2021. dec 01.

Jókai, a sci-fi-író II.

írta: pimblog
Jókai, a sci-fi-író II.

A jövő század regényét formáló irodalmi és eszmei hatások

Sorozatunk első részében bemutattuk Jókai Mór művét, A jövő század regényét. A következő epizódban azokat a nemzetközi utópisztikus és sci-fi-műveket tekintjük át, amelyek komoly hatást gyakoroltak Jókaira.

 jules_verne.jpgJules Verne, Félix Nadar felvétele, 1878 körül (wikipédia)

Utazások…

1872-ben, amikor A jövő század regénye megjelent a fantasztikus és utópisztikus írók közül elsősorban Edgar Allan Poe, Jules Verne, Cammille Flammarion, Edward Bulwer-Lytton voltak rendkívül népszerűek idehaza, a Jókai által szerkesztett Hon többször beszámolt műveikről. Verne különösen népszerű volt. Különleges utazásai Jókait is megihlették, nem csupán A jövő század regénye tanúskodik erről, de Egész az északi pólusig című regénye is, amely egy az egyben vernei hatásokat tükröz. Verne és Jókai műveiben egy szembeötlő különbséget látunk: míg a francia író regényeiben – néhány kivétellel – tartózkodott a társadalmi, politikai és világnézeti kérdésektől, addig Jókai jövőképének alapjai a társadalmi kérdésekre adott válasz.

 the-battle-of-dorking-ka-662x1024.jpgBattle of Dorking a Blackwood’s Magazine-ban, 1871 (Dorking Museum)

 

…és inváziók

A jövő század regénye további érdekessége, hogy természetes könnyedséggel használja az úgynevezett inváziós irodalom toposzait, amikor az orosz megszállás szörnyűségeit ecseteli. Az inváziós irodalom Nagy Britanniában lett rendkívül népszerű. A jövő század regénye megjelenése előtt egy évvel, 1871-ben jelent meg George Tomkyns Chesney Battle of Dorking című regénye. Az angol hadsereg tisztjeként szolgáló szerző műve a szigetország német invázióját ecseteli. A Battle of Dorking megjelenése előtt néhány hónappal jött létre az egységes Németország, amitől sokan az európai hatalmi egyensúly megbomlását várták, nem is alaptalanul. Jókai regénye Chesney-hez hasonló inváziós toposzokkal dolgozott. Közvetett bizonyítékok alapján nagy biztonsággal feltételezhetjük, hogy Jókai ismerte Chesney szövegét, amelynek hatására születtek meg a Monarchiát megszálló oroszok víziója.

 

pkl_72_72_1.jpgKondor Béla: A cárnő halála, illusztráció A jövő század regényéhez, grafika, 1971 (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

 

Utópiák

A jövő század regényének előszavából megtudjuk, hogy Jókai milyen premmisszákból építkezve álmodja meg a jövő Magyarországát és jövőjét. Jókai óvatos betekintést enged az írói inspiráció forrásaiba:

Ez a mű nem tart igényt arra, hogy az úgynevezett „államregények” közé soroztassék, minő Morus Tamás hírhedett „Utópiá”-ja, mely nemes ábrándjaival az emberiség egyszerű mesterkéletlen tökélyét egy puszta szigeten kísérlé meg létrehozni; minő „Klimius Miklós föld alatti útja”, Holbergtől; minő Swift remekműve: „Gulliver utazásai”, melyek szatírai alakban rajzolják az ismert államok travestált viszonyait, vagy minő Campanella „Civitas Solis”-a, – vagy Cabet „Voyage en. Icarie”-ja, mely főleg párteszmék szolgálatára készült […].

Jókai jól ismerte a korszak legnépszerűbb utópiáit, ám ő maga nem akarta ezek sorát folytatni, nem akart államregényt írni a A jövő század regényével. Jókai olvasatában az utópia-irodalomra jellemző, hogy azok írói a fiktív múltat ábrázolják, ő azonban a saját jelenére alapozott jövőt kívánta megírni.

 fran_oise_foliot_jean_gigoux_portrait_de_charles_fourrier_cropped_2.jpgJean François Gigoux: Charles Fourrier portréja – olaj, vászon,1835 (wikipédia)

Utópista szocialisták

A jövő század regényének világteremtése során az utópiák és a sci-fi művek mellett Jókaira mély benyomást tettek a korabeli, elsősorban utópista szocialista írók munkái. Owen, Saint-Simon és elsősorban Charles Fourier munkássága határozta meg Jókai jövőről alkotott bizonyos elképzeléseit. A jövő század regényben az éghajlat megváltoztathatóságának leírása, a Föld tengelyének lehetséges eltérítése, illetve az új Pax bolygó születése mellett több ötlet Fourier A négy mozgás és az általános rendeltetések elmélete című munkájából került be Jókai regényébe. Jókai feltehetőleg kivonatokból ismerhette Fourier munkáit, de az is lehet, hogy a magyar vagy akár a német sajtóban olvasott róluk.

pkl_72_72_2.jpgKondor Béla: Próbarepülés, illusztráció A jövő század regényéhez, grafika, 1971 (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

„A jobb ellensége a jónak”

A jövő század regénye a mai olvasó számára az első fejezettől kezdve kínálja az utópisztikus olvasatot, elég az 1950-es évek Magyarországának leírását elolvasnunk. Mégis, sokkal inkább Kincső állam, vagy akár a regény végkimenetele, esetleg a részvényes alapokra helyezett Otthon állam leírása tekinthető valódi utópiának. A jövő század regényére feltehetőleg nagy hatást gyakorolt Eötvös József, akinek munkásságát Jókai jól ismerte, és biztosan formálta eszmei jövőképét. Eötvös A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az államra című munkájában így írt az utópiákról:  

A jó alkotmány és utópia közt abban áll a lényeges különbség, miszerint a célszerű alkotmánynak csak polgárai jólétét kell előmozdítani, az utópiának ellenben lehetetlenné kell tennie az állam tagjainak boldogtalanságát. Ennélfogva minden utópiában korlátlan hatalmat kell adni az államnak, hogy az egyest, ki szabad akaratának használata által valamiképp szerencsétlenné tehetné magát, kényszeríthesse boldogságra. Az egyéni szabadság megsemmisítése minden utópiának fő feltétele, alapja.

pkl_72_72_4.jpgKondor Béla: Légi felderítés, illusztráció A jövő század regényéhez, grafika, 1971 (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

A regény végén az emberiség és az egyén boldogsága hála a technikai fejlődés eredményeinek bekövetkezik, mégis a szabadságjogok gyakorlása Jókai szabadelvű világnézetének jegyében a jövőben megmarad. Eötvösi értelemben A jövő század regénye talán nem utópia, számunkra ma már annak tűnik.

Veres Miklós

Szólj hozzá

sci-fi Jókai Mór science-fiction Veres Miklós