Az előző részben említett három nagy kéziratgyűjtemény mellett kisebbek is képződtek a költő életében. A legjelentősebbeket tekintve ilyen Révész Béláé, amely a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba, Hatvany Lajosé, amely a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárába kerültek, valamint Fenyő Miksáé, Bölöni Györgyé, Steinfeld Nándoré és Szalay Józsefé is, amelyek a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonában vannak. 

Ady Endre Maria-Grünben 1913 tavaszán. Winterberg Rudolf felvétele (Forrás: PIM Fotótár)  

Az Ady-gyűjtemény szóródása és különböző provenienciái ellenére a kéziratok egy nagyobb része szerves egységet képez a Petőfi Irodalmi Múzeumban – a Nyugat szerkesztőinek köszönhetően. Az elmúlt évtizedekben ...

Képzőművészek is gyakran megfordultak Székely Aladár, majd fia, Székely László műtermében. Székely festőkről készült fotográfiái jól mutatják, hogy az alkotó nagy beleérző képességgel rendelkezett, és jól ismerte a korabeli művészeti életet. A képzőművészeket megörökítő fotóira is jellemző, hogy sajátos emelkedettségre, bensőséges hangulatra, de mégis az alany karakteréhez igazodó beállításra törekedett, s ez igaz a fia által készített fényképekre is.

Székely Aladár: Szinyei Merse Pál, 1910 körül (PIM)

Ez a portré kevésbé ismert a festőművészről, a köztudatban inkább az a képe él, amelyet Székely az 1915-ös Írók és művészek albumában is szerepeltetett. Ez az 1910-es portré egy tudatosan ...

Patachich Gábor örököseitől 1747-ben vette meg Barkóczy Ferenc az egyre értékesebbé váló Károlyi-telket, aki 18.000 forintot fizetett érte. A palota titkai ehavi részében róla, a regnáló egri püspök, szalai és tavarnai gróf Barkóczy Ferencről (1700–1765) lesz szó.

A magyar barokk kor egyik legfontosabb alakja papi előmenetelét négyesztendőnyi tanulmányaival alapozta meg a római Collegium Germanicum et Hungaricumban. Egerben kanonok, majd plébános, 1744 decemberében pedig püspök lett, és egyúttal Heves és Külső-Szolnok vármegye örökös főispánja. A jelentős magánkönyvtárral és műgyűjteménnyel is bíró főpap kora egyik legnagyobb kultúrmecénásaként, a magyar nyelv használatának elkötelezett híveként nyomdákat ...

A Talán semmi, talán Minden – Ady Endre és Boncza Berta pesti otthona kötet kiindulópontja Ady és Csinszka első és egyetlen lakása, valamint az 1917 – 1919 közötti időszak. A társadalmi-kulturális korrajzként szolgáló tanulmányok azonban sokszínű, izgalmas nézőpontokból mutatják be a költő és feleségének mindennapjait, szokásait, ismerőseiket, tárgyi környezetüket, és hozzák közel alakjukat. A kötet szerkesztőjével, Zeke Zsuzsannával beszélgettünk.

Fotó: Birtalan Zsolt/PIM

Hogyan született meg a kötet?

Az Ady Emlékmúzeumban dolgozva gyakran tapasztaltam, hogy a hozzánk érkező csoportok a vezetést követően szeretnének magukkal hazavinni egy kiadványt, ami bemutatja a helyszínt. Korábban már volt ehhez hasonló ...

Az első (kétségtelenül) sci-fi-olvasmányélményem egy párhuzamos idősíkban élő harcias uborkák és az odavetődő emberek kölcsönös megsemmisítési vágyáról szólt. Lehet, hogy ma már szórakoztatónak tartanám a south parkosra sikeredett történetet, de ötödikes kisdiákként csak azért olvastam végig, mert egy osztálytársam csúfolni kezdett, amikor lehagyott e könyv olvasásában. Ezután egy időre félretettem a zsánert, és inkább az amerikai prérin és Középföldjén kószáltam. A sci-fihez – néhány véletlen kivételével – csak az egyetemen és Kurt Vonnegut közbenjárására tértem vissza.

Forrás: pinterest

Hogyan legyünk sci-fi-olvasók?

(Mert az természetesen fel sem merül, hogy ne legyünk azok.)

Szükségünk van ...

A 19. század végén a lányok, asszonyok családi életben betöltött szerepeiken túlterjedő ambíciói, vagy éppen az egzisztenciális problémák munkahely keresésére sarkallta őket. Közülük többen kezdtek el fotográfiával foglalkozni. Egyesek óvták a nőket, hogy gépekkel, vegyszerekkel bánjanak, mások azonban (főként a feminista sajtó) kifejezetten ajánlották számukra a műtermi fényképezést. E. Csorba Csilla a Kassák Múzeumban tartott előadásában Besnyő Éva életművéhez méltó nőfotográfusok útkereséseit mutatta be, pályájukat életrajzukba ékelve ismertette.

E. Csorba Csilla nagyon régóta foglalkozik már a női fotográfusok életművének kutatásával: a kilencvenes évek végétől kezdett el tanulmányokat közölni női ...

Kevés olyan hagyaték van, amely olyan jelentős mértékben szóródott volna, mint Ady Endréé. Kéziratainak, főleg leveleinek, már életében is három gyűjtőhelye volt: Érmindszenten, Párizsban és Csucsán. 

Székely Aladár: Ady Endre (PIM)

A Mindszenti levelesláda

Ady Lőrincné Érmindszenten gyűjtötte fia szüleihez írt leveleit, az ott kapott, valamint megőrzésre hazavitt küldeményeket. Itt gyűltek az Ady Lajoshoz írt levelek is. Ez volt a Mindszenti levelesláda , amelyben verskéziratok is megőrződtek. A Mindszenti levelesláda 1937-ig egyben volt. 

Ady Endre levele Diósiné Brüll Adélnak 1911 áprilisából. A levél a Mindszenti levelesládából származik. (PIM)

1937-ben Ady Lőrincné kéziratokat és relikviákat ...

Hogyan került be Trianon témája egy-egy szépirodalmi szövegbe? Bödők Gergely történésszel és Arany Zsuzsanna irodalomtörténésszel Kosztolányi politikai szerepvállalásáról és a regényben megjelenő történelmi eseményekről beszélgetett Parádi Andrea, az Édes Anna / Kosztolányi-kiállítás kurátora.

Rónai Dénes: Kosztolányi Dezsőné, Kosztolányi Ádám és Kosztolányi Dezső, 1918 (PIM)

Vörösterror, fehérterror

A beszélgetés elején Bödők Gergely kiemelte, hogy a magyarországi vörös- és fehérterror nem egy sajátosan magyar, hanem nemzetközi jelenség. Gyújtópontja az első világháború, amire senki sem úgy készült, hogy évekig fog tartani. Az elnyújtott harcok megváltoztatták a hátország viszonyrendszereit is, ...

A család által eddig gondosan őrzött és rendszerezett Várkonyi Nándor-hagyaték végleges otthonra lelt a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A gyűjtemény tartalmaz levelezéseket, beszélgetőcédulákat és -füzeteket, kézírásokat, személyes és hivatalos okmányokat, jegyzeteket, forrásanyagokat és fényképeket. De ki volt egészen pontosan Várkonyi Nándor?

Várkonyi Nándor portréja, Pécs, 1928, Németi Fényképező Műterme (PIM)

Várkonyi Nándor (1896–1975) író, irodalom- és kultúrtörténész érdeklődése akkor fordult a prehistória felé, amikor az I. világháború után néhány évig Iszkaszentgyörgyön, a Pappenheim grófi családnál házitanító volt. Az idős Pappenheim gróf itt hívta fel figyelmét azokra a régészeti leletekre, ...

Kik birtokolták azt a telket, amelyen ma a Károlyi-palota áll? Mit tudunk róluk, hogyan került hozzájuk e telek, és milyen épületet emeltek rajta? A palota titkai sorozat e havi részében Komáromi Csaba a Károlyi-palota telkének egykori tulajdonosairól mesél.

A törökdúlás utáni első pesti telekösszeírás szerint annak a 3626 négyszögöles teleknek, amelyen ma a PIM főépülete helyezkedik el, báró Johann Stephan von Werlein (+1691) budai kamarai inspektor, majd adminisztrátor volt a tulajdonosa. Hivatalát 1686 végétől töltötte be, feladata volt az uralkodó, I. Lipót helyi képviselete az Udvari Kamara megbízásából és a töröktől visszafoglalt területek igazgatása. A gyakorlatban például ő leltározta föl a Budán megmaradt értékeket ...

Amikor 2016-ban az Írói fogások című, az irodalom és gasztronómia kapcsolatát vizsgáló kiállításunkat készítettük elő, akkor került elő a Kézirattár gyűjteményéből: Kállai Teréznek, Déry Tiborék házvezetőjének jegyzetfüzete, amelyben 1975 decemberétől 1979 márciusáig rögzítette, hogy kik vendégeskedtek és mit kaptak enni az író házában.

A kis notesz nemcsak az idős író utolsó éveinek baráti köreit térképezi fel, nemcsak a korszak kapcsolatrendszereire vet némi fényt, de a lejegyzett, nagyon is különböző menüsorok önmagukban is árulkodók. Az ételek ugyanis nem Déry vagy felesége kedvéért, hanem elsősorban a vendégeknek készültek, mégpedig alkalomhoz igazítottan, figyelembe véve az együtt étkezők közötti ...

Ady Endre életvitele nem kedvezett a naplóírásnak, nem is található az Ady-életműben vaskos, de még vékonyka kötet sem „Ady Endre naplója” címmel. Mégis, ha alaposabban szemügyre vesszük Ady munkásságát, rátalálhatunk naplóverseire. Először Hatvany Lajos javaslatára 1908. december 25-től 1909. január 21-ig nyolc napról készített lírai naplót…

Székely Aladár: Ady Endre, 1908 (Forrás: PIM)

Hatvany így írt erről:

Emlékszem, hogy egyik ilyen beszélgetésünk folyamán Max Dauthendey német költő világkörüli útjáról megírt verses naplóját mutattam Adynak. Dauthendey a jegyirodát, hajót, vonatot, szállodát, az utazó mai ember minden állomását, örömét, bosszúságát írja meg a könyvben, mely az aprólékos ...

A járványhelyzet elemi módon érinti a PIM dolgozóinak munkáját is, azonban a múzeum zárvatartása ellenére a gyűjteményi munka nem állt le. Sőt: vannak olyan területei, amelyek sokkal intenzívebbé és eredményesebbé váltak a vírusnak köszönhetően. A PIM muzeológusainak helyzetéről, jelenlegi munkáiról Kalla Zsuzsát, a múzeum gyűjteményi főigazgató-helyettesét kérdeztük.

Forrás: Pinterest

Hogyan érintette a dolgozókat az újbóli bezárás?

Amikor ezen gondolkodtam, eszembe jutott Daniel Defoe Robinson Crusoe regényéből a kedvenc részem: a hős megmenekül, naplóírásba fog, és számvetést készít, megvizsgálja életkörülményeinek jó és rossz oldalát.

Alaposabban fontolóra vettem az életkörülményeimet, és ...

A Bolyongó üstökös. A Petőfi-kultusz alakváltozatai  című kiállítás egyik falán, az 1923-as jubileumot megidézőn szerepelt Thorma János (1870 – 1937) olajvázlata, amelyet a Talpra magyar! című festményéhez készített az 1920-as évek elején Nagybányán. A Petőfi Irodalmi Múzeum a tulajdonát képező festményt ritkán állította ki, s hosszabb ideje –  s a jövőben is  – a kiskunhalasi Thorma János Múzeum falán láthatja a közönség. A festményvázlatnak nemcsak a témája, de az ábrázolás helyszíne is szorosan kapcsolódik a PIM-hez, pontosabban a Károlyi-palotához, így érdemes róla részletesebben szólni. 

Thorma János: Talpra magyar!, 1920-as évek eleje, olaj, dekli, 37,5x61 cm (PIM)

A történet megfestésének ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum Ars Sacra Fesztivál keretében rendezett kiállítása 20. századi és kortárs magyar költők Istenhez fűződő kapcsolatáról szóló versekből válogat, elsősorban az elmúlás, valamint a transzcendens létben való hit témakörébe nyújt betekintést. Az Örökre hó alatt marad...  című kiállításban a költők spirituális tapasztalatain keresztül az esendő, kétkedő, de a reménységgel bíró ember hangjai is megszólalnak. A kiállításról a kurátort, Nagy Réka Annát kérdeztük.

Hogyan született meg a kiállítás?

A Petőfi Irodalmi Múzeum minden évben csatlakozik az Ars Sacra Fesztiválhoz egy programsorozattal vagy kiállítással. A fesztivál célja, hogy a művészet nyelvén befelé fordulásra késztesse az ...

A magyar irodalmi emlékházak hálózatának egy újabb gyöngyszeme nyílt meg 2020 februárjában Nagyváradon. Kétnyelvű állandó kiállítás látható az egykori Müllerájban Ím, megtaláltam magamat!  Ady és Nagyvárad  címmel. A viszonylag kis terű, de rendkívül igényes kivitelű, nagy formátumú tárlat számos közgyűjtemény és helyi intézmény összefogásával, sokéves együttműködés eredményeként jött létre. A Körösvidéki Múzeum Ady-anyagát 2015 óta, éves kampányokban rendezi, digitalizálja, készíti elő nyilvántartásra a Petőfi Irodalmi Múzeum csapata. Ennek a folyamatnak, a tudományos kutatómunka eredményeinek, az eddig publikálatlan műtárgyaknak is vetítőfelülete a kiállítás.

A tárlat egyik újdonsága, hogy az ...

A tavaszi hosszú karantén alatt indult el a PIM Más gangok, más szobák: írólakások egykor és most sorozata: Birtalan Zsolt fotós egykori budapesti írólakások helyszíneire látogatott el, megörökítve az épületek mai állapotát és a falakra helyezett emléktáblákat. A képekhez írt posztok elevenítették fel a házak és a lakóik történetét. A sorozat eddig megjelent részeiből itt is megosztunk néhányat. Elsőként Zeke Zsuzsanna mesél Tersánszky Józsi Jenő hajdani otthonáról.

Tersánszky Józsi Jenő Avar utcai otthonában, 1960-as évek, Better Dezső felvétele (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár, F.8472.)

A háromemeletes budai bérház kapuján belépve néhány lépcső vezet a magasföldszintre, ahol balra nyílik az 1-es számú ...

150 éve született Székely Aladár. Az évforduló alkalmával megnyílt Új vizeken… című kiállítás ismert és eddig nem publikált képek segítségével mutatja be a művész személyes életét és a műteremben folyó alkotómunkát. A kiállított több mint száz fotón keresztül kirajzolódnak a Székely-dinasztia három és fél évtizedes működésének jellemző vonulatai is. A kiállítás kurátorával, E. Csorba Csillával beszélgettünk.

Hogyan született meg a kiállítás?

150 éve született Székely Aladár. Ez az évforduló adta az apropót, hogy bemutassuk az életmű leghangsúlyosabb részét, a portréit. A kiállításban szerepelnek a családjáról készített felvételei, a kor híres művészeiről készült fotói, valamint saját ...

Bezárnak az európai múzeumok.  Csehország október 19. – Szlovákia október 24. - Franciaország október 28. – Ausztria november 2. -  Berlin november 2. – Olaszország, Anglia november 5. 

De korántsem az első hullámban tapasztalt módon, a #stayhome feliratok sűrűjében teszik. Most nyoma sincs a  közösségi felelősségvállalásnak, a társadalmi kontaktok tudatos csökkentése érdekében vállalt áldozat heroizmusának. 

Nem intézményi döntés ezek, hanem állami utasítások, rendeletek végrehajtásai. Mögöttük érzékelhető a kétség, hogy értelmes-e mindez, a szorongás, hogy még kevesebben fognak kinyitni decemberben (?), januárban (?), mint tavasszal.

A múzeumi szervezetek április óta számos állásfoglalást tettek közzé, ...

A Károlyi-palota egyik egykori szalontermét ma Lotz-teremnek hívjuk. Itt látható Lotz Károly olümposzi múzsákat ábrázoló, mennyezetre függesztett olajfestménye. Körötte egy art deco stílusú álmennyezetet készíttetett az épületet használó Fővárosi Képtár a múzsák neveivel és az őket jelképező attribútumokkal, amikor idekerült a festmény. Erről az ablak felőli oldalon elhelyezett Budapest-címer, és alatta az itt elhelyezés éve (1942) tanúskodik. A palota titkai novemberi  részében ennek a festménynek a történetét ismerhetjük meg.

Eredetileg a Lotz-teremben is korabeli, stukkókkal díszített mennyezet volt, mint a szomszédos Vörös-teremben, ezt fedi le az álmennyezet, s az évszámból tudható, hogy a festménynek nincs köze ...

Ritkán használt kifejezés a múzeumban. Csak titokban szabad olvasni, mellette pedig érdemes kortárs magas irodalmat is a talonban tartani, ha véletlenül megkérdeznék, mit olvasunk éppen. Vagy nem. Lehet, hogy ebédszünetben a munkatársak a legfrissebb tudományos-fantasztikus olvasmányélményeikről cseverésznek, munka után pedig mohón falják a múzeumban köröző sci-fiket, amik hatására akár blogbejegyzések is születhetnek.

Keressünk egy axiómát...

Egy rendes írás a sci-firől általában definícióval kezdődik, mert: viszonylag új szépirodalmi zsáner, aminek a meghatározásában még nincs évszázados konszenzus, vagy szubkulturális témának tekintik, amivel kevesen foglalkoznak, esetleg elhatárolódnak bizonyos tudománytalan ...

Az Édes Anna / Kosztolányi- kiállítás egyedülállósága abban áll, hogy egy irodalmi mű világán keresztül idézi fel Trianon emlékezetét: a történelmi hátteret, a máig velünk élő legendákat és tényeket. Emellett pedig felvillantja a Kosztolányi-életművet, a regény keletkezéstörténetét, valamint az író szerepvállalásait és útkeresését a történelem szédületében. A kiállítás kurátorával, Parádi Andreával beszélgettünk.

Fotó: Buza Virág

Hogyan született meg a kiállítás ötlete?

Amikor elkezdtünk gondolkodni azon, hogy az idei Trianon-évfordulót milyen kiállítással idézzük meg, számos kihívással szembesültünk. Ezek közül az egyik maga a téma, hiszen nem csak nekünk, irodalmi muzeológusoknak nagy ...

Legendás történet, amely szerint 1907-ben a szerelmes Ady Endre és Brüll Adél ellátogattak az írók körében egyre ismertebbé váló Székely Aladár fotográfus  műtermébe, hogy kettőjükről fényképet készíttessenek. 

Székely Aladár: Ady Endre és Brüll Adél, 1907 nyara, matt albumin, ltsz. 2005. (PIM Fotótár)

Székely ekkor már hét éve a fővárosban élt, s kuncsaftjait a józsefvárosi Mária Terézia tér 1. (ma Horváth Mihály tér) szám alatt lévő házban fogadta. Adynak és a gyermeket váró Lédának fel kellett gyalogolni a padlástérbe, ahol a műterem volt. A költő minden bizonnyal ekkor járt Budapesten először hivatásos fényképésznél, és elcsodálkozhatott a 10 x 5,3 m-es felvételi termen, a vasoszlopokkal tagolt nagy ...

Van egy tér a Petőfi Irodalmi Múzeum déli szárnyában, ami korábban kiállítások helyszínéül szolgált, azonban 2020 májusában új funkciót kapott: kiállítótérből, csendes sarokszobából múzeumpedagógiai műhellyé lényegült át. Ez a tér nemcsak a gyerekeket, csoportokat szólítja meg, hanem az egyéni látogatót is, aki itt megpihenhet, elmerenghet két tárlat között.

A tér aligha kikerülhető, hiszen két tárlat is ebbe a sarokhelyiségbe fut be, és már az első pillanatban elképesztő élményt nyújt. A sötét, mesterségesen megvilágított kiállítóterekkel szemben ugyanis éles kontrasztot jelent ez a helyiség, ahol az újra használatba vett ablakokon ömlik be a fény. Tágas, világos és jól tagolt helyszínre érkezünk meg, amely ...