2021. dec 22.

Jókai, a sci-fi-író III.

írta: pimblog
Jókai, a sci-fi-író III.

A jövő század regényének hatása a dualizmus kori sci-fi irodalomra

Technika és haladás

Nem elhanyagolható az a hatás, amit A jövő század regénye a dualizmus kori sci-fi-irodalomban a technikai találmányaival és a repülés leírásával keltett. Jókai számtalan író fantáziáját megihlette. Herczeg Ferenc, Ambrus Zoltán, Karinthy Frigyes, Ady Endre, Schöpflin Aladár, Biró Lajos mind pozitív példaként hivatkozik A jövő század regényére, közülük többen írtak (Herczeg, Ambrus, Karinthy, Biró) kiváló sci-fi-novellákat is. A jövő század regényének témái, ötletei, optimista szemlélete és eszmei mondanivalója alapjaiban határozta meg a dualizmus évtizedeinek magyar nyelvű sci-fi-irodalmát.

(Forrás: Magántulajdon)

 Sokan azt gondolják: Magyarország – volt; – én azt szeretem hinni: lesz!”

Látványosan elszaporodtak például a Magyarország jövőjét pozitívan bemutató, inváziós toposzokkal dolgozó művek, amelyekben a technikai felfedezés kulcsszerepet játszott. Privigyey Pál Magyarország nem volt, hanem lesz című regénye mindjárt két változatban (1878, 1887) is felmondja Jókai történetét. A távírda főnökeként dolgozó szerző regényei azonban ma már inkább a megmosolyogtató fan fictionök, mint a komolyan vehető regények közé tartoznak. Az 1950 és 2000 között játszódó művekben a Magyarországra támadó inváziós orosz seregeket léghajókra szerelt óriási fenyőkkel seprik ki az országból. Nem sokkal jobb Farkas Gyula Utolsó ütközet (1888) című műve sem, ami Privigyeyhez hasonló inváziós alkotás, tulajdonképpen egy álomkép a magyar nemzeti nagyságról és világhatalomról, s már a kezdő oldalán felidézi a dualizmus időszakában rendkívül kedvelt Széchenyi-parafrázist. A mű 2453-ban, Attila hun fejedelem halálának 2000. évfordulóján játszódik, amikor a világon a latin, germán és szláv birodalom osztozik, közéjük beékelve Magyarországgal. Farkas alkotása sci-fi-történeti kuriózum, hisz nem sok sci-fi-eposzt tart nyilván a magyar irodalomtörténet. 

 

(Forrás: PIM Könyvtár)

S azért a kommunizmus győzelme mindenkor egyszersmind a despotizmusé leend

Jókai elutasította a despotizmust – az anarchista kommunista Oroszországot már-már horrorisztikusan ábrázolja –, és az egyéni szabadságjogokat sokra tartotta. Ez az eszmei alapállása sem elhanyagolható a hazai sci-fi-irodalomra. A korszak egyik legjelentősebb publicistája, a szárnyait próbálgató Beksics Gusztáv 1880-ban Barna Arthur című kalandos sci-fi-regénye, olyan mint egy hommage, ami egyszerre kölcsönöz ötleteket Jókai Mórtól (társadalmi kérdések, eszmetörténeti problémák, világot átformáló természettudományos felfedezések) és Jules Vernétől (világot átívelő kalandos utazások, szerelmi háromszögekben vergődő főhős). Beksics főhőse, Arthur egy aranyvulkán kirobbantásával próbálja meg átformálni szocialista irányba a társadalmat, sikertelenül. A vulkán kitör ugyan, a pénz értékét veszti, de a hatás nem az, amit Arthur remélt. Utópia helyett háborúk, válságok és értelmetlen pusztítás köszönt az emberiségre. Arthur végül ezt is megoldja: a regény végkövetkeztetése az, hogy a világot és az emberiséget megjavítani, az ember alaptermészetét formálni forradalmi vagy akár természettudományos eszközökkel nem lehet.

beksics_g.jpg(Forrás: OSZK, Digitális Képgyűjtemény)

Hasonló következtetésre jutott 1914-ben Boros József kétkötetes regényében, a Kék hattyúban és folytatásában, a Noé barlangjában. A regény főhőse, Rank doktor Tatrangihoz hasonló tudós, aki az emberiség egy szűk csoportját akarja megmenteni, mert közeleg a világvége. Barlangokat épít, ahol a túlélés mellett a célja, hogy kiirtsa az egyénből a pénz szeretetét és a kapzsiságot. Rank kísérlete azonban kudarcba fullad. Rank azt a következtetést vonja le, hogy az emberi alaptermészetet erőszakosan megváltoztatni nem lehet. Voltak azonban utópiaszerzők, akik egészen más választ adtak Jókai és követői jövőképére. Műveikben az ember alapvetően változott meg. Tóvölgyi Titusz Az új világ (1888) és Naszády József Anarchia (1904) című regényeikben egy anarchizmusra és kommunizmusra felépített jövőt mutatnak be, élesen szemben helyezkedve a Jókai által írt vízióval. Tóvölgyi 2300-ban játszódó kommunista utópiájában mindenki boldog, a társadalmi konfliktusok szinte teljesen megszűntek, egyedül a csúnyák és a szépek harca maradt a konfliktusforrás. Hasonló anarchista kommunista elvekre épített regény Naszády Józsefé, ahol az emberiség boldog és steril egyenlőségben éli életét. Nem minden sci-fi-író értékelte azonban ennyire pozitívan a szociáldemokrata, kommunista vagy anarchista eszmét. Bessenyei Magyar Gyula Félszázad mulva (1907) című regénye Jókai hatását mutató disztópia. Az 1950-es évek második felében játszódó történet egy eszmeileg kettészakadt (nemzetiekre és szociáldemokratákra), polgárháborúba sodródó Magyarországról szól. A regény a nemzetieket állítja középpontba, akik több technikai találmány (repülő, altatóbomba) segítségével győzelmet aratnak a szociáldemokraták felett.

 A gyermekkor vége

A jövő század regénye végig ismert maradt, másodvirágzását az első világháború kitörés hozta el, ami végül határpont lett a hazai és a nemzetközi sci-fi-történetben. A háborús leírások és a fikció és a valóság közötti bizonyos párhuzamok okán sokan úgy gondolták, Jókai megjósolta a jövőt. 1916-ig ez a népszerűség kitartott, majd lassan újra a feledés homályába merült a mű. A világháború szörnyűségei túlléptek a regényben ábrázolt borzalmakon, kiderült, hogy a technika eredményeit nem csupán jóra, de rosszra is lehet fordítani. Mint sci-fi-munka, A jövő század regénye felett egyszerűen eljárt az idő. A két világháború közötti sci-fi-irodalom témáiban már nyoma sincs a technikai fejlődésbe vetett lelkes hitnek. A Monarchia és benne a történelmi Magyarország jövőjének központba állítása Trianon után pedig alaposan kikezdte a regény időtállóságát. Az írók egy új világháborútól, a kommunizmus, a fasizmus és a nácizmus árnyékában sokkal inkább a diktatúrák általánossá válásától tartottak, megjelentek a félelemeket bemutató disztópiák (pl. Babits Mihály: Elza pilóta). Jókai szelíd, derűlátó szemlélete meghaladottá vált.

Veres Miklós

Szólj hozzá