2022. nov 09.

Ádámok kosztümben – a modern férfidivat kellékei II.

írta: pimblog
Ádámok kosztümben – a modern férfidivat kellékei II.

Ük- és dédapáink szépészeti praktikái

Mészáros Zsolt, a Művészeti, Relikvia- és Fotótár muzeológusa ezúttal a 19–20. század eleji férfiszépészet praktikáiba nyújt betekintést.

A ruházkodáshoz hasonlóan a test ápolása szintén inkább a nőiesség fogalmához társult, holott a másik nem képviselői is éltek szépségipari termékekkel. Farkas Imre, a Szinházi Élet munkatársa Férfi-kozmetika című cikke erről így értekezett 1930-ban:

„Mert a hideg víz: az kozmetika. A torna, az atlétika, az is kozmetika. A lelki fegyelem: az pláne kozmetika, mert ez teszi derültté az arcot és csillogóvá a szemet”.

mzs_pipere.jpgMóricz Zsigmond utazó piperebőröndje (PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Az újságíró a modern férfiasság két kulcsfogalmára, a sportra és az önuralomra hivatkozott, majd arra intette társait, hogy kozmetikájuk kerülje a feltűnést, „illeszkedjék természetesen a jó külsőhöz”. Az igazi férfias kinézetet önerő eredményének tételezték, holott annak eléréséhez külön­böző eszközöket és kellékeket is segítségül hívtak.

szechenyi_furdo_erdelyi_mor_1913-1914_fszek.jpgFérfi fodrászat a Széchenyi fürdőben: fodrász és manikűrös munka közben, Erdélyi Mór felvétele, 1913–1914 (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár – Budapest Gyűjtemény)

Az úri szabászatban bevettnek számított a ruhák bizonyos részeinél a vattával való bélelés, illetve a varrások, ráhagyások, felhajtások és kivágások mérnöki tudománya. Ez utóbbiak arra szolgáltak, hogy leplezzék a fizikai esetlegességeket: a has laposabbnak, a váll szélesebbnek, a hát egye­nesebbnek, a termet magasabbnak, egyszóval: a megrendelő délcegnek tűnjön. További jellemző, testformáló fogást mutat be Szép Ernő Ádámcsutka című regényének azon jelenete, melyben az elbeszélő egy régóta nem látott, minisztériumban dolgozó barátjával találko­zik:

„Megörültünk, szeretettel tapogattuk egymást. Jaj, visszavontam diszkréten a tenye­rem, megéreztem, fűző van a derekán. Olyan kemény volt, mint a beton. Zavarba jött, egy­pár pillanatig úgy nevetett a szemembe: észrevetted, mi? Idősebb urat tudok egy tucatot, aki fűzi magát”.

Bár a toalett-titkokhoz sorolták, azaz nem illett róla beszélni, a szoros, magas mídert a tisztek vagy a fiatalabb korosztály tagjai sem vetették meg. Előszeretettel viselték sportokhoz, vadászathoz, frakkhoz, a feszes tartás, valamint a ruha kifogástalan állása érdekében.

fortepan_100463_1932_blaha_lujza_ter_antal_daniel.jpgBlaha Lujza tér, 1932 (Fortepan / Antal Dániel)

A test ápolását bizonyos mértékig – már csak a higiénia miatt is – a művelt, igényes férfi egyik fő ismérvének tartották. Azonban, közelebbről megnézve, a hétköznapi rutin túllépett a szappan–víz–torna hármasán. Erről árulkodik a Magyar Figaró egyik hirdetése 1905 elejéről, amely Erényi Béla gyógyszerész Diana pirosítóját reklámozta: „Természetes pirosságot egy másodpercz alatt minden férfi és nő ugy az arcán, mint az ajakán gyö­nyörüen elérhet”. A leendő vevőt azzal nyugtatták, hogy titoktartás mellett szállítanak. Vele szemben a bajuszpedrőt, ezt a viaszból, zsírból és velencei terpentinből való elegyet, amely egyébként illat- és festékanyagot tartalmazott, nem kellett rejtegetni, sőt a kora­beli lexikonok magyar kozmetikus készítményként emlegették, büszkén. Többfélét forgal­maztak, a legismertebb márkának a Tiszaújlaki számított.

jokai_parfumtarto_1.jpgJókai Mór illatszertartója (PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

A bajusz a 19., de a 20. század folyamán is a magyar férfiak nagy odafigyeléssel gondozott ékessége volt, társadalmi osztálytól függetlenül. A korabeli reklámok hungarikumként, ehhez illőn huszá­rok, parasztlegények rajzaival népszerűsítették, illetve olyan történelmi és kortárs híres­ségek neveivel, mint Rákóczi és Munkácsy Mihály. A Budapesti Hirlap névtelen munkatársa egyenesen úgy fogalmazott 1883 nyarán, egy rövid hírben, hogy ahol nincs bajuszpedrő, ott magyar ember sincs.

fejer_megyei_hirlap_1984_marcius_40_evfolyam_51-77_szam_1984-03-03_53_szam_arcanum.JPGFejér Megyei Hírlap, 1984/53. szám, 8. oldal (Arcanum Digitális Tudománytár)

A kívánt bajuszforma kialakításához elengedhetetlen eszközül szolgált még a zsinórral tarkóra erősített bajuszkötő. Az elöl elhelyezkedő, középen elkes­kenyedő textilszalag összetapasztotta és megőrizte a szálak kialakított rendjét. Volt, aki egész éjjel viselte, volt, aki reggel dobta fel, negyedórára.

lysoform_hirdetes_szinhazi_elet_1935-10.pngLysoform hirdetés, Szinházi Élet, 1935/10. szám, 95. oldal (Arcanum Digitális Tudománytár)

Bár a kozmetikai könyveket a 19. század végétől általában hölgyekhez címezték, az urak­nak is szenteltek külön fejezetet, az arcszőrzet és a haj ápolása kapcsán.

dr_dralle_korpa_szinhazi_elet_1927_40_91.JPGDr. Dralle-féle Birkenwasser hirdetés, Szinházi Élet, 1927/40. szám 91. oldal (Arcanum Digitális Tudománytár)

Ugyanakkor ezek a kiadványok a különböző bőr- és hajtípusokról értekeztek, így az ismeretekből a férfiak is meríthettek. Erre példa a Kozmetika (1910–1912) című lap tapintatos válasza egyik olvasójának, az 1911. január 15-i szerkesztői postában: az újság nőknek szól, de a férfiak is találhat­nak benne olvasnivalót. Felütve a múlt századforduló magyar újságjait, további, férfiaknak szánt termékekre bukkanunk: kopaszodás elleni szerek, bajusz- és hajnövesztő kencék, hajfestékek, brillantinok, pomádék, borotválkozási és fogápolási szerek, parfümök, szap­panok, kefék, fésűk...

szinhazi_elet_1935_10_97.pngSamponreklám, Szinházi Élet, 1935/10. szám, 97. oldal (Arcanum Digitális Tudománytár)

A bőség zavarában az úriembereknek megfelelő segítséget nyújtott a borbélyüzletük, amely nemcsak a megújulás és a felfrissülés intézményeként, hanem a társasági élet egyik központjaként is működött.

borotvapamacs.jpgKrúdy Gyula borotvapamacsa (PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

 nyugat_1934_6_354.JPGHirdetések, Nyugat, 1934/6. szám, 354. oldal (Arcanum Digitális Tudománytár)

A haj és az arcszőrzet mosása, vágása, festése, göndörítése, vasalása mellett vállaltak manikűrt, valamint, a korral haladva, igye­kezték kielégíteni a változó igényeket. Például a Nyírvidék című lap, 1924. szeptember 25-én, arról számolt be, hogy a nyíregyházi, jónevű borbélyüzlet vezetője, modern gépeket szerezve, olyan új szolgáltatásokat vezetett be, mint a vibráló készülékkel végzett arcmas­szás, kvarckúra hajhullásra és arcbarnításra vagy az elektromos tyúkszemirtás.

fortepan_32030_fortepan_buzas_tamas_albertfalva_holcsek_jozsef_fodraszuzlete.jpgHolcsek József fodrászüzlete, Albertfalva, 1927 (Fortepan / Buzás Tamás)

Miközben a nevetségesség és az elnőiesedés vádja Damoklész kardjaként lógott a küllemére adó úriember felett, sajtó- és levéltári források a polgári férfi öltözködéssel és testápolással kapcsolatos szolgáltatások és helyszínek széles választékát mutatják, a fodrász-borbély üzletektől, fürdőktől, gyógyszertáraktól kezdve a divatkereskedése­ken, áruházakon, sporttermeken át a szépségklinikákig. A férfikülső szintén folyamatos gondozást igényelt, hogy megfeleljen az adott társadalmi elvárásoknak, sőt közreműkö­dött írók, művészek imázsformálásában, kultuszában. A férfiasnak tekintett tulajdon­ságok összekapcsolódtak szépségipari termékekkel a 20. század folyamán, így a koz­metika a férfiak számára az önuralom és a hódítás egyre hangsúlyosabb eszközévé vált. Divatfogyasztókként pedig mind láthatóbbá és elfogadottabbá váltak a nyilvánosságban. 

A tanulmány azonos címmel megjelent a Museum super omnia – Tanulmányok E. Csorba Csilla születésnapjára című kötetben, amely online múzeumi boltunkban megvásárolható.

Szólj hozzá

kozmetika testápolás Jókai Mór Szép Ernő szabászat Móricz Zsigmond Mészáros Zsolt Farkas Imre Szinházi Élet Magyar Figaró férfikülső Krúdi Gyula