gusztáv volt, aki az emlékezet szerint a lefoglalás elől menekítette ki a versesköteteket a nyomdájából.

Emich Gusztáv 1841-ben nyitotta meg könyvárusi üzletét Pesten, a Barátok (ma Ferenciek) terén. Petőfi még ebben az évben megkereste a főképp szépirodalmi munkákkal foglalkozó Emichet a versei kiadására vonatkozó kéréssel – ekkor még ...

2021. december 20-án látott napvilágot a hír, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum megvásárolta Tandori Dezső és felesége, Tandori Ágnes hagyatékát. A múzeum osztályain megkezdődött a gyűjtemény feldolgozása. Interjúsorozatunkban elsőként a Kézirattár muzeológusaival, Borbás Andreával és Sulyok Bernadett-tel beszélgettünk a Tandori-hagyaték rendezési és listázási munkálatairól, a kéziratgyűjtemény hozzávetőleges méretéről, valamint szó esett arról is, hogy az iratok szelektálása kapcsán milyen érdekességekre bukkantak munkatársaink.  

Fotó: Birtalan Zsolt / PIM

Kérlek, meséljetek a Tandori-hagyaték múzeumba kerülésének körülményeiről!

Borbás Andrea: Először 2020 őszén találkoztunk a hagyatékkal Tandori Dezső ...

Minden korban, olykor pedig különösen érvényesek Ady Endre:  De ha mégis?  című költeményének sorai: „Mikor mindenek vesznek, tűnnek”, égető a szükség a társ „tűrő, igaz kezére”. A költő első és egyetlen állandó lakhelyét Boncza Berta tette otthonná. A rövid közös élet színteréből múzeum, kiállító- és foglalkoztatótér, a múlt történeteibe való betekintést nyújtó programok helyszíne vált. Sorozatunk első részében Zeke Zsuzsanna muzeológussal beszélgettünk.

Fotó: Gál Csaba / PIM

Az Ady Emlékmúzeum a költő születésének 100. évfordulóján, 1977-ben jött létre, az utókorra hagyva a Boncza Bertával közös modern polgári lakás tereit és tárgyainak nagy részét. Mi változott a mostani, januári ...

Pályájának állandó kísérője az irodalom, különösen a kortárs. Sokrétű tevékenysége 2010-ben a Petőfi Irodalmi Múzeumban ért össze, ahol nemrégiben kinevezték a Médiatár főosztályvezetőjének. Benedek Annával beszélgettünk útkeresésről, hivatás(ok)ról és felmenőkről.

Fotó: Gál Csaba / PIM

Kritikus, szerkesztő, tanár, muzeológus, nemzetközi referens, doktorandusz, főosztályvezető. Jó a sorrend? Hogyan indult a pályád?

Ilyesmi, igen.  (mosolyog)  Magyar–komparatisztika szakon tanultam Szegeden, majd rögtön egy rövid, de annál érdekesebb időszak következett az életemben. Frissen végzett egyetemistaként középiskolai tanári állást kaptam a Kosztolányi Dezső Gimnáziumban. Ez egy kifejezetten jó tapasztalat volt, ...

A Petőfi-emlékév keretében elkészült a PIM tudományos könyvsorozatának legújabb darabja, amelynek előkészületei egészen 2019-ig nyúlnak vissza. A „Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!” / 1848 emlékezete a kultúra különböző regisztereiben című kötet ugyanis a költő halálának 170. évfordulója alkalmából rendezett kiállítások és azokhoz kötődő konferenciák válogatott anyagát adja közre. Sokféle szempontból közelít a Petőfi-kultusz elképesztően széles skálán mozgó jelenségeihez, megidézi a szabadságharc körüli legendákat, miközben előretekint a bicentenáriumra is.  

Borítóterv: Rimanóczy Andrea (PIM)

 Petőfi Sándor halálának 170. évfordulóján több konferencia és kiállítás tárgyalta a ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum történetének meghatározó időszaka az a húsz év, amely során E. Csorba Csilla az intézmény legfelsőbb vezetésének részese volt. A PIM ez idő alatt vált igazán mértékadó és népszerű kulturális központtá. 2022. január 28-án, a mindig mosolygós egykori főigazgatót hetvenedik születésnapja alkalmából kollégái, pályatársai, barátai, valamint a múzeumi szakma jeles képviselői közösen ünnepelték.

A különleges est egy múltidéző filmbejátszással kezdődött. Ez követően ünnepi beszédet mondott Demeter Szilárd a PIM főigazgatója, Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Korniss Péter fotóművész, Csorba László történész, Tverdota György irodalomtörténész és Háy János író. ...

Molnár Eszter Edina tanulmányának első részében arra kereste a válasz, vajon mi lehetett az oka annak, hogy a háborút leginkább fiatal középosztálybeliek és értelmiségiek támogatták. A kérdés vizsgálatát ezúttal a Nietzsche és Simmel filozófiájának hatását is magán viselő, modern irodalomhoz tartozó magyar írók és más értelmiségiek kordokumentumai segítik majd: hogyan viszonyultak kezdetben a háborúhoz azok, akik később a háború legfőbb kritikusaivá váltak?

A századelő enerváltságától szenvedő fiatal hazai értelmiség a háború kirobbanásában alighanem a nietzschei új ember megszületésének lehetőségét látta. A hadüzenetet követően a hazai sajtóban is pillanatok alatt megjelentek a háború jótékony hatását ...

„Lehet, hogy nehéz írott szöveget megjeleníteni, de nem a PIM-nek” – hangzott el Az Év Kiállítása 2021 díj jelölésekor a zsűritől. Valóban kihívás egy regényt, egy történelmi traumát és egy életművet úgy megjeleníteni, ahogyan az Édes Anna / Kosztolányi – Trianon100 tárlat készítőinek sikerült. Immár nemcsak térben, de kiadványban is. A folyamatról Parádi Andrea kurátorral és Széki András látványtervezővel beszélgettünk. 

Fotó: Gál Csaba / PIM

Egy regény kiállítása – olvassuk a kurátori köszöntőt a kísérő kiadvány elején. Nagy, és mostanra biztosan kijelenthetjük, hogy sikeres vállalkozás volt rendhagyó módon, egy irodalmi mű segítségével felidézni Trianon emlékezetét . A kiállítástól nemrég ...

Egy izgalmas, ízig-vérig digitális bölcsészeti konferencián vehettem részt mindazokkal, akik ellátogattak a Les Futurs Fantastiques idei rendezvényére a ai4lam  és a BnF  szervezésében.

A már harmadik alkalommal megrendezett konferencia központjában a GLAM-szektor intézményei, azaz a könyvtárak, levéltárak és múzeumok álltak, méghozzá a mesterséges intelligencia alkalmazásának szűrőjén át. A helyszínt a Francia Nemzeti Könyvtár François Mitterand épülete biztosította. Megérkezésünk napján fantasztikus érzés volt innen, a T2-es torony tizennyolcadik emeletéről csodálni az elénk táruló modern párizsi látképet. 

Kilátás a szállásról 

Első nap

Az első napon sem online előadásokat, sem élő közvetítést nem ...

Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulója alkalmából a nagyívű fejlesztések és közművelődési programok mellett a muzeológia legkorszerűbb kihívásainak is megfelelő, látványos és izgalmas megoldásokkal a PIM állandó kiállítása is megújul. Petőfi 200 sorozatunkban szeretnénk bemutatni mindazokat a kollégákat és szakembereket, akik a háttérben kitartóan tevékenykedve igazán méltóvá teszik a bicentenáriumi emlékévet. Ezúttal Borbás Andrea főmuzeológussal beszélgettünk.

Brückner János: Petőfi Sándor arcképe  (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

A kiállításról annyit talán előzetesen elárulhatunk, hogy a sokrétű Petőfi-életművet különböző topikok, szimbólumok segítségével mutatjátok majd ...

Néhány évvel ezelőtt a Petőfi Irodalmi Múzeumban „ Maradni szégyen, veszni borzalom ” címmel első világháborús kiállítást láthattak az érdeklődők. A tárlatban a háborút megélt magyar írók és költők egyéni tapasztalatai, ebből adódóan levelezésük, valamint meghatározó műveik egyes részletei vezették végig a látogatókat az 1914 és 1918 közötti éveken. A kiállítást megálmodó és létrehozó kurátor csapat tagja volt Molnár Eszter Edina muzeológus is, aki azóta tovább folytatta kutatásait a témával kapcsolatosan. Jelen írásában arra keresi a választ, vajon miért éppen a fiatal középosztálybeliek és értelmiségiek alkották a háborút támogatók legfontosabb bázisát. Milyen hatások érték őket, mit jelenthetett ...

A Dante halálára tervezett kiállítás a járványhelyzet miatt ugyan kisebb tárlatban, de mégis izgalmasan mutatta be a nagyközönségnek az Isteni színjáték magyar művészetre gyakorolt hatását. A kiállítás a Szegedi Tudományegyetemmel közösen, Pál József irodalomtörténész kurátori munkájának és H. Kocsis Annamária látványtervének köszönhetően valósulhatott meg a PIM, az MTA és az MNG kincseinek válogatásából.

Az évfordulók alkalmával megrendezett kiállítások a megemlékezést szolgálják – minden egyes alkotásnak az a különleges szerep jut, hogy megidézze az alkotót és annak munkásságát. A kommemoráción túl azonban egy-egy tárlaton újabb és újabb dimenziók nyílhatnak meg: esetenként például előtérbe kerülnek ...

Petőfi Sándor vitathatatlanul a XIX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb költője, a különböző történelmi időszakokban azonban más-más képet közvetítettek róla a nyilvánosságban. Ha áttekintjük az 1950-es évek tankönyveit, újságcikkeit, tanulmányait, láthatjuk, hogy munkáinak egy erősen szelektált részét közölték, elemezték. A korabeli felfogás szerint Petőfi elsősorban forradalmár volt, aki az 1789-es francia forradalom irodalmát olvasta. Természetesen azokban a kemény években is voltak kutatók, akik a közfelfogásnál mélyebben látták át az életművet, cikkemben erre is igyekszem példát hozni.

(Forrás: PIM Könyvtár)

Rendkívül fontos számba vennünk a szövegkiadásokat, hiszen egy ilyen munka a kiadó és a sajtó ...

Technika és haladás

Nem elhanyagolható az a hatás, amit A jövő század regénye  a dualizmus kori sci-fi-irodalomban a technikai találmányaival és a repülés leírásával keltett. Jókai számtalan író fantáziáját megihlette. Herczeg Ferenc, Ambrus Zoltán, Karinthy Frigyes, Ady Endre, Schöpflin Aladár, Biró Lajos mind pozitív példaként hivatkozik A jövő század regényé re, közülük többen írtak (Herczeg, Ambrus, Karinthy, Biró) kiváló sci-fi-novellákat is. A jövő század regényé nek témái, ötletei, optimista szemlélete és eszmei mondanivalója alapjaiban határozta meg a dualizmus évtizedeinek magyar nyelvű sci-fi-irodalmát.

  „ Sokan azt gondolják: Magyarország – volt; – én azt szeretem ...

Németh Andor kéziratos hagyatéka a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárában található. Ebből mutatunk most be egy különleges darabot,  Munkafüzetek címet viselő feljegyzéseit, melynek szövegét betűhűen közöljük.

Az 1927. szeptember 10. és október 11. között vezetett naplószerű füzet nagyrészt egy készülő, valószínűleg félbehagyott Stendhal-tanulmányhoz írt vázlatokat tartalmaz, vegyítve aktuális teendőivel kapcsolatos feljegyzésekkel. A szeptember 18-ai bejegyzés szerint az estét az Abbázia kávéházban töltötte József Attilával, aki ekkor írta meg barátjáról a Németh Andor című költemény első változatát.

József Attila Kerpel Jenővel és Németh Andorral felolvasáson, Várkonyi László felvétele, 1937 (PIM ...

A Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött Ambrus Zoltánhoz köthető műtárgyak közül most a művészi ábrázolások kerülnek elő, különös hangsúllyal Ambrus síremlékére.  

Karlovszky Bertalan ceruzarajza Ambrusról, Párizs, 1885  (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Életében több portrét készítettek Ambrus Zoltánról, de a legkorábbi valószínűleg Karlovszky Bertalan (1858–1938) festőé, aki az író profilképét vetette papírra 1885-ben.

Ambrus nagy vágya teljesült, amikor ez év májusában Párizsba utazhatott. Szabadságot kért munkahelyétől, a Magyar Földhitelintézettől, ahol Arany László osztályán dolgozott, és a Nemzet című lap Párisi levelek című sorozatába küldte rendszeresen tárcáit.

A vele csaknem egykorú, ...