A PIM Esti Extra sorozat különkiadásának 2023. február 16-án Nádasdy Ádám, költő, műfordító, nyelvész volt a vendége, témáját pedig a frissen megnyílt, Költő lenni vagy nem lenni című új, állandó tárlatának „Áldozat” terme kapcsán felmerülő kérdések szolgáltatták. A tárlatvezetéssel egybekötött program alkalmából Nádasdy Ádámmal Kalla Zsuzsa, a PIM gyűjteményi főigazgató-helyettese, a Petőfi-kiállítás vezető kurátora beszélgetett olyan kérdésekről, mint az áldozathozatal és -vállalás problémájának személyes és általános, napjainkban és a múltban jelen lévő jelentései.

PIM Esti Extra különkiadás Nádasdy Ádámmal (Fotó: Gál Csaba, PIM)

Nádasdy Ádám már a beszélgetés felütése gyanánt ...

Tóth Dóra Ágnes ezúttal a PIM 1978-as kiállításának keletkezési körülményeiről és háttérinformációiról számol be írásában. Megtudhatjuk, hogy a Krúdy Gyula születésének századik évfordulójára rendezett tárlat megnyitójából hogyan lett az akkori Budapest eseménye .

A kiállításmegnyitó felvezetése, 1978 (PIM Múzeumi Dokumentációs Adattár)

Egy kiállítás története sokféle módon tárulhat elénk, darabkái a legváratlanabb helyekről bukkanhatnak fel. A 2000-ben kiadott, A Petőfi Irodalmi Múzeum évtizedei  című kiadványban jelent meg egy rövid interjú Kerényi Ferenccel, amelyben a címben idézett kiállításról is szó esett. A tavalyi évben aztán előkerültek a kapcsolódó fotónegatívok is, amiket immár digitális ...

2022. október 27–28-án került sor a Petőfi Irodalmi Múzeum által szervezett, „A szellős térben és a szűk időben” című, Térey János műveiről szóló interdiszciplináris konferenciára. A rendezvény alkalmával irodalomtörténészek, filológusok, színháztudósok, muzeológusok és a Térey-olvasók szélesebb közössége vitathatta meg, melyek azok a nézőpontok, ahonnan ez a jelentős életmű megnyitható újabb, problémaérzékeny értelmezések számára.

Radics Péter és Margócsy István (Fotó: Birtalan Zsolt, PIM)

A kétnapos konferenciát a Digitális Irodalmi Akadémia vezetője, Radics Péter nyitotta meg, beszédében felidézve a 2019-ben elhunyt szerzőnek a Petőfi Irodalmi Múzeumhoz fűződő viszonyát és Térey János életműve ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum frissen megnyílt, bicentenáriumi Petőfi-kiállítása alkalmából Tóth Dóra Ágnes összefoglaló írásából tájékozódhatunk a PIM korábbi, a költő előtt tisztelgő, különböző szempontból emlékezetes kiállításairól.

Kétszáz éve született Petőfi Sándor. A jeles évforduló méltó ünnepléséhez a PIM (többek között) új állandó kiállítással járul hozzá , amely, persze, nem első a maga nemében ­– hasonló vállalkozások egész sora előzte meg a múzeum falai közt. Ugyanakkor e kiállítások korántsem készültek egy kaptafára: Petőfi hol hazafiként, hol inkább az egész világ költőjeként jelent meg, művelt, a világirodalomban tájékozódó alkotóként, forradalmárként vagy a szocialista ...

H. Bagó Ilonát, a PIM főmuzeológusát, a Kiállítás-szervezési és Rendezési Főosztály vezetőjét, a MIRE elnökét és Dr. Szilágyi Juditot, a PIM főmuzeológusát, a MIRE kincstárnokát a 2008-ban alapított Magyar Irodalmi Emlékházak Egyesülete működéséről, múltjáról, jelenéről és a közeljövőjének fókuszában álló, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója kapcsán szerveződő, nagyszabású projektről kérdeztük. Beszélgetésünk második részében a Petőfi 200 évforduló kapcsán megújuló emlékházak számára kiírt pályázat keretében zajló munkáról kérdeztük interjúalanyainkat.

PIMBlog: – A már korábban is említett, aktuális projekt Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója kapcsán szerveződik, és ...

Az új állandó kiállítás megnyitó ünnepsége 2023. január 13-án, a Károlyi-palota Dísztermében (fotó: Gál Csaba, PIM)

2023. január 13-án nyílt meg  Költő lenni vagy nem lenni   címmel a Petőfi Irodalmi Múzeum új állandó Petőfi Sándor-kiállítása, mely a költő születése 200. évfordulójának állít emléket. Az alábbiakban Dr. Kalla Zsuzsa vezető kurátor gondolatai olvashatók az újranyitással és az új tárlattal kapcsolatban.

Petőfi dobolás Sirokai Mátyással a   Petőfi Szabadnap on, 2023. január 14. (fotó: Gál Csaba, PIM)

Szombaton, ahogy megérkeztem a Petőfi Szabadnap ra a múzeumba, hangos és izgatott dobolás fogadott. Végre! A pandémia zaklatott időszaka és egy hosszú, egyéves bezárás után megint ...

Naplót élete egy-egy szakaszában majd minden író vezetett. Van, aki, mint nap, a „számadás, az összegzés, a tudatosítás és a kötelező önkontroll szellemében” , mások, Mészöly Miklós például, műhelynaplót írt, megint másoknál, mint Márai Sándornál, művészi hitvallássá válik a napló, de előfordul, hogy terápiás szerepet kap a naplóírás, mint Karinthy Frigyesnél első felesége, Judik Etel halála után. S vannak, mint Csáth Géza vagy Nagy László, akik tolla alól álomnapló (is) került ki. Az év kezdetén érdemes elidőzni a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárának gyűjteményében található, január 1-jén született naplóbejegyzések világában. A szerzők hol a múltba, hol a jövőbe tekintenek, néhol a kívánságaikat ...

Mi marad évszázadokon át papíralapon keletkezett és tárolt, majd a 20. század második felétől egyre inkább a digitális térben létrejövő információinkból, kultúránkból? Hogyan hosszabbítható meg az emberiség szellemi, művészeti, tudományos örökségének tárolási, olvashatósági élettartama? Milyen új kihívásokat, dilemmákat rejthet a muzeológia számára a digitális alapú információ feldolgozása és tárolása, a hozzáférés kérdései? A fentiekről és a témához kapcsolódó további izgalmas kérdésekről Horváth Dániel írásából tudhatunk meg többet.

Bevezető

Stanisław Lem egyik korai regényében, amely A fürdőkádban talált kézirat címet viseli, egy érdekes alaphelyzetet vázol fel. A több mint ezer évvel a ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum az emlékév alkalmából digitálisan közzéteszi Petőfi-alapgyűjteménye darabjait. Új sorozatunkban időről időre e rendkívül sokszínű, izgalmas kincsestár tartalmából ajánlunk pár darabot olvasóink figyelmébe.

A 200 Petőfi honlapon elérhető válogatásban legféltettebb kincseinket, Petőfi eredeti verseit, leveleit, portréit, köteteit tekintheti meg akár otthona kényelméből is az irodalomszerető közönség. A műtárgyak azonban nem csupán magukban állnak e páratlan digitális gyűjteményben: a letölthető képek mellett a látogató közérthető szövegek segítségével  ismerkedhet meg a műtárgyak történetével, a hozzájuk kötődő érdekességekkel.

Lássuk tehát, speciális, szezonális válogatásunkban ...

A Pest-budai ikonok beszélgetéssorozat a város történetének egy olyan keresztmetszetét elemezte, melyben egyszerre él tovább a hagyományos, rendi társadalmi berendezkedés és tűnnek fel a modernitás újszerű jelenségei. A sorozat záróalkalmával a civil társadalom szerveződését járták körül a meghívott szakértők: Fábri Anna irodalom- és művelődéstörténész, a 19. századi társasélet kutatója, Tóth Árpád társadalomtörténész, az Önszervező polgárok. A pesti egyesületek társadalomtörténete a reformkorban című kötet szerzője és Fónagy Zoltán történész, a Pest-budai ikonok házigazdája.

Ahogyan Fónagy Zoltán megjegyezte, az egyesületi szerveződések, a társas élet polgári formái már inkább a modernitás ...

Sulyok Bernadett újabb írásában a Petőfi Sándor születésének 100. évfordulójára készült (s azóta sajnos eltűnt) Petőfi című film keletkezési körülményeiről és korabeli fogadtatásáról tudhatunk meg többet (szinte napra pontosan a műalkotás bemutatója után száz évvel), számos fontos, izgalmas dokumentummal és néhány fennmaradt filmjelenet-képpel gazdagon illusztrált bejegyzésünkben.

A szabadságharc költőjének életútja, poézise és tragikus eltűnése, halála eleve magában hordozza a köréje szövődött kultusz lehetőségét. A Habsburgok által, orosz katonai segítséggel levert magyar szabadságharc után az osztrák titkosrendőrség körözést adott ki ellene, műveit betiltották, köteteit bezúzták. Ez a drasztikus ...

H. Bagó Ilonát, a PIM főmuzeológusát, a Kiállítás-szervezési és Rendezési Főosztály vezetőjét, a MIRE elnökét és Dr. Szilágyi Juditot, a PIM főmuzeológusát, a MIRE kincstárnokát a 2008-ban alapított Magyar Irodalmi Emlékházak Egyesülete működéséről, múltjáról, jelenéről és a közeljövőjének fókuszában álló, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója kapcsán szerveződő, nagyszabású projektről kérdeztük. Beszélgetésünk első felében a MIRE tevékenységéről, az emlékházak kulturális és hagyományközvetítő szerepéről, valamint az egyesület eddigi történetéről tudhatunk meg többet.

PIMBlog: – A MIRE tevékenységét a múzeumlátogató, kultúra iránt érdeklődő nagyközönség talán kevéssé ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum az emlékév alkalmából digitálisan közzéteszi Petőfi-alapgyűjteménye darabjait. Új sorozatunkban időről időre e rendkívül sokszínű, izgalmas kincsestár tartalmából ajánlunk pár darabot olvasóink figyelmébe.

A 200 Petőfi honlapon elérhető válogatásban legféltettebb kincseinket, Petőfi eredeti verseit, leveleit, portréit, köteteit tekintheti meg akár otthona kényelméből is az irodalomszerető közönség. A műtárgyak azonban nem csupán magukban állnak e páratlan digitális gyűjteményben: a letölthető képek mellett a látogató közérthető szövegek segítségével  ismerkedhet meg a műtárgyak történetével, a hozzájuk kötődő érdekességekkel.

Lássuk tehát öt újabb ajánlatunkat, rögtön ...

Blogbejegyzésünkben Sulyok Bernadett tanulmányának második részét adjuk közre, melyben a 20. századi magyar epika egyik jelentős képviselője mítoszregényeinek filozófiai paradigmájáról, az őt ért főbb hatásokról és írói-gondolkodói koncepciójának összefüggéseiről olvashatunk.

Kodolányi monumentális tetralógiája egy általános XX. századi remitologizációs tendencia része, amely önálló vonulat mind a kultúrtörténet, mind a világ-, mind a magyar irodalom területén. Kodolányiéhoz hasonló törekvések figyelhetők meg Hamvas Béla tradicionalizmusában, eszképizmusában, Weöres Sándor egyedi lírájának mitológiai vonatkozásaiban, Várkonyi Nándornak az archaikus kultúrák történetét kutató vizsgálódásaiban, Vatai ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum az emlékév alkalmából digitálisan közzéteszi Petőfi-alapgyűjteménye darabjait. Új sorozatunkban időről időre e rendkívül sokszínű, izgalmas kincsestár tartalmából ajánlunk pár darabot olvasóink figyelmébe.

A 200 Petőfi honlapon elérhető válogatásban legféltettebb kincseinket, Petőfi eredeti verseit, leveleit, portréit, köteteit tekintheti meg akár otthona kényelméből is az irodalomszerető közönség. A műtárgyak azonban nem csupán magukban állnak e páratlan digitális gyűjteményben: a letölthető képek mellett a látogató közérthető szövegek segítségével  ismerkedhet meg a műtárgyak történetével, a hozzájuk kötődő érdekességekkel.

Lássuk tehát első öt ajánlatunkat, rögtön ...

Mészáros Zsolt, a Művészeti, Relikvia- és Fotótár muzeológusa ezúttal a 19–20. század eleji férfiszépészet praktikáiba nyújt betekintést.

A ruházkodáshoz hasonlóan a test ápolása szintén inkább a nőiesség fogalmához társult, holott a másik nem képviselői is éltek szépségipari termékekkel. Farkas Imre, a Szinházi Élet munkatársa Férfi-kozmetika című cikke erről így értekezett 1930-ban:

„Mert a hideg víz: az kozmetika. A torna, az atlétika, az is kozmetika. A lelki fegyelem: az pláne kozmetika, mert ez teszi derültté az arcot és csillogóvá a szemet” .

Móricz Zsigmond utazó piperebőröndje (PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Az újságíró a modern férfiasság két kulcsfogalmára, a sportra és az ...

A PIM szakmai munkáját, projektjeit bemutató bejegyzéseink sorában ezúttal a Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából útjára indított mozgó múzeumbuszról kérdeztük a két kurátort, Molnár Eszter Edinát és Sóki Diánát.

Gyenes Fanni, Józsa-Sőrés Zsófia, Fekete Ágnes, Szikora Patricia, Sóki Diána, Molnár Eszter Edina, Cseri Anett és Szatmári Sára (Fotó: Szatmári Sára / PIM)

Sok és sokféle próbálkozás irányult már korábban nemzeti klasszikusok emlékének innovatív, modern ápolására. A kifejezetten népszerű Arany-, majd az emlékévben útra kelő Petőfi-busz esetében hogyan hangoltátok össze a befogadhatóság, figyelemfelkeltés és a szakmaiság, tudásátadás szempontjait?

Molnár Eszter Edina: A PIM ...

Mészáros Zsolt, a Művészeti, Relikvia- és Fotótár muzeológusa a 18–19. századi magyar és európai férfidivat főbb jellemzőibe, típusaiba és kialakulásának történetébe avatja be az olvasót.

Karinthy Frigyes Capillária című fantasztikus regényében a főhős a következőképpen írja le az európai férfiak ruházatát az óceán alatti birodalom uralkodónője számára:

„nagy vonásokban, úgyszólván egyenruhát hordanak, egyszerű szabású burkot, melynek hiva­tása elrejteni a férfi meztelenségét meg a test vonalait, minél gazdaságosabb módon: e célra öt cső szolgál: egyikbe a derekunkat, kettőbe a karunkat és kettőbe a lábunkat dug­juk bele. Ezeket a szürke vagy fekete szövetből (soha másszínűből) készült csöveket ...

A Petőfi-bicentenárium alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeum Nővilág címen indította útjára a reformkori nőkérdés témakörét feldolgozó programsorozatát. Ebben a korszakban alakult ki ugyanis a ma ismert társadalmi struktúra alapja, a női szerepek átformálódása pedig erősen hatott a gazdaság, a politika és az irodalom területeire is. A sorozat egyes alkalmainak célja, hogy a női individualizáció és emancipáció fontosabb eseményei kapcsán, az irodalom mentén betekintést nyújtson a korszak viszonyaiba, és ezzel egyidejűleg olyan kérdéseket is megfogalmazzon, amelyek a mai társadalom számára is relevánsak lehetnek.

„Epeláz és polémia” epizódcímen folytatódott a programsorozat, mely alkalommal László Ferenc Gyimesi Emese ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum két nyolcvan évvel ezelőtt született író, Nádas Péter és Hajnóczy Péter köré szerveződő, új időszaki kiállításra készül, mely bemutatja a nyilvánvaló különbségeik ellenére vagy inkább ezek okán párhuzamba állítható művészek különböző vonzódásait és választásait, hagyományait, elődjeit, élet- és látásformáit, alkotói környezeteit. Bejegyzésünkben a kurátor, Bazsányi Sándor nyújt betekintést a kiállítás koncepciójába.

Mányoki Endre, Szkárosi Endre, Petri György és Hajnóczy Péter a Mozgó Világ Aszú-díjának átadásán, 1980, Helle Mária felvétele (Németh László Városi Könyvtár, Hódmezővásárhely)

Nem is állhatna távolabb két író egymástól, mint az egyaránt ...

A bicentenáriumi tárlat társkurátoraival készült interjúink betekintést nyújtottak a készülő Petőfi 200 látvány- és szövegvilágába , valamint a Kézirattár , a Művészeti, Relikvia- és Fotótár oldaláról a gyűjteményi háttérbe is. Sorozatunk zárásaként Kalla Zsuzsa gyűjteményi főigazgató-helyettes mesél a tárlat előkészületeiről és arról, miért nem lehet olyan kiállítást készíteni, ami nem akar kapcsolatba lépni a jelennel.

„2011-ben nyílt meg az előző állandó kiállítás „Ki vagyok én? Nem mondom meg…” – Petőfi választásai címmel, amelynek hihetetlen sikere volt a látogatók körében, és mi, muzeológusok is nagyon szerettük a teljes koncepciót, majd a kapcsolódó programokat is. Ez a több, mint tíz éven ...

Várostörténeti programsorozatunk negyedik eseményének fókuszában a reformkor nemzetiségi politikája és a nemzetiségek helyzete állt. Hogyan születik meg a nemzeti öntudat a kisebbségek körében, s milyen lehetőségek adottak a kollektív identitás megélésére? A soknyelvű és heterogén társadalomban milyen képek alakulnak ki a nemzetiségekről? Többek között erről beszélgetett az est házigazdája, Fónagy Zoltán történész meghívott vendégeivel, Fried István irodalomtörténésszel és Konrád Miklós történésszel.

A reformkori Pest-Budát etnikai, nyelvi, kulturális és vallási szempontból is sokszínű társadalom lakja. Lakosai az urbánus polgárok és az agrár társodalomból a városba frissen érkezők, a német, a magyar, a szerb, a ...

Képes Erika írásának második részében Engel Tevan gyerekkori szeretett történetével, a János vitézzel , valamint A puszta télen című költemény rajzba átültetett történetével foglalkozik, kitérve az életmű kutatásának jövőjére is.

„ Kicsi gyerekkoromtól követtem rajzzal a meséket. Követtem és kiegészítettem. Ennek a folytatása, hogy munkáim között fő helyen áll a könyvillusztráció .” Interjú, 1980-as évek. Magántulajdon.

János vitéz történetét Engel Tevan már gyermekkorában megismerte, így nem kizárt, hogy ez a költemény egyike volt a „rajzzal követett meséknek”. Számos fennmaradt korai rajza közül néhány feltehetőleg kapcsolódik is a szülei által felolvasott történethez.

A helység kalapácsá ...

1936: „annus horribilis”, a három király éve a brit monarchiában. Január 20-án, regnálásának 26. esztendejében meghal a király, V. György. Örököse, az Európa-szerte népszerű világfi, a társasági élet kedvence, a nyitott, jól kommunikáló, uralkodásra termett addigi walesi herceg, választott uralkodói nevén VIII. Edward 325 nap elteltével, december 10-én – még megkoronázása előtt – úgy dönt, hogy nem kívánja hordani ősei koronáját, lemond az uralkodás lehetőségéről és önkéntes száműzetésbe vonul, hogy szíve választottját, a kétszeresen elvált amerikai asszonyt, Wallis Simpsont nőül vehesse.

Mivel leszármazottja nem volt, ezért élő öccsei közül a legidősebb, Albert, York hercege vált királlyá VI. György ...