Ady Endre életvitele nem kedvezett a naplóírásnak, nem is található az Ady-életműben vaskos, de még vékonyka kötet sem „Ady Endre naplója” címmel. Mégis, ha alaposabban szemügyre vesszük Ady munkásságát, rátalálhatunk naplóverseire. Először Hatvany Lajos javaslatára 1908. december 25-től 1909. január 21-ig nyolc napról készített lírai naplót…

Székely Aladár: Ady Endre, 1908 (Forrás: PIM)

Hatvany így írt erről:

Emlékszem, hogy egyik ilyen beszélgetésünk folyamán Max Dauthendey német költő világkörüli útjáról megírt verses naplóját mutattam Adynak. Dauthendey a jegyirodát, hajót, vonatot, szállodát, az utazó mai ember minden állomását, örömét, bosszúságát írja meg a könyvben, mely az aprólékos ...

A járványhelyzet elemi módon érinti a PIM dolgozóinak munkáját is, azonban a múzeum zárvatartása ellenére a gyűjteményi munka nem állt le. Sőt: vannak olyan területei, amelyek sokkal intenzívebbé és eredményesebbé váltak a vírusnak köszönhetően. A PIM muzeológusainak helyzetéről, jelenlegi munkáiról Kalla Zsuzsát, a múzeum gyűjteményi főigazgató-helyettesét kérdeztük.

Forrás: Pinterest

Hogyan érintette a dolgozókat az újbóli bezárás?

Amikor ezen gondolkodtam, eszembe jutott Daniel Defoe Robinson Crusoe regényéből a kedvenc részem: a hős megmenekül, naplóírásba fog, és számvetést készít, megvizsgálja életkörülményeinek jó és rossz oldalát.

Alaposabban fontolóra vettem az életkörülményeimet, és ...

A Bolyongó üstökös. A Petőfi-kultusz alakváltozatai  című kiállítás egyik falán, az 1923-as jubileumot megidézőn szerepelt Thorma János (1870 – 1937) olajvázlata, amelyet a Talpra magyar! című festményéhez készített az 1920-as évek elején Nagybányán. A Petőfi Irodalmi Múzeum a tulajdonát képező festményt ritkán állította ki, s hosszabb ideje –  s a jövőben is  – a kiskunhalasi Thorma János Múzeum falán láthatja a közönség. A festményvázlatnak nemcsak a témája, de az ábrázolás helyszíne is szorosan kapcsolódik a PIM-hez, pontosabban a Károlyi-palotához, így érdemes róla részletesebben szólni. 

Thorma János: Talpra magyar!, 1920-as évek eleje, olaj, dekli, 37,5x61 cm (PIM)

A történet megfestésének ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum Ars Sacra Fesztivál keretében rendezett kiállítása 20. századi és kortárs magyar költők Istenhez fűződő kapcsolatáról szóló versekből válogat, elsősorban az elmúlás, valamint a transzcendens létben való hit témakörébe nyújt betekintést. Az Örökre hó alatt marad...  című kiállításban a költők spirituális tapasztalatain keresztül az esendő, kétkedő, de a reménységgel bíró ember hangjai is megszólalnak. A kiállításról a kurátort, Nagy Réka Annát kérdeztük.

Hogyan született meg a kiállítás?

A Petőfi Irodalmi Múzeum minden évben csatlakozik az Ars Sacra Fesztiválhoz egy programsorozattal vagy kiállítással. A fesztivál célja, hogy a művészet nyelvén befelé fordulásra késztesse az ...

A magyar irodalmi emlékházak hálózatának egy újabb gyöngyszeme nyílt meg 2020 februárjában Nagyváradon. Kétnyelvű állandó kiállítás látható az egykori Müllerájban Ím, megtaláltam magamat!  Ady és Nagyvárad  címmel. A viszonylag kis terű, de rendkívül igényes kivitelű, nagy formátumú tárlat számos közgyűjtemény és helyi intézmény összefogásával, sokéves együttműködés eredményeként jött létre. A Körösvidéki Múzeum Ady-anyagát 2015 óta, éves kampányokban rendezi, digitalizálja, készíti elő nyilvántartásra a Petőfi Irodalmi Múzeum csapata. Ennek a folyamatnak, a tudományos kutatómunka eredményeinek, az eddig publikálatlan műtárgyaknak is vetítőfelülete a kiállítás.

A tárlat egyik újdonsága, hogy az ...

A tavaszi hosszú karantén alatt indult el a PIM Más gangok, más szobák: írólakások egykor és most sorozata: Birtalan Zsolt fotós egykori budapesti írólakások helyszíneire látogatott el, megörökítve az épületek mai állapotát és a falakra helyezett emléktáblákat. A képekhez írt posztok elevenítették fel a házak és a lakóik történetét. A sorozat eddig megjelent részeiből itt is megosztunk néhányat. Elsőként Zeke Zsuzsanna mesél Tersánszky Józsi Jenő hajdani otthonáról.

Tersánszky Józsi Jenő Avar utcai otthonában, 1960-as évek, Better Dezső felvétele (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár, F.8472.)

A háromemeletes budai bérház kapuján belépve néhány lépcső vezet a magasföldszintre, ahol balra nyílik az 1-es számú ...

150 éve született Székely Aladár. Az évforduló alkalmával megnyílt Új vizeken… című kiállítás ismert és eddig nem publikált képek segítségével mutatja be a művész személyes életét és a műteremben folyó alkotómunkát. A kiállított több mint száz fotón keresztül kirajzolódnak a Székely-dinasztia három és fél évtizedes működésének jellemző vonulatai is. A kiállítás kurátorával, E. Csorba Csillával beszélgettünk.

Hogyan született meg a kiállítás?

150 éve született Székely Aladár. Ez az évforduló adta az apropót, hogy bemutassuk az életmű leghangsúlyosabb részét, a portréit. A kiállításban szerepelnek a családjáról készített felvételei, a kor híres művészeiről készült fotói, valamint saját ...

Bezárnak az európai múzeumok.  Csehország október 19. – Szlovákia október 24. - Franciaország október 28. – Ausztria november 2. -  Berlin november 2. – Olaszország, Anglia november 5. 

De korántsem az első hullámban tapasztalt módon, a #stayhome feliratok sűrűjében teszik. Most nyoma sincs a  közösségi felelősségvállalásnak, a társadalmi kontaktok tudatos csökkentése érdekében vállalt áldozat heroizmusának. 

Nem intézményi döntés ezek, hanem állami utasítások, rendeletek végrehajtásai. Mögöttük érzékelhető a kétség, hogy értelmes-e mindez, a szorongás, hogy még kevesebben fognak kinyitni decemberben (?), januárban (?), mint tavasszal.

A múzeumi szervezetek április óta számos állásfoglalást tettek közzé, ...

A Károlyi-palota egyik egykori szalontermét ma Lotz-teremnek hívjuk. Itt látható Lotz Károly olümposzi múzsákat ábrázoló, mennyezetre függesztett olajfestménye. Körötte egy art deco stílusú álmennyezetet készíttetett az épületet használó Fővárosi Képtár a múzsák neveivel és az őket jelképező attribútumokkal, amikor idekerült a festmény. Erről az ablak felőli oldalon elhelyezett Budapest-címer, és alatta az itt elhelyezés éve (1942) tanúskodik. A palota titkai novemberi  részében ennek a festménynek a történetét ismerhetjük meg.

Eredetileg a Lotz-teremben is korabeli, stukkókkal díszített mennyezet volt, mint a szomszédos Vörös-teremben, ezt fedi le az álmennyezet, s az évszámból tudható, hogy a festménynek nincs köze ...

Ritkán használt kifejezés a múzeumban. Csak titokban szabad olvasni, mellette pedig érdemes kortárs magas irodalmat is a talonban tartani, ha véletlenül megkérdeznék, mit olvasunk éppen. Vagy nem. Lehet, hogy ebédszünetben a munkatársak a legfrissebb tudományos-fantasztikus olvasmányélményeikről cseverésznek, munka után pedig mohón falják a múzeumban köröző sci-fiket, amik hatására akár blogbejegyzések is születhetnek.

Keressünk egy axiómát...

Egy rendes írás a sci-firől általában definícióval kezdődik, mert: viszonylag új szépirodalmi zsáner, aminek a meghatározásában még nincs évszázados konszenzus, vagy szubkulturális témának tekintik, amivel kevesen foglalkoznak, esetleg elhatárolódnak bizonyos tudománytalan ...

Az Édes Anna / Kosztolányi- kiállítás egyedülállósága abban áll, hogy egy irodalmi mű világán keresztül idézi fel Trianon emlékezetét: a történelmi hátteret, a máig velünk élő legendákat és tényeket. Emellett pedig felvillantja a Kosztolányi-életművet, a regény keletkezéstörténetét, valamint az író szerepvállalásait és útkeresését a történelem szédületében. A kiállítás kurátorával, Parádi Andreával beszélgettünk.

Fotó: Buza Virág

Hogyan született meg a kiállítás ötlete?

Amikor elkezdtünk gondolkodni azon, hogy az idei Trianon-évfordulót milyen kiállítással idézzük meg, számos kihívással szembesültünk. Ezek közül az egyik maga a téma, hiszen nem csak nekünk, irodalmi muzeológusoknak nagy ...

Legendás történet, amely szerint 1907-ben a szerelmes Ady Endre és Brüll Adél ellátogattak az írók körében egyre ismertebbé váló Székely Aladár fotográfus  műtermébe, hogy kettőjükről fényképet készíttessenek. 

Székely Aladár: Ady Endre és Brüll Adél, 1907 nyara, matt albumin, ltsz. 2005. (PIM Fotótár)

Székely ekkor már hét éve a fővárosban élt, s kuncsaftjait a józsefvárosi Mária Terézia tér 1. (ma Horváth Mihály tér) szám alatt lévő házban fogadta. Adynak és a gyermeket váró Lédának fel kellett gyalogolni a padlástérbe, ahol a műterem volt. A költő minden bizonnyal ekkor járt Budapesten először hivatásos fényképésznél, és elcsodálkozhatott a 10 x 5,3 m-es felvételi termen, a vasoszlopokkal tagolt nagy ...

Van egy tér a Petőfi Irodalmi Múzeum déli szárnyában, ami korábban kiállítások helyszínéül szolgált, azonban 2020 májusában új funkciót kapott: kiállítótérből, csendes sarokszobából múzeumpedagógiai műhellyé lényegült át. Ez a tér nemcsak a gyerekeket, csoportokat szólítja meg, hanem az egyéni látogatót is, aki itt megpihenhet, elmerenghet két tárlat között.

A tér aligha kikerülhető, hiszen két tárlat is ebbe a sarokhelyiségbe fut be, és már az első pillanatban elképesztő élményt nyújt. A sötét, mesterségesen megvilágított kiállítóterekkel szemben ugyanis éles kontrasztot jelent ez a helyiség, ahol az újra használatba vett ablakokon ömlik be a fény. Tágas, világos és jól tagolt helyszínre érkezünk meg, amely ...

Az 1928 óta nyilvános közparkként funkcionáló, egykor a Károlyi-palotával ugyanazon ingatlant képező kertben arisztokrata gazdái alatt sok minden volt (üvegház, amely elpusztult később, kertészlak, valamint teniszpálya és persze különleges és kevésbé különleges növények), de szobor, az nem. Műtárgyakat csak azóta találhatunk a fák között, mióta nyilvános lett a kert. Ezek között is van olyan, ami már nem látható, olyan, ami máshol van, és vannak a kertben egészen friss alkotások is. Felállításuk sorrendjében a következő köztéri műalkotások díszítették, illetve díszítik a Károlyiak egykori kertjét a pesti Belvárosban:

Prohászka Ottokár szobra (bronz, Fülöp Elemér alkotása, felavatva: 1934. június 17.)

Prohászka ...

A Magyar Irodalmi Emlékházak Egyesülete (MIRE) a Petőfi Irodalmi Múzeum kezdeményezésére 2008-ban alakult meg azzal a céllal, hogy az irodalmi emlékházak megőrzésének, korszerű működtetésének és fejlesztésének munkáját segítse. A MIRE céljairól, eredményeiről, projektjeiről az egyesület elnökét, H. Bagó Ilonát kérdeztük.

Miben áll az emlékházak jelentősége? Milyen szerepet töltenek be a társadalom életében?  

Az irodalmi emlékházak kulturális örökségünk egyedülálló jelenségei. Különlegesek, mert a házakban lévő kiállítások témája olyan művészet, amelynek létformája a nyelv, esetünkben most a magyar nyelv. A romantika óta a magyarok számára az irodalom magán túlmutató jelentéssel telítődött. A poézis ...

Boncza Berta diákévei alatt levelezést kezdeményezett a kor nagy hírű költőjével, Ady Endrével. Elküldte neki verseit, és türelmetlenül várta a bírálatot. Ady válaszát sorra követte a többi levél, miközben hónapok teltek el. Berta másfél évig levelezett a költővel, várva a találkozásra. Ezekben a levelekben a diáklány olvasmányélményeit is megosztotta Adyval, az egyikben rámutatott Kaffka Margit Mária évei  című regényének szereplői és a köztük lévő hasonlóságra is. 

Ady és Csinszka (Forrás: PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Boncza Berta 1913-ban kezdte el olvasni Kaffka Margit Mária évei című regényé t. A Nyugat ban folytatásokban közreadott regényt több szempontból is közel érezte magához. Kaffka ...

Gál Csaba 1989 óta meghatározó alakja a Petőfi Irodalmi Múzeumnak: hosszú időn át ő volt a múzeum egyetlen fotósa. A képein keresztül ismertük meg a múzeum kiállításait és műtárgyait, ő dokumentálta a PIM eseményeit és számtalan híres íróportrét is köszönhetünk neki. Az Éjjeli őrjárat következő részében vele beszélgettünk.

Hogyan és mikor kerültél a PIM-be?

1989 óta dolgozom itt, tulajdonképpen a PIM az első munkahelyem. Roboz László fotós ajánlása révén kerültem ide.

Ki ő és mi az, amit tőle tanultál?

Roboz László volt a mesterem a Központi Múzeumi Igazgatóságnál, ahol a szakmai gyakorlatomat töltöttem. Ez a szervezet a vidéki kiállítások tervezéséért és kivitelezéséért felelt. Már ekkor is ...

Mióta világ a világ, pontosabban mióta az állam kezébe vette az oktatás irányítását, kiemelt figyelmet szánt annak, mit is olvassanak polgárai. Tanulhatunk-e ma a százötven évvel ezelőtti, változó sikerű próbálkozásokból?

A 19. század utolsó évtizedeiben az iskolák és olvasók számának növekedésével megjelentek a népszerű olvasmányok is. Így találkozott az írni-olvasni éppen megtanuló, kis jövedelmű réteg olvasási vágya és a rövid, egyszerű történetmesélésű ponyva. Csakhogy igen kis irodalmi értéke miatt elítélték, létét károsnak, hatását határozottan ízlésrombolónak tartották, olvasóit pedig vagy lenézték, vagy sajnálták, éppen ezért nevelni kívánták. Ebben a tanítói szellemben jött létre Trefort ...

A Károlyi-palota 1896-ban egy – házbontással létrehozott –  utcanyitás során vált szabadon álló épületté. Hogyan és mikor alakították ki a déli homlokzatot? A palota titkai sorozatunk e havi részében erről lesz szó.

A Károlyi-palota déli homlokzata az egykori Kaplony utca felé néz, ami nevét arról az ősi nemzetségről kapta (a honfoglaló Kond vezér egyik fiát hívták Kaplonnak), amelyből az arisztokrata Károlyi család eredeztette magát. Az utca nevét 1953-ban változtatták meg, ekkor Henszlmann Imre (1813–1888) régész, művészettörténész, az MTA rendes tagjáról nevezték el. 

A Henszlmann utca 1953-ban (Forrás: Fortepan)

1933-ban a Fővárosi Képtár foglalhatta el a palota tereit. A fenntartó főváros úgy gondolta, ...

A kéziratos hagyatékok, gyűjtemények rendezésében az egyik legizgalmasabb, ahogy a levelezés feldolgozása során egy személy története, egy kapcsolati hálózat kirajzolódik előttünk. A levelek között szép számmal találkozunk az ismeretlen feladók leveleivel, amelyek szerzőit sokszor meglehetősen nehéz azonosítani. Mit lehet kezdeni a keresztnevekkel, álnevekkel, rokonsági fokkal, szignókkal, rajzolt virágokkal jelölt (vagy jelöletlen) levelekkel? Hogyan lehet szerzőjüket azonosítani?

A leveleket – nagy vonalakban – a következő csoportokba rendezzük: az örökhagyó, átadó-gyűjtő által írt levelek; a neki írott magánjellegű levelek; testületek, intézmények neki írt levelei; mások levelezése. Ezek többféleképpen keveredhetnek, ...

Pádár Eszter húsz éve a PIM oszlopos tagja. A Hangtárban kezdett dolgozni, de hamar kiderült, hogy az alkatához jobban passzol a szervezkedés: immár húsz éve a Közönségkapcsolatok és Rendezvényszervezési Főosztály tagja, öt éve pedig főosztályvezetője. Neki (is) köszönhetjük a múzeum sokszínű programjait és a múzeumshop ajándéktárgyainak létrejöttében szintén fontos szerepe van. Sőt, több tárlat mellett a 2012-es centenáriumi Örkény-kiállítás is az ő nevéhez fűződik. Az Éjjeli Őrjárat következő részében vele beszélgettünk.

Hogyan kerültél a PIM-be?

2000-ben kezdtem a múzeum Hangtárában. Ebben az időszakban kezdődött el a digitalizációs munka: interjúkat hallgattam, azokat dolgoztam fel. Kelevéz Ágnes is ezen ...

2020 júliusában Kápolnásnyéken, a Vörösmarty Emlékházban vadonatúj állandó tárlat nyílt Ragyogjon emberméltóság sugára címmel. Kovács Ida kurátorral beszélgettünk, aki a kiállítás és a Vörösmarty-életút rejtelmeibe vezeti be az érdeklődőket.

Mi köti Vörösmartyt Kápolnásnyékhez?

A költő édesapja, idősebb nemes Vörösmarty Mihály a Nádasdy grófi család gazdatisztje volt. A költő születése idején családjával Pusztanyéken éltek egy öreg házban. Miután az épület rossz állapotban volt, a gróf úgy döntött, hogy újat építtet számukra. 1800-ban kezdték meg a kúria építését, amely ma az emlékmúzeumnak ad helyet. A költő Nyéken kezdte el az elemi, úgynevezett népiskolát, majd néhány évvel később az apja ...

Petőfi születésének 150. évfordulója tiszteletére, 1973-ban a múzeum új állandó kiállítást rendezett, amelyen Kemény György grafikus munkája is szerepelt. Az alkotó ekkor már az avantgárd mozgalmakhoz fűződő kapcsolata, pop-artos múltja miatt, s az IPARTERV nagy visszhangot kiváltó kiállításainak katalógus- és plakáttervezőjeként értelmiségi-művészi körökben nagyon elismert volt. A kiállítás plakátjának tervezőjét E. Csorba Csilla kérdezte.

Hincz Gyula: Pannóterv a Petőfi kiállításhoz (1971-72, tus, toll, akvarell, PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

A Petőfi Irodalmi Múzeum Bolyongó üstökös című kiállításának egyik vállalt célkitűzése, hogy a megidézett nagy Petőfi-évfordulók – 1898, 1923, 1948, ...

Irodalom és fotográfia ismét együtt a PIM és a Budapest FotóFesztivál együttműködésében: a tavaly elhunyt Tandori Dezső roppant életművének izgalmas szeletére, a vizuális munkáira reflektál a kortárs magyar fotográfia egyik legkülönlegesebb alkotója, Szilágyi Lenke. A kiállítás kurátorával, Szarka Klára fotótörténésszel beszélgettünk.

A Budapest Fotófesztivál harmadik éve működik együtt a PIM-mel. Hogyan találtak egymásra?

Amikor Mucsi Szilvivel, Somosi Ritával és Kocsány Kornéllal elindítottuk a Budapest FotóFesztivált, célunk volt, hogy együttműködjünk az összes olyan budapesti kiállítóhellyel, ahol előfordulhatnak fotográfiák. A fesztivál második évétől kezdve a Petőfi Irodalmi Múzeummal is sikerült ...