Kaffka Margit novelláinak fogadtatástörténete hasonlóan alakult, mint a nagyregényeié, vagyis elsősorban az önéletrajz és a női sorsok ábrázolása felől értelmezték azokat. Mindezek mellett elbeszélései kapcsán is érdemes számot vetni Kaffka epikai modernségével, hiszen novelláinak nőalakjai kísérletező prózapoétikai eljárásokkal kapcsolódnak össze, és e kettő folyamatos párbeszédét, kereszteződését figyelhetjük meg a szövegekben. Mészáros Zsolt, a Művészeti, Relikvia- és Fotótár főmuzeológusa az egyik ilyen metszéspontot vizsgálja tanulmányában az írónő első novelláskötetének formabontó ruhaleírásain keresztül.

Kaffka Margit, F. Váncza E. felvétele (Forrás: MNMKK PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

...

A Kádár-rendszer ellenzékének egyik legnagyobb hatású akciója volt az a politikai nyilatkozat, amely az 1956-os forradalom 30. évfordulójára időzítve egyszerre jelent meg vezető európai újságokban a Der Spiegel től a The Times ig. De vajon ki írta eredetileg a szöveget? Hogyan alakult ki a végleges változat? A Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárában található, részben még kiadatlan Petri György-kéziratok feldolgozása közben került elő nemrég egy kis alakú, piros vonalas füzet, borítóján ezzel a címmel: 56-os beszéd (86-ban).  Az alábbiakban ennek a kéziratnak a vártnál is szövevényesebb történetét próbálja meg felgöngyölíteni Péterfy Sarolt, a Digitális Irodalmi Akadémia munkatársa. Előre le kell szögeznünk, a kézirat ...

Komáromi Csaba, a Kézirattár muzeológusa háromrészes blogbejegyzésében a nyolcvan évvel ezelőtti holokausztra emlékezve, gyűjteményünk dokumentumain keresztül néhány olyan író sorsát ismerteti, akik a vészkorszak üldözöttjeiként nem érték meg a kataklizma végét és különböző módokon életüket vesztették. A megjelenített források (levél, búcsúlevél, tábori postai levelezőlap, körlevél, mentesítő irat, igazolvány, anyakönyvi kivonat, végrendelet, könyvdedikáció) egy olyan folyamat termékei, melynek feldolgozásához jelen bemutatásuk segítséget nyújthat. Megszületésük kényszere mindörökre minősíti a korszakot, melyben születtek.

Ivor Dénes levele Horváth Jánosnak

Ivor Dénes sport-, majd külpolitikai ...

Idén a PIM tudományos munkatársa, Owaimer Oliver nyerte el a legkiemelkedőbb 19. századi irodalmi témájú tanulmányokat elismerő Martinkó András-díjat. A kivételes elismerésben részesített dolgozat, amely a Studia Litteraria 2023/3–4. számában jelent meg „Szegény Sándor! Szegény Sándor!”: Petőfi emlékezete Arany János Emlények (1851−1855) versciklusában címmel, Oliver doktori disszertációjának egyik fontos fejezete. Az 1996-ban Martinkó András (1912–1989) irodalomtörténész emlékére alapított díj átadására 2024. október 4-én került sor, ahol a díjazott az alábbi beszédet mondta el.

Owaimer Oliver és a Martinkó András-díj

Tisztelt ...

Komáromi Csaba, a Kézirattár muzeológusa háromrészes blogbejegyzésében a nyolcvan évvel ezelőtti holokausztra emlékezve, gyűjteményünk dokumentumain keresztül néhány olyan író sorsát ismerteti, akik a vészkorszak üldözöttjeiként nem érték meg a kataklizma végét és különböző módokon életüket vesztették. A megjelenített források (levél, búcsúlevél, tábori postai levelezőlap, körlevél, mentesítő irat, igazolvány, anyakönyvi kivonat, végrendelet, könyvdedikáció) egy olyan folyamat termékei, melynek feldolgozásához jelen bemutatásuk segítséget nyújthat. Megszületésük kényszere mindörökre minősíti a korszakot, melyben születtek.

Körmendi Zoltán és Radnóti Miklós levele Szalai Imrének és feleségének, ...

Komáromi Csaba, a Kézirattár muzeológusa háromrészes blogbejegyzésében a nyolcvan évvel ezelőtti holokausztra emlékezve, gyűjteményünk dokumentumain keresztül néhány olyan író sorsát ismerteti, akik a vészkorszak üldözöttjeiként nem érték meg a kataklizma végét és különböző módokon életüket vesztették. A megjelenített források (levél, búcsúlevél, tábori postai levelezőlap, körlevél, mentesítő irat, igazolvány, anyakönyvi kivonat, végrendelet, könyvdedikáció) egy olyan folyamat termékei, melynek feldolgozásához jelen bemutatásuk segítséget nyújthat. Megszületésük kényszere mindörökre minősíti a korszakot, melyben születtek.

„Ők, kiknek testük nincsen már,
Csak mécsük rezg a ködben…”

(Pásztor Béla: ...

1908-ban, azaz 116 éve utazott el egyetlen külföldi nyaralására Csáth Géza. A nyári szünet utolsó napjaiban a Monarchia-beli Trieszten át az „Adria királynőjének” nevezett Velencébe vezetett a 21 éves orvostanhallgató útja, ami a századelőn Abbázia mellett az egyik legnépszerűbb üdülőhelynek számított a Monarchia polgárságának körében. De kivel nyaralt itt Csáth Géza? Mit evett, mit nézett meg? Mi tetszett neki, és mi idegesítette? Mit szólt a tengerhez, és hogyan vélekedett az olasz nőkről? Molnár Eszter Edina kétrészes blogbejegyzéséből minden kiderül.

Csáth Géza 1910 körül a budapesti klinikán (PIM, Művészeti-, Relikvia- és Fotótár)

A program

Csáthék velencei napirendje legfőképpen klasszikus ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum egész nyáron át tartó KertLabor fesztiváljának keretében kapott helyet a MUSE Set programsorozat. A PIM aktuális kiállításai által inspirált experimentális zenei produkciók szoros együttműködésben készülnek a kiállítások kurátoraival és a múzeum rendezvényszervezőivel. Augusztusban a Szépvilág – Divat és kultúra a reformkori Pesten című kiállítás ihlette divatperformanszt láthattuk a Terike from Budapest csapatától. A zenét és a kortárs táncot a divattal ötvöző produkció középpontjában a hatalom, a társadalmi mobilitás és az egyén helyének keresése állt. Ennek apropóján a reformkori és a kortárs divat kapcsolódási pontjairól beszélgettünk Mészáros Zsolt muzeológussal, a kiállítás ...

1908-ban, azaz 116 éve utazott el egyetlen külföldi nyaralására Csáth Géza. A nyári szünet utolsó napjaiban a Monarchia-beli Trieszten át az „Adria királynőjének” nevezett Velencébe vezetett a 21 éves orvostanhallgató útja, ami a századelőn Abbázia mellett az egyik legnépszerűbb üdülőhelynek számított a polgárság körében. De kivel nyaralt itt Csáth Géza? Mit evett, mit nézett meg? Mi tetszett neki, és mi bosszantotta? Mit szólt a tengerhez, és hogyan vélekedett az olasz nőkről? Molnár Eszter Edina kétrészes blogbejegyzéséből minden kiderül.

Velencei gondolások háttérben a lagúna vasúti hídjával, 1900 (Fortepan / Szalai Teréz / 130405)

Csáth Géza gyermek- és ifjúkorában rendszerint a Szabadkától mindössze nyolc ...

A művészet már a reformkorban a nemzeti identitás alakításának, a közösség morális nevelésének fontos eszköze volt, s e tendencia további érvényesítői a romantika, majd a historizmus időszakában (az 1850-es évektől a század végéig) tudatosan vállalták fel a jelen számára mintát mutató nemzeti hősök megörökítését. Míg az ábrázolások eszköztárát az 1850-es évek végén s az 1860-as évek elején sallangmentes karakter jellemezte, mindez a század végére a hatalmi reprezentáció részévé válva kiüresedett, s immár csupán triviális utalások halmazából tevődött össze. E. Csorba Csilla eredetileg a PIM Studiolo sorozatának „Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!” címmel megjelent konferenciakötetébe írt tanulmányát ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményalapú kiállítássorozattal ünnepli fennállásának 70. évfordulóját, ennek egyik – már megvalósult – állomása A tárgyak társasága című tárlat, amely amellett, hogy a Kézirattárban, a Könyvtárban és a Művészeti, Relikvia- és Fotótárban őrzött írói gyűjteményekből, azaz az írók legkülönfélébb gyűjtéseiből válogat, nyolc kortárs író és költő gyűjtési szokásaira és általában a tárgyakhoz való viszonyára is rákérdez. A kiállításhoz készült interjúk ott nem hallható részletei is olvashatók a PIMblog nemrég indult interjúsorozatában. Eddig Bartis Attila és Tóth Krisztina gyűjtési szokásaiba nyerhettek betekintést a PIMblog olvasói, ezúttal pedig Kukorelly Endrét ...

A művészet már a reformkorban a nemzeti identitás alakításának, a közösség morális nevelésének fontos eszköze volt, s e tendencia további érvényesítői a romantika, majd a historizmus időszakában (az 1850-es évektől a század végéig) tudatosan vállalták fel a jelen számára mintát mutató nemzeti hősök megörökítését. Míg az ábrázolások eszköztárát az 1850-es évek végén s az 1860-as évek elején sallangmentes karakter jellemezte, mindez a század végére a hatalmi reprezentáció részévé válva kiüresedett, s immár csupán triviális utalások halmazából tevődött össze. E. Csorba Csilla eredetileg a PIM Studiolo sorozatának „ Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!” címmel  megjelent konferenciakötetébe írt tanulmányát ...

A művészet már a reformkorban a nemzeti identitás alakításának, a közösség morális nevelésének fontos eszköze volt, s e tendencia további érvényesítői a romantika, majd a historizmus időszakában (az 1850-es évektől a század végéig) tudatosan vállalták fel a jelen számára mintát mutató nemzeti hősök megörökítését. Míg az ábrázolások eszköztárát az 1850-es évek végén s az 1860-as évek elején sallangmentes karakter jellemezte, mindez a század végére a hatalmi reprezentáció részévé válva kiüresedett, s immár csupán triviális utalások halmazából tevődött össze. E. Csorba Csilla eredetileg a PIM Studiolo sorozatának „ Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!” címmel  megjelent konferenciakötetébe írt tanulmányát ...

Kádár Anna és Magyary Anna, a Petőfi Irodalmi Múzeum múzeumpedagógusai 2023 őszén indították el a Küszöb projektet, amelynek keretében gyógypedagógusok és tanítók bevonásával negyedik-ötödik osztályos, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekcsoportok felmérését vállalják, az eredmények alapján pedig az írott és beszélt nyelvi képességeket megsegítő múzeumpedagógiai foglalkozásokkal járulnak hozzá a gyerekek fejlesztéséhez. A felmérések során a gyerekek érdeklődésén és képességein kívül a múzeumi tartalmak érthetőségét és motiváló erejét is tesztelik.  Kádár Anna háromrészes blogbejegyzésben mutatja be a Küszöb projekt célkitűzéseit, alapelveit és módszereit, beszámol az első osztály első félévének ...

A múzeumpedagógia egyik legfontosabb célja, hogy a befogadók számára értelmezési utakat, lehetőségeket kínáljon fel azáltal, hogy transzparenssé teszi a múzeumi tartalmakat, vagy épp a bennük rejlő dialógus felől mutatja be azokat. Sóki Diána a 2020-ban Múzeumpedagógiai Nívódíjban részesített  SZÖVEG-TESTEK. Csáth-kísérletek című kiadványt mutatja be, amelyet a Petőfi Irodalmi Múzeum CSÁTH – A varázsló halála című kiállításához készített, s amely egyszerre reflektál a tárlat medialitására, a bemutatott alkotó médiumhasználatára és a különböző érzékszervi tapasztalatok bevonására, miközben segíti a kritikai gondolkodást, valamint a kreativitásnak is teret adva alternatív szövegértelmezési módokat kínál fel. ...

Az ICOM múzeumdefiníciója szerint a múzeum a nyilvánosság számára nyitott, hozzáférhető és befogadó intézmény. A Petőfi Irodalmi Múzeum múzeumpedagógiai osztálya a látogatók lehető legszélesebb köre számára igyekszik inspiráló tanulási környezetet teremteni, általános célja, hogy a kevésbé kiváltságos csoportok is magukénak érezzék a múzeumot. A PIM – irodalmi múzeumként – hangsúlyosan nyelvhez kapcsolódó, szöveges tartalmak bemutatását vállalja, a nyelvi hátránnyal élők számára azonban a szöveg médiuma gyakran kudarcélményeket hív elő, szorongást kelt és az elkerülés vagy oppozíció reakcióját váltja ki. Fontos tehát olyan hidakat építeni, amelyek segítségével ezek a célcsoportok is közelebb kerülhetnek ...

A múzeumpedagógia egyik legfontosabb célja, hogy a befogadók számára értelmezési utakat, lehetőségeket kínáljon fel azáltal, hogy transzparenssé teszi a múzeumi tartalmakat, vagy épp a bennük rejlő dialógus felől mutatja be azokat. Sóki Diána a 2020-ban Múzeumpedagógiai Nívódíjban részesített  SZÖVEG-TESTEK. Csáth-kísérletek című kiadványt mutatja be, amelyet a Petőfi Irodalmi Múzeum CSÁTH – A varázsló halála című kiállításához készített, s amely egyszerre reflektál a tárlat medialitására, a bemutatott alkotó médiumhasználatára és a különböző érzékszervi tapasztalatok bevonására, miközben segíti a kritikai gondolkodást, valamint a kreativitásnak is teret adva alternatív szövegértelmezési módokat kínál fel. ...

„Szemet ad ahhoz, amire általában »nincs szemünk” – írta Somlyó György költő Lucien Hervé fotográfusról. Somlyó egész élete során szoros kapcsolatban állt a francia kultúrával: rendszeresen megfordult Párizsban, ahol francia és Franciaországban élő magyar művészekkel találkozott, többek között Lucien Hervével, aki még a két világháború között emigrált Párizsba. Kettejük történetéről, szakmai munkájáról és barátságáról szól Gáspár Balázs legújabb blogbejegyzése, amelyben szó lesz arról is, hogy Hervé az 1980-as évek végén Párizsban, többek között a saját lakásában is megörökítette Somlyót – az egyik portréfotó szerepelt a PIM A halandóság törékeny arcai – Íróportrék a PIM gyűjteményéből ...

A múzeumpedagógia egyik legfontosabb célja, hogy a befogadók számára értelmezési utakat, lehetőségeket kínáljon fel azáltal, hogy transzparenssé teszi a múzeumi tartalmakat, vagy épp a bennük rejlő dialógus felől mutatja be azokat. Sóki Diána a 2020-ban Múzeumpedagógiai Nívódíjban részesített  SZÖVEG-TESTEK. Csáth-kísérletek című kiadványt mutatja be, amelyet a Petőfi Irodalmi Múzeum CSÁTH – A varázsló halála című kiállításához készített, s amely egyszerre reflektál a tárlat medialitására, a bemutatott alkotó médiumhasználatára és a különböző érzékszervi tapasztalatok bevonására, miközben segíti a kritikai gondolkodást, valamint a kreativitásnak is teret adva alternatív szövegértelmezési módokat kínál fel.

A népmese szerint az Óperenciás-tengeren is túl él egy vak király, akinek a szeme világát semmiféle orvosság nem adhatja vissza, csak a messzi Veres-tengeren túl élő aranytollú madár éneke. A legkisebb királyfi útra kel, hogy megszerezze a madarat. Egy róka segítségével és sok nehézség árán eléri célját, és a király visszanyeri látását. De vajon mit jelent a király vaksága? És miért éppen az aranytollú madár tudja meggyógyítani? Mit jelképez a Veres-tengeren való átkelés? Lukács Ágota blogbejegyzése  A vak király című népmese szimbólumrendszerét fejti meg.

Arany László, Strelisky felvétele, 1897 (PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

A történet szereplői és fordulatai – különféle változatokban és ...

Az Aktív Magyarország és a Magyar Irodalmi Emlékházak közös projektjében Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából kilenc új irodalmi kalandösvény készült a Digitális Vándor alkalmazásban. A program kiemelt céljai közt a kulturális turizmus erősítése, Petőfi helyi emlékezetének ápolása és az emlékévben megújult Petőfi-emlékházak látogatottságának növelése szerepel, hiszen a Petőfi-túrák során a valós helyszíneken szegődhetünk a költő nyomába.

Borozás, nevetés, nótázás, miközben száll a cigarettafüst és szól a cigányzene – az 1980-as években a legendás óbudai Sipos Halászkertben gyakran mulattak így együtt olyan írók, mint Galsai Pongrác, Csukás István, Gyurkovics Tibor, Csurka István és Kardos G. György. Csukás Istvánnak a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményébe került hagyatékából bukkantak elő azok a Korniss Péter fotográfus által készített, eddig nem látott fényképek, amelyek egy ilyen irodalmi mulatozást örökítettek meg. Gáspár Balázs legújabb cikkében Óbudára, a Lajos utcai Sipos Halászkertbe invitálja az olvasókat.

Balról jobbra a hátsó sorban: Gyurkovics Tibor, Galsai Pongrác, ismeretlen, Farkas László; balról jobbra az első sorban: Csurka István, ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum HERO / Heritage of Romanticism címmel rendezett kétnapos nemzetközi konferenciát   névadója születésének bicentenáriumi évében. Az évforduló alkalmából összegyűlt hazai és külföldi kutatók előadásai az első napon a Szerepek, a Heroizmus és a Kultuszok fogalmi hálója, míg a második napon a jóval sejtelmesebb Rezonanciák és Vándorlás szavak köré szerveződtek. Nagy Hilda ezúttal a második nap programjáról számol be konferenciaismertetőjének záró részében.

Heideloff: Liszt Ferenc portréja, acélmetszet, (PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

A konferencia második napja a Rezonanciák szekcióval nyílt, Lajosi Krisztina előadásával, aki Joep Leerssenhez hasonlóan szintén az Amszterdami Egyetem ...

Tersánszky Józsi Jenő 1949 elején járt Párizsban, ahol érzékeny megfigyeléseket tett a francia főváros hétköznapi forgatagáról, izgalmas színtereiről, mindeközben pedig őt magát is megörökítették, ahogy bebarangolta a különböző helyeket. A képeket egy honfitársa, Ata Kandó (Görög Etelka, 1913–2017) fotográfus készítette. Az egyik kifinomult, sejtelmes portré, amelyen a Notre-Dame-mal a háttérben Tersánszky fekete ruhában, gótikus figuraként támaszkodik a Szajna partjának kőtámlájára, megtekinthető a PIM A halandóság törékeny arcai – Íróportrék a PIM gyűjteményéből 1. című fotókiállításán. Gáspár Balázs legutóbb Molnár Ferenc amerikai élményeibe avatta be a PIMblog olvasóit, ezúttal pedig Tersánszky mellé ...