Az ex libris (könyvjegy, könyvtárjegy) létrejöttének két gyakorlati oka van: a könyvek védelme, valamint a tulajdonjog jelölése. Az esztétikailag is tetszetős, egységes kisgrafika nem árt a könyvnek, mégis hordozza a könyv tulajdonosával kapcsolatos alapvető információkat. Most a PIM…
A Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi Pilinszky János hagyatékának egy részét, amely öt évvel ezelőtt örökösei jóvoltából került be a múzeum Művészeti, Relikvia- és Fotótárába. Pilinszky néhány relikviájáról és azok kontextusáról Zeke Zsuzsanna, a PIM muzeológusa mesélt az Irodalmi Magazin által szervezett…
Reklámgrafikusból véletlenül lett a PIM kiállításrendezője, mára több díjnyertes – és Az Év Kiállítása-díjas – tárlat látványtervezője és grafikusa, valamint a nevéhez fűződik többek között a nemrég nyílt Rézbőrű volt az alkony című tárlat. Vallja, hogy a kiállítás egy sajátos formanyelv, amelyre a…
Az utolsó indiánkönyv címmel jelent meg a Rézbőrű volt az alkony kiállítás kísérőkiadványa. Egy antológia, benne 79 szerző szövegével, amelyek valamilyen módon viszonyulnak az indiánhoz, indiánozáshoz. Az antológiáról a kötet három szerkesztője közül kettővel, Jász Attilával és Wirth Imrével (aki az…
„Az volna gyönyörű, ha írás közben szótól szóig, mondattól mondatig ̶ mint a zseblámpafény ̶ világíthatnánk magunknak, és így érhetnénk tetten, ami éppen a tettenérésünktől lesz azzá, ami. (Mészöly Miklós: A mesterségről)
„Alig van próza, amely ilyen közel állna a csöndhöz, a hallgatáshoz,…
Jókai Mór eleven és erős kapcsolatot ápolt a természettel. Kertészet iránti szenvedélyének hódolva 1853-ban a Svábhegyen megvásárolt egy elhagyott kőbányát a rajta álló házzal együtt. A területet borító sűrű bozót helyére szőlőt és gyümölcsfákat telepített, a gyakori erős szél ellen hársat,…
A Magyar Műhely és a Petőfi Irodalmi Múzeum története több ponton is összekapcsolódik. A folyóirat egyik alapító-szerkesztője, Parancs János 1966-tól 1974-ig az intézmény muzeológusaként dolgozott. Fontos érintkezési pont továbbá a vizuális költészet első jelentősebb magyarországi kiállítása, a PIM…
Eddig ismeretlen, Babits Mihályt ábrázoló fényképet vásárolt a múzeum Művészeti, Relikvia- és Fotótára. A portréfotó közel száztíz évvel ezelőtt Székely Aladár műtermében készült. A kissé elhalványult felvételre hónapokkal a PIM Székely Aladár-fotókiállításának 2020. októberi megnyitása után…
A Magyar Műhely generációs fórumként jelentkezett. Az egyetemista, főiskolás és 30 év alatti, Nyugat-Európába szakadt fiatal magyar értelmiségiek megnyilatkozási terepe kívánt lenni, markáns avantgárd arculata az első évtized végén kristályosodott ki.
Az első években gyakran változott a…
A PIM Kézirattára körülbelül 380 hagyatékot és közel kétmillió kéziratot őriz. A Kézirattár működéséről, a hagyatékok beérkezéséről és feldolgozásáról, valamint a kéziratok eredetiségéről Komáromi Csabát, a PIM Kézirattárának munkatársát kérdeztük.
Komáromi Csaba (Fotó: Gál Csaba/PIM)
Hogyan…
Az elmúlt gyereknap alkalmából a múzeum egyik izgalmas írói gyűjteményegységéből, a Csáth Géza-hagyatékból mutatunk be gyerekkori fotográfiákat és szövegrészleteket.
Csáth Brenner József néven született 1887-ben Szabadkán. Első ismert fényképét a város jó nevű műtermi fényképésze, Meinhardt…
Székely Aladár gyakran fotózott nőket és női alkotókat. A művészek nemcsak személyes céllal látogattak el Székely Aladárhoz, sokszor vele készíttették el azt a hivatalos fotót, amit később az írásaik illusztrációjaként vagy a folyóiratos publikációjuk mellett használtak. Ugyanakkor a felhasználási…
Mészáros Tibor a Makkai Ádám Emigrációs Archívum működéséről, a PIM Könyvtár kisnyomtatványairól és egy izgalmas emigráns hagyatékról, a Rónai Pál-anyagról mesélt.
A Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtár és Makkai Ádám Emigrációs Archívum sajátos helyet tölt be a magyar múzeumi rendszerben. A múzeumi…
Az Olvassuk Trianont! beszélgetéssorozat Cselédlegendák című részében Parádi Andrea, az Édes Anna/Kosztolányi – Trianon 100 kiállítás kurátora Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténésszel és Trádler Henrietta társadalomtörténésszel beszélgetett a cselédek helyzetéről a Monarchia korában. Milyen…
Az 1956-os magyar forradalom leverése után Nyugat-Európába menekült fiatal értelmiségiek új lap indítását határozták el a már meglévő emigráns orgánumok (mint például az Új Látóhatár vagy a Nemzetőr) mellett, amelynek első száma 1962 májusában jelent meg Párizsban.
Nagy Pál és Parancs János a…
Szokatlanul és nagyon izgalmasan mesél Csáth életéről a PIM friss kiadványa, amelyben dokumentumtárgyakon keresztül elevenedik meg az író különös életútja. A kötetről a szerzőpárossal, Molnár Eszter Edinával és Sidó Annával beszélgettünk.
Fotó: Birtalan Zsolt/PIM
Hogyan született meg a…
E. Csorba Csilla az egyetemi évei után került a Petőfi Irodalmi Múzeumba, ahol négy évtizede dolgozik. 1996-tól a múzeum főigazgató-helyettese, 2005 és 2016 között főigazgatója volt az intézménynek. Az indulásról, a szakterületének megtalálásról, szemléletének alakulásáról és ars poeticájáról Török…
Ady gyakran ellátogatott Székely Aladár műtermébe, hogy portrékat készíttessen magáról, és sűrűn előfordult, hogy családtagjait, szerelmeit vagy barátait is magával vitte, hogy közös kép készüljön róluk. Így születtek meg az emblematikus közös fotók Lédával vagy Babitscsal.
Székely Aladár: Ady…
Az Új vizeken. Írók és művészek Székely Aladár műtermében című kiállítás kis alapterülete nem tette lehetővé, hogy néhány olyan művet, összefüggést megjelenítsünk, amely inkább adalék, mint fő tendencia, de megismerése érdekesnek tűnhet a fotótörténetben jártasak számára is. Ilyen például a Sassy…
A Petőfi Irodalmi Múzeum Rézbőrű volt az alkony című kiállítása szerteágazó ösvényeken vezet a gyerekkor indián hőseitől a felnőttkor döntésein át a megőrzött rézbőrű alkonyokig. Az úton az indián kultusz legfontosabb alakjai elevenednek meg, például Borvendég Deszkáss Sándor, Baktay Ervin vagy Cseh…
Móricz Zsigmond igazolványképe. Fotó: Békei, 1900 (PIM Fotótár)
Móricz Zsigmond 1913-ban tette közzé ezt az arcképét a Pesti Futárban. Békei fotográfus igazolványképként használt felvétele 1900-ban készült, feltehetően műtermi fotó. A kép önmagába zártságát jelentéstelivé teszik a hozzá fűzött…
Weöres Sándor Özönvíz-töredék című verse a 2020 nyarán gyűjteményünkbe került Várkonyi Nándor-hagyatékban található, amelyben kiemelkedő egységet alkot a magyar és világirodalom e meghatározó 20. századi lírikusától fennmaradt mintegy 63 levél, és több általa írott, valamint hozzá kapcsolódó…
Az előző részben említett három nagy kéziratgyűjtemény mellett kisebbek is képződtek a költő életében. A legjelentősebbeket tekintve ilyen Révész Béláé, amely a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba, Hatvany Lajosé, amely a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárába kerültek, valamint Fenyő Miksáé, Bölöni…
Képzőművészek is gyakran megfordultak Székely Aladár, majd fia, Székely László műtermében. Székely festőkről készült fotográfiái jól mutatják, hogy az alkotó nagy beleérző képességgel rendelkezett, és jól ismerte a korabeli művészeti életet. A képzőművészeket megörökítő fotóira is jellemző, hogy…