Petőfi Sándor vitathatatlanul a XIX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb költője, a különböző történelmi időszakokban azonban más-más képet közvetítettek róla a nyilvánosságban. Ha áttekintjük az 1950-es évek tankönyveit, újságcikkeit, tanulmányait, láthatjuk, hogy munkáinak egy erősen szelektált részét közölték, elemezték. A korabeli felfogás szerint Petőfi elsősorban forradalmár volt, aki az 1789-es francia forradalom irodalmát olvasta. Természetesen azokban a kemény években is voltak kutatók, akik a közfelfogásnál mélyebben látták át az életművet, cikkemben erre is igyekszem példát hozni.

(Forrás: PIM Könyvtár)

Rendkívül fontos számba vennünk a szövegkiadásokat, hiszen egy ilyen munka a kiadó és a sajtó ...

Technika és haladás

Nem elhanyagolható az a hatás, amit A jövő század regénye  a dualizmus kori sci-fi-irodalomban a technikai találmányaival és a repülés leírásával keltett. Jókai számtalan író fantáziáját megihlette. Herczeg Ferenc, Ambrus Zoltán, Karinthy Frigyes, Ady Endre, Schöpflin Aladár, Biró Lajos mind pozitív példaként hivatkozik A jövő század regényé re, közülük többen írtak (Herczeg, Ambrus, Karinthy, Biró) kiváló sci-fi-novellákat is. A jövő század regényé nek témái, ötletei, optimista szemlélete és eszmei mondanivalója alapjaiban határozta meg a dualizmus évtizedeinek magyar nyelvű sci-fi-irodalmát.

  „ Sokan azt gondolják: Magyarország – volt; – én azt szeretem ...

Németh Andor kéziratos hagyatéka a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárában található. Ebből mutatunk most be egy különleges darabot,  Munkafüzetek címet viselő feljegyzéseit, melynek szövegét betűhűen közöljük.

Az 1927. szeptember 10. és október 11. között vezetett naplószerű füzet nagyrészt egy készülő, valószínűleg félbehagyott Stendhal-tanulmányhoz írt vázlatokat tartalmaz, vegyítve aktuális teendőivel kapcsolatos feljegyzésekkel. A szeptember 18-ai bejegyzés szerint az estét az Abbázia kávéházban töltötte József Attilával, aki ekkor írta meg barátjáról a Németh Andor című költemény első változatát.

József Attila Kerpel Jenővel és Németh Andorral felolvasáson, Várkonyi László felvétele, 1937 (PIM ...

A Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött Ambrus Zoltánhoz köthető műtárgyak közül most a művészi ábrázolások kerülnek elő, különös hangsúllyal Ambrus síremlékére.  

Karlovszky Bertalan ceruzarajza Ambrusról, Párizs, 1885  (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Életében több portrét készítettek Ambrus Zoltánról, de a legkorábbi valószínűleg Karlovszky Bertalan (1858–1938) festőé, aki az író profilképét vetette papírra 1885-ben.

Ambrus nagy vágya teljesült, amikor ez év májusában Párizsba utazhatott. Szabadságot kért munkahelyétől, a Magyar Földhitelintézettől, ahol Arany László osztályán dolgozott, és a Nemzet című lap Párisi levelek című sorozatába küldte rendszeresen tárcáit.

A vele csaknem egykorú, ...

Sorozatunk első részében bemutattuk Jókai Mór művét, A jövő század regényé t. A következő epizódban azokat a nemzetközi utópisztikus és sci-fi-műveket tekintjük át, amelyek komoly hatást gyakoroltak Jókaira.

  Jules Verne, Félix Nadar felvétele, 1878 körül ( wikipédia )

Utazások…

1872-ben, amikor A jövő század regénye megjelent a fantasztikus és utópisztikus írók közül elsősorban Edgar Allan Poe, Jules Verne, Cammille Flammarion, Edward Bulwer-Lytton voltak rendkívül népszerűek idehaza, a Jókai által szerkesztett Hon többször beszámolt műveikről. Verne különösen népszerű volt. Különleges utazásai Jókait is megihlették, nem csupán A jövő század regénye tanúskodik erről, de Egész az északi pólusig című ...

Szlávik Jánosné könyvtáros, népművelő Ambrus Zoltán emlékének ápolásában évtizedek óta jelentős szerepet vállal. Vele beszélgettünk azokról az Ambrus Zoltánhoz köthető műtárgyakról, amelyeket a PIM őriz. A sorozat második részében családi fotók, egy filmfelvétel, valamint az utazások során készült fényképek és néhány személyes tárgy került a fókuszba.

Az Ambrus testvéreket ábrázoló fotóból több is fennmaradt, ennek a kissé megtört példánynak a hátoldalán Ambrus édesapjának kézírásával az alábbi olvasható: „Csurgaӳ József barátom / kedves családjának / a ...

A visszaemlékezések részletesen kitérnek Ady Endre karizmatikus kisugárzására, arcvonásainak különös szépségére, szuggesztív tekintetére, külön kihangsúlyozva az öltözködés iránti érdeklődését.  Külsejéhez való tudatos viszonya fényképein is lemérhető. Előszeretettel levétette magát fővárosi és vidéki műtermekben közöttük olyan neves mesterekkel, mint Székely Aladár. Dedikált felvételeket küldött rajongóknak, ismerősöknek, barátoknak, portréiból készült képeslapokon levelezett. Képmása, kilépve az irodalom szűk világából, széles körben forgott: egyfajta sztárként bűvölte a közönséget. Ezzel összhangban a ruha fontos szerepére figyelhetünk fel a költő önreprezentációjában és kultuszában. A Petőfi ...

Szlávik Jánosné könyvtáros, népművelő Ambrus Zoltán emlékének ápolásában évtizedek óta jelentős szerepet vállal. Februárban Ambrus születésének 160. évfordulóján az Országos Széchényi Könyvtár kollégái interjúztak vele , és természetesen az Ambrus-hagyaték sorsáról is szó esett. Az OSZK mellett több közgyűjtemény őriz Ambrus Zoltánhoz köthető műtárgyat, így a PIM is, ezekből válogattunk néhányat a tavaszi karantén idején készült beszélgetésünkhöz. Az első részben a gödöllői lakhelyhez kapcsolódó fotókról kérdeztük Szlávik Jánosnét.

  Ambrus Zoltán gödöllői háza tornácán, 1925 körül (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Mindjárt az elején egy talányba botlottunk. Ezen a képszeleten Ambrus ...

A |KÉT PORTRÉ| kiállítás a 20. századi magyar irodalom két meghatározó alakjára, Mészöly Miklósra és Pilinszky Jánosra emlékezik. Míg a Pilinszky-kiállítás az otthon biztonságos terét jeleníti meg, addig a Mészöly-tárlat inkább a tájra fókuszál. A térben a kéziratok, relikviák, idézetek mellett hangsúlyosan szerepelnek Móser Zoltán felvételei, amelyek láttatják azokat a tájakat, amelyeket Mészöly is remekül ábrázolt prózáiban. A kiállításról Molnár Eszter Edina muzeológussal beszélgettünk. 

A kiállítás stáblistájában Szolláth Dávid kurátorként, te pedig projektvezetőként szerepeltek. Hogyan dolgoztatok ezen a kiállításon?

A kiállítás mindig csapatmunka eredménye. Az alapötlet Dávid fejéből pattant ki, ...

2021 januárjában a ThingLink online prezentációs eszköz fejlesztőinek támogatásával egy kreatív szövegalkotáson és múzeumi gondolkodáson alapuló workshopot indítottunk ötödik osztályosok részére, János vitéz-emlékkiállítás címmel. Az volt a célunk, hogy a részt vevő osztályok saját virtuális kiállításokat tervezzenek és valósítsanak meg a ThingLink felületén. 

Ez a cikk a kiállítások megvalósulásáról szól, összegezve a fejlesztők, múzeumpedagógusok, pedagógusok és diákok között létrejött nagyon komplex együttműködésnek a tapasztalatait, tanulságait.

A ThingLink és mi

2020 tavaszán, az első lezárásokkal egy időben fedeztük fel a ThingLink nevű prezentációs eszközt, melynek segítségével ...

A regény megírását és a regényből forgatott, most bemutatott film létrehozását egyaránt hallatlan erőfeszítés és kitartás jellemezte . Füst Milán hét éven át, napi tízórányi megfeszített munkával, 40.000 oldal fogalmazványt készített, amellyel aztán hat hétig fűtötte fürdőszobai vaskályháját. Enyedi Ildikó pedig már 1989-ben elkészítette belőle első forgatókönyvét, majd közel 30 évet várt a forgatásra, amelyre – a pénzügyi és jogi feltételek teljesülése után – csak 2019-ben kerülhetett sor. 

Forrás: IMDb.com

A fennmaradt Ady-kéziratok nagyobb része tisztázat. Ezeken rendszerint nincs, vagy alig található javítás, van viszont teljes névaláírás és nyomdai jelzés. Bölöni György jegyezte fel, hogy Ady „első fogalmazványait eldobta, szétszakította, nehogy az utókor lássa, hogyan dolgozott. Néhány első kézirata mégis kikerült ebből a heródesi műveletből.”

Ady Lőrinc, Ady Lőrincné, Ady Endre, Ady Lajos és Ady Lajosné az érmindszenti kúria előtt, Huszthy Zoltán felvétele, 1913 (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Álom egy Méhesről

„Az Álom egy Méhesről három kutyanyelves kéziratát is szokása szerint szétszakította Ady.” A kéziratot megvizsgálva látszik, hogy az autográf ceruzaírású fogalmazványon nem ...

A PIM 2019 óta rendszeresen szervez kreatívírás-kurzusokat és -táborokat: az intézményen belül, a fiatal felnőtt korosztályt megcélozva indulnak az Írásflessek workshopok, míg a középiskolásokra fókuszál a nyári táborként működő Kapolcska . Az eddig született írásművekből online elérhető antológiák jelentek meg, ennek apropóján kérdeztük a kurzusok két szervezőjét, Czékmány Anna múzeumpedagógust és Kubiszyn Viktor írót.

Illusztráció (Fotó: Min An/ Pexels)

Hogyan indult el a PIM kreatívírás-kurzusa?

Czékmány Anna: Viktorral régebbi az ismertség, 2019-ben közösen tartottunk addikciós múzeumpedagógiai foglalkozásokat az Ady- és a Csáth-kiállításainkban. Hamar kiderült, hogy jól tudunk együttműködni és ...

A könyvtár periodikagyűjteményének különleges részét képezi a közel félezer tételből álló naptár- és kalendáriumgyűjtemény, amely a 17. századtól napjainkig tartalmazza az irodalmi szempontból értékes, a gyűjtemény profiljába illeszkedő darabokat.

Egy 1830-ban kiadott kalendárium a Jékely-hagyatékból (Forrás: PIM)

Számszerűleg a legtekintélyesebb részt a 19. században megjelent naptárak képviselik. Különösen a század második felében vált népszerűvé ez a kiadványtípus. A naptáraknak fontos szerepük volt az irodalmi életben, szépirodalmi vonatkozásaik jelentősek, ugyanakkor a kiadványok az élet minden területén jelen voltak. Egyedülálló információt szolgáltattak minden korban: az élethez való gyakorlati, ...

A |KÉT PORTRÉ| kiállítás a 20. századi magyar irodalom két meghatározó alakjára, Mészöly Miklósra és Pilinszky Jánosra emlékezik. A Pilinszkyvel foglalkozó teremben haladva úgy érezzük, mintha a költő otthonába lépnénk be, miközben a versei által megteremtett univerzumba is belezuhanunk. A Pilinszky- kiállításról a kurátorral, Wirth Imrével beszélgettünk.

Viszonylag kis térben zajlik ez a kiállítás. Kihívást jelentett, hogy ezt a komplex életművet egy ekkora teremben dolgozd fel?

Mivel a kezdetektől fogva világos volt, hogy kamaratárlatot rendezünk Pilinszky születésének 100. évfordulójára, így tudatosan nem a teljes életműre, csupán a Pilinszky-lírára fókuszáltam. Számomra inkább az volt kihívás, hogy egyáltalán ...

Az ex libris (könyvjegy, könyvtárjegy) létrejöttének két gyakorlati oka van: a könyvek védelme, valamint a tulajdonjog jelölése. Az esztétikailag is tetszetős, egységes kisgrafika nem árt a könyvnek, mégis hordozza a könyv tulajdonosával kapcsolatos alapvető információkat. Most a PIM könyvgyűjteményében szereplő néhány ex librisen keresztül mutatjuk meg az irodalmi könyvjegyek sokféleségét, valamint a bennük rejlő jelentéstartalom összetettségét. 

A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvtára (Forrás: Balkányi László – We Love Budapest)

Az ex librisek kialakulása

Az ex libris virágkora a 19–20. század fordulójára tehető, de a korábbi századokban is voltak törekvések a tulajdonjog jelölésére. Az ex libris elődei a ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi Pilinszky János hagyatékának egy részét, amely öt évvel ezelőtt örökösei jóvoltából került be a múzeum Művészeti, Relikvia- és Fotótárába. Pilinszky néhány relikviájáról és azok kontextusáról Zeke Zsuzsanna, a PIM muzeológusa mesélt az Irodalmi Magazin által szervezett Pilinszky-konferencián.

Zeke Zsuzsanna elmondta, hogy a Pilinszkytől fennmaradt relikviák az otthonában készült fotókkal és a róla készült felvételekkel együtt megidézik a költő egykori tárgyi környezetét, jellemzik ízlését és életmódját. A relikviák között a hétköznapi tárgyak és ruhadarabok mellett találunk külföldi útjai során vásárolt dísztárgyakat, faliképeket és kegytárgyakat is. 

Pilinszky ...

  Reklámgrafikusból véletlenül lett a PIM kiállításrendezője, mára több díjnyertes – és Az Év Kiállítása-díjas – tárlat látványtervezője és grafikusa, valamint a nevéhez fűződik többek között a nemrég nyílt Rézbőrű volt az alkony című tárlat. Vallja, hogy a kiállítás egy sajátos formanyelv, amelyre a kívülálló perspektívájából érdemes rátekinteni. Mihalkov Györgyöt a látványtervezés folyamatáról, kedvenc munkáiról, aktuális projektekről és a hazai trendekről kérdeztük.

Fotó: Gál Csaba

Hogyan lesz valakiből kiállításrendező? Milyen út vezetett a PIM-be?
Igazából teljesen véletlenül alakult így. Az előző munkahelyem egy nemzetközi reklámcég volt, ahol reklámokat terveztem. Ezt követően ...

Az utolsó indiánkönyv címmel jelent meg a Rézbőrű volt az alkony kiállítás kísérőkiadványa. Egy antológia, benne 79 szerző szövegével, amelyek valamilyen módon viszonyulnak az indiánhoz, indiánozáshoz. Az antológiáról a kötet három szerkesztője közül kettővel, Jász Attilával és Wirth Imrével (aki az említett kiállítás kurátora is) beszélgettünk.

Milyen céllal született meg ez a kötet?

WI: Ahogy összeállt a kiállítás koncepciója, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ez elkerülhetetlenül „emlékkiállítás” is lesz, hiszen a gyerekek alig olvasnak manapság indiánkönyvet, de akik olvastak annak idején, azok számára is jórészt ismeretlen a magyar indiánozás irodalmi vonatkozása. A „hősi halált” kockáztatva ...

„Az volna gyönyörű, ha írás közben szótól szóig, mondattól mondatig  ̶  mint a zseblámpafény  ̶ világíthatnánk magunknak, és így érhetnénk tetten, ami éppen a tettenérésünktől lesz azzá, ami. ( Mészöly Miklós: A mesterségről)

„Alig van próza, amely ilyen közel állna a csöndhöz, a hallgatáshoz, mint az övé.” ( Esterházy Péter : Majd , 2002)

Mészöly Miklós (eredeti nevén Molnár Miklós) 1921. január 19-én született Szekszárdon. A 20. század közepétől kibontakozó írásművészete jelentősen hozzájárult a magyar próza megújulásához, a magyar próza európai szintű elismertségéhez.

Mészöly Miklós (PIM)

Első novelláját ( Bridge és a nyúl, 1943) még Molnár Miklós névvel jelentette ...

Jókai Mór eleven és erős kapcsolatot ápolt a természettel. Kertészet iránti szenvedélyének hódolva 1853-ban a Svábhegyen megvásárolt egy elhagyott kőbányát a rajta álló házzal együtt. A területet borító sűrű bozót helyére szőlőt és gyümölcsfákat telepített, a gyakori erős szél ellen hársat, juharféléket, szilt, barkócát (berkenyét), vadgesztenyét, diót ültetett, a ház körül kisebb díszkertet alakított ki. Sóki Diána múzeumpedagógus és Veres Miklós muzeológus segítségével virtuálisan barangoltuk be a területet, miközben megismerkedtünk A jövő század regényé nek történelemszemléletével, Jókai Mór természethez kapcsolódó gondolataival és a jövőről alkotott elképzelésével.

A virtuális sétán az a ...

A párizsi Magyar Műhely folyóirat szerkesztőségi levelezése a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárát gazdagítja. A lap alapító szerkesztői, Nagy Pál, Papp Tibor és a hetvenes években hozzájuk csatlakozó Bujdosó Alpár közgyűjteményünkben helyezték el hatalmas és impozáns levelezésüket, számos hagyományos formájú és vizuális költeményükkel együtt. 2018-ban pedig Parancs János költő hagyatéka is az irodalmi múzeumba került. A PIM kiemelkedő jelentőségű emigrációs irodalmi gyűjteményében ez a korpusz elsőrangúan reprezentálja az avantgárd művészeti törekvések képviselőinek szerkesztői gyakorlatát, irodalom- és művészetelméleti tájékozottságát, ezáltal jól nyomon követhető a folyóirat története, valamint a ...

Móricz Zsigmond így írt Székely Aladárról: „Költőknek imádója és barátja, egy hosszú pályán kísérte őket, hogy testiségükben megörökítse a lencse művésze a lélek harcosait. Ő is lelket fotografál és ez teszi kivételessé s szóra méltóvá munkáit”. A fotográfus műtermében született íróportrék közül mutatunk néhányat. 

Székely A. László: ...

A Magyar Műhely és a Petőfi Irodalmi Múzeum története több ponton is összekapcsolódik. A folyóirat egyik alapító-szerkesztője, Parancs János 1966-tól 1974-ig az intézmény muzeológusaként dolgozott. Fontos érintkezési pont továbbá a vizuális költészet első jelentősebb magyarországi kiállítása, a PIM 1987-es Kép-vers/vers-kép című tárlata, amelyen a Magyar Műhely alkotógárdájával együtt több mint húsz hazai és nyolc külföldön élő magyar költő vett részt. 

A Magyar Műhely szerkesztősége az első gyűjteményegységet (147 tétel analektát) 1970-ben ajándékozta a PIM-nek, Parancs János párizsi útja alkalmával. 

Parancs János, Kormos István és Erdély Miklós a Petőfi Irodalmi Múzeum előtt, Budapest, 1969 körül