„Szinte nincs, akit ne ismertem volna, és ez nagyon boldoggá tett”
Réz Pál könyvhagyatékáról (2.)
Korábbi bejegyzésünk folytatásaként ezúttal a 2016-ban elhunyt Réz Pál könyvhagyatékának a Petőfi Irodalmi Múzeum állományába bekerült különleges darabjainak dedikációiról és ezek kapcsán a legendás szerkesztő, műfordító, irodalomtörténész, kritikus író-, alkotó-, pályatársaival való viszonyairól olvashatunk Török Dalma főmuzeológus tollából.
Mint visszaemlékezéseiből kitűnik, az irodalmi szcéna szereplőivel való személyes ismeretség – az, hogy ennek révén bepillanthatott , ahogyan ő fogalmaz, „az alkotás(folyamat) működésének technikájába” – Réz Pál számára úgyszólván szellemi eszmélkedésének kezdeteitől különösen fontos volt. Abban szocializálódott (s ez élete végéig meggyőződése maradt), ...