A művészet már a reformkorban a nemzeti identitás alakításának, a közösség morális nevelésének fontos eszköze volt, s e tendencia további érvényesítői a romantika, majd a historizmus időszakában (az 1850-es évektől a század végéig) tudatosan vállalták fel a jelen számára mintát mutató nemzeti hősök megörökítését. Míg az ábrázolások eszköztárát az 1850-es évek végén s az 1860-as évek elején sallangmentes karakter jellemezte, mindez a század végére a hatalmi reprezentáció részévé válva kiüresedett, s immár csupán triviális utalások halmazából tevődött össze. E. Csorba Csilla eredetileg a PIM Studiolo sorozatának „ Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!” címmel  megjelent konferenciakötetébe írt tanulmányát ...

A művészet már a reformkorban a nemzeti identitás alakításának, a közösség morális nevelésének fontos eszköze volt, s e tendencia további érvényesítői a romantika, majd a historizmus időszakában (az 1850-es évektől a század végéig) tudatosan vállalták fel a jelen számára mintát mutató nemzeti hősök megörökítését. Míg az ábrázolások eszköztárát az 1850-es évek végén s az 1860-as évek elején sallangmentes karakter jellemezte, mindez a század végére a hatalmi reprezentáció részévé válva kiüresedett, s immár csupán triviális utalások halmazából tevődött össze. E. Csorba Csilla eredetileg a PIM Studiolo sorozatának „ Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!” címmel  megjelent konferenciakötetébe írt tanulmányát ...

Kádár Anna és Magyary Anna, a Petőfi Irodalmi Múzeum múzeumpedagógusai 2023 őszén indították el a Küszöb projektet, amelynek keretében gyógypedagógusok és tanítók bevonásával negyedik-ötödik osztályos, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekcsoportok felmérését vállalják, az eredmények alapján pedig az írott és beszélt nyelvi képességeket megsegítő múzeumpedagógiai foglalkozásokkal járulnak hozzá a gyerekek fejlesztéséhez. A felmérések során a gyerekek érdeklődésén és képességein kívül a múzeumi tartalmak érthetőségét és motiváló erejét is tesztelik.  Kádár Anna háromrészes blogbejegyzésben mutatja be a Küszöb projekt célkitűzéseit, alapelveit és módszereit, beszámol az első osztály első félévének ...

A múzeumpedagógia egyik legfontosabb célja, hogy a befogadók számára értelmezési utakat, lehetőségeket kínáljon fel azáltal, hogy transzparenssé teszi a múzeumi tartalmakat, vagy épp a bennük rejlő dialógus felől mutatja be azokat. Sóki Diána a 2020-ban Múzeumpedagógiai Nívódíjban részesített  SZÖVEG-TESTEK. Csáth-kísérletek című kiadványt mutatja be, amelyet a Petőfi Irodalmi Múzeum CSÁTH – A varázsló halála című kiállításához készített, s amely egyszerre reflektál a tárlat medialitására, a bemutatott alkotó médiumhasználatára és a különböző érzékszervi tapasztalatok bevonására, miközben segíti a kritikai gondolkodást, valamint a kreativitásnak is teret adva alternatív szövegértelmezési módokat kínál fel. ...

Az ICOM múzeumdefiníciója szerint a múzeum a nyilvánosság számára nyitott, hozzáférhető és befogadó intézmény. A Petőfi Irodalmi Múzeum múzeumpedagógiai osztálya a látogatók lehető legszélesebb köre számára igyekszik inspiráló tanulási környezetet teremteni, általános célja, hogy a kevésbé kiváltságos csoportok is magukénak érezzék a múzeumot. A PIM – irodalmi múzeumként – hangsúlyosan nyelvhez kapcsolódó, szöveges tartalmak bemutatását vállalja, a nyelvi hátránnyal élők számára azonban a szöveg médiuma gyakran kudarcélményeket hív elő, szorongást kelt és az elkerülés vagy oppozíció reakcióját váltja ki. Fontos tehát olyan hidakat építeni, amelyek segítségével ezek a célcsoportok is közelebb kerülhetnek ...

A múzeumpedagógia egyik legfontosabb célja, hogy a befogadók számára értelmezési utakat, lehetőségeket kínáljon fel azáltal, hogy transzparenssé teszi a múzeumi tartalmakat, vagy épp a bennük rejlő dialógus felől mutatja be azokat. Sóki Diána a 2020-ban Múzeumpedagógiai Nívódíjban részesített  SZÖVEG-TESTEK. Csáth-kísérletek című kiadványt mutatja be, amelyet a Petőfi Irodalmi Múzeum CSÁTH – A varázsló halála című kiállításához készített, s amely egyszerre reflektál a tárlat medialitására, a bemutatott alkotó médiumhasználatára és a különböző érzékszervi tapasztalatok bevonására, miközben segíti a kritikai gondolkodást, valamint a kreativitásnak is teret adva alternatív szövegértelmezési módokat kínál fel. ...

„Szemet ad ahhoz, amire általában »nincs szemünk” – írta Somlyó György költő Lucien Hervé fotográfusról. Somlyó egész élete során szoros kapcsolatban állt a francia kultúrával: rendszeresen megfordult Párizsban, ahol francia és Franciaországban élő magyar művészekkel találkozott, többek között Lucien Hervével, aki még a két világháború között emigrált Párizsba. Kettejük történetéről, szakmai munkájáról és barátságáról szól Gáspár Balázs legújabb blogbejegyzése, amelyben szó lesz arról is, hogy Hervé az 1980-as évek végén Párizsban, többek között a saját lakásában is megörökítette Somlyót – az egyik portréfotó szerepelt a PIM A halandóság törékeny arcai – Íróportrék a PIM gyűjteményéből ...

A múzeumpedagógia egyik legfontosabb célja, hogy a befogadók számára értelmezési utakat, lehetőségeket kínáljon fel azáltal, hogy transzparenssé teszi a múzeumi tartalmakat, vagy épp a bennük rejlő dialógus felől mutatja be azokat. Sóki Diána a 2020-ban Múzeumpedagógiai Nívódíjban részesített  SZÖVEG-TESTEK. Csáth-kísérletek című kiadványt mutatja be, amelyet a Petőfi Irodalmi Múzeum CSÁTH – A varázsló halála című kiállításához készített, s amely egyszerre reflektál a tárlat medialitására, a bemutatott alkotó médiumhasználatára és a különböző érzékszervi tapasztalatok bevonására, miközben segíti a kritikai gondolkodást, valamint a kreativitásnak is teret adva alternatív szövegértelmezési módokat kínál fel.

A népmese szerint az Óperenciás-tengeren is túl él egy vak király, akinek a szeme világát semmiféle orvosság nem adhatja vissza, csak a messzi Veres-tengeren túl élő aranytollú madár éneke. A legkisebb királyfi útra kel, hogy megszerezze a madarat. Egy róka segítségével és sok nehézség árán eléri célját, és a király visszanyeri látását. De vajon mit jelent a király vaksága? És miért éppen az aranytollú madár tudja meggyógyítani? Mit jelképez a Veres-tengeren való átkelés? Lukács Ágota blogbejegyzése  A vak király című népmese szimbólumrendszerét fejti meg.

Arany László, Strelisky felvétele, 1897 (PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

A történet szereplői és fordulatai – különféle változatokban és ...

Az Aktív Magyarország és a Magyar Irodalmi Emlékházak közös projektjében Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából kilenc új irodalmi kalandösvény készült a Digitális Vándor alkalmazásban. A program kiemelt céljai közt a kulturális turizmus erősítése, Petőfi helyi emlékezetének ápolása és az emlékévben megújult Petőfi-emlékházak látogatottságának növelése szerepel, hiszen a Petőfi-túrák során a valós helyszíneken szegődhetünk a költő nyomába.

Borozás, nevetés, nótázás, miközben száll a cigarettafüst és szól a cigányzene – az 1980-as években a legendás óbudai Sipos Halászkertben gyakran mulattak így együtt olyan írók, mint Galsai Pongrác, Csukás István, Gyurkovics Tibor, Csurka István és Kardos G. György. Csukás Istvánnak a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményébe került hagyatékából bukkantak elő azok a Korniss Péter fotográfus által készített, eddig nem látott fényképek, amelyek egy ilyen irodalmi mulatozást örökítettek meg. Gáspár Balázs legújabb cikkében Óbudára, a Lajos utcai Sipos Halászkertbe invitálja az olvasókat.

Balról jobbra a hátsó sorban: Gyurkovics Tibor, Galsai Pongrác, ismeretlen, Farkas László; balról jobbra az első sorban: Csurka István, ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum HERO / Heritage of Romanticism címmel rendezett kétnapos nemzetközi konferenciát   névadója születésének bicentenáriumi évében. Az évforduló alkalmából összegyűlt hazai és külföldi kutatók előadásai az első napon a Szerepek, a Heroizmus és a Kultuszok fogalmi hálója, míg a második napon a jóval sejtelmesebb Rezonanciák és Vándorlás szavak köré szerveződtek. Nagy Hilda ezúttal a második nap programjáról számol be konferenciaismertetőjének záró részében.

Heideloff: Liszt Ferenc portréja, acélmetszet, (PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

A konferencia második napja a Rezonanciák szekcióval nyílt, Lajosi Krisztina előadásával, aki Joep Leerssenhez hasonlóan szintén az Amszterdami Egyetem ...

Tersánszky Józsi Jenő 1949 elején járt Párizsban, ahol érzékeny megfigyeléseket tett a francia főváros hétköznapi forgatagáról, izgalmas színtereiről, mindeközben pedig őt magát is megörökítették, ahogy bebarangolta a különböző helyeket. A képeket egy honfitársa, Ata Kandó (Görög Etelka, 1913–2017) fotográfus készítette. Az egyik kifinomult, sejtelmes portré, amelyen a Notre-Dame-mal a háttérben Tersánszky fekete ruhában, gótikus figuraként támaszkodik a Szajna partjának kőtámlájára, megtekinthető a PIM A halandóság törékeny arcai – Íróportrék a PIM gyűjteményéből 1. című fotókiállításán. Gáspár Balázs legutóbb Molnár Ferenc amerikai élményeibe avatta be a PIMblog olvasóit, ezúttal pedig Tersánszky mellé ...

Komáromi Csaba, a Petőfi Irodalmi Múzeum legújabb palotatörténeti kiállításának ( Egy ország közepe – A Károlyi-ház ) kurátora a Károlyi-palota titkait kutató sorozatában ezúttal Károlyi Erzsébet fordulatos élettörténetébe vezeti be az olvasót. Károlyi György hatodik unokájának – öccséhez, Károlyi Mihályhoz hasonlóan – nemcsak főúri pompa és mesés gazdagság, de kitaszítottság és nélkülözés is osztályrészül jutott. 70 éve bekövetkezett halála óta hazájától távol várja, hogy szeretett férje mellett, az iszkaszentgyörgyi grófi kriptában lelje meg örök nyugalmát.

Nagykárolyi gróf Károlyi Erzsébet, 1897 (MNM)

Éppen 152 évvel ezelőtt, 1872. május 17-én született meg a palotaátalakító Károlyi György ...

Kevés olyan magyar író van, akiről már életében rendszeresen írtak és akinek rendszeresen közölték írásait neves külföldi újságok; akit estélyeken ünnepeltek és áhítattal hallgattak, amikor feltűnt az Egyesült Államokban; és akiről világhírű fotográfusok készítettek portrékat. Igazából nem is néhány ilyen írónk van, hanem talán csak egy: Molnár Ferenc. Az egyik legnevesebb amerikai fotóművész, Edward Steichen róla készített portréja megtekinthető a PIM A halandóság törékeny arcai – Íróportrék a PIM gyűjteményéből 1. című fotókiállításán. A PIMblog e heti bejegyzésében Gáspár Balázs részletezi Molnár Ferenc találkozását Steichennel és az amerikai álommal.

Edward Steichen: Molnár Ferenc Amerikában , ...

HERO / Heritage of Romanticism címmel rendezett kétnapos nemzetközi konferenciát  a Petőfi Irodalmi Múzeum névadója születésének bicentenáriumi évében. Az évforduló alkalmából összegyűlt hazai és külföldi kutatók előadásai az első napon a Szerepek, a Heroizmus és a Kultuszok fogalmi hálója köré szerveződtek, melyről Nagy Hilda számol be kétrészes konferenciaismertetőjében.

Petőfi Sándor dagerrotípiája , 1845 (PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

2023. november 15–16-án között széles körű érdeklődést kiváltó nemzetközi konferenciának adott otthont a Petőfi Irodalmi Múzeum, amely számos programmal csatlakozott a költő születésének 200. évfordulójához. A Magyar Országgyűlés a 2023-as évet nyilvánította a ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményalapú kiállítássorozattal készül fennállásának 70. évfordulójára, ennek egyik állomása lesz A tárgyak társasága című tárlat, amely amellett, hogy a Kézirattárban, a Könyvtárban és a Művészeti, Relikvia- és Fotótárban őrzött írói gyűjteményekből, azaz az írók legkülönfélébb gyűjtéseiből válogat, nyolc kortárs író és költő gyűjtési szokásaira és általában a tárgyakhoz való viszonyára is rákérdez. A kiállításhoz készült interjúk ott nem hallható részletei olvashatók a PIMblog nemrég indult interjúsorozatában.

Legutóbb Bartis Attilával beszélgettünk, ezúttal pedig Tóth Krisztina írónő mesélt gyűjtési szokásairól, egykori és jelenlegi gyűjteményeiről, s ...

Fodor József Péter két részből álló blogbejegyzésében Márai Sándor   Keresztkérdés   című hangjátékával foglalkozik, amely a PIM-ben letétbe helyezett hagyatékban három kéziratváltozatban is megtalálható: kettő 1966-ból, a harmadik 1978-ból származik. A hangjáték végül soha nem jelent meg az író életében, s az utolsó pillanatban maradt ki a   Jób …és a könyve   című 1982-es gyűjteményes válogatáskötetéből. Hogy miért, arra Márai levelezése és Fodor kutatói munkája adja meg a választ.

A Keresztkérdés mint az ember évezredes történelmén átívelő kegyetlenség ábrázolása megírását követően elsősorban társadalmi okokból nem került publikálásra. Bizonyosra vehető a hangjáték szereplőinek jelleme és a ...

Fodor József Péter két részből álló blogbejegyzésében Márai Sándor Keresztkérdés című hangjátékával foglalkozik, amely a PIM-ben letétbe helyezett hagyatékban három kéziratváltozatban is megtalálható: kettő 1966-ból, a harmadik 1978-ból származik. A hangjáték végül soha nem jelent meg az író életében, s az utolsó pillanatban maradt ki a Jób …és a könyve című 1982-es gyűjteményes válogatáskötetéből. Hogy miért, arra Márai levelezése és Fodor kutatói munkája adja majd meg a választ a folytatásban.

Márai Sándor vonaton Zürichben, 1950 körül ( PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

[1961.] október 16. Hangjáték: a két lator a keresztfán ‒ Jézus feje felett ‒ beszélget.

Ez volt Márai első terve a ...

A Petőfi Irodalmi Múzeumban nemrég új palotatörténeti kiállítás készült. Komáromi Csaba kurátornak és H. Kocsis Annamária látványtervezőnek nem volt könnyű dolga, hiszen olyan tárlatot kellett megalkotniuk, amely egyszerre figyelemfelkeltő és informatív, ugyanakkor szükség esetén – ha a tér egy rövid időre éppen más funkciót kap – gyorsan elrejthető. A palota mintegy 300 éves története dúskál az izgalmas epizódokban: a főúri pompa, a ragyogó bálok és a legmagasabb rangú vendégek mellett tulajdonosváltások, átépítések, árvizek, egyéni és nemzeti sorstragédiák jutottak osztályrészéül. Komáromi Csabával beszélgettünk, aki ma alighanem a palota múltjának legjobb ismerője.

Franz Weiss: A Károlyi-palota, ...

A Pet őfi Irodalmi Múzeum gyűjtem é nyalapú kiállítássorozattal k é szül fennállásának 70. é vfordul ó jára, ennek egyik állomása lesz A tárgyak társasága című tárlat, amely amellett, hogy a K é zirattárban, a K ö nyvtárban é s a Műv é szeti, Relikvia- é s Fot ó tárban őrz ött ír ó i gyűjtem é nyekből, azaz az ír ó k legkül ö nf é l é bb gyűjt é seib ől válogat, nyolc kortá rs író és k ö ltő gyűjt é si szokásaira é s általában a tárgyakhoz való viszonyára is rák é rdez. A kiállításhoz k é szült interjúk ott nem hallható r é szletei olvashat ó k a PIMblog most induló interjúsorozatában.

2024. február 12- é n Bartis Attila író budapesti lakásában fogadott minket. A majd egy ó rás besz é lget é sben ...

Kovács Ida művészettörténész blogbejegyzésének első részében egy nemrégiben felbukkant dagerrotípia azonosítására tett kísérletet, aminek eredményeként kétséget kizáróan bizonyította be, hogy az árverési tételen szereplő férfi nem más, mint Petőfi Sándor barátja és pályatársa, Vachott Sándor reformkori költő. Ezt követően már csak a dagerrotípia keletkezési idejének meghatározása van hátra, amelyre az alább olvasható folytatásban kerül sor. S hogy a kutatás során lehullt-e a lepel a dagerrotípiakészítő mester személyéről is, az a cikkből ugyancsak kiderül.

Mikor, hol, milyen indíttatásból, milyen alkalomból készülhetett a dagerrotípia? 

1845–1861?

A felvétel pontos időpontja talány, mivel a lemez ...

Gáspár Balázs blogbejegyzése a 20. század első felének fotóművészetében nevet szerzett Vajda M. Pál alkotói pályájának két élesen különváló szakaszán kalauzolja végig az olvasót. A Weisz Mórként született Vajda Manó a Tanácsköztársaság bukásáig elsősorban riport- és propagandafotókkal szerepelt a lapokban, míg az 1920-as évektől immár Vajda M. Pálként jobbára művészportréival hívta fel magára a figyelmet. Olyan hírességek álltak modellt neki, mint Kodály Zoltán, Móricz Zsigmond, vagy éppen Schöpflin Aladár. Hogy milyen típusú fotók jelentették utóbbi alkotó korszakának másik erősségét, a cikkből szintén kiderül.

Három név, két alkotói korszak, egy ember. A magyar fotótörténet egyik kevésbé ismert ...

Kovács Ida művészettörténész blogbejegyzésének első részében egy nemrégiben felbukkant dagerrotípia azonosítására tesz kísérletet, aminek eredményeként kétséget kizáróan bizonyítja be, hogy az árverési tételen szereplő férfi nem más, mint Petőfi Sándor barátja és pályatársa, Vachott Sándor reformkori költő. Ezt követően már csak a dagerrotípia keletkezési idejének meghatározása van hátra, amelyre a folytatásban ugyancsak sor kerül majd.

Vachott Sándor (1818–1861) neve ma már szinte csak az irodalmárok számára cseng ismerősen, pedig a reformkorban a nagy jövő előtt álló költők között tartották számon. Dalai, elégiái az almanachlíra, a családi költészet körébe tartoznak. Mire 1846-ban napvilágot látott első ...