A PIM Esti Extra sorozat különkiadásának 2023. február 22-én Szilágyi Ákos költő, esztéta volt a vendége, témáját pedig a frissen megnyílt, Költő lenni vagy nem lenni című új, állandó tárlatának „Erő” terme kapcsán felmerülő kérdések szolgáltatták. A tárlatvezetéssel egybekötött program alkalmából…
1936: „annus horribilis”, a három király éve a brit monarchiában. Január 20-án, regnálásának 26. esztendejében meghal a király, V. György. Örököse, az Európa-szerte népszerű világfi, a társasági élet kedvence, a nyitott, jól kommunikáló, uralkodásra termett addigi walesi herceg, választott uralkodói…
Komáromi Csaba, a Kézirattár főmuzeológusa ezúttal a magyar reformkor egyik leghíresebb főúri házaspárjának történetét mutatja be, a népszerűség mögött meghúzódó családi tragédia szemszögéből.
Nagykárolyi gróf Károlyi Viktor, 1865 körül (Forrás: MNM)
Talán az egész 19. század egyik leghíresebb…
Nem sok olyan íróról, költőről tudunk a magyar irodalomban, akit már életében legenda övezett, mégis Tandori Dezső ezen kevesek közé sorolható. Köszönhető ez annak, hogy az egyedülálló életmű mellett a költő sajátos hobbik iránt rajongott. Gombfoci- és kártyabajnokságok, lóversenyek, mackók és…
Ahogyan arról már több felületen is hírt adtunk, Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulója alkalmából a nagyívű fejlesztések és közművelődési programok mellett a muzeológia legkorszerűbb kihívásainak is megfelelő, látványos és izgalmas megoldásokkal a PIM állandó kiállítása is megújul.…
A Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtárában található egy posztumusz kiadott Petőfi-kötet két variánsa, melynek története sokat elárul a Bach-korszak könyvkiadásának nehézségeiről és a cenzúraviszonyokról.
E kötetek, melyek sikeresen megmenekültek a bezúzás elől, múzeumunk kincsei közé tartoznak, hisz…
2021. december 20-án látott napvilágot a hír, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum megvásárolta Tandori Dezső és felesége, Tandori Ágnes hagyatékát. A múzeum osztályain megkezdődött a gyűjtemény feldolgozása. Interjúsorozatunkban elsőként a Kézirattár muzeológusaival, Borbás Andreával és Sulyok…
Minden korban, olykor pedig különösen érvényesek Ady Endre: De ha mégis? című költeményének sorai: „Mikor mindenek vesznek, tűnnek”, égető a szükség a társ „tűrő, igaz kezére”. A költő első és egyetlen állandó lakhelyét Boncza Berta tette otthonná. A rövid közös élet színteréből múzeum, kiállító- és…
Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulója alkalmából a nagyívű fejlesztések és közművelődési programok mellett a muzeológia legkorszerűbb kihívásainak is megfelelő, látványos és izgalmas megoldásokkal a PIM állandó kiállítása is megújul. Petőfi 200 sorozatunkban szeretnénk bemutatni…
A PIM Kézirattára körülbelül 380 hagyatékot és közel kétmillió kéziratot őriz. A Kézirattár működéséről, a hagyatékok beérkezéséről és feldolgozásáról, valamint a kéziratok eredetiségéről Komáromi Csabát, a PIM Kézirattárának munkatársát kérdeztük.
Komáromi Csaba (Fotó: Gál Csaba/PIM)
Hogyan…
Szokatlanul és nagyon izgalmasan mesél Csáth életéről a PIM friss kiadványa, amelyben dokumentumtárgyakon keresztül elevenedik meg az író különös életútja. A kötetről a szerzőpárossal, Molnár Eszter Edinával és Sidó Annával beszélgettünk.
Fotó: Birtalan Zsolt/PIM
Hogyan született meg a…
Weöres Sándor Özönvíz-töredék című verse a 2020 nyarán gyűjteményünkbe került Várkonyi Nándor-hagyatékban található, amelyben kiemelkedő egységet alkot a magyar és világirodalom e meghatározó 20. századi lírikusától fennmaradt mintegy 63 levél, és több általa írott, valamint hozzá kapcsolódó…
Ady Endre életvitele nem kedvezett a naplóírásnak, nem is található az Ady-életműben vaskos, de még vékonyka kötet sem „Ady Endre naplója” címmel. Mégis, ha alaposabban szemügyre vesszük Ady munkásságát, rátalálhatunk naplóverseire. Először Hatvany Lajos javaslatára 1908. december 25-től 1909.…
A kéziratos hagyatékok, gyűjtemények rendezésében az egyik legizgalmasabb, ahogy a levelezés feldolgozása során egy személy története, egy kapcsolati hálózat kirajzolódik előttünk. A levelek között szép számmal találkozunk az ismeretlen feladók leveleivel, amelyek szerzőit sokszor meglehetősen nehéz…
Mottó: Lassíts velünk!
Kiállításaink látogatói és főleg gyűjteményeink kutatói jól tudják, mit jelent egy írói hagyaték, ám olyankor, ha meghallják azt a szót, hogy szórvány, vérmérséklettől és életkortól függően vagy diszkréten köhécselnek, vagy feszengve mosolyognak a furcsa kifejezésen.
A…
Mostanáig nem ismertük annak a levélnek a szövegét, amelyet 1909 márciusában Babits a kéziratos összeállítás mellett válaszként küldött a Nyugat Kiadó felkérésére, és amelynek legfontosabb része a kötet tartalomjegyzékét tartalmazó, számozott lista.
A legnagyobb újdonság az, hogy Babits a felkérő…
A CSÁTH ⃰ A varázsló halála című kiállítás első termében látható az alkotó két vázlatfüzete. Ezekről a műtárgyakról, Csáth rajzairól, rajzolási szokásairól kérdeztük Sidó Anna művészettörténészt, a kiállítás egyik kurátorát.
„A két vázlatfüzet a kiállítás első termében látható. Ez egy…
Kodolányi János írói hagyatéka az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának gyűjteményét gazdagítja, de a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattára is őriz mintegy hatvan leltári egységet, általa írott levelet és kéziratot. Nálunk található az a levél is, amelyet Turnai Lajos főorvosnak írt, hogy…
Elveszettnek hitt kincsekkel gazdagodott a Petőfi Irodalmi Múzeum. 2018 decemberében meglepetésszerűen tűnt fel az a két doboznyi anyag, amelyről a feldolgozás során derült ki, hogy a körülbelül 450 fóliós levelezés és analekta nem egyéb, mint az Elek Artúrhoz került Osvát-hagyaték mostanáig…
Nehéz a dolga a filológusnak, amikor Ady egy-egy versének keletkezéstörténetét kutatja, mivel a költő nem vezetett rendszeresen naplót, sőt életéről sem készült kronológia. Az Elbocsátó, szép üzenet születése azonban azért is olyan érdekes, mert sok írásos dokumentum kapcsolódik hozzá a Petőfi…