A PIM Kézirattára körülbelül 380 hagyatékot és közel kétmillió kéziratot őriz. A Kézirattár működéséről, a hagyatékok beérkezéséről és feldolgozásáról, valamint a kéziratok eredetiségéről Komáromi Csabát, a PIM Kézirattárának munkatársát kérdeztük.

Komáromi Csaba (Fotó: Gál Csaba/PIM)

Hogyan jött létre a PIM Kézirattára?

A múzeumot 1954-ben alapították, akkor két osztállyal működött: a 19. századi és a 20. századi irodalmival, majd 1970-ben a gyűjteményt műtárgyfajtánkénti osztályokra tagolták, aminek állományvédelmi okai is voltak. Az épület 2000-ben befejezett nagy átalakítása során a földszinten hoztak létre raktárhelyiségeket, így a korábban az irodák körül halmozódó anyagok megfelelő ...

Az elmúlt gyereknap alkalmából a múzeum egyik izgalmas írói gyűjteményegységéből, a Csáth Géza-hagyatékból mutatunk be gyerekkori fotográfiákat és szövegrészleteket. 

Csáth Brenner József néven született 1887-ben Szabadkán. Első ismert fényképét a város jó nevű műtermi fényképésze, Meinhardt Ágoston készítette róla kétéves kora körül.

Brenner József gyerekkori fotója 1890 körül (Forrás: PIM)

A Brenner gyerekekről és édesapjukról számos műtermi fotó készült, más értelmiségi, szabadfoglalkozású polgári család szokásához hasonlóan. Azonban Csáth Géza fotóhagyatéka különleges a többi, korban megegyező hagyatékhoz képest, mert sokkal több, privát családi térben készült kép született a ...

Eddig még nem közölt, ezért a szakma és a szélesebb nyilvánosság előtt egyaránt ismeretlen Kosztolányi-kézirat került a Petőfi Irodalmi Múzeumba, melyet éppen Trianon 101. évfordulóján ismertetünk meg olvasóinkkal.  A következőkben azt járjuk körül, miért érdekes ez a néhány soros levelezőlap, hogyan jelent meg a mára felkapottá vált adatvizualizáció egy irodalomtörténeti munkában a két világháború között, és mi köze mindennek Trianonhoz.

Vérző Magyarország – Magyar írók Magyarország területéért, szerkesztette: Kosztolányi Dezső, illusztrálta: Jeges Ernő, Budapest: Pallas, 1920.

A Petőfi Irodalmi Múzeum 2020-ban, hosszas tárgyalássorozat megnyugtató lezárásaként vásárolta meg azt a rendkívül ...

Székely Aladár gyakran fotózott nőket és női alkotókat. A művészek nemcsak személyes céllal látogattak el Székely Aladárhoz, sokszor vele készíttették el azt a hivatalos fotót, amit később az írásaik illusztrációjaként vagy a folyóiratos publikációjuk mellett használtak. Ugyanakkor a felhasználási céltól függetlenül e portrék esetében is jellemző: Székely igyekezett megragadni modelljei karakterét, személyiségük lényegét. Most ezekből a női portrékból válogattunk.

Boncza Berta –  Csinszka

A Székely Aladár-kiállításban több fotót is láthatunk Boncza Bertáról, először Ady feleségeként, később Márffy Ödön hitveseként jelenik meg a képeken, de Székely több önálló portrét is készített róla. 

A Petőfi ...

Mészáros Tibor a Makkai Ádám Emigrációs Archívum működéséről, a PIM Könyvtár kisnyomtatványairól és egy izgalmas emigráns hagyatékról, a Rónai Pál-anyagról mesélt.

A Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtár és Makkai Ádám Emigrációs Archívum sajátos helyet tölt be a magyar múzeumi rendszerben. A múzeumi jogszabályoknak megfelelő leltározást és műtárgyvédelmet valósítunk meg a magyar irodalom első kiadásainak, írók könyvtári hagyatékainak, az irodalmi emigráció dokumentumainak, valamint a gyűjtőkörünkbe tartozó egyéb források tekintetében. Mindig kiemelt feladatunk volt a magyar irodalmi kánon első két vonalának és az irodalmi első kiadások teljességre törekvő gyűjtése. A kortárs kiadványok mellett folyamatosan ...

Az Olvassuk Trianont! beszélgetéssorozat Cselédlegendák című részében Parádi Andrea, az Édes Anna/Kosztolányi – Trianon 100 kiállítás kurátora Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténésszel és Trádler Henrietta társadalomtörténésszel beszélgetett a cselédek helyzetéről a Monarchia korában. Milyen kihívásokkal kellett szembenéznie egy vidékről a fővárosba szegődő cselédnek a huszadik század első évtizedeiben? Milyenek voltak az igazi Édes Annák, és milyen volt a Kosztolányi család viszonya a cselédekkel?

Molnár C. Pál Cseléd című Illusztrációja Kosztolányi Dezső Alakok című kötetében, Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1929

Cselédnek lenni sosem volt egyszerű élethelyzet, különösen nem volt az az Osztrák – ...

Az 1956-os magyar forradalom leverése után Nyugat-Európába menekült fiatal értelmiségiek új lap indítását határozták el a már meglévő emigráns orgánumok (mint például az Új Látóhatár vagy a Nemzetőr ) mellett, amelynek első száma 1962 májusában jelent meg Párizsban. 

Nagy Pál és Parancs János a Café Dupont teraszán, Rue des Écoles, Párizs, 1959. április.

A címválasztás egyrészt Németh László 1957-es, a Kortárs ban megjelent Magyar műhely tanulmányára utalt, amelyben a szerző Bartók Béla egyetemes művészetére hivatkozva az archaikusan népi és a legmodernebb európai kultúrák szintéziséről írt. A másik ötletadó Bibó István volt, aki A magyar demokrácia válsága című, 1945-ös tanulmányában Magyarországot a ...

Szokatlanul és nagyon izgalmasan mesél Csáth életéről a PIM friss kiadványa, amelyben dokumentumtárgyakon keresztül elevenedik meg az író különös életútja. A kötetről a szerzőpárossal, Molnár Eszter Edinával és Sidó Annával beszélgettünk.

Fotó: Birtalan Zsolt/PIM

Hogyan született meg a kötet?

Sidó Anna: Annak ellenére, hogy a könyv a PIM-ben megrendezett kiállításhoz kapcsolódik, mégsem klasszikus kiállításkatalógus. Ezt a kiadványt inkább hagyatéki katalógusnak nevezném, ami megmutatja a csáthi hagyaték igazi arcát. Ritka, amikor egy tárgyanyagra ilyen mélységben ráláthat az olvasó.

Molnár Eszter: Ez a kötet elsősorban a vizualitásra építve jeleníti meg Csáth alakját és életművét. Sokféleképpen ...

„Ma reggel jött Mrs. Hallewell, mondja, a repülőfia <<eltűnt>>. […] Alig 20 éves, remek, mosolygós fiú. Pilóta a tengerészetnél, és a Glorious nevű repülőgéphordozó hajón volt, amit a németek elsüllyesztettek.” (Szegedi Szüts István naplóbejegyzése, 1940. június 12.)

Bár egyre kevesebben vannak köztünk olyanok, akik felnőttként éltek át világháborút, mostanában sokan hasonlítják jelen helyzetünket háborús állapothoz. Természetesen erősítik ezt a hangulatot a nyilvánosságban alkalmazott retorikai fordulatok, a rendeletek által korlátozott életkörülmények. Úgy alakult, hogy épp ezekben az időkben olvastam Szegedi Szüts István (1893 – 1959) naplóit, amelyek egy része a második világháború idején ...

E. Csorba Csilla az egyetemi évei után került a Petőfi Irodalmi Múzeumba, ahol négy évtizede dolgozik. 1996-tól a múzeum főigazgató-helyettese, 2005 és 2016 között főigazgatója volt az intézménynek. Az indulásról, a szakterületének megtalálásról, szemléletének alakulásáról és ars poeticájáról Török Dalma kérdezte.

E. Csorba Csilla előtt több pálya is nyitva állt: jogot végzett édesapja ügyvédként képzelte el, a vegyész nagybácsi hatására azonban lehetett volna kémikus is. Francia szakos gimnáziumba járt, kiváló tanárnőjének köszönhetően nagyon megkedvelte ezt a nyelvet. Aztán a döntés végül hirtelen született meg: történelem-francia szakra ment, hogy később tanárrá válhasson.

Az egyetemi évek alatt a ...

Ady gyakran ellátogatott Székely Aladár műtermébe, hogy portrékat készíttessen magáról, és sűrűn előfordult, hogy családtagjait, szerelmeit vagy barátait is magával vitte, hogy közös kép készüljön róluk. Így születtek meg az emblematikus közös fotók Lédával vagy Babitscsal.

Székely Aladár: Ady Endre, 1908-1910 körül (PIM Fotótár)

Ez a fotó azért különleges, mert Ady Endréről kevés egész alakos kép készült Székely Aladár műtermében. (Ezen kívül még egy van, ami látható a PIM Székely Aladár-kiállításában.) A fotó izgalmát az átlós kompozíció adja. Ady kezében kalapot tart, alakját félprofilban látjuk. A fény jobbról érkezik, így árnyék vetül az arcra, ami előnyös a költő számára. Az elkészült ...

Az Új vizeken. Írók és művészek Székely Aladár műtermében című kiállítás kis alapterülete nem tette lehetővé, hogy néhány olyan művet, összefüggést megjelenítsünk, amely inkább adalék, mint fő tendencia, de megismerése érdekesnek tűnhet a fotótörténetben jártasak számára is. Ilyen például a Sassy Attila grafikusművész által készített kis remekmű, egy szecessziós kisgrafika motívumtörténete.

Székely Aladár az 1900-as évek elejétől Pesten, a Józsefvárosban két műtermet is működtetett, egyet a Mária Terézia tér 1. számú ház tetőterében, a másikat a József körút 62. számú ház földszintjén. Míg kezdetben a beszerezhető tucatgrafika keretezte a műtermeire vonatkozó információkat, 1909 táján már a kemény ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum Rézbőrű volt az alkony  című kiállítása szerteágazó ösvényeken vezet a gyerekkor indián hőseitől a felnőttkor döntésein át a megőrzött rézbőrű alkonyokig. Az úton az indián kultusz legfontosabb alakjai elevenednek meg, például  Borvendég Deszkáss Sándor, Baktay Ervin vagy Cseh Tamás. A kiállítás kurátorával, Wirth Imrével beszélgettünk.

Nagyon régóta készül ez a kiállítás. Hogyan hatott a tervezésre a koronavírus?

A pandémia vadul és durván belenyúlt a történetbe, hiszen ez a kiállítás tavaly tavasszal nyílt volna meg, a folyamatos korlátozások miatt azonban újra és újra el kellett halasztani. A járvány engem is többször megakasztott a munkában, de az is igaz, hogy egy kurátornak ...

„»Miben látja Petőfi aktualitását?« Ma, sajnos, semmiben. Mert mint gyermekkoromban – bár más előjellel –, ma megint vitamindús tápszert főznek belőle, ahelyett, hogy meghagynák természetes édességnek és borzongató keserűségnek. Petőfit saját szobra takarja el (…) Márpedig a költő nem szobor, nem demonstráció, hanem eledel: s a gipszet és aranyozást megenni nem lehet."  (Weöres Sándor)

Ki ne háborodna fel, akinek bármi köze is van a magyar nyelvhez, azon a kérdésen, hogy ismeri-e Petőfi Sándort? Mert Petőfi Sándort mindenki ismeri, ő a forradalmár hős, a legnagyobb magyar nyelvű költők egyike, akinek a műveit 54 nyelvre (minimum�) lefordították, s aki a golyóbis másik felén, Kínában, kötelező tananyag a ...

Móricz Zsigmond igazolványképe. Fotó: Békei, 1900 (PIM Fotótár)

Móricz Zsigmond 1913-ban tette közzé ezt az arcképét a Pesti Futár ban. Békei fotográfus igazolványképként használt felvétele 1900-ban készült, feltehetően műtermi fotó. A kép önmagába zártságát jelentéstelivé teszik a hozzá fűzött sorok. Ezekben a szerző saját hajdani önarcképét értelmezi, aminek ellentmondásos szerepet, sőt főszerepet tulajdonít. Az írás címe: Fiatal képemhez .

 Nem szeretem ezt a fiút, nem az én emberem. Ez tele van életkedvvel, hittel, reménységgel, bizalommal. Minden nagy dolog neki, az emberek, a gondolatok, önmaga. És dühödten akarja Budapestet és mindent, és egyenes a vágya, és biztosabb a jövőjében, mint a halálban.

Weöres Sándor Özönvíz-töredék  című verse a 2020 nyarán gyűjteményünkbe került Várkonyi Nándor-hagyatékban található, amelyben kiemelkedő egységet alkot a magyar és világirodalom e meghatározó 20. századi lírikusától fennmaradt mintegy 63 levél, és több általa írott, valamint hozzá kapcsolódó kézirat. 

Weöres Sándor mellképe, jobb kezében cigarettával, 1960-as évek (PIM Fotótár)

Weöres Sándor vonzódása a mítoszok látásmódjához az 1930-as évek második felében kezdődött. Az archaikus és ókori mítoszok Kerényi Károly- és Hamvas Béla-féle felfogása állt hozzá közel: a mítoszok egységes világképe egyfajta vágyott minta a modern ember széttagolt, töredezett világa és lélektani elszigetelődése ...

Jókai Mór élete és életműve számos szállal kötődik a szabadságharchoz. A pályáját meghatározó témát szépprózai munkáiban éppúgy, mint önéletrajzi írásaiban visszatérő motívumként írta meg újra és újra. Kevésbé ismert, hogy Jókai korai, fontos történelmi szerepvállalását tudományos igényű munkákban is kamatoztatta. Szépíróként is vonzódott a históriai tárgyakhoz, azonban szándéka szerint népszerű-ismeretterjesztő történetíró is kívánt lenni, melynek művelésével egész életén át kísérletezett.

Jókai Mór élete és életműve számos szállal kötődik a szabadságharchoz: a pályáját meghatározó témát híres szépprózai munkáiban ( Forradalmi és csataképek, A gyémántos miniszter, A tengerszemű ...

Az előző részben említett három nagy kéziratgyűjtemény mellett kisebbek is képződtek a költő életében. A legjelentősebbeket tekintve ilyen Révész Béláé, amely a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba, Hatvany Lajosé, amely a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárába kerültek, valamint Fenyő Miksáé, Bölöni Györgyé, Steinfeld Nándoré és Szalay Józsefé is, amelyek a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonában vannak. 

Ady Endre Maria-Grünben 1913 tavaszán. Winterberg Rudolf felvétele (Forrás: PIM Fotótár)  

Az Ady-gyűjtemény szóródása és különböző provenienciái ellenére a kéziratok egy nagyobb része szerves egységet képez a Petőfi Irodalmi Múzeumban – a Nyugat szerkesztőinek köszönhetően. Az elmúlt évtizedekben ...

Képzőművészek is gyakran megfordultak Székely Aladár, majd fia, Székely László műtermében. Székely festőkről készült fotográfiái jól mutatják, hogy az alkotó nagy beleérző képességgel rendelkezett, és jól ismerte a korabeli művészeti életet. A képzőművészeket megörökítő fotóira is jellemző, hogy sajátos emelkedettségre, bensőséges hangulatra, de mégis az alany karakteréhez igazodó beállításra törekedett, s ez igaz a fia által készített fényképekre is.

Székely Aladár: Szinyei Merse Pál, 1910 körül (PIM)

Ez a portré kevésbé ismert a festőművészről, a köztudatban inkább az a képe él, amelyet Székely az 1915-ös Írók és művészek albumában is szerepeltetett. Ez az 1910-es portré egy tudatosan ...

Patachich Gábor örököseitől 1747-ben vette meg Barkóczy Ferenc az egyre értékesebbé váló Károlyi-telket, aki 18.000 forintot fizetett érte. A palota titkai ehavi részében róla, a regnáló egri püspök, szalai és tavarnai gróf Barkóczy Ferencről (1700–1765) lesz szó.

A magyar barokk kor egyik legfontosabb alakja papi előmenetelét négyesztendőnyi tanulmányaival alapozta meg a római Collegium Germanicum et Hungaricumban. Egerben kanonok, majd plébános, 1744 decemberében pedig püspök lett, és egyúttal Heves és Külső-Szolnok vármegye örökös főispánja. A jelentős magánkönyvtárral és műgyűjteménnyel is bíró főpap kora egyik legnagyobb kultúrmecénásaként, a magyar nyelv használatának elkötelezett híveként nyomdákat ...

A Talán semmi, talán Minden – Ady Endre és Boncza Berta pesti otthona kötet kiindulópontja Ady és Csinszka első és egyetlen lakása, valamint az 1917 – 1919 közötti időszak. A társadalmi-kulturális korrajzként szolgáló tanulmányok azonban sokszínű, izgalmas nézőpontokból mutatják be a költő és feleségének mindennapjait, szokásait, ismerőseiket, tárgyi környezetüket, és hozzák közel alakjukat. A kötet szerkesztőjével, Zeke Zsuzsannával beszélgettünk.

Fotó: Birtalan Zsolt/PIM

Hogyan született meg a kötet?

Az Ady Emlékmúzeumban dolgozva gyakran tapasztaltam, hogy a hozzánk érkező csoportok a vezetést követően szeretnének magukkal hazavinni egy kiadványt, ami bemutatja a helyszínt. Korábban már volt ehhez hasonló ...

Az első (kétségtelenül) sci-fi-olvasmányélményem egy párhuzamos idősíkban élő harcias uborkák és az odavetődő emberek kölcsönös megsemmisítési vágyáról szólt. Lehet, hogy ma már szórakoztatónak tartanám a south parkosra sikeredett történetet, de ötödikes kisdiákként csak azért olvastam végig, mert egy osztálytársam csúfolni kezdett, amikor lehagyott e könyv olvasásában. Ezután egy időre félretettem a zsánert, és inkább az amerikai prérin és Középföldjén kószáltam. A sci-fihez – néhány véletlen kivételével – csak az egyetemen és Kurt Vonnegut közbenjárására tértem vissza.

Forrás: pinterest

Hogyan legyünk sci-fi-olvasók?

(Mert az természetesen fel sem merül, hogy ne legyünk azok.)

Szükségünk van ...

A 19. század végén a lányok, asszonyok családi életben betöltött szerepeiken túlterjedő ambíciói, vagy éppen az egzisztenciális problémák munkahely keresésére sarkallta őket. Közülük többen kezdtek el fotográfiával foglalkozni. Egyesek óvták a nőket, hogy gépekkel, vegyszerekkel bánjanak, mások azonban (főként a feminista sajtó) kifejezetten ajánlották számukra a műtermi fényképezést. E. Csorba Csilla a Kassák Múzeumban tartott előadásában Besnyő Éva életművéhez méltó nőfotográfusok útkereséseit mutatta be, pályájukat életrajzukba ékelve ismertette.

E. Csorba Csilla nagyon régóta foglalkozik már a női fotográfusok életművének kutatásával: a kilencvenes évek végétől kezdett el tanulmányokat közölni női ...

Kevés olyan hagyaték van, amely olyan jelentős mértékben szóródott volna, mint Ady Endréé. Kéziratainak, főleg leveleinek, már életében is három gyűjtőhelye volt: Érmindszenten, Párizsban és Csucsán. 

Székely Aladár: Ady Endre (PIM)

A Mindszenti levelesláda

Ady Lőrincné Érmindszenten gyűjtötte fia szüleihez írt leveleit, az ott kapott, valamint megőrzésre hazavitt küldeményeket. Itt gyűltek az Ady Lajoshoz írt levelek is. Ez volt a Mindszenti levelesláda , amelyben verskéziratok is megőrződtek. A Mindszenti levelesláda 1937-ig egyben volt. 

Ady Endre levele Diósiné Brüll Adélnak 1911 áprilisából. A levél a Mindszenti levelesládából származik. (PIM)

1937-ben Ady Lőrincné kéziratokat és relikviákat ...