A kéziratos hagyatékok, gyűjtemények rendezésében az egyik legizgalmasabb, ahogy a levelezés feldolgozása során egy személy története, egy kapcsolati hálózat kirajzolódik előttünk. A levelek között szép számmal találkozunk az ismeretlen feladók leveleivel, amelyek szerzőit sokszor meglehetősen nehéz azonosítani. Mit lehet kezdeni a keresztnevekkel, álnevekkel, rokonsági fokkal, szignókkal, rajzolt virágokkal jelölt (vagy jelöletlen) levelekkel? Hogyan lehet szerzőjüket azonosítani?

A leveleket – nagy vonalakban – a következő csoportokba rendezzük: az örökhagyó, átadó-gyűjtő által írt levelek; a neki írott magánjellegű levelek; testületek, intézmények neki írt levelei; mások levelezése. Ezek többféleképpen keveredhetnek, előfordulnak tematikus csoportok, más kéziratokhoz mellékletként csatolt levelek stb.

Az egyik kevert halmaz az ismeretlen feladók levelei. Több szempontból is furcsa a helyzetük. Egyrészt az „ismeretlenek” többnyire a címzetthez közel állók, ezért a levélben nincs szükségük önmaguk pontos azonosítására, sőt, akár szerepet is játszhat a megszólaló (jellemzően sok ebben a halmazban a képeslap, rövid üdvözlet, köszöntés). Másrészt – technikai értelemben – elkülöníthetetlenek, noha nyilván egyszerre több személyről is lehet szó. Így lesz a legtermékenyebb szerzőnk neve: Ismeretlen.

Megkérdeztem a kollégáimat, szerintük mit kellene írni a keresztnevekkel, álnevekkel, rokonsági fokkal, szignókkal, rajzolt virágokkal jelölt (vagy jelöletlen) levelek azonosítási problémáiról? A válaszok rávilágítottak, hogy ez a téma megmutatja a szakma egy különös vertikumát, metszetét. Itt összejátszik tudás, tapasztalat, érzék és egyéniség.

Ha a kihívást, izgalmat akarjuk bemutatni, sztorizunk. Előfordul, hogy egy levélíró kilétére csak akkor derül fény, amikor már egy halom levele összegyűlt; így volt Sinkovits Imre Sütő Andrásnak képeslapokon elküldött, tréfás-csúfolódó kínrímeivel, amelyeket hol alá sem írt, hol Imreként, hol pedig egyes színházi szerepei nevével szignózott: pl. Az igazgató (Légy jó mindhalálig), Tiborc (Bánk bán), Einstein (A fizikusok), Bódi Vencel (Advent a Hargitán). Akkor „bukott le” végleg, amikor előkerült egy olyan képeslap, amelyre felesége, Gombos Katalin is ráírta keresztnevét (később aztán néhány lapon a teljes név is szerepelt) 

Sütő András levelezésének előrendezése 2016-ban

Van, hogy egy levelezésben hat Laci és öt Mari próbál minket zavarba hozni, akik olykor egyazon család különböző generációinak azonos nevű tagjai. De még az is lehet, hogy egy Laci valójában (Hatvany) Lajos. Még az sem jelent feltétlenül megnyugvást, ha a levélíró teljes nevét ismerjük. Makkai Ádám például egyes leveleit Sántha Ödönként, kitalált költői énje nevével írta alá. 

A Dénes Zsófia-hagyatékból száznál is több levél került elő bizonyos Ferenczi Magdától és Elma Laurviktól, jó részüket közösen írták. A szakirodalomból derült ki, hogy Dénes Zsófia unokatestvérei voltak ők, eredeti nevük Propper, majd Pálos, és mindketten férjük nevét viselték (Magda Ferenczi Sándor pszichoanalitikus öccséhez, Lajoshoz ment feleségül, míg Elma – aki egy ideig Ferenczi szeretője és Freuddal való levelezésének témája volt – egy norvég származású újságíróval kötött házasságot). 

Dénes Zsófia hagyatékában szereplő levelek 2017-ben

Végül egy nem egészen ide illő, de különös történet: Kerényi Grácia, Mészöly Miklós és Polcz Alaine leveleikben időnként úgy szólították, emlegették egymást mint Nyúl, Micimackó és Malacka; Füles „szerepét” pedig Szabolcsi Éva kapta.

Ha felvázoljuk, mit lehet tenni, amikor egy levél feladóját nem ismerjük fel elsőre, akkor látható lesz a rétegzettség. A személyes tapasztalatok mellett az első az adott hagyaték, kézirat-együttes belső kontextusa: ráakadhatunk a szerzőre egy további levélen, borítékon, egy levél szövegében. Előfordulhat, hogy a hagyaték átadója tud információval szolgálni. Minden rendezésnél megpróbálunk családfát összeállítani, listát írunk a keresztnevekről, becenevekről, hogy ne kelljen minden nap újra megfejtenünk őket. 

Lázár Ervin családtagjai és a leveleken szereplő beceneveik

A gyűjteményünk egészére is számíthatunk, hiszen az egyes hagyatékok között – a tudatos gyűjteményezési stratégiánk hozadékaként – rendkívül sűrű kapcsolati háló jön létre, így meglehet, hogy a rokoni, baráti, munkatársi szálak elvezetnek a keresett személyhez. A következő körben más gyűjtemények katalógusait, szakértőit keressük fel, tanulmányozzuk a szakirodalmat, adatbázisokban böngészünk. Olykor véletlenül bukkanunk rá a megoldásra. De mindig marad megfejtetlen rejtély. Ilyenkor fontos, hogy kellőképpen dokumentáljuk azt is, így egy másik muzeológusnak vagy kutatónak könnyebb lesz felvenni a fonalat.

Nevek és becenevek Ásguthy Erzsébet levelezéséből

Alapvető, hogy a muzeológusok egy-egy nehezen azonosítható műtárgy, dokumentum esetében egyre tágítják a kutatás körét, s eközben intenzíven kommunikálnak egymással. A tudomány, a muzeológia kollektív műfaj: egy művelője sem lehet meg a többiek tudása nélkül. Ahogy a társadalom sem lehet meg az ő tudásuk nélkül. Egy közgyűjtemény ugyanis nem csak műtárgyak halmaza; érthető, átlátható, közös voltának részét képezi mindazok tudása, munkája, élete, akik gondozzák, kutatják, nyilvánossá, közkinccsé teszik.

Tétényi Csaba