Bár még alig telt el tíz nap azóta, hogy Európában és az Egyesült Államokban szinte minden múzeum kitette a „MEGHATÁROZATLAN IDEIG ZÁRVA” táblát, sorra látnak napvilágot olyan cikkek, interjúk, amelyek a máris leszűrhető tapasztalatokat és helyzet közvetlen és távlati következményeit elemzik. A szerteágazó információkból és gondolatmenetekből három kérdéskört emelnék ki.

Műanyag kesztyűt hordó őr a milánói Sforza-kastélyban, amely számos múzeum otthona

Ki döntött a bezárásról?

A múzeumi szakmán belül az utóbbi évtizedet meghatározó vitára (mondhatni egy soha meg nem unható „gumicsontra”) erőteljes választ adott az az eseménysor és kommunikáció, amely a nyilvános terek bezárása körül folyt. (A vita ...

Kodolányi János írói hagyatéka az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának gyűjteményét gazdagítja, de a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattára is őriz mintegy hatvan leltári egységet, általa írott levelet és kéziratot. Nálunk található az a levél is, amelyet Turnai Lajos főorvosnak írt, hogy látogassa meg az otthonában lázasan fekvő József Attilát.

Kodolányi már az 1920-as évek elején találkozott a fiatal József Attilával. Először a nevét hallotta, a versét olvasta, majd hamarosan személyesen is megismerkedett a költővel. Kodolányi így emlékszik vissza erre az időszakra: „Sötét társaságokban forgott velem együtt. Kávéházakban, amelyek vad és meddő viták színhelyei voltak. […] Nem győztem bámulni acélos ...

A Desiderius Stephanus Izabella néven anyakönyvezett költő születésnapján szinte minden évben levelet kapott édesapjától, aki rituálészerűen ismertette elsőszülött fia világra jöttének körülményeit. Éppen száz éve, 1920. március 28-án kelt levele nem csak a kedves köszöntés miatt érdekes, de bepillantást enged a lezárt határ mögött élő szabadkai család mindennapjaiba is. Karantén, utazási tilalom, postai cenzúra a korabeli Vajdaságban .

Édes fiam, ma, márc. 28-án, virágvasárnapon írom neked e levelet; holnap: 29-én lesz a születésnapod, mely 35 év előtt épen [!] virágvasárnapra esett. Akkor boldogság költözött a házunkba te veled, örültünk jöttednek mi: apád és anyád, öreg szüleid is, kik velünk együtt édes ...

Társintézetünk, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) Karantén-blog címmel indított új rovatot honlapján, hogy a színházrajongók se maradjanak online tartalom nélkül. 

Az OSZMI a magyar színháztörténet egy-egy fejezetének főszereplőiről készült fényképeket, dokumentumokat, személyes tárgyakat gyűjteményez, őriz és tesz kutathatóvá. A múzeum munkatársai ezekből a különleges kincsekből mutatnak be néhányat a nagyközönség számára, elsőként Bajor Gizi fotóját, melyről itt olvashatunk bővebben.

A „Ki vagyok én? Nem mondom meg…” - Petőfi választásai című állandó kiállításon látható a murányi vár ajtajának egy kivágott darabja, amelyen Petőfi aláírása is kivehető. Ez a tárgy sok mindent elárul Petőfi személyiségéről és a kultusz természetéről is. Most Czékmány Anna, a múzeumpedagógiai osztály vezetője mesél arról, hogyan kerül elő ez a tárgy egy-egy múzeumpedagógiai foglalkozás során.

Fotó: Birtalan Zsolt/PIM

Petőfi 1847. július 5-én Tompa Mihállyal kirándult a várba és, mint azelőtt oly sokan mások, ők is megörökítették a nevüket a várterem telefirkált ajtaján. Ezekről az aláírásokról egyébként 1855-ben jelent meg először tudósítás: egy kiránduló társaság bukkant rá Petőfi és ...

Elveszettnek hitt kincsekkel gazdagodott a Petőfi Irodalmi Múzeum. 2018 decemberében meglepetésszerűen tűnt fel az a két doboznyi anyag, amelyről a feldolgozás során derült ki, hogy a körülbelül 450 fóliós levelezés és analekta nem egyéb, mint az Elek Artúrhoz került Osvát-hagyaték mostanáig lappangó része. A gazdag gyűjtemény kiemelkedően legfontosabb része Babits Mihály Levelek Iris koszorújából című verskötetének levelekkel kísért, tartalomjegyzéket is összeállító, kiadásra elküldött kéziratos anyaga. 

A Levelek Iris koszorújából első kiadása (Forrás: PIM Könyvtár)

A lelet azért nevezhető bátran szenzációsnak, mert nem is reméltük, hogy lappang valahol és azt végképp nem, hogy előkerülhet, hiszen a szerzői ...

Az irodalmi muzeológusok, kurátorok személyes tapasztalata, hogy mennyi kérdés fogalmazódik meg az érdeklődőkben egy-egy szakmai vezetés, előadás után – mégis, sokáig vitatkoztunk azon, elindíthatunk-e erre a benyomásra támaszkodva egy folyamatosan frissülő, „élő” blogfelületet. Az utóbbi két hónapban felpörögtek az események és végül március 15-öt jelöltük ki céldátumként – akkor még természetesen nem sejtve, hogy milyen szomorú aktualitása, jelentősége lesz az online aktivitásunk megindításának.

A kutató, gyűjteményező muzeológusok olyan hétköznapi emberek, akiknek különleges munkájuk van. Akik nap mint nap követlenül megtapasztalják, hogy a múlt változik, bővül. Ismeretlen hagyatékok, művek bukkannak fel, ...

Nehéz a dolga a filológusnak, amikor Ady egy-egy versének keletkezéstörténetét kutatja, mivel a költő nem vezetett rendszeresen naplót, sőt életéről sem készült kronológia. Az Elbocsátó, szép üzenet születése azonban azért is olyan érdekes, mert sok írásos dokumentum kapcsolódik hozzá a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményéből.

Ady Endre 1912. február 15. körül bevonult a Városmajor-szanatóriumba (ma: Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika), ahol július közepéig kezeltette magát. „Körülbelül 4 hétig teljes és komoly kúrát tartott itten: fürdőket vett, pakolást kapott, dietán élt s ha nem is tartott teljes abstinenciát, mindenesetre minimálisra mérsékelte az alkoholt és nikotint […]” – emlékezett erre az ...

Ha egy iskolást megkérdezünk arról, szerinte hol írnak, alkotnak, élnek a költők-írók, majdnem biztos, hogy egy kávéházat vagy egy magányos padlásszobát képzel el. A magyar irodalomtörténet számos híres hely nevét őrzi a Pilvaxtól a Centrálon át a Hadik Kávéházig. Egy-egy korszakot is jellemeznek ezek a helyek. Sokatmondó, hogy a városnak mely pontja volt éppen az, ahol az irodalombarátok összegyűltek, hol lehetett egy fekete vagy egy pohár ital mellett üldögélve írni és olvasni, vagy épp meglesni a művészeket.

A Médiatár hang- és videóanyagai között is őrzünk kultikus helyszíneken tartott estekről szóló felvételeket: kutatható egy felolvasóest az Egyetemi Színpadon vagy a Katonában, meghallgatható egy Holmi-est az Angelika ...

Terveink szerint szeptemberben nyílik a magyar indiánozásnak emléket állító kiállításunk, amely Baktaytól Borvendég Deszkáss Sándoron át a bakonyi indiánokig, a cserkészettől az „indián ügy” besúgói jelentésekben felbukkanásáig kísérné a látogatót. Most Wirth Imre mesél arról, hogyan született meg a fejében a Rézbőrű volt az alkony című kiállítás ötlete.

A JAK-füzet sorozatban 1994-ben megjelent Történetek az eszkimóháborúból című kisregényem végén illendően felsoroltam, kiktől idéztem jelöletlenül, kiket hallottam magamban időről-időre írás közben. Közöttük szerepelt Borvendég Deszkáss Sándor neve is, hiszen az én indián-eszkimó világom felépítése az ő 1941-ben az Athenaeumnál megjelent A  ...

Hogyan alakul át egy valamikori ütközet helyszíne a közösségi emlékezet szimbolikus elemévé? Mi kell ahhoz, hogy egy csatatér a kulturális örökség tartós elemévé váljon? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a segesvári tömegsírok fölé emelt emlékmű kapcsán irodalomtörténészekkel, régészekkel, hadtörténészekkel - konferenciákon, tanulmányokban és természetesen a fehéregyházi összecsapás terepkutatásai során is. A válasz egyértelmű:  a történeti csataterek régészeti kutatásának fontossága a mikrotörténetek megragadásában áll.

A történeti csatatér jelentősen különbözik az eltemetett, régészeti jellegű kulturális örökségi helyszínektől, jellemzően a településektől, temetőktől. Úgynevezett ...