Bár intézményünk főépületét a Károlyiak 1768-tól másfél évszázadig használták lakóhelyül, a rendszeres átépítések és a történelem viharai mégis úgy hozták, hogy a családnak csupán egyetlen tagja élte le az egész életét a palotában. Ő Károlyi Gyula, Károlyi György és Zichy Karolina legidősebb gyermeke.

Károlyi Gyula Károly György Tranquillin, a palotát mai képévé formáló házaspár első gyermeke 1837. július 4-én született. Széchenyi Naplójából tudjuk, hogy összenőtt nyelvét pár hetesen megoperálták. A következő tíz évben még négy fiú-, és egy leánytestvérrel bővült a család.

Károlyi Gyula édesanyjával Genfben (Lacombe et Lacroix fotó, 1865 körül, MNM)

Születési jogán a Főrendiház tagja, majd 1865-ben annak jegyzője lett. Kiemelkedő politikusi szerepet nem vállalt, apja halála után (1877) annak tisztségeit (császári és királyi kamarás, valóságos belső titkos tanácsos) töltötte be. A civil szférában viszont maradandó mecénási tevékenységet folytatott: 1880 és 1890 között a Magyar Lovaregylet elnöke volt, az 1881 májusában Esztergomban megalakult Magyar Szent Korona Országai Vörös-Kereszt Egyletnek pedig alapító elnöke lett.

Az épületen belüli tartózkodási helye 1858-tól, apja titkárának és jogtanácsosának, Bártfay Lászlónak halálától a saját haláláig nem változott: lakosztálya az északi szárny kert felőli végén volt, ott, ahol ma a Múzeum Főigazgatósága működik.

1871-ben Fóton feleségül vette Károlyi Ede nevű elsőfokú unokatestvérének leányát, a nála 15 évvel fiatalabb Károlyi Georginát (1852–1878). Két gyermekük született, Erzsébet (később gróf Pappenheim Siegfriedné) és Mihály. Felesége házasságuk hetedik évében tüdőtuberkulózisban meghalt.

Károlyi Georgina (1870-es évek közepe, MNM)

Másodjára 1881-ben nősült a felvidéki Malackán. Egy másik fóti unokatestvére, Károlyi Ede féltestvérének, Geraldine-nak és Pálffy Pál Pozsony vármegyei főispánnak harmadik leányát, Pálffy Geraldine-t (1859–1928) veszi feleségül. Ebből a házasságból négy gyermek született: Zsuzsanna (később gróf Batthyány Gyuláné), Júlia (később gróf Festetics Sándorné), József (később Fejér vármegye főispánja, legitimista politikus), valamint Geraldine.

Benczúr Gyula: Károlyi Gyula (olaj, 1888, Jósa András Múzeum, Nyíregyháza) 

Károlyi György a hatalmas birtokaiból két hitbizományt szervezett, az elsőnek Gyula fiát tette örököséül (ennek központja volt a Károlyi-palota), a másodiknak Viktor nevű második fiát (ennek központja volt a fehérvárcsurgói kastély). Ám mivel Viktor fiúörökös nélkül halt meg 1888-ban, ezért a második hitbizomány tulajdonjoga is Gyulára háramlott. Így lehet, hogy halála után az első hitbizományt a palotával első házasságából származó egyetlen fia, Mihály, a második hitbizományt Csurgóval pedig a második házasságából származó egyetlen fia, József örökölte. Károlyi Mihály és Károlyi József bár féltestvérek voltak, politikai értelemben nem voltak éppen azonos platformon.

Háry Gyula rajza a Károlyi Gyulát gyászoló Palotáról (Vasárnapi Ujság, 1890)

A gróf 1890. november 23-án halt meg – édesapjához hasonlóan – szájüregi daganat következtében. A kaplonyi családi sírboltban temették el, ahogyan összes felmenőjét a grófi cím első birtokosáig, Sándorig. Ekkor még élt az édesanyja, akinek 1881–82-ben Ybl Miklóssal ő építtette nyári tartózkodási helyként Sasvár kastélyát a debrő–parádi uradalmi birtokon, amelyről az 1947-ben megalakult község, Parádsasvár kapta a nevét.

Sasvár kastély Parádon (képeslap)

Komáromi Csaba