Van egy tér a Petőfi Irodalmi Múzeum déli szárnyában, ami korábban kiállítások helyszínéül szolgált, azonban 2020 májusában új funkciót kapott: kiállítótérből, csendes sarokszobából múzeumpedagógiai műhellyé lényegült át. Ez a tér nemcsak a gyerekeket, csoportokat szólítja meg, hanem az egyéni látogatót is, aki itt megpihenhet, elmerenghet két tárlat között.

A tér aligha kikerülhető, hiszen két tárlat is ebbe a sarokhelyiségbe fut be, és már az első pillanatban elképesztő élményt nyújt. A sötét, mesterségesen megvilágított kiállítóterekkel szemben ugyanis éles kontrasztot jelent ez a helyiség, ahol az újra használatba vett ablakokon ömlik be a fény. Tágas, világos és jól tagolt helyszínre érkezünk meg, amely ...

Az 1928 óta nyilvános közparkként funkcionáló, egykor a Károlyi-palotával ugyanazon ingatlant képező kertben arisztokrata gazdái alatt sok minden volt (üvegház, amely elpusztult később, kertészlak, valamint teniszpálya és persze különleges és kevésbé különleges növények), de szobor, az nem. Műtárgyakat csak azóta találhatunk a fák között, mióta nyilvános lett a kert. Ezek között is van olyan, ami már nem látható, olyan, ami máshol van, és vannak a kertben egészen friss alkotások is. Felállításuk sorrendjében a következő köztéri műalkotások díszítették, illetve díszítik a Károlyiak egykori kertjét a pesti Belvárosban:

Prohászka Ottokár szobra (bronz, Fülöp Elemér alkotása, felavatva: 1934. június 17.)

Prohászka ...

A Magyar Irodalmi Emlékházak Egyesülete (MIRE) a Petőfi Irodalmi Múzeum kezdeményezésére 2008-ban alakult meg azzal a céllal, hogy az irodalmi emlékházak megőrzésének, korszerű működtetésének és fejlesztésének munkáját segítse. A MIRE céljairól, eredményeiről, projektjeiről az egyesület elnökét, H. Bagó Ilonát kérdeztük.

Miben áll az emlékházak jelentősége? Milyen szerepet töltenek be a társadalom életében?  

Az irodalmi emlékházak kulturális örökségünk egyedülálló jelenségei. Különlegesek, mert a házakban lévő kiállítások témája olyan művészet, amelynek létformája a nyelv, esetünkben most a magyar nyelv. A romantika óta a magyarok számára az irodalom magán túlmutató jelentéssel telítődött. A poézis ...

Boncza Berta diákévei alatt levelezést kezdeményezett a kor nagy hírű költőjével, Ady Endrével. Elküldte neki verseit, és türelmetlenül várta a bírálatot. Ady válaszát sorra követte a többi levél, miközben hónapok teltek el. Berta másfél évig levelezett a költővel, várva a találkozásra. Ezekben a levelekben a diáklány olvasmányélményeit is megosztotta Adyval, az egyikben rámutatott Kaffka Margit Mária évei  című regényének szereplői és a köztük lévő hasonlóságra is. 

Ady és Csinszka (Forrás: PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Boncza Berta 1913-ban kezdte el olvasni Kaffka Margit Mária évei című regényé t. A Nyugat ban folytatásokban közreadott regényt több szempontból is közel érezte magához. Kaffka ...

Gál Csaba 1989 óta meghatározó alakja a Petőfi Irodalmi Múzeumnak: hosszú időn át ő volt a múzeum egyetlen fotósa. A képein keresztül ismertük meg a múzeum kiállításait és műtárgyait, ő dokumentálta a PIM eseményeit és számtalan híres íróportrét is köszönhetünk neki. Az Éjjeli őrjárat következő részében vele beszélgettünk.

Hogyan és mikor kerültél a PIM-be?

1989 óta dolgozom itt, tulajdonképpen a PIM az első munkahelyem. Roboz László fotós ajánlása révén kerültem ide.

Ki ő és mi az, amit tőle tanultál?

Roboz László volt a mesterem a Központi Múzeumi Igazgatóságnál, ahol a szakmai gyakorlatomat töltöttem. Ez a szervezet a vidéki kiállítások tervezéséért és kivitelezéséért felelt. Már ekkor is ...

Mióta világ a világ, pontosabban mióta az állam kezébe vette az oktatás irányítását, kiemelt figyelmet szánt annak, mit is olvassanak polgárai. Tanulhatunk-e ma a százötven évvel ezelőtti, változó sikerű próbálkozásokból?

A 19. század utolsó évtizedeiben az iskolák és olvasók számának növekedésével megjelentek a népszerű olvasmányok is. Így találkozott az írni-olvasni éppen megtanuló, kis jövedelmű réteg olvasási vágya és a rövid, egyszerű történetmesélésű ponyva. Csakhogy igen kis irodalmi értéke miatt elítélték, létét károsnak, hatását határozottan ízlésrombolónak tartották, olvasóit pedig vagy lenézték, vagy sajnálták, éppen ezért nevelni kívánták. Ebben a tanítói szellemben jött létre Trefort ...

A Károlyi-palota 1896-ban egy – házbontással létrehozott –  utcanyitás során vált szabadon álló épületté. Hogyan és mikor alakították ki a déli homlokzatot? A palota titkai sorozatunk e havi részében erről lesz szó.

A Károlyi-palota déli homlokzata az egykori Kaplony utca felé néz, ami nevét arról az ősi nemzetségről kapta (a honfoglaló Kond vezér egyik fiát hívták Kaplonnak), amelyből az arisztokrata Károlyi család eredeztette magát. Az utca nevét 1953-ban változtatták meg, ekkor Henszlmann Imre (1813–1888) régész, művészettörténész, az MTA rendes tagjáról nevezték el. 

A Henszlmann utca 1953-ban (Forrás: Fortepan)

1933-ban a Fővárosi Képtár foglalhatta el a palota tereit. A fenntartó főváros úgy gondolta, ...

A kéziratos hagyatékok, gyűjtemények rendezésében az egyik legizgalmasabb, ahogy a levelezés feldolgozása során egy személy története, egy kapcsolati hálózat kirajzolódik előttünk. A levelek között szép számmal találkozunk az ismeretlen feladók leveleivel, amelyek szerzőit sokszor meglehetősen nehéz azonosítani. Mit lehet kezdeni a keresztnevekkel, álnevekkel, rokonsági fokkal, szignókkal, rajzolt virágokkal jelölt (vagy jelöletlen) levelekkel? Hogyan lehet szerzőjüket azonosítani?

A leveleket – nagy vonalakban – a következő csoportokba rendezzük: az örökhagyó, átadó-gyűjtő által írt levelek; a neki írott magánjellegű levelek; testületek, intézmények neki írt levelei; mások levelezése. Ezek többféleképpen keveredhetnek, ...

Pádár Eszter húsz éve a PIM oszlopos tagja. A Hangtárban kezdett dolgozni, de hamar kiderült, hogy az alkatához jobban passzol a szervezkedés: immár húsz éve a Közönségkapcsolatok és Rendezvényszervezési Főosztály tagja, öt éve pedig főosztályvezetője. Neki (is) köszönhetjük a múzeum sokszínű programjait és a múzeumshop ajándéktárgyainak létrejöttében szintén fontos szerepe van. Sőt, több tárlat mellett a 2012-es centenáriumi Örkény-kiállítás is az ő nevéhez fűződik. Az Éjjeli Őrjárat következő részében vele beszélgettünk.

Hogyan kerültél a PIM-be?

2000-ben kezdtem a múzeum Hangtárában. Ebben az időszakban kezdődött el a digitalizációs munka: interjúkat hallgattam, azokat dolgoztam fel. Kelevéz Ágnes is ezen ...

2020 júliusában Kápolnásnyéken, a Vörösmarty Emlékházban vadonatúj állandó tárlat nyílt Ragyogjon emberméltóság sugára címmel. Kovács Ida kurátorral beszélgettünk, aki a kiállítás és a Vörösmarty-életút rejtelmeibe vezeti be az érdeklődőket.

Mi köti Vörösmartyt Kápolnásnyékhez?

A költő édesapja, idősebb nemes Vörösmarty Mihály a Nádasdy grófi család gazdatisztje volt. A költő születése idején családjával Pusztanyéken éltek egy öreg házban. Miután az épület rossz állapotban volt, a gróf úgy döntött, hogy újat építtet számukra. 1800-ban kezdték meg a kúria építését, amely ma az emlékmúzeumnak ad helyet. A költő Nyéken kezdte el az elemi, úgynevezett népiskolát, majd néhány évvel később az apja ...

Petőfi születésének 150. évfordulója tiszteletére, 1973-ban a múzeum új állandó kiállítást rendezett, amelyen Kemény György grafikus munkája is szerepelt. Az alkotó ekkor már az avantgárd mozgalmakhoz fűződő kapcsolata, pop-artos múltja miatt, s az IPARTERV nagy visszhangot kiváltó kiállításainak katalógus- és plakáttervezőjeként értelmiségi-művészi körökben nagyon elismert volt. A kiállítás plakátjának tervezőjét E. Csorba Csilla kérdezte.

Hincz Gyula: Pannóterv a Petőfi kiállításhoz (1971-72, tus, toll, akvarell, PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

A Petőfi Irodalmi Múzeum Bolyongó üstökös című kiállításának egyik vállalt célkitűzése, hogy a megidézett nagy Petőfi-évfordulók – 1898, 1923, 1948, ...

Irodalom és fotográfia ismét együtt a PIM és a Budapest FotóFesztivál együttműködésében: a tavaly elhunyt Tandori Dezső roppant életművének izgalmas szeletére, a vizuális munkáira reflektál a kortárs magyar fotográfia egyik legkülönlegesebb alkotója, Szilágyi Lenke. A kiállítás kurátorával, Szarka Klára fotótörténésszel beszélgettünk.

A Budapest Fotófesztivál harmadik éve működik együtt a PIM-mel. Hogyan találtak egymásra?

Amikor Mucsi Szilvivel, Somosi Ritával és Kocsány Kornéllal elindítottuk a Budapest FotóFesztivált, célunk volt, hogy együttműködjünk az összes olyan budapesti kiállítóhellyel, ahol előfordulhatnak fotográfiák. A fesztivál második évétől kezdve a Petőfi Irodalmi Múzeummal is sikerült ...

Bár intézményünk főépületét a Károlyiak 1768-tól másfél évszázadig használták lakóhelyül, a rendszeres átépítések és a történelem viharai mégis úgy hozták, hogy a családnak csupán egyetlen tagja élte le az egész életét a palotában. Ő Károlyi Gyula, Károlyi György és Zichy Karolina legidősebb gyermeke.

Károlyi Gyula Károly György Tranquillin, a palotát mai képévé formáló házaspár első gyermeke 1837. július 4-én született. Széchenyi Napló jából tudjuk, hogy összenőtt nyelvét pár hetesen megoperálták. A következő tíz évben még négy fiú-, és egy leánytestvérrel bővült a család.

Károlyi Gyula édesanyjával Genfben (Lacombe et Lacroix fotó, 1865 körül, MNM)

Születési jogán a Főrendiház tagja, ...

A PIM-ben futó VEKOP-pályázat kapcsán nyilvánvalóvá vált, hogy a szociálisan halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek szinte láthatatlanná váltak a társadalom számára, amit a mostani járványügyi helyzet még inkább felerősített. Mit tud tenni egy múzeum, hogyan tud segíteni ezeken a csoportokon és egyáltalán: meddig terjed a felelőssége? A kérdésről Czékmány Annával, a PIM Múzeumpedagógiai és Felnőttképzési Főosztályának vezetőjével beszélgettünk.

Karantén alatt készült gyermekrajz (Igazgyöngy Alapítvány)

A magyarmuzeumok.hu-n megjelent cikkedben részletesen beszéltél a "láthatatlan gyerekek" és a múzeumok kapcsolatáról. Hogyan alakultak a járvány ideje alatt azok a kérdések, amelyek ebben a témában ...

Régóta készül ez a kiállítás, a pandémia miatt pedig még néhány hónapot tolódott a megnyitója. Most már végre látogatható az Egy írónő modellt áll című tárlat, amely a festő és író Kádár Erzsébetet, egy 20. századi nőtörténetet mutat be. Az alkotó jelentőségéről és a kiállításról a tárlat egyik kurátorát, Szilágyi Juditot kérdeztük. 

Kádár Erzsébet: Önarckép (olaj, vászon, 1934, PIM)

Mikor és hogyan találkoztál Kádár Erzsébet alakjával?

A 2008-as Százéves a Nyugat című tárlat összeállításakor mélyre ástam a témában. Borgos Anna nőtörténésszel, genderkutatóval kezdtük el vizsgálni: milyen szerepet töltöttek be a női szerzők a Nyugatnál. Összeszedtük, hogy kik publikáltak legtöbbször ...

Intézményünk központi épületének külső ékessége a palota egykori tulajdonosainak, a Károlyiaknak családi címere. Most erről mesélünk.

A Palota első ismert külső ábrázolásán még egy kettős kőcímer látható, feltehetően ezt váltotta a vascímer. Josef Klieber (1773–1850) osztrák szobrász és festő, a Bécsi Képzőművészeti Akadémia igazgatójának munkája, amelyet az 1830-as évek második felében helyeztek el az épület oromzatán, a Károlyi György-féle 1832 és 1847 közötti, utolsó nagy átalakítás részeként. (Az alkotónak jelentős magyarországi munkája még a Pannonhalmi Főapátság nagy könyvtártermének mennyezetfestményei, valamint gipsz királyszobrai.) Tudjuk, hogy a gróf költséget nem sajnálva alakította ki ...

A magyar múzeumok világában ma dördült el a startpisztoly – ismét látogathatóak a belső terek. Sok eddig csak képernyőn látott kiállítás közül válogathatnak a látogatók. A legtöbben valószínűleg örömmel tolják félre a számítógépet… virtuális tárlat ide, virtuális látványtár oda, mégis az eredeti műtárgyakkal való találkozásra vágynak.

A múzeumpedagógusok azonban aligha térhetnek vissza a korábbi rutinokhoz. A lassan beinduló foglalkozások, a nyár időt ad arra, hogy leülepedjenek a karanténidőszak tapasztalatai, és kiderüljön, mi az, ami továbbgondolásra érdemes, mi épülhet be mindebből tartósan a hétköznapi gyakorlatba.

Meghökkentő, csaknem a lehetetlennel határos kísérletet indítottak el ...

A PIM épp a március 15-i ünnepségre készült, amikor jött a hír: a járvány miatt bezárnak a múzeumok. A programok elmaradtak, a kiállítások ajtajaira lakat került. A múzeum azonban nem tűnt el a szemünk elől, hiszen beköltözött a virtuális világba. Erlitz Jánossal, a múzeum közművelődési és marketing főigazgató-helyettesével beszélgettünk arról, hogyan, milyen eszközökkel sikerült elérniük a múzeum közösségét az online térben.

Egyik napról a másikra zártak be a múzeumok. Milyen gyorsan tudtatok reagálni erre a megváltozott helyzetre?
A Közönségkapcsolatok és Rendezvényszervezési Főosztály munkatársai között már tavaly óta aktívan zajlik a diskurzus arról, hogy a különféle online platformjainkon miként ...

Múzeumunk könyvsorozata, a 2013-ban elindított PIM Studiolo ettől az évtől online térbe költözik. Elsőként a Kaffka 100 / Tanulmányok Kaffka Margitról című konferenciakötet jelent meg digitális kiadványként. Erről szól most rövid híradásunk.

Kaffka Margit (1880–1918) halálának 100. évfordulójára emlékezve 2019 tavaszán közös konferenciát rendezett a Petőfi Irodalmi Múzeum és az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. Az eseménnyel arra igyekeztünk felhívni a figyelmet, hogy Kaffka Margit mint a Nyugat alapító nemzedékének tagja és a magyar irodalmi modernség egyik legjelentősebb képviselője mintha kevésbé lenne szerves módon jelen az irodalomtörténetben, mint amit prózai, lírai és publicisztikai munkásságának ...

A tudás és a részek összege

Azt hiszem, bátran kijelenthetjük, hogy a blog olvasóinak jelentős része találkozott már valamilyen online katalógussal. Egy olyan felülettel, ahol különféle szempontok alapján deríthetjük fel az adott közgyűjtemény (múzeum, könyvtár, levéltár) birtokában lévő, vagy általa (is) szolgáltatott forrásokat, legyenek azok nyomtatott könyvek, folyóiratcikkek, hanglemezek vagy éppen festmények, relikviák, esetleg kéziratos dokumentumok. Egy-egy ilyen kulturális örökségi objektum bemutatása azonban sokkal értékesebb és sokkal informatívabb, ha a használó nem csupán magát az adott forrást, hanem annak környezetét is tanulmányozhatja, azaz könnyen és gyorsan további információkat szerezhet például egy ...

Múzeumshopok kartonpapírillata, kiállítási albumok csillanó oldalai, műtárgykatalógusok színes borítói, tanulmánykötetek izgalmas grafikai megoldásai… Mindezek elengedhetetlenül hozzátartoznak egy múzeum tevékenységéhez, küldetéséhez. A PIM falai közt bizony egy könyvkiadó is megbújik. A gyűjteményezés-feldolgozás-bemutatás alapfunkciókhoz ugyanis nemcsak a raktárak, kiállítóterek műtárgyai, vitrinei és persze legfőképp a muzeológus-kurátorok koponyái szükségeltetnek, hanem a kiadványozás, publikálás tevékenysége is.

A Petőfi Irodalmi Múzeum alapításától kezdve számos tudományos, ismeretterjesztő kiadvány, képes kiállításkatalógus, forrásközlő ikonográfia stb. kiadójaként is funkcionál. Ennek ...

A járványhelyzet veszteségeinek és – bármilyen meglepő – nyereségének felmérésére a bátor, korábban nem használt szempontok alkalmazásával radikális újratervezésre buzdít az ICOM, a múzeumok nemzetközi szövetsége. A honlapján megjelent felhívás a társadalom szövetébe szervesen beépült, hálózatosan működő múzeumi világot vizionál: nyolc lehetséges elrugaszkodási pontot ajánl a tagok figyelmébe.

Forrás:  Yaroslav Danylchenko / Pexels

Az írás legfontosabb gondolata, hogy a múzeumok fennmaradása, működőképességük megőrzése létfontosságú (lehet) a társadalom mentális ellenálló képességének megtartásához. Hogyan hat a múzeumi világ jövőjére a pandémia? Szembenézésre késztet  – ez az legfontosabb ...

Sokan sokat foglalkoztak már a sport, a futball irodalmi vonatkozásaival – akár motívumként, akár poétikai alkotóelemként válik hangsúlyossá egy-egy műben. Azt hiszem, sokkal kisebb szövegkorpuszt jelent a gombfoci irodalmi felbukkanásainak összegyűjtése – már csak azért is, mert a gombfoci magyar eredetű játék, és nem játsszák, követik milliók a világon. Abban a néhány évben, amikor magam is egyesületben űztem a sportot – már ez is szürreálisnak hangzik, nemhogy az „asztali labdarúgás” vagy a „szektorlabda” kifejezések – számtalan történetet hallottam másoktól, ezek a saját történetfolyamom részeivé váltak. Hasonlóképpen azok az irodalmi szövegek, amelyekben kisebb-nagyobb mértékben szó esik a gombfociról.

...