A Pest-budai ikonok, reformkori várostörténeti programsorozatunk soron következő eseményén a divat és öltözék társadalmi funkciójáról és közösséget formáló erejéről esett szó. Az est házigazdája dr. Fónagy Zoltán, beszélgetőpartnerei pedig Kollár Csilla, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa, illetve Mészáros Zsolt, a PIM munkatársa voltak. Közreműködött még Hirtling István színművész és Darvas Kristóf zongoraművész.

„Kosztüm volt, és nem divat”

A tizenkilencedik század elején az öltözködés íratlan normái nagyon ...

A Petőfi-hálózatok című online beszélgetések eddig megjelent epizódjai közül ezúttal a nonkonform költőről szóló Wild Flower címűt mutatjuk be, s közben továbbra is határozottan megerősítjük: a Petőfi-jelenség nem véletlenül időtálló, és mindenki számára tartogathat érdekességeket.

A szerteágazó tudományterületeket megmozgató beszélgetéssorozat egyes epizódjaiban a PIM múzeumpedagógusai és meghívott vendégeik izgalmas, interdiszciplináris beszélgetések keretében kezdték el keresni a válasz(oka)t arra, vajon mi az a „titok”, ami Petőfit Petőfivé formálta. A cél nem feltétlenül a megfejtés, hanem inkább a megfelelő kérdések feltevése, vagy éppen csak felvetése volt.

Az első rész After Petőfi címmel, a ...

A múzeumi gyűjtemény gyarapítása többnyire tőke – anyagi és/vagy kapcsolati tőke kérdése. Az előbbi sem jelent szimpla üzleti kapcsolatot, de a személyes nexusok jelentőségét nem lehet túlértékelni. Ha egy muzeológus a szerzővel, a tulajdonossal vagy örököseivel megismerkedik, velük közvetlen, jó viszonyt épít ki, az az intézmény iránti bizalom megerősítését (is) szolgálja, és megnyithatja az utat a gyűjteményezés felé.

*

Az 1946-ban, mindössze 45 évesen elhunyt írónő, Kádár Erzsébet festőművésznek készült. Az 1920-as évek közepétől több csoportos kiállításon elismeréssel szerepeltek alkotásai, ám szépírói pályájának indulásakor, 1936-ban végleg felhagyott a képzőművészettel, hogy csak az írásnak ...

A Petőfi-bicentenárium alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeum Nővilág címen indította útjára a reformkori nőkérdés témakörét feldolgozó programsorozatát. Ebben a korszakban alakult ki ugyanis a ma ismert társadalmi struktúra alapja, a női szerepek átformálódása pedig erősen hatott a gazdaság, a politika és az irodalom területeire is. A sorozat egyes alkalmainak célja, hogy a női individualizáció és emancipáció fontosabb eseményei kapcsán, az irodalom mentén betekintést nyújtson a korszak viszonyaiba, és ezzel egyidejűleg olyan kérdéseket is megfogalmazzon, amelyek a mai társadalom számára is relevánsak lehetnek.

A sorozat első, bevezető részét Régi szerepek új megvilágításban – a formálódó új nőideál címen, március ...

2021. december 20-án látott napvilágot a hír, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum megvásárolta Tandori Dezső és felesége, Tandori Ágnes hagyatékát. A múzeum gyűjteményi osztályain megkezdődött az anyag feldolgozása. Interjúsorozatunk második részében a Médiatár muzeológusaival, Benedek Annával és Puskás Dániellel beszélgetünk a Tandori-hagyaték különleges magnókazettáiról, amelyek egy világtól elszigetelten élő szerző „naplói”, szó esik még a beérkező médiatartalmak digitalizációjának elvi megfontolásairól és a Pimmédia megújításának tervéről is.

Tandori-filmtekercs (Forrás: PIM Médiatár, Fotó: Gál Csaba/PIM)

Kérlek, meséljetek a Tandori-hagyatékról! Milyen típusú anyagok érkeztek a Médiatárba?

...

Ritka dokumentumot őriz gyűjteményében a múzeum, amely érdekes időutazásra invitálja az olvasót a 19–20. század fordulója tájékán. Ezúttal a főleg közvilágításra használt légszesz történetét és kultusztörténeti jelentőségét mutatja be a PIM Kézirattár két főmuzeológusa, Komáromi Csaba és Sulyok Bernadett.

Hogy mi a világító gáz? Erre a kérdésre mi, obskúrus bölcsészek nem tudtuk megadni azonnal a választ. Ellentétben a földgáz jelentésével, amelynek mibenléte nagyon is meghatározza mindennapjainkat. Nos, a világító gáz nem más, mint a légszesz. Hogy mi a légszesz? Szén légmentes környezetben történő hevítése által (száraz lepárlás) – koksz, kátrány és víz mellett – keletkezett, a levegőnél nehezebb, ...

Milyen lehetőségeink vannak a múzeumi közösségek építésére egy nagyívű felújítás idején? Egyáltalán mit jelent a közösségi múzeum fogalma? Milyen az, amikor a PIM két főosztályának tagjai összefognak, és elhatározzák, hogy együttműködve, munkahelyüket kontaktzónaként értékelve nyitottabb térré válnak? Az Eötvös József Gimnázium bevonásával megvalósuló projekt tudományos hátteréről, célokról és tapasztalatokról maguk a szervezők meséltek egy műhelybeszélgetés alkalmával.

Ha több, hasonló gondolkodású ember együtt szeretne létrehozni valamit, közösen ötletelnek és terveznek egy értékes cél érdekében, annak általában emlékezetes eredménye lesz. A PIM Múzeumpedagógiai és Felnőttképzési Főosztálya, ...

Legújabb sorozatunkban a Petőfi-hálózatok című online beszélgetések eddig megjelent epizódjait mutatjuk be, s közben határozottan megerősítjük: a Petőfi-jelenség nem véletlenül időtálló, és mindenki számára tartogathat érdekességeket.

2021 tavaszán a PIM múzeumpedagógusai elhatározták, hogy a lehető legkomolyabban veszik a Petőfi személyéhez gyakran társított fogalmakat, valamint a köré épült vagy épp tudatosan kialakított kultuszt. Tették ezt oly módon, hogy az irodalom hatókörét kiszélesítették, nyitottak a különböző tudományterületek felé, a híres, magyar, költő és forradalmár szavak mellé pedig kérdőjeleket tettek. A múzeumpedagógusok és meghívott vendégeik így izgalmas, interdiszciplináris ...

Nem sok olyan íróról, költőről tudunk a magyar irodalomban, akit már életében legenda övezett, mégis Tandori Dezső ezen kevesek közé sorolható. Köszönhető ez annak, hogy az egyedülálló életmű mellett a költő sajátos hobbik iránt rajongott. Gombfoci- és kártyabajnokságok, lóversenyek, mackók és madarak iránti különös szeretete mind-mind a szerző védjegyévé váltak. Tandori ezen témák iránti rajongása visszaköszön a hagyatékban fellelhető levelezésben, mint ahogy abban is, hogy az írásos dokumentumok mellett, számos levelezőtársa madaras és medvés képeslapokkal, levélpapírokkal és bélyegekkel kedveskedett a költőóriásnak. Az alábbi képes összeállításban a Petőfi Irodalmi Múzeum idei év első hónapjaiban ...

Gelencsér Gábor filmesztéta. Fotó: Gál Csaba / PIM

A tavaly megrendezésre kerülő centenáriumi Mészöly-kiállítás keretében a Petőfi Irodalmi Múzeum egy pályázatot írt ki fiatal amatőr filmkészítőknek. Mészöly szövegeiben a tárgyi világ töredékes emlékeket őriz, létük az ember számára nehezen hozzáférhető, teljesen soha fel nem tárható. Mészöly tárgyak iránti érzékenysége különösen tanulságos egy irodalmi múzeum számára, ahova számos írói tárgy és relikvia érkezik. Ezekből a tárgyakból kell az irodalmi muzeológusnak a töredékesen kiolvasható történeteket értelmeznie és koherens narratívává alakítania. Mi ezzel a pályázattal arra szerettük volna inspirálni a szélesebb közönséget – és kitüntetetten a ...

Folytatódik a költészet napja alkalmából készített interjúsorozat, mely a Petőfi Irodalmi Múzeumban dolgozó költők munkájába nyújt bepillantást az olvasók számára.

A második részben a Digitális Irodalmi Akadémia munkatársai, Mirtse Zsuzsa és Babiczky Tibor, valamint a Közönségkapcsolatok és Rendezvényszervezési Főosztályon dolgozó Halmi Tibor múzeumi munkája kerül bemutatásra.

Mióta dolgoztok itt, és hogyan lettetek a PIM munkatársai?

Mirtse Zsuzsa: 2020 februárjának első napján sétáltam át először „hivatalosan” a Petőfi Irodalmi Múzeum boltíves kapuján. Előtte Szentendrén a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) művészeti tanácsadója voltam, és az irodalmi ügyek tartoztak hozzám.

A költészet napja alkalmából betekintést nyújtunk a Petőfi Irodalmi Múzeum kulisszái mögé, és bemutatjuk az itt dolgozó költőket és múzeumi munkájukat.

Az intézmény életének mindig is szerves része volt, hogy falai között kortárs írók, költők tevékenykednek akár munkatársként, mint korábban Kukorelly Endre, Parancs János és Rónai László, akár vendégként vagy kutatóként.

A sorozat első részében a Médiatár kollégáival, Puskás Dániellel és Wirth Imrével készült interjúnkat olvashatják.

Mióta dolgoztok itt, és hogyan lettetek a PIM munkatársai?

Wirth Imre: 2016 augusztusa óta dolgozom a múzeumban, egy barát invitálása és az akkori igazgató, E. Csorba Csilla bizalma hozott ide.

Ahogyan arról már több felületen is hírt adtunk, Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulója alkalmából a nagyívű fejlesztések és közművelődési programok mellett a muzeológia legkorszerűbb kihívásainak is megfelelő, látványos és izgalmas megoldásokkal a PIM állandó kiállítása is megújul. Petőfi 200 sorozatunkban ezúttal Rózsafalvi Zsuzsannával, a Kézirattár főosztályvezetőjével beszélgettünk.  

A bicentenárium kapcsán megújuló állandó kiállításról legutóbb Borbás Andrea társkurátorral készítettünk interjút , aki a tárlat látvány- és szövegvilágáról osztott meg néhány érdekességet. A Kézirattár vezetőjeként milyen feladatot tartogatott számodra ez a folyamat?

A kiállítás kurátora, Kalla ...

Februárban indult a PIM új várostörténeti programsorozata, a Pest-budai ikonok , amelynek első alkalmán a városi tér kialakulásáról beszélgettek meghívott vendégeink. A beszélgetés már podcast formában is elérhető, melyről Magyary Anna rendezvényszervező ismertetését olvashatják mai posztunkban. 

Fotó: Birtalan Zsolt

Petőfi születésének 200. évfordulójára készülve a Petőfi Irodalmi Múzeum és a FUGA Budapesti Építészeti Központ egy új, közös programsorozatot indított el reformkori várostörténeti témában Pest-budai ikonok címen. A sorozat célja, hogy párhuzamot vonjon a főváros hajnalán rohamosan ...

2019-ben öt kulturális intézmény részvételével indult útjára a Lépcsőszeminárium beszélgetéssorozat, amelynek célja a kulturális és felsőoktatási intézmények között lévő kapcsolatok bemutatása, illetve pontosítása volt. A sikeres indulás óta a szervezők és a résztvevők is újabb lépcsőfokokat tettek meg, ennek köszönhetően már a program harmadik része kapcsán beszélgethetünk Sóki Diána múzeumpedagógussal. 

Induljunk rögtön a lépcsőtől. Mi a szerepe a program elnevezésében? 

Egyfajta összeköttetést, átjárást szimbolizál. Korábban a Nemzeti Múzeumban dolgoztam, ahol az átlagosnál is több lépcső kapcsolja össze az emeleteket és a tereket. Nem mellesleg a bejáratnál magasodik az az emblematikus lépcsősor, ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtárában található egy posztumusz kiadott Petőfi-kötet két variánsa, melynek története sokat elárul a Bach-korszak könyvkiadásának nehézségeiről és a cenzúraviszonyokról.

E kötetek, melyek sikeresen megmenekültek a bezúzás elől, múzeumunk kincsei közé tartoznak, hisz nem, vagy alig maradt belőlük példány. Közreadójuk és megőrzőjük is Emich Gusztáv volt, aki az emlékezet szerint a lefoglalás elől menekítette ki a versesköteteket a nyomdájából.

Emich Gusztáv 1841-ben nyitotta meg könyvárusi üzletét Pesten, a Barátok (ma Ferenciek) terén. Petőfi még ebben az évben megkereste a főképp szépirodalmi munkákkal foglalkozó Emichet a versei kiadására vonatkozó kéréssel – ekkor még ...

2021. december 20-án látott napvilágot a hír, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum megvásárolta Tandori Dezső és felesége, Tandori Ágnes hagyatékát. A múzeum osztályain megkezdődött a gyűjtemény feldolgozása. Interjúsorozatunkban elsőként a Kézirattár muzeológusaival, Borbás Andreával és Sulyok Bernadett-tel beszélgettünk a Tandori-hagyaték rendezési és listázási munkálatairól, a kéziratgyűjtemény hozzávetőleges méretéről, valamint szó esett arról is, hogy az iratok szelektálása kapcsán milyen érdekességekre bukkantak munkatársaink.  

Fotó: Birtalan Zsolt / PIM

Kérlek, meséljetek a Tandori-hagyaték múzeumba kerülésének körülményeiről!

Borbás Andrea: Először 2020 őszén találkoztunk a hagyatékkal Tandori Dezső ...

Minden korban, olykor pedig különösen érvényesek Ady Endre:  De ha mégis?  című költeményének sorai: „Mikor mindenek vesznek, tűnnek”, égető a szükség a társ „tűrő, igaz kezére”. A költő első és egyetlen állandó lakhelyét Boncza Berta tette otthonná. A rövid közös élet színteréből múzeum, kiállító- és foglalkoztatótér, a múlt történeteibe való betekintést nyújtó programok helyszíne vált. Sorozatunk első részében Zeke Zsuzsanna muzeológussal beszélgettünk.

Fotó: Gál Csaba / PIM

Az Ady Emlékmúzeum a költő születésének 100. évfordulóján, 1977-ben jött létre, az utókorra hagyva a Boncza Bertával közös modern polgári lakás tereit és tárgyainak nagy részét. Mi változott a mostani, januári ...

Pályájának állandó kísérője az irodalom, különösen a kortárs. Sokrétű tevékenysége 2010-ben a Petőfi Irodalmi Múzeumban ért össze, ahol nemrégiben kinevezték a Médiatár főosztályvezetőjének. Benedek Annával beszélgettünk útkeresésről, hivatás(ok)ról és felmenőkről.

Fotó: Gál Csaba / PIM

Kritikus, szerkesztő, tanár, muzeológus, nemzetközi referens, doktorandusz, főosztályvezető. Jó a sorrend? Hogyan indult a pályád?

Ilyesmi, igen.  (mosolyog)  Magyar–komparatisztika szakon tanultam Szegeden, majd rögtön egy rövid, de annál érdekesebb időszak következett az életemben. Frissen végzett egyetemistaként középiskolai tanári állást kaptam a Kosztolányi Dezső Gimnáziumban. Ez egy kifejezetten jó tapasztalat volt, ...

A Petőfi-emlékév keretében elkészült a PIM tudományos könyvsorozatának legújabb darabja, amelynek előkészületei egészen 2019-ig nyúlnak vissza. A „Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!” / 1848 emlékezete a kultúra különböző regisztereiben című kötet ugyanis a költő halálának 170. évfordulója alkalmából rendezett kiállítások és azokhoz kötődő konferenciák válogatott anyagát adja közre. Sokféle szempontból közelít a Petőfi-kultusz elképesztően széles skálán mozgó jelenségeihez, megidézi a szabadságharc körüli legendákat, miközben előretekint a bicentenáriumra is.  

Borítóterv: Rimanóczy Andrea (PIM)

 Petőfi Sándor halálának 170. évfordulóján több konferencia és kiállítás tárgyalta a ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum történetének meghatározó időszaka az a húsz év, amely során E. Csorba Csilla az intézmény legfelsőbb vezetésének részese volt. A PIM ez idő alatt vált igazán mértékadó és népszerű kulturális központtá. 2022. január 28-án, a mindig mosolygós egykori főigazgatót hetvenedik születésnapja alkalmából kollégái, pályatársai, barátai, valamint a múzeumi szakma jeles képviselői közösen ünnepelték.

A különleges est egy múltidéző filmbejátszással kezdődött. Ez követően ünnepi beszédet mondott Demeter Szilárd a PIM főigazgatója, Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Korniss Péter fotóművész, Csorba László történész, Tverdota György irodalomtörténész és Háy János író. ...

Molnár Eszter Edina tanulmányának első részében arra kereste a válasz, vajon mi lehetett az oka annak, hogy a háborút leginkább fiatal középosztálybeliek és értelmiségiek támogatták. A kérdés vizsgálatát ezúttal a Nietzsche és Simmel filozófiájának hatását is magán viselő, modern irodalomhoz tartozó magyar írók és más értelmiségiek kordokumentumai segítik majd: hogyan viszonyultak kezdetben a háborúhoz azok, akik később a háború legfőbb kritikusaivá váltak?

A századelő enerváltságától szenvedő fiatal hazai értelmiség a háború kirobbanásában alighanem a nietzschei új ember megszületésének lehetőségét látta. A hadüzenetet követően a hazai sajtóban is pillanatok alatt megjelentek a háború jótékony hatását ...

„Lehet, hogy nehéz írott szöveget megjeleníteni, de nem a PIM-nek” – hangzott el Az Év Kiállítása 2021 díj jelölésekor a zsűritől. Valóban kihívás egy regényt, egy történelmi traumát és egy életművet úgy megjeleníteni, ahogyan az Édes Anna / Kosztolányi – Trianon100 tárlat készítőinek sikerült. Immár nemcsak térben, de kiadványban is. A folyamatról Parádi Andrea kurátorral és Széki András látványtervezővel beszélgettünk. 

Fotó: Gál Csaba / PIM

Egy regény kiállítása – olvassuk a kurátori köszöntőt a kísérő kiadvány elején. Nagy, és mostanra biztosan kijelenthetjük, hogy sikeres vállalkozás volt rendhagyó módon, egy irodalmi mű segítségével felidézni Trianon emlékezetét . A kiállítástól nemrég ...

Egy izgalmas, ízig-vérig digitális bölcsészeti konferencián vehettem részt mindazokkal, akik ellátogattak a Les Futurs Fantastiques idei rendezvényére a ai4lam  és a BnF  szervezésében.

A már harmadik alkalommal megrendezett konferencia központjában a GLAM-szektor intézményei, azaz a könyvtárak, levéltárak és múzeumok álltak, méghozzá a mesterséges intelligencia alkalmazásának szűrőjén át. A helyszínt a Francia Nemzeti Könyvtár François Mitterand épülete biztosította. Megérkezésünk napján fantasztikus érzés volt innen, a T2-es torony tizennyolcadik emeletéről csodálni az elénk táruló modern párizsi látképet. 

Kilátás a szállásról 

Első nap

Az első napon sem online előadásokat, sem élő közvetítést nem ...