Eheti bejegyzésünkben Micskei-Kőrös Kata, a PIM Könyvtárának muzeológus-könyvtárosa ír – a múzeum periodikagyűjteményének egyik újabb szerzeménye kapcsán – Szilágyi Sándor történetíró lapalapítási vállalkozásairól és kísérleteiről, a cenzúra működéséről és a magyar irodalom újraszerveződésének módjairól a szabadságharc leverése utáni években.

Ritkasággal gyarapodott a PIM periodikagyűjteménye. A Honterus Antikvárium aukcióján sikerült hozzájutni egy, a műtárgypiacon ritkán feltűnő periodikumhoz, így állományunkba került az 1850-ben, Szilágyi Sándor szerkesztésében megjelent Magyar Írók Füzetei eddig hiányzó egyik lapszáma. Ebből az alkalomból született ez az írás, mely 1850-nek, a magyar ...

2023.  március 9-én nyílt meg a Petőfi Irodalmi Múzeum Hajnóczy Péter és Nádas Péter írásművészete előtt tisztelgő, új időszaki kiállítása, „A létezés botránya” – Hajnóczy Péter és Nádas Péter írói világaiban . Az alábbiakban a kiállítás kurátora, a nemrégiben Szabó Lőrinc irodalmi díjjal kitüntetett Dr. Bazsányi Sándor, a Digitális Irodalmi Akadémia szerkesztője mesél a két író és életmű közötti párhuzamokról és különbségekről, a speciális kettős fókusz megteremtésének nehézségeiről és kihívásairól, valamint a kiállított anyag gazdag, sokrétű kulturális beágyazottságának jellemzőiről. (Bazsányi Sándor kurátori koncepciótanulmánya blogunk egyik korábbi bejegyzésében olvasható.)

„A ...

Új bejegyzésünk egy Török Sophie által készített ikonikus fotó történetéről szól, melynek a  Nyugat  legendás szerkesztője, Osvát Ernő áll a középpontjában.  E száz évvel ezelőtti, május végi délután örökre a magyar irodalom vizuális emlékezetének része marad. Az ekkor rögzített pillanat előzményeit és körülményeit gombolyítjuk most fel.

1923. május 30., Múzeumkert ( PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár )

A Nyugat első nemzedékének meghatározó tagjait ábrázoló, ekképpen a lap vizuális reprezentációját jelentő fotók között kétségtelenül az ikonikus „zongorás” fénykép a legismertebb, de közel ilyen jelentős az a felvétel is, amely éppen száz évvel ezelőtt, 1923. május 30-án készült.

1932. ...

2023. február 16-án nyitott meg a PIM Világjáték – Polcz Alaine 100 című időszaki kiállítása. A sokrétű és -rétegű életműről, valamint alkotójának ettől elválaszthatatlan személyiségéről, illetve a Polcz Alaine-ről való megemlékezés nehézségeiről, a monografikus kiállítás háttérmunkálatairól beszélgettünk a kiállítás kurátorával, Dr. Török Petrával, a Petőfi Irodalmi Múzeum általános főigazgató-helyettesével. (Interjúnk múlt héten megjelent első része itt olvasható .)

A Világjáték – Polcz Alaine 100 című időszaki kiállítás belső tere   (fotó: Gál Csaba, PIM)

PIMBlog: Ahogy már szó is esett róla, Polcz Alaine nagyon sokféle területen tevékenykedett, alakja számos okból is emlékezetes: ...

2023. február 16-án nyitott meg a PIM Világjáték – Polcz Alaine 100 című időszaki kiállítása. A sokrétű és -rétegű életműről, valamint alkotójának ettől elválaszthatatlan személyiségéről, illetve a Polcz Alaine-ről való megemlékezés nehézségeiről, a monografikus kiállítás háttérmunkálatairól beszélgettünk a kiállítás kurátorával, Dr. Török Petrával, a Petőfi Irodalmi Múzeum általános főigazgató-helyettesével.

A  Világjáték – Polcz Alaine 100 című kiállítás nyitófala (fotó: Gál Csaba, PIM)

PIMBlog: Polcz Alaine-re emlékezve bizonyára sok lehetséges megközelítés, vezérfonal közül választhattak a kiállítás tervezésekor. Maga a személyes életút, az életmű irodalmi, orvosi, pszichológiai ...

Az alábbi bejegyzésben Török Sándor Mátyás, a PIM Kézirattárának muzeológusa nyújt betekintést Déry Tibor avantgárd költészetének jellemző vonásaiba, a szerző ezzel értelem, valóság, ábrázolás és jelentésadás kapcsán vallott, teoretikus elképzeléseibe, illetve elemzi  A felhőállatok című verset.

Déry Tibor avantgárd költészetének sikerültebb periódusa a Dokumentum című folyóirat idejére, illetve kevéssel annak megszűnését követő, pár éves időszakra tehető. Déry költészetfelfogásában ebben az időben központi szerepet kapott az a folyóirat többi szerzőjével is rokon elképzelés, miszerint a versnek nem a valóság ábrázolása a feladata, hanem, hogy önmaga váljon egy, a saját törvényei szerint működő ...

1927 decemberében Bostontól nem messze elsüllyedt az amerikai haditengerészet egyik tengeralattjáró hajója. A balesetben a fedélzetén levők közül harmincnégyen azonnal, hatan pedig néhány nappal később életüket vesztették. A tragédia híre és a sikertelen mentési küzdelem részletei bejárták a világsajtót, a budapesti napilapok is egymással versengve közölték a legfrissebb beszámolókat. Mi több, ez a közvéleményt igencsak foglalkoztató, drámai esemény a magyar irodalomban is nyomot hagyott: Karinthy egyik – alig ismert – versének lett ihletője. A Nyájas anyó a lepénnyel című költemény ugyanakkor ízig-vérig irodalmi szöveg is, hiszen másik inspirálója Füst Milán éppen akkoriban közölt, enigmatikus verse, a Habok a köd alatt ...

2023 januárjában nyílt meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára a szerzőnek emléket állító Költő lenni vagy nem lenni című új állandó kiállítás. Új bejegyzésünkben a kiállítás három kurátorával: Kalla Zsuzsával, a PIM gyűjteményi főigazgató-helyettesével, Vaderna Gáborral, az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete intézetigazgató-helyettesével, a XVIII–XIX. századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék docensével és Prágai Adriennel, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria művészettörténészével készült beszélgetés olvasható, a kiállítás koncepciója, Petőfi Sándor alakjának és költészetének emlékezete, illetve az interdiszciplinárisan ...

Korábbi bejegyzésünk folytatásaként ezúttal a 2016-ban elhunyt Réz Pál könyvhagyatékának a Petőfi Irodalmi Múzeum állományába bekerült különleges darabjainak dedikációiról és ezek kapcsán a legendás szerkesztő, műfordító, irodalomtörténész, kritikus író-, alkotó-, pályatársaival való viszonyairól olvashatunk Török Dalma főmuzeológus tollából.

Mint visszaemlékezéseiből kitűnik, az irodalmi szcéna szereplőivel való személyes ismeretség – az, hogy ennek révén bepillanthatott , ahogyan ő fogalmaz, „az alkotás(folyamat) működésének technikájába” – Réz Pál számára úgyszólván szellemi eszmélkedésének kezdeteitől különösen fontos volt. Abban szocializálódott (s ez élete végéig meggyőződése maradt), ...

A Lónyay 200 Emlékév kapcsán jelent meg a Tuzsér Községért Közalapítvány gondozásában, a PIM szakmai segítségével az egykori pénzügyminiszter és miniszterelnök, gróf Lónyay Menyhért dédunokája, Márta 1912 és 1922 között írt naplója. A kiadványról annak egyik szerkesztőjével, a PIM Kézirattárának főmuzeológusával, Komáromi Csabával beszélgettünk.

PIMBlog: Az egykori miniszterelnök, gróf Lónyay Menyhért születésének 200. évfordulójára jelent meg a beszélgetésünk apropóját képező kiadvány. Miben áll Lónyay szellemi öröksége, miért fontos emlékeznünk rá? És mit adhat hozzá akár vele kapcsolatos tudásunkhoz, akár tágabban vett műveltségünkhöz dédunokája, gróf Lónyay Márta frissen megjelent naplója?

Az irodalomtudomány (és számos más tudományág is) az utóbbi időkben élénkülő figyelemmel vizsgálja a testi vonások és tapasztalatok művekbe íródásának jelenségét és módozatait. Alább közölt tanulmányában Borbás Andrea azt vizsgálja meg, miként jelennek meg Ady Endre alakjának ismertetőjegyei saját verseiben.  

„Ady első köteteinek poétikai hangoltsága […] olyan versnyelvi teret képez meg, amely­ben a megszólalás mindig egy megszólaló énhez köthető […] az empirikus szubjektum sok esetben azonosítható […] az életrajzi Ady-figurával”

– idézi E. Csorba Csilla Bednanics Gábor A szubjektum megképződése és az önazonosság Ady Endre költészetében  alcímű tanulmányát. S valóban, Ady egyes verseiben a ...

Az idén 200 éve született csíkszentkirályi és krasznahorkai idősebb gróf Andrássy Gyula, a Magyar Királyság egykori miniszterelnöke (1867–1871). A Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményében megtalálható, hozzá kapcsolódó dokumentumokat szemlézve emlékezünk rá alábbi bejegyzésünkben.

Gróf Andrássy Gyula – Zemplén vármegye követe, 1848. August Prinzhofer litográfiájának rézkarcváltozata, 1910-ből (PIM Művészeti-, Relikvia- és Fotótár)

A  PIM Esti Extra  sorozat különkiadásának 2023. február 22-én Szilágyi Ákos költő, esztéta volt a vendége, témáját pedig a frissen megnyílt, Költő lenni vagy nem lenni  című új, állandó tárlatának „Erő” terme kapcsán felmerülő kérdések szolgáltatták. A tárlatvezetéssel egybekötött program alkalmából Szilágyi Ákossal Rózsafalvi Zsuzsanna irodalomtörténész, a PIM Kézirattárának főosztályvezetője beszélgetett a Posztpetőfi című (Petőfi modorában megénekelt nemzeties költemények, magyar nóták és egy hős-ének) ironikus, humoros gyűjteménye apropóján.

PIM Esti Extra különkiadás Szilágyi Ákossal (Fotó: Birtalan Zsolt, PIM)

Az esemény felvezetése gyanánt Rózsafalvi Zsuzsanna azzal indított, Szilágyi ...

Hogyan nyomtatták ki a márciusi ifjak a  Nemzeti dal t? És hogyan a forradalmi követelések híres 12 pontját? E kérdéseket járja körbe nyomdatechnikai és történelmi szempontból mai posztunk, melyből e legendás nyomdagépek tárgyi utóélete is kiderül. Dr. Rózsafalvi Zsuzsanna, a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattára főosztályvezetőjének írása az 1848-as forradalom kitörésének 175. évfordulóján.

A Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi azon vassajtók egyikét, amelyeken az 1848 márciusi forradalom röplapjait kinyomtatták Landerer és Heckenast nyomdájánál. A nyomdagép ma is működik, jeles alkalmakkor, nemzeti ünnepeken (például március 15-én) segítségével kinyomtathatjuk a  Nemzeti dal t. De valóban ezen a gépen készült Petőfi ...

E heti posztunkban a 2016-ban elhunyt Réz Pál könyvhagyatékának a Petőfi Irodalmi Múzeum állományába bekerült különleges darabjairól és a legendás szerkesztő, műfordító, irodalomtörténész, kritikus könyvei, jegyzetei és nyilatkozataiból kirajzolódó szemléletéről olvashatunk Török Dalma főmuzeológus tollából.

Csernus Tibor: Három lektor (a kép jobb szélén: Réz Pál) (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Réz Pál személye a múlt század dereka és a 21. század első harmada közötti periódus magyar irodalmi folyamataiban játszott meghatározó szerepe miatt az irodalmi muzeológia számára is kiemelt jelentőséggel bír. A hagyatékából megvásárolt és közgyűjteményi állományba vett 2330 könyvtári egység közel ...

2022. október 27–28-án került sor a Petőfi Irodalmi Múzeum által szervezett, „A szellős térben és a szűk időben” című, Térey János műveiről szóló, interdiszciplináris konferenciára. A rendezvény alkalmával irodalomtörténészek, filológusok, színháztudósok, muzeológusok és a Térey-olvasók szélesebb közössége vitathatta meg, melyek azok a nézőpontok, ahonnan ez a jelentős életmű megnyitható újabb, problémaérzékeny értelmezések számára.

A tanácskozás második napját ( Bednanics Gábor elnöklésével), az interpretációkkal foglalkozó szekció keretében  Bazsányi Sándor   Önkép és szerepfelfogás Térey János költészetében című előadása nyitotta. Az előadó felszólalása címét az „avagy egy használt ...

A PIM Esti Extra sorozat különkiadásának 2023. február 16-án Nádasdy Ádám, költő, műfordító, nyelvész volt a vendége, témáját pedig a frissen megnyílt, Költő lenni vagy nem lenni című új, állandó tárlatának „Áldozat” terme kapcsán felmerülő kérdések szolgáltatták. A tárlatvezetéssel egybekötött program alkalmából Nádasdy Ádámmal Kalla Zsuzsa, a PIM gyűjteményi főigazgató-helyettese, a Petőfi-kiállítás vezető kurátora beszélgetett olyan kérdésekről, mint az áldozathozatal és -vállalás problémájának személyes és általános, napjainkban és a múltban jelen lévő jelentései.

PIM Esti Extra különkiadás Nádasdy Ádámmal (Fotó: Gál Csaba, PIM)

Nádasdy Ádám már a beszélgetés felütése gyanánt ...

Tóth Dóra Ágnes ezúttal a PIM 1978-as kiállításának keletkezési körülményeiről és háttérinformációiról számol be írásában. Megtudhatjuk, hogy a Krúdy Gyula születésének századik évfordulójára rendezett tárlat megnyitójából hogyan lett az akkori Budapest eseménye .

A kiállításmegnyitó felvezetése, 1978 (PIM Múzeumi Dokumentációs Adattár)

Egy kiállítás története sokféle módon tárulhat elénk, darabkái a legváratlanabb helyekről bukkanhatnak fel. A 2000-ben kiadott, A Petőfi Irodalmi Múzeum évtizedei  című kiadványban jelent meg egy rövid interjú Kerényi Ferenccel, amelyben a címben idézett kiállításról is szó esett. A tavalyi évben aztán előkerültek a kapcsolódó fotónegatívok is, amiket immár digitális ...

2022. október 27–28-án került sor a Petőfi Irodalmi Múzeum által szervezett, „A szellős térben és a szűk időben” című, Térey János műveiről szóló interdiszciplináris konferenciára. A rendezvény alkalmával irodalomtörténészek, filológusok, színháztudósok, muzeológusok és a Térey-olvasók szélesebb közössége vitathatta meg, melyek azok a nézőpontok, ahonnan ez a jelentős életmű megnyitható újabb, problémaérzékeny értelmezések számára.

Radics Péter és Margócsy István (Fotó: Birtalan Zsolt, PIM)

A kétnapos konferenciát a Digitális Irodalmi Akadémia vezetője, Radics Péter nyitotta meg, beszédében felidézve a 2019-ben elhunyt szerzőnek a Petőfi Irodalmi Múzeumhoz fűződő viszonyát és Térey János életműve ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum frissen megnyílt, bicentenáriumi Petőfi-kiállítása alkalmából Tóth Dóra Ágnes összefoglaló írásából tájékozódhatunk a PIM korábbi, a költő előtt tisztelgő, különböző szempontból emlékezetes kiállításairól.

Kétszáz éve született Petőfi Sándor. A jeles évforduló méltó ünnepléséhez a PIM (többek között) új állandó kiállítással járul hozzá , amely, persze, nem első a maga nemében ­– hasonló vállalkozások egész sora előzte meg a múzeum falai közt. Ugyanakkor e kiállítások korántsem készültek egy kaptafára: Petőfi hol hazafiként, hol inkább az egész világ költőjeként jelent meg, művelt, a világirodalomban tájékozódó alkotóként, forradalmárként vagy a szocialista ...

H. Bagó Ilonát, a PIM főmuzeológusát, a Kiállítás-szervezési és Rendezési Főosztály vezetőjét, a MIRE elnökét és Dr. Szilágyi Juditot, a PIM főmuzeológusát, a MIRE kincstárnokát a 2008-ban alapított Magyar Irodalmi Emlékházak Egyesülete működéséről, múltjáról, jelenéről és a közeljövőjének fókuszában álló, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója kapcsán szerveződő, nagyszabású projektről kérdeztük. Beszélgetésünk második részében a Petőfi 200 évforduló kapcsán megújuló emlékházak számára kiírt pályázat keretében zajló munkáról kérdeztük interjúalanyainkat.

PIMBlog: – A már korábban is említett, aktuális projekt Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója kapcsán szerveződik, és ...

Az új állandó kiállítás megnyitó ünnepsége 2023. január 13-án, a Károlyi-palota Dísztermében (fotó: Gál Csaba, PIM)

2023. január 13-án nyílt meg  Költő lenni vagy nem lenni   címmel a Petőfi Irodalmi Múzeum új állandó Petőfi Sándor-kiállítása, mely a költő születése 200. évfordulójának állít emléket. Az alábbiakban Dr. Kalla Zsuzsa vezető kurátor gondolatai olvashatók az újranyitással és az új tárlattal kapcsolatban.

Petőfi dobolás Sirokai Mátyással a   Petőfi Szabadnap on, 2023. január 14. (fotó: Gál Csaba, PIM)

Szombaton, ahogy megérkeztem a Petőfi Szabadnap ra a múzeumba, hangos és izgatott dobolás fogadott. Végre! A pandémia zaklatott időszaka és egy hosszú, egyéves bezárás után megint ...

Naplót élete egy-egy szakaszában majd minden író vezetett. Van, aki, mint nap, a „számadás, az összegzés, a tudatosítás és a kötelező önkontroll szellemében” , mások, Mészöly Miklós például, műhelynaplót írt, megint másoknál, mint Márai Sándornál, művészi hitvallássá válik a napló, de előfordul, hogy terápiás szerepet kap a naplóírás, mint Karinthy Frigyesnél első felesége, Judik Etel halála után. S vannak, mint Csáth Géza vagy Nagy László, akik tolla alól álomnapló (is) került ki. Az év kezdetén érdemes elidőzni a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárának gyűjteményében található, január 1-jén született naplóbejegyzések világában. A szerzők hol a múltba, hol a jövőbe tekintenek, néhol a kívánságaikat ...

Mi marad évszázadokon át papíralapon keletkezett és tárolt, majd a 20. század második felétől egyre inkább a digitális térben létrejövő információinkból, kultúránkból? Hogyan hosszabbítható meg az emberiség szellemi, művészeti, tudományos örökségének tárolási, olvashatósági élettartama? Milyen új kihívásokat, dilemmákat rejthet a muzeológia számára a digitális alapú információ feldolgozása és tárolása, a hozzáférés kérdései? A fentiekről és a témához kapcsolódó további izgalmas kérdésekről Horváth Dániel írásából tudhatunk meg többet.

Bevezető

Stanisław Lem egyik korai regényében, amely A fürdőkádban talált kézirat címet viseli, egy érdekes alaphelyzetet vázol fel. A több mint ezer évvel a ...