A Petőfi Irodalmi Múzeum kertjében álló két méter magas, egész alakos Petőfi-szoborban Ferenczy Béni nem egy idealizált, teátrális pózba merevedett, győztes forradalmárt ábrázolt, hanem a biztos halált dacosan vállaló, vékony, szikár testalkatú költőt mintázta meg. A PIMblog kétrészes blogbejegyzésében Sulyok Bernadett és Komáromi Csaba muzeológusok gyűjteményeinkből származó forrásokkal egészítik ki a szobor eddig ismert történetét.

Bánóczi Zsuzsa A milánói Petőfi-szobrok történetéhez című tanulmánya, amely az Ars Hungarica 2000/1. számában jelent meg, aprólékosan felfejti a korábbi Ambrosianába tervezett Petőfi-szobor, Pásztor János munkájának, majd Ferenczy alkotásának kálváriáját is. Íme a történet ...

Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából interjúsorozatot indít a PIMblog, amelyben a Petőfi Irodalmi Múzeum idén nyíló Jókai-kiállítása kapcsán különféle szakterületek képviselőit kérdezi a kurátor, dr. Rózsafalvi Zsuzsanna, a Kézirattár főosztályvezetője. A sorozat első részében a PIMblog vendége E. Csorba Csilla művészettörténész, a PIM tiszteletbeli főigazgatója, aki Jókai képzőművészeti munkásságával ismerteti meg az olvasót.

Jókai Mór: Pest a Svábhegyről vihar után , 1882 (MNMKK PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Rózsafalvi Zsuzsanna: Volt-e lehetőségük az induló művészeknek képezni magukat?

Csorba Csilla: Budán vagy Pesten 1846-ig nincs ilyen képzési lehetőség. Bár sokat cikkeztek ...

A Petőfi Irodalmi Múzeum kertjében álló két méter magas, egész alakos Petőfi-szoborban Ferenczy Béni nem egy idealizált, teátrális pózba merevedett, győztes forradalmárt ábrázolt, hanem a biztos halált dacosan vállaló, vékony, szikár testalkatú költőt mintázta meg. A PIMblog kétrészes blogbejegyzésében Sulyok Bernadett és Komáromi Csaba muzeológusok gyűjteményeinkből származó forrásokkal egészítik ki a szobor eddig ismert történetét.

„Ez tehát az igazi Petőfi arc, minden jövendő ábrázolás forrása és mintaképe, amelytől eltérni többé nem szabad” – írta Várkonyi Nándor a Petőfi-dagerrotípia történetét ismertető Petőfi arca című tanulmányában, mely először a Nyugat hasábjain jelent meg 1940 elején. ...

1848. március 15-ét a szabadságharc elvesztése óta ünneplik Magyarországon, noha a kezdetekben ez csupán magánkörben volt lehetséges. Az ünnepnap 177 éves története az írói naplókban is lenyomatot hagyott. Mit árulnak el ezek a feljegyzések a szerzőjükről, s a korról, amelyben születtek? A PIMblog ünnepi blogbejegyzésében a PIM írói naplókat bemutató Halálom esetén elégetendő! című kiállításában is szerepet kapó március 15-i naplórészletek olvashatók a kurátor, dr. Borbás Andrea válogatásában.

Lapok Petőfi Sándor naplójából, Pest, 1848 (MNMKK PIM, Könyvtár)

Petőfi Sándor naplója, mely önálló röpirat formájában jelent meg a Landerer és Heckenast nyomdánál Lapok Petőfi Sándor naplójából címmel, a ...

Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából interjúsorozatot indít a PIMblog, amelyben a Petőfi Irodalmi Múzeum idén nyíló Jókai-kiállítása kapcsán különféle szakterületek képviselőit kérdezi a kurátor, dr. Rózsafalvi Zsuzsanna, a Kézirattár főosztályvezetője. A sorozat első részében a PIMblog vendége E. Csorba Csilla művészettörténész, a PIM tiszteletbeli főigazgatója, aki Jókai képzőművészeti munkásságával ismerteti meg az olvasót.

Jókai Mór fiatalkori önarcképe, 1843 ( MNMKK PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Rózsafalvi Zsuzsanna: Kevéssé közismert, hogy Jókai Mór az 1840-es évek végéig festőnek készült, az 1840-es évek közepéig képezte magát, a Petőfi Irodalmi Múzeum több munkáját ...

Hogyan jelennek meg az író valós élményei egy regény fiktív terében? Mi történik, amikor a szerző legszemélyesebb élményeit veti papírra és tárja nyilvánosság elé? Mi a különbség napló és fikció között? Az Én-esetek beszélgetéssorozatunk során a Halálom esetén elégetendő! – Írói naplók kiállításunkhoz kapcsolódva kortárs szerzőkkel járjuk körbe ezeket a kérdéseket. Az első alkalommal Visky András volt a vendégünk, akivel Szegő János, a Magvető kiadó szerkesztője beszélgetett naplóírásról, felejtésről, az autofikció térnyeréséről. A Közönségkapcsolatok és Rendezvényszervezési Főosztály munkatársa, Márton Brigitta beszámolója következik.

Visky András (Fotó: Labancz Viktória)

„Mi köti össze ...

A fotóekphraszisz az irodalmi szövegekben megjelenő fotográfiák leírásával és ehhez köthetően a narrációban betöltött szerepükkel foglalkozik. Sidó Anna művészettörténész, a Művészeti, Relikvia- és Fotótár muzeológusa ehhez a szűkebb intermediális kutatási irányhoz, a fotóekphrasziszhoz kapcsolódóan vizsgálja Csáth Géza novelláinak fényképeket reprezentáló szöveghelyeit.

Csáth Géza (1878–1919) (MNMKK PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

A témához kiindulópontot jelenthet az a Csáth gyerekkori naplóiból tudható életrajzi adat, miszerint az író tizenegy éves korától fogva rendszeresen találkozott a fényképezéssel, mivel édesapja amatőr fényképészként örökítette meg a családtagokat otthoni, mindennapi ...

Fotó és irodalom összetett és sokféle kapcsolatát vizsgálja Kaffka Margitról szóló blogbejegyzésében Gáspár Balázs, a Petőfi Irodalmi Múzeum Művészeti, Relikvia- és Fotótárának muzeológusa. A vizualitás, a látás és a láttatás Kaffka életművének és ezáltal recepciójának is meghatározó motívuma, miközben az alkotótevékenységére reflektáló személyes és nyilvános megnyilatkozásaiban is rendre feltűnik fotográfia és írás analógiája. 

Székely Aladár: Kaffka Margit, 1912 körül (MNMKK PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Fotó és irodalom kapcsolata többféle módon tematizálódik Kaffka Margit szövegeiben és azok kapcsán: az írás és a fotografálás hasonlósága és/vagy különbözősége; az ...

A magyar kultúra napja alkalmából főépületünk kialakítója, Károlyi György és nemzeti himnuszunk költője, Kölcsey Ferenc kapcsolatáról ír Komáromi Csaba, a Károlyiak és a Károlyi-palota történetét kutató sorozatának legújabb részében. A Károlyi-palotát mai képére formáló tulajdonos, a reformkor nagy hatású alakja, Károlyi György gróf korának egyik legnagyobb mecénása volt. Kazinczy önéletírásában egyenesen „a minden jóltevők legszerényebbikeként” aposztrofálta a 26 éves főrendet. Károlyi György Kölcsey Ferencet illető támogatása azonban túlmutat a korban megszokott mecénási tevékenységeken.

A Kölcsey-kultusz és a Károlyiak

Anton Einsle: Kölcsey Ferenc , 1835 (olaj, vászon, MTA Művészeti Gyűjtemény)

A Petőfi Irodalmi Múzeum fennállásának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat részeként nyílt meg nemrég a Halálom esetén elégetendő! című tárlat. Míg az írók gyűjteményeit, gyűjtési szokásait bemutató A tárgyak társasága leginkább a Relikviatár kincseit, A halandóság törékeny arcai pedig a Fotótár íróportréit mutatta be, addig legújabb kiállításunk a PIM Kézirattárában őrzött írói naplókat állította fókuszába. A tárlat létrejöttéről és koncepciójáról kérdeztük a kurátort, dr. Borbás Andreát, a Kézirattár főmuzeológusát.

PIM: Az intézmény fennállásának 70. évfordulóját ünneplő kiállítássorozat egyik legizgalmasabb darabja a decemberben megnyílt Halálom esetén ...

A magyar kultúra napja alkalmából főépületünk kialakítója, Károlyi György és nemzeti himnuszunk költője, Kölcsey Ferenc kapcsolatáról ír Komáromi Csaba, a Károlyiak és a Károlyi-palota történetét kutató sorozatának legújabb részében. A Károlyi-palotát mai képére formáló tulajdonos, a reformkor nagy hatású alakja, Károlyi György gróf korának egyik legnagyobb mecénása volt. Kazinczy önéletírásában egyenesen „a minden jóltevők legszerényebbikeként” aposztrofálta a 26 éves főrendet. Károlyi György Kölcsey Ferencet illető támogatása azonban túlmutat a korban megszokott mecénási tevékenységeken.

Barabás Miklós: Károlyi György 30 éves korában , 1878 (olaj, vászon, MTA, Művészeti Gyűjtemény)
Pecz/Petz Henrik ...

Idén lesz 80 éve, hogy véget ért az emberiség történetének legnagyobb, egyben legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa, a II. világháború. Az azóta eltelt időszak köz- és hadtörténeti kutatásai jelentős mértékben foglalkoztak a témával, azonban mindig izgalmas olyan forrásokra bukkanni, amelyek személyes nézőpontból, a mikrotörténelem regiszterében mesélnek múltunk e viharos időszakáról. Molnár Ábel, a PIM Kézirattárának muzeológusa kétrészes blogbejegyzésében Halász Erzsébet és fogadott fia, Fáy E. Béla személyes forrásaiból oszt meg részleteket, amelyekben – akárcsak a PIM Halálom esetén elégetendő! című kiállításában megtekinthető írói naplókban – egymásba forr a magánélet és a ...

Idén lesz 80 éve, hogy véget ért az emberiség történetének legnagyobb, egyben legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa, a II. világháború. Az azóta eltelt időszak köz- és hadtörténeti kutatásai jelentős mértékben foglalkoztak a témával, azonban mindig izgalmas olyan forrásokra bukkanni, amelyek személyes nézőpontból, a mikrotörténelem regiszterében mesélnek múltunk e viharos időszakáról. Molnár Ábel, a PIM Kézirattárának muzeológusa kétrészes blogbejegyzésében Halász Erzsébet és fogadott fia, Fáy E. Béla személyes forrásaiból oszt meg részleteket, amelyekben – akárcsak a PIM Halálom esetén elégetendő! című kiállításában megtekinthető írói naplókban – egymásba forr a magánélet és a ...

Milyen várakozásokkal és fogadalmakkal kezdték az új évet, milyen benyomásokkal vagy éppen számvetéssel zárták az óévet a magyar irodalmi élet jelentős alakjai? 2025. évi első blogbejegyzésünkben a Petőfi Irodalmi Múzeum legújabb, „Halálom esetén elégetendő!” című kiállításának újévi naplóbejegyzéseiből szemezgetünk.  

Szilveszter este Németh Lászlóék lakásán. Felső sor: Németh László, Illyés Gyula, Babits Mihály, Farkas Zoltánné, alsó sor: Németh Lászlóné Démusz Ella, Török Sophie, Erdélyi József, 1931 (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

A legkorábbi bejegyzés még a 19. századból való – a tizenegy éves Karinthy Frigyes Erzsébet királynő halálának évében, 1898. december 31-én írja ...

Hogyan töltötték íróink a karácsonyt? Mivel teltek gyermekkoruk ünnepei? Díszítettek karácsonyfát? Mit kaptak ajándékba? Ők maguk vásároltak ajándékot? Honnan volt erre pénzük? E heti bejegyzésünkben a Petőfi Irodalmi Múzeum legújabb, „Halálom esetén elégetendő!” című kiállításának karácsonyi naplóbejegyzéseibe nyújtunk betekintést.

Babits Ildikó a karácsonyfa alatt, Török Sophie felvétele, 1931 (MNMKK PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

A tizenöt esztendős Kosztolányi Dezső koraérett felnőttséggel emlékezett vissza gyermekkora karácsonyaira 1900. december 24-én:  

Várkonyi Nándor (1896–1975) könyvtáros, kultúr- és irodalomtörténész hagyatékának egy része, levelezése és személyi dokumentumai 2020 nyarán kerültek a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményébe. Tevékenységének fő helyszíne a pécsi Egyetemi Könyvtár volt, ahol 1924-től egészen nyugdíjba vonulásáig, 1956-ig dolgozott. Várkonyi kiterjedt levelezést folytatott kortársaival: egyrészt a pécsi Janus Pannonius Társaság egyik alapítójaként, a Sorsunk című folyóirat szerkesztőjeként, másrészt a pécsi Egyetemi Könyvtár munkatársaként számos íróval, költővel és irodalmárral lépett kapcsolatba. Dr. Sulyok Bernadett, a Kézirattár főmuzeológusa kétrészes blogbejegyzésében Várkonyi Nándor és Kodolányi János kultúrtörténeti ...

Várkonyi Nándor (1896–1975) könyvtáros, kultúr- és irodalomtörténész hagyatékának egy része, levelezése és személyi dokumentumai 2020 nyarán kerültek a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményébe. Tevékenységének fő helyszíne a pécsi Egyetemi Könyvtár volt, ahol 1924-től egészen nyugdíjba vonulásáig, 1956-ig dolgozott. Várkonyi kiterjedt levelezést folytatott kortársaival: egyrészt a pécsi Janus Pannonius Társaság egyik alapítójaként, a Sorsunk című folyóirat szerkesztőjeként, másrészt a pécsi Egyetemi Könyvtár munkatársaként számos íróval, költővel és irodalmárral lépett kapcsolatba. Dr. Sulyok Bernadett, a Kézirattár főmuzeológusa kétrészes blogbejegyzésében Várkonyi Nándor és Kodolányi János kultúrtörténeti ...

Kádár Anna és Magyary Anna, a Petőfi Irodalmi Múzeum múzeumpedagógusai 2023 őszén indították el a Küszöb projektet, amelynek keretében gyógypedagógusok és tanítók bevonásával negyedik-ötödik osztályos, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekcsoportok felmérését vállalják, az eredmények alapján pedig az írott és beszélt nyelvi képességeket megsegítő múzeumpedagógiai foglalkozásokkal járulnak hozzá a gyerekek fejlesztéséhez. A felmérések során a gyerekek érdeklődésén és képességein kívül a múzeumi tartalmak érthetőségét és motiváló erejét is tesztelik. A szerzők h áromrészes blogbejegyzésben mutatják be a Küszöb projekt célkitűzéseit , alapelveit és módszereit, beszámolnak az első osztály első félévének ...

Kádár Anna és Magyary Anna, a Petőfi Irodalmi Múzeum múzeumpedagógusai 2023 őszén indították el a Küszöb projektet, amelynek keretében gyógypedagógusok és tanítók bevonásával negyedik-ötödik osztályos, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekcsoportok felmérését vállalják, az eredmények alapján pedig az írott és beszélt nyelvi képességeket megsegítő múzeumpedagógiai foglalkozásokkal járulnak hozzá a gyerekek fejlesztéséhez. A felmérések során a gyerekek érdeklődésén és képességein kívül a múzeumi tartalmak érthetőségét és motiváló erejét is tesztelik.  Kádár Anna háromrészes blogbejegyzésben mutatja be a Küszöb projekt célkitűzéseit, alapelveit és módszereit, beszámol az első osztály első félévének ...

Kádár Anna és Magyary Anna, a Petőfi Irodalmi Múzeum múzeumpedagógusai 2023 őszén indították el a Küszöb projektet, amelynek keretében gyógypedagógusok és tanítók bevonásával negyedik-ötödik osztályos, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekcsoportok felmérését vállalják, az eredmények alapján pedig az írott és beszélt nyelvi képességeket megsegítő múzeumpedagógiai foglalkozásokkal járulnak hozzá a gyerekek fejlesztéséhez. A felmérések során a gyerekek érdeklődésén és képességein kívül a múzeumi tartalmak érthetőségét és motiváló erejét is tesztelik.  Kádár Anna háromrészes blogbejegyzésben mutatja be a Küszöb projekt célkitűzéseit, alapelveit és módszereit, beszámol az első osztály első félévének ...

Kaffka Margit novelláinak fogadtatástörténete hasonlóan alakult, mint a nagyregényeié, vagyis elsősorban az önéletrajz és a női sorsok ábrázolása felől értelmezték azokat. Mindezek mellett elbeszélései kapcsán is érdemes számot vetni Kaffka epikai modernségével, hiszen novelláinak nőalakjai kísérletező prózapoétikai eljárásokkal kapcsolódnak össze, és e kettő folyamatos párbeszédét, kereszteződését figyelhetjük meg a szövegekben. Mészáros Zsolt, a Művészeti, Relikvia- és Fotótár főmuzeológusa az egyik ilyen metszéspontot vizsgálja tanulmányában az írónő első novelláskötetének formabontó ruhaleírásain keresztül.

Kaffka Margit nyaklánca (Forrás: MNMKK PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Míg a Diadal ...

Bár intézményünk főépületének története több mint háromszáz évre nyúlik vissza, mégis kevés olyan nevezetes halottja van, aki e falak között halt meg. Persze ne feledjük, hogy a Károlyi-kert és a palotaudvar területén a régészek egy Árpád-kori temető maradványait tárták fel az 1940-es években, illetve azt se, hogy a 20. században többször használták ideiglenes temetkezőhelyként a területet, ahogy az a főváros számos más pontjáról is elmondható.

Komáromi Csaba palotatörténeti sorozatának legújabb darabjában, a halottak napja alkalmából írt kétrészes blogbejegyzésében a Károlyi-palota neves halottairól emlékezik meg.

Halálfej egy Károlyi-szarkofágról

A palotát 150 évig birtokló grófi család tagjai közül ...

Kaffka Margit novelláinak fogadtatástörténete hasonlóan alakult, mint a nagyregényeié, vagyis elsősorban az önéletrajz és a női sorsok ábrázolása felől értelmezték azokat. Mindezek mellett elbeszélései kapcsán is érdemes számot vetni Kaffka epikai modernségével, hiszen novelláinak nőalakjai kísérletező prózapoétikai eljárásokkal kapcsolódnak össze, és e kettő folyamatos párbeszédét, kereszteződését figyelhetjük meg a szövegekben. Mészáros Zsolt, a Művészeti, Relikvia- és Fotótár főmuzeológusa az egyik ilyen metszéspontot vizsgálja tanulmányában az írónő első novelláskötetének formabontó ruhaleírásain keresztül.

Báli ruha a Les Modes című francia divatlapból (1905), Source gallica.bnf.fr / BnF

Ezzel szemben a ...

Bár intézményünk főépületének története több mint háromszáz évre nyúlik vissza, mégis kevés olyan nevezetes halottja van, aki e falak között halt meg. Persze ne feledjük, hogy a Károlyi-kert és a palotaudvar területén a régészek egy Árpád-kori temető maradványait tárták fel az 1940-es években, illetve azt se, hogy a 20. században többször használták ideiglenes temetkezőhelyként a területet, ahogy az a főváros számos más pontjáról is elmondható.

Komáromi Csaba palotatörténeti sorozatának legújabb darabjában, a halottak napja alkalmából írt kétrészes blogbejegyzésében a Károlyi-palota neves halottairól emlékezik meg.

Lahner Emil: Halott levelek , rézmetszet (MNMKK PIM)