A fennmaradt Ady-kéziratok nagyobb része tisztázat. Ezeken rendszerint nincs, vagy alig található javítás, van viszont teljes névaláírás és nyomdai jelzés. Bölöni György jegyezte fel, hogy Ady „első fogalmazványait eldobta, szétszakította, nehogy az utókor lássa, hogyan dolgozott. Néhány első kézirata mégis kikerült ebből a heródesi műveletből.”

Ady Lőrinc, Ady Lőrincné, Ady Endre, Ady Lajos és Ady Lajosné az érmindszenti kúria előtt, Huszthy Zoltán felvétele, 1913 (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Álom egy Méhesről

„Az Álom egy Méhesről három kutyanyelves kéziratát is szokása szerint szétszakította Ady.” A kéziratot megvizsgálva látszik, hogy az autográf ceruzaírású fogalmazványon nem ...

A PIM 2019 óta rendszeresen szervez kreatívírás-kurzusokat és -táborokat: az intézményen belül, a fiatal felnőtt korosztályt megcélozva indulnak az Írásflessek workshopok, míg a középiskolásokra fókuszál a nyári táborként működő Kapolcska . Az eddig született írásművekből online elérhető antológiák jelentek meg, ennek apropóján kérdeztük a kurzusok két szervezőjét, Czékmány Anna múzeumpedagógust és Kubiszyn Viktor írót.

Illusztráció (Fotó: Min An/ Pexels)

Hogyan indult el a PIM kreatívírás-kurzusa?

Czékmány Anna: Viktorral régebbi az ismertség, 2019-ben közösen tartottunk addikciós múzeumpedagógiai foglalkozásokat az Ady- és a Csáth-kiállításainkban. Hamar kiderült, hogy jól tudunk együttműködni és ...

A könyvtár periodikagyűjteményének különleges részét képezi a közel félezer tételből álló naptár- és kalendáriumgyűjtemény, amely a 17. századtól napjainkig tartalmazza az irodalmi szempontból értékes, a gyűjtemény profiljába illeszkedő darabokat.

Egy 1830-ban kiadott kalendárium a Jékely-hagyatékból (Forrás: PIM)

Számszerűleg a legtekintélyesebb részt a 19. században megjelent naptárak képviselik. Különösen a század második felében vált népszerűvé ez a kiadványtípus. A naptáraknak fontos szerepük volt az irodalmi életben, szépirodalmi vonatkozásaik jelentősek, ugyanakkor a kiadványok az élet minden területén jelen voltak. Egyedülálló információt szolgáltattak minden korban: az élethez való gyakorlati, ...

A |KÉT PORTRÉ| kiállítás a 20. századi magyar irodalom két meghatározó alakjára, Mészöly Miklósra és Pilinszky Jánosra emlékezik. A Pilinszkyvel foglalkozó teremben haladva úgy érezzük, mintha a költő otthonába lépnénk be, miközben a versei által megteremtett univerzumba is belezuhanunk. A Pilinszky- kiállításról a kurátorral, Wirth Imrével beszélgettünk.

Viszonylag kis térben zajlik ez a kiállítás. Kihívást jelentett, hogy ezt a komplex életművet egy ekkora teremben dolgozd fel?

Mivel a kezdetektől fogva világos volt, hogy kamaratárlatot rendezünk Pilinszky születésének 100. évfordulójára, így tudatosan nem a teljes életműre, csupán a Pilinszky-lírára fókuszáltam. Számomra inkább az volt kihívás, hogy egyáltalán ...

Az ex libris (könyvjegy, könyvtárjegy) létrejöttének két gyakorlati oka van: a könyvek védelme, valamint a tulajdonjog jelölése. Az esztétikailag is tetszetős, egységes kisgrafika nem árt a könyvnek, mégis hordozza a könyv tulajdonosával kapcsolatos alapvető információkat. Most a PIM könyvgyűjteményében szereplő néhány ex librisen keresztül mutatjuk meg az irodalmi könyvjegyek sokféleségét, valamint a bennük rejlő jelentéstartalom összetettségét. 

A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvtára (Forrás: Balkányi László – We Love Budapest)

Az ex librisek kialakulása

Az ex libris virágkora a 19–20. század fordulójára tehető, de a korábbi századokban is voltak törekvések a tulajdonjog jelölésére. Az ex libris elődei a ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi Pilinszky János hagyatékának egy részét, amely öt évvel ezelőtt örökösei jóvoltából került be a múzeum Művészeti, Relikvia- és Fotótárába. Pilinszky néhány relikviájáról és azok kontextusáról Zeke Zsuzsanna, a PIM muzeológusa mesélt az Irodalmi Magazin által szervezett Pilinszky-konferencián.

Zeke Zsuzsanna elmondta, hogy a Pilinszkytől fennmaradt relikviák az otthonában készült fotókkal és a róla készült felvételekkel együtt megidézik a költő egykori tárgyi környezetét, jellemzik ízlését és életmódját. A relikviák között a hétköznapi tárgyak és ruhadarabok mellett találunk külföldi útjai során vásárolt dísztárgyakat, faliképeket és kegytárgyakat is. 

Pilinszky ...

  Reklámgrafikusból véletlenül lett a PIM kiállításrendezője, mára több díjnyertes – és Az Év Kiállítása-díjas – tárlat látványtervezője és grafikusa, valamint a nevéhez fűződik többek között a nemrég nyílt Rézbőrű volt az alkony című tárlat. Vallja, hogy a kiállítás egy sajátos formanyelv, amelyre a kívülálló perspektívájából érdemes rátekinteni. Mihalkov Györgyöt a látványtervezés folyamatáról, kedvenc munkáiról, aktuális projektekről és a hazai trendekről kérdeztük.

Fotó: Gál Csaba

Hogyan lesz valakiből kiállításrendező? Milyen út vezetett a PIM-be?
Igazából teljesen véletlenül alakult így. Az előző munkahelyem egy nemzetközi reklámcég volt, ahol reklámokat terveztem. Ezt követően ...

Az utolsó indiánkönyv címmel jelent meg a Rézbőrű volt az alkony kiállítás kísérőkiadványa. Egy antológia, benne 79 szerző szövegével, amelyek valamilyen módon viszonyulnak az indiánhoz, indiánozáshoz. Az antológiáról a kötet három szerkesztője közül kettővel, Jász Attilával és Wirth Imrével (aki az említett kiállítás kurátora is) beszélgettünk.

Milyen céllal született meg ez a kötet?

WI: Ahogy összeállt a kiállítás koncepciója, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ez elkerülhetetlenül „emlékkiállítás” is lesz, hiszen a gyerekek alig olvasnak manapság indiánkönyvet, de akik olvastak annak idején, azok számára is jórészt ismeretlen a magyar indiánozás irodalmi vonatkozása. A „hősi halált” kockáztatva ...

„Az volna gyönyörű, ha írás közben szótól szóig, mondattól mondatig  ̶  mint a zseblámpafény  ̶ világíthatnánk magunknak, és így érhetnénk tetten, ami éppen a tettenérésünktől lesz azzá, ami. ( Mészöly Miklós: A mesterségről)

„Alig van próza, amely ilyen közel állna a csöndhöz, a hallgatáshoz, mint az övé.” ( Esterházy Péter : Majd , 2002)

Mészöly Miklós (eredeti nevén Molnár Miklós) 1921. január 19-én született Szekszárdon. A 20. század közepétől kibontakozó írásművészete jelentősen hozzájárult a magyar próza megújulásához, a magyar próza európai szintű elismertségéhez.

Mészöly Miklós (PIM)

Első novelláját ( Bridge és a nyúl, 1943) még Molnár Miklós névvel jelentette ...

Jókai Mór eleven és erős kapcsolatot ápolt a természettel. Kertészet iránti szenvedélyének hódolva 1853-ban a Svábhegyen megvásárolt egy elhagyott kőbányát a rajta álló házzal együtt. A területet borító sűrű bozót helyére szőlőt és gyümölcsfákat telepített, a gyakori erős szél ellen hársat, juharféléket, szilt, barkócát (berkenyét), vadgesztenyét, diót ültetett, a ház körül kisebb díszkertet alakított ki. Sóki Diána múzeumpedagógus és Veres Miklós muzeológus segítségével virtuálisan barangoltuk be a területet, miközben megismerkedtünk A jövő század regényé nek történelemszemléletével, Jókai Mór természethez kapcsolódó gondolataival és a jövőről alkotott elképzelésével.

A virtuális sétán az a ...

A párizsi Magyar Műhely folyóirat szerkesztőségi levelezése a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárát gazdagítja. A lap alapító szerkesztői, Nagy Pál, Papp Tibor és a hetvenes években hozzájuk csatlakozó Bujdosó Alpár közgyűjteményünkben helyezték el hatalmas és impozáns levelezésüket, számos hagyományos formájú és vizuális költeményükkel együtt. 2018-ban pedig Parancs János költő hagyatéka is az irodalmi múzeumba került. A PIM kiemelkedő jelentőségű emigrációs irodalmi gyűjteményében ez a korpusz elsőrangúan reprezentálja az avantgárd művészeti törekvések képviselőinek szerkesztői gyakorlatát, irodalom- és művészetelméleti tájékozottságát, ezáltal jól nyomon követhető a folyóirat története, valamint a ...

Móricz Zsigmond így írt Székely Aladárról: „Költőknek imádója és barátja, egy hosszú pályán kísérte őket, hogy testiségükben megörökítse a lencse művésze a lélek harcosait. Ő is lelket fotografál és ez teszi kivételessé s szóra méltóvá munkáit”. A fotográfus műtermében született íróportrék közül mutatunk néhányat. 

Székely A. László: ...

A Magyar Műhely és a Petőfi Irodalmi Múzeum története több ponton is összekapcsolódik. A folyóirat egyik alapító-szerkesztője, Parancs János 1966-tól 1974-ig az intézmény muzeológusaként dolgozott. Fontos érintkezési pont továbbá a vizuális költészet első jelentősebb magyarországi kiállítása, a PIM 1987-es Kép-vers/vers-kép című tárlata, amelyen a Magyar Műhely alkotógárdájával együtt több mint húsz hazai és nyolc külföldön élő magyar költő vett részt. 

A Magyar Műhely szerkesztősége az első gyűjteményegységet (147 tétel analektát) 1970-ben ajándékozta a PIM-nek, Parancs János párizsi útja alkalmával. 

Parancs János, Kormos István és Erdély Miklós a Petőfi Irodalmi Múzeum előtt, Budapest, 1969 körül

Az Új vizeken... Írók és művészek Székely Aladár műtermében kiállításhoz kapcsolódó katalógus az életmű legfontosabb fragmentumait tárgyalja. A kötetről E. Csorba Csillával, a kiállítás kurátorával és a kötet szerzőjével beszélgettünk.  

Fotó: Birtalan Zsolt/PIM

Hogyan született meg ez a kötet?  

Az Új vizeken  című kiállítás kísérő kiadványa ez a mostani katalógus, ami új szempontok szerint vizsgálja az életművet, és képet fest a korabeli fotográfia szerepéről is. 

Először egy kisebb méretű, puha fedeles kiadványban gondolkodtam, de a könyv tervezője, Fákó Árpád meggyőzött arról, hogy Székely Aladár születésének 150.évfordulója remek alkalom arra, hogy reprezentatívabb módon mutassuk be a ...

Eddig ismeretlen, Babits Mihályt ábrázoló fényképet vásárolt a múzeum Művészeti, Relikvia- és Fotótára. A portréfotó közel száztíz évvel ezelőtt Székely Aladár műtermében készült. A kissé elhalványult felvételre hónapokkal a PIM Székely Aladár-fotókiállításának 2020. októberi megnyitása után családja hagyatékában egy magánszemély talált rá.  

Székely Aladár: Babits Mihály, 1913 (Forrás: PIM)

Az elsárgult fotográfia fekvő formátumú, amelyen Babits alulnézetből fényképezett, ülő, kissé hátradőlő figurája derékig ábrázolt. Az elegáns, sötét öltönyt, mellényt, fehér, keménygalléros inget és nyakkendőt viselő alak a képen átlós kompozícióban, hangsúlyosan a fotó jobb oldali térfelén jelenik ...

Ha lenne a magyar nyelvű sci-fi-irodalomnak születésnapja, akkor az minden bizonnyal 1872. november 3-ra esne. Ezen a vasárnapi napon jelent meg ugyanis A Hon című lapban – amelyet nem mellesleg Jókai Mór szerkesztett – A jövő század regényé n e k első epizódja. Előtte is voltak – legtöbb a reformkorban – sci-fi-tematikát használó irodalmi művek, mégis a modern magyar tudományos-fantasztikus irodalom A jövő század regényé vel született meg. A korszakban Jules Verne-én kívül nincs még egy olyan író, aki ekkora hatást gyakorolt volna a magyar nyelvű fantasztikus irodalomra, mint Jókai.

A Hon 1872. november 3-i száma, amelyben A jövő század regényé nek előszavát először leközölték. (Forrás: PIM)

Az istenek vére

Jókai ...

A Magyar Műhely generációs fórumként jelentkezett. Az egyetemista, főiskolás és 30 év alatti, Nyugat-Európába szakadt fiatal magyar értelmiségiek megnyilatkozási terepe kívánt lenni, markáns avantgárd arculata az első évtized végén kristályosodott ki. 

Az első években gyakran változott a szerkesztők köre

Nyéki Lajos és Sulyok Vince a tervezgetés időszaka után kimaradtak a szerkesztőségből, Sipos Gyula is csak egy évig volt tagja. A 3. szám után kivált Harczy József, aki Czudar D. József néven szerepelt, valamint Karátson Endre, aki a Székely Boldizsár nevet használta. Parancs János 1964-ben visszaköltözött Magyarországra, s itthon vált ismert költővé. 

A ’70-es évek elejéig Márton László, Nagy Pál és Papp Tibor ...

A PIM Kézirattára körülbelül 380 hagyatékot és közel kétmillió kéziratot őriz. A Kézirattár működéséről, a hagyatékok beérkezéséről és feldolgozásáról, valamint a kéziratok eredetiségéről Komáromi Csabát, a PIM Kézirattárának munkatársát kérdeztük.

Komáromi Csaba (Fotó: Gál Csaba/PIM)

Hogyan jött létre a PIM Kézirattára?

A múzeumot 1954-ben alapították, akkor két osztállyal működött: a 19. századi és a 20. századi irodalmival, majd 1970-ben a gyűjteményt műtárgyfajtánkénti osztályokra tagolták, aminek állományvédelmi okai is voltak. Az épület 2000-ben befejezett nagy átalakítása során a földszinten hoztak létre raktárhelyiségeket, így a korábban az irodák körül halmozódó anyagok megfelelő ...

Az elmúlt gyereknap alkalmából a múzeum egyik izgalmas írói gyűjteményegységéből, a Csáth Géza-hagyatékból mutatunk be gyerekkori fotográfiákat és szövegrészleteket. 

Csáth Brenner József néven született 1887-ben Szabadkán. Első ismert fényképét a város jó nevű műtermi fényképésze, Meinhardt Ágoston készítette róla kétéves kora körül.

Brenner József gyerekkori fotója 1890 körül (Forrás: PIM)

A Brenner gyerekekről és édesapjukról számos műtermi fotó készült, más értelmiségi, szabadfoglalkozású polgári család szokásához hasonlóan. Azonban Csáth Géza fotóhagyatéka különleges a többi, korban megegyező hagyatékhoz képest, mert sokkal több, privát családi térben készült kép született a ...

Eddig még nem közölt, ezért a szakma és a szélesebb nyilvánosság előtt egyaránt ismeretlen Kosztolányi-kézirat került a Petőfi Irodalmi Múzeumba, melyet éppen Trianon 101. évfordulóján ismertetünk meg olvasóinkkal.  A következőkben azt járjuk körül, miért érdekes ez a néhány soros levelezőlap, hogyan jelent meg a mára felkapottá vált adatvizualizáció egy irodalomtörténeti munkában a két világháború között, és mi köze mindennek Trianonhoz.

Vérző Magyarország – Magyar írók Magyarország területéért, szerkesztette: Kosztolányi Dezső, illusztrálta: Jeges Ernő, Budapest: Pallas, 1920.

A Petőfi Irodalmi Múzeum 2020-ban, hosszas tárgyalássorozat megnyugtató lezárásaként vásárolta meg azt a rendkívül ...

Székely Aladár gyakran fotózott nőket és női alkotókat. A művészek nemcsak személyes céllal látogattak el Székely Aladárhoz, sokszor vele készíttették el azt a hivatalos fotót, amit később az írásaik illusztrációjaként vagy a folyóiratos publikációjuk mellett használtak. Ugyanakkor a felhasználási céltól függetlenül e portrék esetében is jellemző: Székely igyekezett megragadni modelljei karakterét, személyiségük lényegét. Most ezekből a női portrékból válogattunk.

Boncza Berta –  Csinszka

A Székely Aladár-kiállításban több fotót is láthatunk Boncza Bertáról, először Ady feleségeként, később Márffy Ödön hitveseként jelenik meg a képeken, de Székely több önálló portrét is készített róla. 

A Petőfi ...

Mészáros Tibor a Makkai Ádám Emigrációs Archívum működéséről, a PIM Könyvtár kisnyomtatványairól és egy izgalmas emigráns hagyatékról, a Rónai Pál-anyagról mesélt.

A Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtár és Makkai Ádám Emigrációs Archívum sajátos helyet tölt be a magyar múzeumi rendszerben. A múzeumi jogszabályoknak megfelelő leltározást és műtárgyvédelmet valósítunk meg a magyar irodalom első kiadásainak, írók könyvtári hagyatékainak, az irodalmi emigráció dokumentumainak, valamint a gyűjtőkörünkbe tartozó egyéb források tekintetében. Mindig kiemelt feladatunk volt a magyar irodalmi kánon első két vonalának és az irodalmi első kiadások teljességre törekvő gyűjtése. A kortárs kiadványok mellett folyamatosan ...

Az Olvassuk Trianont! beszélgetéssorozat Cselédlegendák című részében Parádi Andrea, az Édes Anna/Kosztolányi – Trianon 100 kiállítás kurátora Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténésszel és Trádler Henrietta társadalomtörténésszel beszélgetett a cselédek helyzetéről a Monarchia korában. Milyen kihívásokkal kellett szembenéznie egy vidékről a fővárosba szegődő cselédnek a huszadik század első évtizedeiben? Milyenek voltak az igazi Édes Annák, és milyen volt a Kosztolányi család viszonya a cselédekkel?

Molnár C. Pál Cseléd című Illusztrációja Kosztolányi Dezső Alakok című kötetében, Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1929

Cselédnek lenni sosem volt egyszerű élethelyzet, különösen nem volt az az Osztrák – ...

Az 1956-os magyar forradalom leverése után Nyugat-Európába menekült fiatal értelmiségiek új lap indítását határozták el a már meglévő emigráns orgánumok (mint például az Új Látóhatár vagy a Nemzetőr ) mellett, amelynek első száma 1962 májusában jelent meg Párizsban. 

Nagy Pál és Parancs János a Café Dupont teraszán, Rue des Écoles, Párizs, 1959. április.

A címválasztás egyrészt Németh László 1957-es, a Kortárs ban megjelent Magyar műhely tanulmányára utalt, amelyben a szerző Bartók Béla egyetemes művészetére hivatkozva az archaikusan népi és a legmodernebb európai kultúrák szintéziséről írt. A másik ötletadó Bibó István volt, aki A magyar demokrácia válsága című, 1945-ös tanulmányában Magyarországot a ...