A Petőfi Irodalmi Múzeum 2023-ban az Erasmus+ mobilitási program keretében szakmai látogatást valósított meg négy különböző országban. A szakmai utak célja nemzetközi példákon keresztül megismerkedni azokkal az inklúziót , hozzáférhetőséget és sokszínű közösségeket támogató gyakorlatokkal, amelyek választ adnak a múzeumok mai kihívásaira. A szakmai utakon különböző szakterületeken dolgozó kollégák ve tt ek részt, hogy az így szerzett tapasztalatok többféleképpen hasznosulhassanak a PIM munkájában. A németországi élményekről két blogbejegyzésben számolunk be: az első részben Török Dalma könyvtáros-muzeológus az út során meglátogatott három kulturális intézmény muzeológiai gyakorlatait tekintette át, míg a ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum 2023-ban az Erasmus+ mobilitási program keretében szakmai látogatást valósított meg négy különböző országban. A szakmai utak célja nemzetközi példákon keresztül megismerkedni azokkal az inklúziót, hozzáférhetőséget és sokszínű közösségeket támogató gyakorlatokkal, amelyek választ adnak a múzeumok mai kihívásaira. A szakmai utakon különböző szakterületeken dolgozó kollégák vesznek részt, hogy az így szerzett tapasztalatok többféleképpen hasznosulhassanak a PIM munkájában. A németországi élményekről két blogbejegyzésben számolunk be: az első részben Török Dalma könyvtáros-muzeológus az út során meglátogatott három kulturális intézmény muzeológiai gyakorlatait tekinti át, míg a második ...

2023. november 29-én a PIM Esti Extra rendezvénysorozat párhuzamosan két alkalommal is jelentkezett: a Helyzetjelentések. Cseh Tamás 80 kiállításon zajlóval egyidőben a Világjáték. Polcz Alaine 100 tárlatra kíváncsi látogatóknak is interaktív vezetésben lehetett részük, Ugron Zsolna író részvételével.

PIM Esti Extra Ugron Zsolnával a Világjáték. Polcz Alaine 100 kiállításban (fotó: Birtalan Zsolt, PIM)

A résztvevőket Kodolányi Judit kurátorasszisztens köszöntötte a Világjáték  kiállítás ban, egyszersmind pedig a címet kölcsönző módszertani szakkifejezés és a hozzá tartozó felhívó kérdések magyarázatával felkonferálta Ugron Zsolna tárlatvezetését.

PIM Esti Extra Ugron Zsolnával a Világjáték. Polcz Alaine 100 ...

Libik György, emigráns magyar író hagyatékának feldolgozása során egy rendkívül érdekes dokumentum került elő: a 20. századi amerikai irodalom egyik legjelentősebb költője, Allen Ginsberg saját kézzel írott levele. A kuriózumértékű felfedezésről a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárának muzeológusa, Molnár Ábel tudósít legújabb bejegyzésünkben.

A PIM kézirattárában csaknem kétmillió darab dokumentumot őrzünk, amelyek mellé kisebb-nagyobb intenzitással ugyan, de szinte folyamatosan érkeznek újabb darabok is. A beérkező hagyatékokat előrendezés után helyezzük el a gyűjteményi raktárban, amíg az analitikus leírásuk meg nem történik. Libik György hagyatékának feldolgozását én vállaltam el nemrégiben, és rendkívül ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum 2022-ben az Erasmus+ mobilitási program keretében szakmai látogatást valósított meg négy különböző országban. A szakmai utak célja nemzetközi példákon keresztül megismerkedni azokkal az inklúziót, hozzáférhetőséget és sokszínű közösségeket támogató gyakorlatokkal, amelyek választ adnak a múzeumok mai kihívásaira. A szakmai utakon különböző szakterületeken dolgozó kollégáink vehettek részt. Belgiumi tapasztalataikról tudósító blogbejegyzésükben Cseke Judit (Közönségkapcsolatok és Rendezvényszervezés), Nagy Botond (Könyvtár), Sidó Anna (Művészeti, Relikvia- és Fotótár) és Tóth Szabina (Médiatár) egy vallon (Mundaneum, Mons) és egy flamand területen (Museum voor Schone Kunsten, Gent), valamint ...

A PIM Esti Extra sorozatának következő rendhagyó tárlatvezetése alkalmával a Helyzetjelentések. Cseh Tamás 80 kiállítást járhatták körbe a megjelentek Csengey Balázs társkurátorral és Jász Attila költővel.

PIM Esti Extra interaktív tárlatvezetés a Helyzetjelentések. Cseh Tamás 80 kiállításon (fotó: Birtalan Zsolt, PIM)

A PIM Esti Extra rendhagyó tárlatvezetéseinek sorában 2023. november 29-én a Cseh Tamás-kiállítás anyaga következett. Az alkalom kezdetével Csengey Balázs társkurátor köszöntötte a közönséget, elsőként a tárlat elkészítésében vele közvetlenül együtt dolgozó kollégáit (Cseh Bori társkurátort és Mihalkov György látványtervezőt) említve. A kiállításról beszélve Csengey rögtön a cím ...

A  PIMBlog idei első bejegyzésében Sonyovszki-Képes Erika, a PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótárának muzeológusa írásából szerezhetünk elméleti és gyakorlati ismereteket az irodalmi illusztrációk meghatározásáról, primér művekhez való viszonyáról és mindezeknek az irodalmi múzeumhoz fűződő kapcsolatáról.

Bizonyos szempontból feleslegesnek tűnik a kérdés, hiszen evidens a válasz: az illusztrációk társai a szövegnek, számos könyvnek szerves részét képezik. Miért ne kaphatnának helyet egy irodalmi múzeum gyűjteményében, legközelebb saját forrásukhoz, a versekhez és prózai alkotásokhoz? Ugyanakkor irodalom és képzőművészet peremterületén működnek, nehéz eldönteni, hogy hova is tartoznak valójában.

Köztes ...

A Nyugat megszűnése után a folyóirat szellemi örökségét továbbvinni hivatva elindult Magyar Csillag történetének végéről ír korábbi bejegyezésünk folytatásában Kodolányi Judit, a PIM Kiállításszervezési és -rendezési Főosztályának muzeológusa.

Illyés Gyula az ostrom után, 1945 (Illyés Gyula-hagyaték)

A Magyar Csillag utolsó megjelent száma a beszámolók szerint március 24. körül került nyomdába, és e szám anyagát valószínűleg már nem vagy nem közvetlenül Illyés állította össze. Ennek az utolsó, végül betiltott számnak a címlapján Örley István neve szerkesztőként volt feltüntetve, a társszerkesztő továbbra is Schöpflin Aladár maradt, míg a nevük alatt megjelenő sorban „Felelős szerkesztő és felelős ...

A Nyugat megszűnése után a folyóirat szellemi örökségét továbbvinni hivatva elindult Magyar Csillag történetének végéről ír legújabb bejegyezésünk első részében Kodolányi Judit, a PIM Kiállításszervezési és -rendezési Főosztályának muzeológusa.

A  Magyar Csillag első száma (Illyés Gyula-hagyaték)

1941 augusztusában Babits Mihály halálával érvényét vesztette a Nyugat folyóirat lapengedélye, így az akkori kormányzat kihasználta az alkalmat, hogy a hivatalos kultúrpolitikával nem egyező szemléletű lapot megszüntesse. A folyóiratot megjelentető Nyugat Kiadó azonban megmaradt, és az egykori szerkesztők és szerzők erőfeszítéseket tettek, hogy a hiányt pótolni lehessen. Így végül sikerült elérni, hogy a Nyugat ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum 2023-ban az Erasmus+ mobilitási program keretében szakmai látogatást valósított meg négy különböző országban. A szakmai utak célja nemzetközi példákon keresztül megismerkedni azokkal az inklúziót, hozzáférhetőséget és sokszínű közösségeket támogató gyakorlatokkal, amelyek választ adnak a múzeumok mai kihívásaira. A szakmai utakon különböző szakterületeken dolgozó kollégáink vehettek részt. Hollandiai tapasztalataikról tudósító blogbejegyzésükben Lukács Ágota muzeológus (Művészeti és Relikviatár), Szikra Renáta kommunikációs munkatárs (Kassák Múzeum), Horváth Dániel muzeológus (Múzeumi Dokumentációs Adattár), Mihalkov György kiállitásrendező (Kiállításszervezési és Rendezési ...

2023. november 23-án megnyílt a Petőfi Irodalmi Múzeum új, Az álom vége? Klímaváltozás Az ember tragédiájában és ma című kiállítása. A múzeum dísztermében tartott, ünnepélyes alkalommal Demeter Szilárd, főigazgató mondott köszöntőt, valamint Dr. Pálvölgyi Tamás egyetemi docens, az NKE Víztudományi Kar nemzetközi és stratégiai dékánhelyettese nyitotta meg a kiállítást Rajkai Zoltán színművész közreműködésével.

Az álom vége? Klímaváltozás Az ember tragédiájában és ma című kiállítás megnyitója a PIM-ben (fotó: Gál Csaba, PIM)

A Madách Imre születésének 200. évfordulója alkalmából készült kiállítás deklaráltan, a biografikus megközelítés vagy Az ember tragédiájá nak teljes feldolgozása helyett, a ...

Orlai Petrics Soma Vörösmarty Mihály Szép Ilonka című elbeszélő költeményét feldolgozó képsorozata köré szerveződik a PIM nemrégiben megnyílt, új kiállítása (melynek megnyitójáról a PIMBlog egyik korábbi bejegyzésében bővebben is lehet olvasni). A kompozíció keletkezéstörténetéről, a Vörösmarty-mű és a festménysorozat lehetséges értelmezéseiről, valamint a tárlatban is helyet kapó, kortárs képzőművészeti reflexiókról Dr. Mészáros Zsolt, a Művészeti, Relikvia- és Fotótár muzeológusa ír legújabb bejegyzésünkben.

Orlai Petrics Soma 1858 és 1866 között megvalósuló alkotói vállalkozása Vörösmarty Mihály Szép Ilonka című, 1833-ban keletkezett elbeszélő költeményét dolgozza fel. A nyolc darabból álló ...

Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulóját ünnepelve a Petőfi Irodalmi Múzeum fővároshoz kötődő dokumentumait mutatja be olvasóinknak e heti bejegyzésünkben Komáromi Csaba, a PIM Kézirattárának főmuzeológusa.

Buda-Pest látképe (a Budapesti Viszhang fejlécén), Ismeretlen fametszete, 1856 (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Közhely már, hogy szinte minden, a modern magyar állam megteremtéséhez szükséges nóvum, gondolat, terv elképzelés nyomán megvalósult beruházások sorozatához köze volt „legnagyobbnak” nevezett honfitársunknak, gróf Széchenyi Istvánnak. S valóban, még a napokban másfélszázados egyesülését ünneplő fővárosunk nevének mai formában történő első említését is – Világ című, ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum új, Tárgyeset című sorozatának első alkalmával Lévai Balázs újságíró, szerkesztő-műsorvezető beszélgetett Simon Márton költővel, műfordítóval, a slam poetry kiemelkedő alakjával, 2023. október 27-én. A sorozat keretében a tárgyakhoz való kötődés, az irodalmi művekbe beépülő tárgyak, az archiválási szokások és a múzeumi gyűjteményezés témaköreit járják körül a beszélgetők – ezúttal a költő (a PIM gyűjteményében található) fekete színű IKEA-s dohányzóasztala szolgáltatta az apropót.  

Tárgyeset Simon Mártonnal (fotó: Birtalan Zsolt, PIM)

„Mi van most nálad?” – indította az eszmecserét a saját bevallása szerint igencsak megilletődött Simon Mártont faggatva Lévai Balázs. ...

Legújabb bejegyzésünkben Radics Péter, a PIM  –  Digitális Irodalmi Akadémia vezető szerkesztője ír olyan regényekről, melyeket közkeletűen Molnár Ferenc alkotásaiként tartott számon a filológia. A művek szerzőségének hátteréről, a szándékos félrevezetések, súlyos filológiai tévesztések és tudatos félremagyarázások lehetséges mögöttes indokairól tudhatnak meg többet ezen a héten olvasóink, valamint választ kaphatnak arra a kérdésre is: hogyan lehetséges, hogy olyan műveknek, melyek szerzőjeként bizonyos  Molnár Ferenc neveztetik meg, mégsem a magyar irodalom e kiemelkedő alakja az alkotója?

A Petőfi Irodalmi Múzeum 2022-ben az Erasmus+ mobilitási program keretében szakmai látogatást valósított meg négy különböző országban. A szakmai utak célja nemzetközi példákon keresztül megismerkedni azokkal az inklúziót, hozzáférhetőséget és sokszínű közösségeket támogató gyakorlatokkal, amelyek választ adnak a múzeumok mai kihívásaira. A szakmai utakon különböző szakterületeken dolgozó kollégáink vehettek részt. Észtországi tapasztalataikról tudósító blogbejegyzésükben Rozbroy Viktor muzeológus (Médiatár), Kádár Anna múzeumpedagógus, Ferró Csaba kulturális szervező (Közönségkapcsolatok és Rendezvényszervezési Főosztály), Puskás Dániel segédmuzeológus (Médiatár) és Hámori Enikő segédmuzeológus ...

2023. október 18-án megnyílt a Petőfi Irodalmi Múzeum Az események lelke: Orlai Petrics Soma Szép Ilonka-festménysorozata (1858–1866) című új kiállítása. A Ferró Csaba, a múzeum programszervezője moderálásával lezajlott, ünnepélyes alkalommal Demeter Szilárd főigazgató köszöntötte a jelenlévőket, majd Széplaky Gerda filozófus, esztéta nyitotta meg a tárlatot, a Csíkszerda Kórus közreműködésével.

Az események lelke: Orlai Petrics Soma Szép Ilonka-festménysorozata (1858–1866) kiállításmegnyitó, PIM (fotó: Kotschy Gábor)

A PIM legújabb, Orlai Petrics Soma Szép Ilonka-festménysorozatát megtekinthetővé tévő, Az események lelke című kiállításának szó szerint és átvitt értelemben is vehető alaphangját a Csíkszerda ...

Szabó Zoltán és Károlyi Judith történetének egy nemrégiben a Petőfi Irodalmi Múzeum birtokába jutott dokumentumegyütteséből kibontakozó, szövevényes, magánéleti és politikai fordulatokban gazdag történetét mutatja be olvasóinknak e heti bejegyzésünkben Komáromi Csaba, a PIM Kézirattárának főmuzeológusa.

Szabó Zoltán és Károlyi Judith portréja (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

2023. szeptember 16-án egy beszélgetés keretében – a Kulturális Örökség Napjai program részeként – mutattuk be Szabó Zoltán (1912–1984) író harmadik feleségével, özvegyével az általa a PIM-nek adományozott, Károlyi Judithtal kapcsolatos dokumentumegyüttest.

Az eljegyzés híre ( A Reggel , 1948/27. szám)

Intézményünk 2012-ben ...

A Petőfi Irodalmi Múzeumban 2022 októberében megrendezett kétnapos, Térey János-életművét körbejáró konferencia (melyről készült tudósításainkat itt és itt lehet elolvasni) anyagából összeállt, „A szellős térben és a szűk időben” című tanulmánykötetet 2023. szeptember 25-én mutatták be a közönségnek, Bencsik Krisztina (irodalmár, a Kertész Imre Intézet munkatársa) moderálásával, a kötet jegyző három szerkesztő közül Melhardt Gergő és Radnai Dániel Szabolcs jelenlétében.

„A szellős térben és a szűk időben"   című kötet bemutatóján beszélget Bencsik Krisztina, Radnai Dániel Szabolcs és Melhardt Gergő  a Petőfi Irodalmi Múzeumban (fotó: PIM)

Bencsik Krisztina rögtön első kérdésében visszautalt az ...

Eheti bejegyzésünkben (annak első részét folytatva) a 160 éve született Herczeg Ferencről emlékezünk meg. Veres Miklós, a PIM Múzeumi Dokumentációs Adattárának főosztályvezetője, tanulmányában, az író munkásságának a fantasztikum körébe sorolható szegmensét vizsgálja – elemzése második felében kiváltképp Herczeg sci-fi jellegű írásaira koncentrálva.

Herczeg Ferenc íróasztalánál, 1920-as évek, Budapest, ismeretlen fotós felvétele (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Mesterséges ember

Herczeg Báró Rébusz című elbeszélésének figyelemre méltó sci-fi kérdése az, hogy mennyire pótolható mesterséges úton az ember. Az 1893-ban megjelent írásban egy elhanyagolt polgárleány felkeres egy árust, aki ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum háromrészes, Csukás István életművét kronologikus felépítésben végigvevő sorozata, a Foglalkozása: gyanús / a Csukás-univerzum nyomában utolsó részére 2023. szeptember 7-én került sor. A pop-up kiállítással egybekötött program első részében, a korábbi alkalmakhoz hasonlóan, Horváth Kristóf Színész Bob olvasott föl a szerző nem gyermekirodalmi műveiből, majd a múzeum Kézirattárának főosztályvezetője, Dr. Rózsafalvi Zsuzsanna, illetve főmuzeológusa, Dr. Borbás Andrea előadásai mellett hangzott el válogatás Csukás visszaemlékező fókuszú írásaiból.

A háromrészes sorozat „kopott, fáradt, boldog utazó!” címre keresztelt záróalkalma kezdetén Szántó Tibor programszervező köszöntötte a ...

Újabb bejegyzésünk első részében a szinte napra pontosan 160 éve született Herczeg Ferencről emlékezünk meg. Veres Miklós, a PIM Múzeumi Dokumentációs Adattárának főosztályvezetője, tanulmányában, az író munkásságának a fantasztikum körébe sorolható darabjait vizsgálja – elemzése első felében kiváltképp Herczeg ez irányú érdeklődésének eredetére, valamint kifejezetten a mesék és fantasyk világára koncentrálva.

Herczeg Ferenc hűvösvölgyi házának kertjében, 1920-as évek, (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

160 évvel ezelőtt, 1863. szeptember 22-én született Herczeg Ferenc. Herczeg a dualizmus korának egyik legragyogóbb fantáziájú írója volt, aki korát megelőző témák feldolgozásával tette ismertté és ...

Petőfi Sándor színházzal, színészettel kapcsolatos viszonyáról olvashatunk (a Petőfi Irodalmi Múzeumban fellelhető, vonatkozó dokumentumok alapján) Dr. Csiszár Mirella, a PIM Könyvtárának főmuzeológusa bejegyzésében. Írásának második részéből a költőnek a Nemzeti Színházhoz fűződő viszonyáról, illetve drámaírói munkásságáról tudhatunk meg többet.

II. Nemzeti Színház

A Nemzeti Színház 1845-ben, Rudolf Alt színezett litográfiája (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Petőfi 1839. február közepén elhagyta a selmeci evangélikus líceumot, és március elején Pestre érkezett. A Pesti Magyar Színházban – a legóvatosabb számítás szerint – 1839. március 10. és május 7. között házi statisztaként ...

Petőfi Sándor színházzal, színészettel kapcsolatos viszonyáról olvashatunk (a Petőfi Irodalmi Múzeumban fellelhető, vonatkozó dokumentumok alapján) Dr. Csiszár Mirella, a PIM Könyvtárának főmuzeológusa bejegyzésében. Írásának első részéből a költő vándorszínészként alakult pályájáról tudhatunk meg többet.

Petőfi mint színész , Ismeretlen olajfestménye, 1843 körül (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Petőfi Sándor 1844-ben, a Nemzeti Színház évkönyvében megjelent,  Színészdal című verse a színészet uralmát hirdeti a többi művészeti ág felett. Bár a költő életében egyetlen későbbi kötetébe sem vette fel e költeményét – magyarázható ez mind a színészettel, mind a drámaírói tevékenységgel ...