A járványhelyzet veszteségeinek és – bármilyen meglepő – nyereségének felmérésére a bátor, korábban nem használt szempontok alkalmazásával radikális újratervezésre buzdít az ICOM, a múzeumok nemzetközi szövetsége. A honlapján megjelent felhívás a társadalom szövetébe szervesen beépült, hálózatosan működő múzeumi világot vizionál: nyolc lehetséges elrugaszkodási pontot ajánl a tagok figyelmébe.

Forrás: Yaroslav Danylchenko / Pexels

Az írás legfontosabb gondolata, hogy a múzeumok fennmaradása, működőképességük megőrzése létfontosságú (lehet) a társadalom mentális ellenálló képességének megtartásához. Hogyan hat a múzeumi világ jövőjére a pandémia? Szembenézésre késztet – ez az legfontosabb üzenete Prof. Dr. Eckart Köhne, a Német Múzeumok Szövetsége elnöke vitacikkének. 

Prof. Dr. Eckart Köhne (Forrás: www.ka-news.de)

A pontokba szedett tanácsok elsősorban a kérdésfeltevéshez, a szisztematikus elemzés lépéseihez jelentenek segítséget.

Hogyan kell egy korábbinál intenzívebb kommunikációval oldani a menedzsment és a különböző szervezeti egységek közötti távmunka és az átállás során akaratlanul is létrejövő feszültségeket? Miért lesz gördülékenyebb a szervezet működése érdemi, releváns és folyamatosan frissülő információktól? Hol van lehetőség egyedi, személyre szabott megoldásokra?  Mindez nem újság a zaklatott üzleti élet, a szervezetfejlesztés világában – a múzeumok világában sok helyen újdonság a külső hatásoknak való, nyílt kitettség: hosszú évtizedek óta nem voltak bezárva ezek az intézmények világszerte.

A karanténhelyzet legfontosabb tanulsága az lehet, hogy az intézmények pontosabban látják erősségeiket, hogy mit csináltak a legeredményesebben ebben a sajátos helyzetben. Ezt kellene kitörési pontnak tekinteniük, erre a területre kell összpontosítaniuk az energiáikat, akár alternatív, a hagyományostól eltérő módszerek kipróbálásával.

Fotó: Polina Zimmermann / Pexels

Természetes ötletként merül fel a kommunikációs eszközök és csatornák diverzifikálása. S ahogy a magyar múzeumi gyakorlatban is megjelent, azoknak a közönségszegmenseknek a számbavétele, akik nem férnek hozzá a digitális platformokhoz, vagy nem ismerik azokat.

A tanácsadó olyan mintaprojekteket is bemutat, amelyek többsége, nem ezzel a céllal, ebben az időszakban jött létre, de pontosan illeszkedik a mai helyzethez. A rámalláhi Palestinian Museum kétnyelvű digitális oktatási tartalmait, az Isztriai Néprajzi Múzeumnak a félelem természetéről szóló, rendkívül látványos, impozáns virtuális kiállítását – ami a jelen helyzet kontextusában valószínűleg nagyobbat szól mint az eredeti cél volt. Az új-zélandi Te Papa Múzeum A nyugalom kicsi szigete címmel olyan oldalt indított el, ami játékos, kellemes, érdekes és értékes  múzeumi tartalmakkal szolgálja a kikapcsolódást, a belső egyensúly  megtartását. A személyes helyzet újraértékeléséhez telitalálat az Izrael Múzeum 2020 februárjában nyílt fotókiállításának videója, amely olyan embereket mutat be, akit önként választják a magányt, az elvonulást, az  elzártságot. 

Forrás: Palestinian Museum

A járvány időszakában a múzeumok korábban kiépült társadalmi hálózatukat természetes módon használják közvetlen és közvetett segítségnyújtásra, a nehéz helyzetbe kerülők támogatására. Érzékenyen figyelik a fejleményeket, a változó társadalmi igényeket. Erre példa a berlini Természettudományi Múzeum honlapoldala, ahol a múzeum hiteles információforrásként, ismeretterjesztő formában, animációkkal, szakértőkkel követi a koronavírus-járvány alakulását.

Fotó: Una Laurencic/Pexels

Végül, a legkézenfekvőbb múzeumi élmény, a múlt tapasztalatának új szemszögből való vizsgálatára biztat az utolsó pont. Tanuljunk a múltból! Abban az értelemben is, hogy gondoljuk át:

A közösség múltjának ez a sötét pontja akár erőforrás is lehet most. Számos érdekes példával illusztrálja ezt a lépést a szöveg: hogyan nyújtott a közelmúltban érzelmi támogatást egy-egy múzeumi gyűjtőkampány a hurrikán vagy az ausztráliai bozóttüzek katasztrófája idején. A múzeumba bevitt történetek a személyes elbeszélés, a megosztás erejével enyhítették a megélt traumát, míg a másik cél a katasztrófamentés első vonalában dolgozók tapasztalatainak nyilvánossá, közösségivé tétele volt.  Egy különleges helyzetben az archiválás, a megörökítés, a dokumentálás egy múzeumi szakember számára evidens gondolat, hiszen a jelen lenyomata idővel felbecsülhetetlen értékké válhat a jövő generációi számára. A gyűjtés etikai, személyiségjogi kérdéseihez az angliai Museums Association készített útmutatót.

A 8 lépés a közösség ellenálló képességének támogatására felszólítás arra, hogy bármilyen bizonytalanságok, zaklatottság vár ránk a következő hónapokban, érdemes időt szánni a mérlegkészítésre: miben is különbözik a mostani válság a „szokásos”, hétköznapi hektikától. Megváltoztatta-e ez a tapasztalat szakmai és intézményi prioritásait? Vannak, lesznek olyan dolgok, amelyeket bele szeretne illeszteni a „normális” munka új módjába? Keressük meg a saját válaszainkat. 

Kalla Zsuzsa

Forrás:

Holger Simon - Vom Musentempel zum postdigitalen Museum. Ein Labor für die nächste Gesellschaft 

https://icom.museum/en/news/museums-and-covid-19-8-steps-to-support-community-resilience/?fbclid=IwAR118CsYn1oJQMvaj8Qjkw6lfSDkQUZR3u1aU45_kqbVzAa5cXJXBSWyScE