Petőfi Sándor színházzal, színészettel kapcsolatos viszonyáról olvashatunk (a Petőfi Irodalmi Múzeumban fellelhető, vonatkozó dokumentumok alapján) Dr. Csiszár Mirella, a PIM Könyvtárának főmuzeológusa bejegyzésében. Írásának második részéből a költőnek a Nemzeti Színházhoz fűződő viszonyáról, illetve drámaírói munkásságáról tudhatunk meg többet.

II. Nemzeti Színház

A Nemzeti Színház 1845-ben, Rudolf Alt színezett litográfiája (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Petőfi 1839. február közepén elhagyta a selmeci evangélikus líceumot, és március elején Pestre érkezett. A Pesti Magyar Színházban – a legóvatosabb számítás szerint – 1839. március 10. és május 7. között házi statisztaként ...

Petőfi Sándor színházzal, színészettel kapcsolatos viszonyáról olvashatunk (a Petőfi Irodalmi Múzeumban fellelhető, vonatkozó dokumentumok alapján) Dr. Csiszár Mirella, a PIM Könyvtárának főmuzeológusa bejegyzésében. Írásának első részéből a költő vándorszínészként alakult pályájáról tudhatunk meg többet.

Petőfi mint színész , Ismeretlen olajfestménye, 1843 körül (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Petőfi Sándor 1844-ben, a Nemzeti Színház évkönyvében megjelent,  Színészdal című verse a színészet uralmát hirdeti a többi művészeti ág felett. Bár a költő életében egyetlen későbbi kötetébe sem vette fel e költeményét – magyarázható ez mind a színészettel, mind a drámaírói tevékenységgel ...

Dr. Rózsafalvi Zsuzsanna, a PIM Kézirattárának főosztályvezetője tanulmányának második feléből Ambrus Zoltán későbbi pályájának írói álneveken jegyzett munkáiról tudhatunk meg többet. Az első rész itt olvasható.

Franciaországból hazatérve, 1886-ban a Pallas kiadóvállalat érdekeltségi körébe tartozó, a polgári középosztály enciklopédikus, ismeretterjesztő és szépirodalmi hetilapjában, az Ország-Világ ban jelentek meg Ambrus Zoltán írásai.

Glatz Oszkár: Ambrus Zoltán , ceruzarajz (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Olyan nevek társaságában, mint Vadnai Károly és a korszak induló tudósai, művészei (Pulszky Ferenc, Fejérpataky László, György Aladár, Justh Zsigmond). Ezúttal a Május és Senex szignók mögé ...

A PIM Esti Extra 2023. március 29-i alkalmának rendhagyó tárlatvezetése keretében a látogatók Kanjo Nada pszichológus, a Magyar Hospice Alapítvány munkatársa és Kodolányi Judit muzeológus segítségével ismerkedhettek meg a Világjáték – Polcz Alaine 100 időszaki kiállítással.

Mint az alkalom bevezetője során Kodolányi Judit elmondta, a tárlatvezetők, kiindulópontjuk gyanánt, arról gondolkodtak, hogy tulajdonképpen mi is vezette el Polcz Alaine-t élete vége felé a hospice-szal való foglalatoskodáshoz. Ennek megvilágítására, felütés gyanánt, elhangzott Polcz egyik kései műve, a Partitúra című interjúkötet egyik kulcsfontosságú, önértelmező részlete. A kiállítás egyik falán olvasható, adatolt, dátumozott életútra tekintve ...

Dr. Rózsafalvi Zsuzsanna, a PIM Kézirattárának főosztályvezetője tanulmányának első feléből Ambrus Zoltán kiterjedt álnévhasználati metódusáról, ennek filológiai vizsgálatáról, illetve a szerzői pályája első felének írói álneveken jegyzett munkáiról olvashatunk.

Ambrus Zoltán, Erdélyi Mór felvétele, 1880-as évek (PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

A Révai Testvérek, a 19. század második felének egyik innovatív kiadójaként, számos újí­tással kísérletezett. Nekik köszönhető az első hazai, kizárólag szépirodalmi szövegeket megjelentető folyó­irat, a Regényvilág , majd a Jó könyvek című, a ponyvakiadványokat helyettesítő és kiszo­rító, színvonalas, olcsó, füzetes nyomtatványok sora. Illetve a ...

Az egykori Petőfi Társaság megszűnéséről, ezzel párhuzamosan a Petőfi Irodalmi Múzeum létrehozásához vezető kultúrpolitikai lépésekről ír Sulyok Bernadett, a PIM Kézirattárának főmuzeológusa. E heti bejegyzésünkben írása második részét közöljük, az első rész itt olvasható.

1946-ban a Petőfi Társaság újjáalakuló taggyűlésén Kállay Miklóst választotta új elnökévé.

Kállay Miklós író, a Petőfi Társaság utolsó elnöke (1945–1949), Vajda M. Pál felvétele (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

1946 márciusában tartott beszéde (gynsz.: 2006/82) egyrészt számvetés korábbi tevékenységükkel kapcsolatban, másrészt új feladatokat és célokat tűz ki a megváltozott társadalmi környezetben. A háborús front ...

A PIM Esti Extra sorozatában ezúttal a Petőfi Állandó Kortárs című kiállítás rendhagyó vezetésére került sor, Sidó Anna, kurátor, a Művészeti, Relikvia- és Fotótár muzeológusa és Benyovszky-Szűcs Domonkos, festőművész, oktató részvételével.

PIM Esti Extra Sidó Annával és Benyovszky-Szűcs Domonkossal (Fotó: Gál Csaba, PIM)

Mint a bevezetőből is megtudhatták a látogatók, a Petőfi Állandó Kortárs a tavasszal megnyílt, bicentenáriumi Költő lenni vagy nem lenni  című állandó Petőfi-kiállítás szatellitkiállításaként, időszaki tárlatként nyílt meg.

Benyovszky-Szűcs Domonkos festőművész, az  Értsd a kortárst!   című művészettörténeti kurzusok oktatója interaktív részvételre invitálta a vendégeket: a ...

2023. július 17-én elhunyt Lator László, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, esszéista, akit hosszú évtizedekig megszámlálhatatlan kapocs fűzött a Petőfi Irodalmi Múzeumban folyó munkához . Mai posztunkban a munkatársak nevében Dr. Kemény Aranka, a PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótárának főmuzeológusa emlékezik.

„ó, hajlékony fatest, merj nyögni-zúgni csak,
csavarodj, tekeredj meg,
jajongj, de meg ne törj, add vissza hangjukat
a megbolydult szeleknek!”

Lator László budapesti otthonában, 2014. október 6. (Kemény Aranka felvétele)

Így szól Paul Valery A platánfához című verse Lator László műfordításában. Állta a viharokat, vad szeleket, míg teste meg nem tört. Támaszunk, ...

Hogyan töltik az írók a nyarat? És a leendő írók? A Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárában őrzött naplók alapján ezúttal íróink nyaralási szokásaiba nyújtunk bepillantást. E heti bejegyzésünkben Dr. Borbás Andrea, a PIM Kézirattárának főmuzeológusa írását adjuk közre.

Móricz Zsigmond és Simonyi Mária, ismeretlen felvétele (Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Vajon ki ne szeretné tudni, mit olvasnak az írók nyáron, mit írnak, feljegyzik-e érzéseiket a forró évszakkal kapcsolatban, bejegyzéseikben megörökítik-e a tájat, kiszakadnak-e a mindennapokból, esetleg kialakítanak-e kifejezetten nyári szokásokat?

Karinthy Ferenc, aki nyaranta legszívesebben Leányfalun időzött, például igen szigorú napirendet alakított ki ...

Az egykori Petőfi Társaság megszűnéséről, ezzel párhuzamosan a Petőfi Irodalmi Múzeum létrehozásához vezető kultúrpolitikai lépésekről ír Sulyok Bernadett, a PIM Kézirattárának főmuzeológusa. E heti bejegyzésünkben írása első részét közöljük.

A Petőfi Társaság ülése az Akadémián, fennállása 50. évfordulóján. Ülő sor balról jobbra: gróf Teleki Sándorné Kende Júlia, írói álnevén Szikra, Ferenczi Zoltán, Pekár Gyula, Jakab Ödön, ismeretlen, Császár Elemér, ismeretlen; álló sor balról jobbra: Lampérth Géza, Sas Ede, ismeretlen, Bán Aladár, Havas István, Lázár István, Kenedi Géza, Falu Tamás, Feleki Sándor, Gáspár Jenő, Zádor Stettner Tamás, Erődi-Harrach Béla, Gyökössy Endre, Petri Mór. Gárdonyi ...

Korábbi bejegyzésünk folytatásában Török Sándor Mátyás, a PIM Kézirattárának muzeológusa Déry Tibor avantgárd költészetének egy sajátos verstípusát, a  verstájkép eket vizsgálja, elsősorban az azokban megjelenített időbeliség szempontjait veszi szemügyre.

Déry Tibor a Florenc kávéházban, Ismeretlen fotós felvétele, Budapest, 1937-38 körül (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Déry Tibor költészetében külön csoportot alkotnak azok a művek, amelyeket Balázs Imre József az Üvegfej és homokóra: Déry Tibor korai műveiről című kismonográfiájában leggyakrabban az „ekphraszisz” vagy az „ekphraszisz-vers” terminussal jelöl, illetve a verscsoportnak szentelt külön fejezet címében a „verstájkép” ...

Zeke Zsuzsanna, a PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótárának főosztályvezetője tanulmányában Ady Endre Boncza Berta (Csinszka) 1910 és 1914 között írt leveleiből kirajzolódó alakjáról olvashatunk.

Ady Endre és Csinszka, Székely Aladár felvétele, 1916. november, Budapest (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Boncza Berta 1909 őszén, egy Royal-est alkalmával hallott először Ady Endréről, majd 1911-ben, Svájcból, a Le Marronier nevezetű leánynevelő intézetből megírta neki első levelét, melynek hangvétele – miközben a költőnek bírálásra küldi verspróbálkozását, és egyúttal dedikációt is vár az általa mellékelt Ady-fotóra – kiprovokálta a válaszlevelet. A költő válasza 1911. december 31-én érkezett, és reményt ...

A PIM Esti Extra sorozatának 2023. március 29-i alkalmával a Költő lenni vagy nem lenni kiállítás Kötelék termében hallgathatták az érdeklődők dr. Borbás Andrea, a PIM Kézirattárának főmuzeológusa és dr. Gyimesi Emese, történész interaktív tárlatvezetését.

PIM Esti Extra  Gyimesi Emesével és Borbás Andreával (Fotó: Gál Csaba, PIM)

Mint már rögtön a bevezetés során megtudhattuk, Petőfinek több mint 300 emberi kapcsolata volt rövid életútja folyamán, így a kapcsolatiháló-elemzés „utóbbi időkben kifejezetten divattá vált” tudományterületére terelődött a szó ennek kapcsán. Mint kiderült, Karinthy Frigyest (e téren is) korát megelőzve foglalkoztatta az emberi kapcsolatok feltérképezésének kérdésköre (konkrétan ...

Eheti bejegyzésünkben Micskei-Kőrös Kata, a PIM Könyvtárának muzeológus-könyvtárosa ír – a múzeum periodikagyűjteményének egyik újabb szerzeménye kapcsán – Szilágyi Sándor történetíró lapalapítási vállalkozásairól és kísérleteiről, a cenzúra működéséről és a magyar irodalom újraszerveződésének módjairól a szabadságharc leverése utáni években.

Ritkasággal gyarapodott a PIM periodikagyűjteménye. A Honterus Antikvárium aukcióján sikerült hozzájutni egy, a műtárgypiacon ritkán feltűnő periodikumhoz, így állományunkba került az 1850-ben, Szilágyi Sándor szerkesztésében megjelent Magyar Írók Füzetei eddig hiányzó egyik lapszáma. Ebből az alkalomból született ez az írás, mely 1850-nek, a magyar ...

2023.  március 9-én nyílt meg a Petőfi Irodalmi Múzeum Hajnóczy Péter és Nádas Péter írásművészete előtt tisztelgő, új időszaki kiállítása, „A létezés botránya” – Hajnóczy Péter és Nádas Péter írói világaiban . Az alábbiakban a kiállítás kurátora, a nemrégiben Szabó Lőrinc irodalmi díjjal kitüntetett Dr. Bazsányi Sándor, a Digitális Irodalmi Akadémia szerkesztője mesél a két író és életmű közötti párhuzamokról és különbségekről, a speciális kettős fókusz megteremtésének nehézségeiről és kihívásairól, valamint a kiállított anyag gazdag, sokrétű kulturális beágyazottságának jellemzőiről. (Bazsányi Sándor kurátori koncepciótanulmánya blogunk egyik korábbi bejegyzésében olvasható.)

„A ...

Új bejegyzésünk egy Török Sophie által készített ikonikus fotó történetéről szól, melynek a  Nyugat  legendás szerkesztője, Osvát Ernő áll a középpontjában.  E száz évvel ezelőtti, május végi délután örökre a magyar irodalom vizuális emlékezetének része marad. Az ekkor rögzített pillanat előzményeit és körülményeit gombolyítjuk most fel.

1923. május 30., Múzeumkert ( PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár )

A Nyugat első nemzedékének meghatározó tagjait ábrázoló, ekképpen a lap vizuális reprezentációját jelentő fotók között kétségtelenül az ikonikus „zongorás” fénykép a legismertebb, de közel ilyen jelentős az a felvétel is, amely éppen száz évvel ezelőtt, 1923. május 30-án készült.

1932. ...

2023. február 16-án nyitott meg a PIM Világjáték – Polcz Alaine 100 című időszaki kiállítása. A sokrétű és -rétegű életműről, valamint alkotójának ettől elválaszthatatlan személyiségéről, illetve a Polcz Alaine-ről való megemlékezés nehézségeiről, a monografikus kiállítás háttérmunkálatairól beszélgettünk a kiállítás kurátorával, Dr. Török Petrával, a Petőfi Irodalmi Múzeum általános főigazgató-helyettesével. (Interjúnk múlt héten megjelent első része itt olvasható .)

A Világjáték – Polcz Alaine 100 című időszaki kiállítás belső tere   (fotó: Gál Csaba, PIM)

PIMBlog: Ahogy már szó is esett róla, Polcz Alaine nagyon sokféle területen tevékenykedett, alakja számos okból is emlékezetes: ...

2023. február 16-án nyitott meg a PIM Világjáték – Polcz Alaine 100 című időszaki kiállítása. A sokrétű és -rétegű életműről, valamint alkotójának ettől elválaszthatatlan személyiségéről, illetve a Polcz Alaine-ről való megemlékezés nehézségeiről, a monografikus kiállítás háttérmunkálatairól beszélgettünk a kiállítás kurátorával, Dr. Török Petrával, a Petőfi Irodalmi Múzeum általános főigazgató-helyettesével.

A  Világjáték – Polcz Alaine 100 című kiállítás nyitófala (fotó: Gál Csaba, PIM)

PIMBlog: Polcz Alaine-re emlékezve bizonyára sok lehetséges megközelítés, vezérfonal közül választhattak a kiállítás tervezésekor. Maga a személyes életút, az életmű irodalmi, orvosi, pszichológiai ...

Az alábbi bejegyzésben Török Sándor Mátyás, a PIM Kézirattárának muzeológusa nyújt betekintést Déry Tibor avantgárd költészetének jellemző vonásaiba, a szerző ezzel értelem, valóság, ábrázolás és jelentésadás kapcsán vallott, teoretikus elképzeléseibe, illetve elemzi  A felhőállatok című verset.

Déry Tibor avantgárd költészetének sikerültebb periódusa a Dokumentum című folyóirat idejére, illetve kevéssel annak megszűnését követő, pár éves időszakra tehető. Déry költészetfelfogásában ebben az időben központi szerepet kapott az a folyóirat többi szerzőjével is rokon elképzelés, miszerint a versnek nem a valóság ábrázolása a feladata, hanem, hogy önmaga váljon egy, a saját törvényei szerint működő ...

1927 decemberében Bostontól nem messze elsüllyedt az amerikai haditengerészet egyik tengeralattjáró hajója. A balesetben a fedélzetén levők közül harmincnégyen azonnal, hatan pedig néhány nappal később életüket vesztették. A tragédia híre és a sikertelen mentési küzdelem részletei bejárták a világsajtót, a budapesti napilapok is egymással versengve közölték a legfrissebb beszámolókat. Mi több, ez a közvéleményt igencsak foglalkoztató, drámai esemény a magyar irodalomban is nyomot hagyott: Karinthy egyik – alig ismert – versének lett ihletője. A Nyájas anyó a lepénnyel című költemény ugyanakkor ízig-vérig irodalmi szöveg is, hiszen másik inspirálója Füst Milán éppen akkoriban közölt, enigmatikus verse, a Habok a köd alatt ...

2023 januárjában nyílt meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára a szerzőnek emléket állító Költő lenni vagy nem lenni című új állandó kiállítás. Új bejegyzésünkben a kiállítás három kurátorával: Kalla Zsuzsával, a PIM gyűjteményi főigazgató-helyettesével, Vaderna Gáborral, az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete intézetigazgató-helyettesével, a XVIII–XIX. századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék docensével és Prágai Adriennel, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria művészettörténészével készült beszélgetés olvasható, a kiállítás koncepciója, Petőfi Sándor alakjának és költészetének emlékezete, illetve az interdiszciplinárisan ...

Korábbi bejegyzésünk folytatásaként ezúttal a 2016-ban elhunyt Réz Pál könyvhagyatékának a Petőfi Irodalmi Múzeum állományába bekerült különleges darabjainak dedikációiról és ezek kapcsán a legendás szerkesztő, műfordító, irodalomtörténész, kritikus író-, alkotó-, pályatársaival való viszonyairól olvashatunk Török Dalma főmuzeológus tollából.

Mint visszaemlékezéseiből kitűnik, az irodalmi szcéna szereplőivel való személyes ismeretség – az, hogy ennek révén bepillanthatott , ahogyan ő fogalmaz, „az alkotás(folyamat) működésének technikájába” – Réz Pál számára úgyszólván szellemi eszmélkedésének kezdeteitől különösen fontos volt. Abban szocializálódott (s ez élete végéig meggyőződése maradt), ...

A Lónyay 200 Emlékév kapcsán jelent meg a Tuzsér Községért Közalapítvány gondozásában, a PIM szakmai segítségével az egykori pénzügyminiszter és miniszterelnök, gróf Lónyay Menyhért dédunokája, Márta 1912 és 1922 között írt naplója. A kiadványról annak egyik szerkesztőjével, a PIM Kézirattárának főmuzeológusával, Komáromi Csabával beszélgettünk.

PIMBlog: Az egykori miniszterelnök, gróf Lónyay Menyhért születésének 200. évfordulójára jelent meg a beszélgetésünk apropóját képező kiadvány. Miben áll Lónyay szellemi öröksége, miért fontos emlékeznünk rá? És mit adhat hozzá akár vele kapcsolatos tudásunkhoz, akár tágabban vett műveltségünkhöz dédunokája, gróf Lónyay Márta frissen megjelent naplója?

Az irodalomtudomány (és számos más tudományág is) az utóbbi időkben élénkülő figyelemmel vizsgálja a testi vonások és tapasztalatok művekbe íródásának jelenségét és módozatait. Alább közölt tanulmányában Borbás Andrea azt vizsgálja meg, miként jelennek meg Ady Endre alakjának ismertetőjegyei saját verseiben.  

„Ady első köteteinek poétikai hangoltsága […] olyan versnyelvi teret képez meg, amely­ben a megszólalás mindig egy megszólaló énhez köthető […] az empirikus szubjektum sok esetben azonosítható […] az életrajzi Ady-figurával”

– idézi E. Csorba Csilla Bednanics Gábor A szubjektum megképződése és az önazonosság Ady Endre költészetében  alcímű tanulmányát. S valóban, Ady egyes verseiben a ...